A határozat elvi tartalma: Önmagában az a körülmény, hogy az alperes szerződésből eredő pénzkövetelést támaszthat a felperessel szemben, nem ad alapot az ennek alapjául szolgáló szerződés létre nem jöttének, és a pénzkövetelés fenn nem állásának megállapítása iránti kereset előterjesztésére. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Gfv.VII.30.144/2019/
- A tanács tagjai: . Vezekényi Ursula a tanács elnöke . Bajnok István előadó bíró . Osztovits András bíró A felperes: A felperes képviselője: Dr. Czifra Károly ügyvéd Az I.r. alperes: Az I.r. alperes képviselője: Dr. Szilágyi Gábor György Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Szilágyi Gábor ügyvéd A II.r. alperes: A II.r. alperes képviselője: Dr. Nagyistók Bence Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Nagyistók Bence ügyvéd A per tárgya: szerződés létre nem jötte, illetve megszűnte megállapítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Szolnoki Törvényszék, 11.Pf.21.129/2018/
- számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és határozatának száma: Jászberényi Járásbíróság, 3.P.20.106/2018/
- számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. és II. rendű alpereseknek, mint egyetemleges jogosultaknak 12.700 (tizenkettőezer-hétszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Megállapítja, hogy a le nem rótt 70.000 (hetvenezer) felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. forint Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
- március 3-án - a perben félként nem szereplő - H Kft. (a továbbiakban: Kft.) által szervezett árubemutatón vett részt. Utóbbi munkatársainak tájékoztatása szerint a felperes nyerte meg a főnyereményt, egy 16 részes edénykészletet, egy inframatracot, és egy talp-stimulátort. A felperes ekkor több okiratot is aláírt, amelyekről azt a tájékoztatást kapta, hogy azok a [2] [3] [4] [5] nyeremény átadásához szükségesek. A felperes idős korából adódóan nagyothalló, látása is erősen korlátozott, és a szinte olvashatatlan betűméretű I. rendű alperesi általános szerződési feltételeket megfelelően elolvasni nem tudta, így a szóbeli tájékoztatásra hagyatkozott. A fenti tárgyakat még az árubemutató napján kiszállították a felperes lakóhelyére. A felperes az I. rendű alperestől kapott értesítést követően szembesült azzal, hogy a fenti termékek tekintetében a kft-vel
- március 2-i keltezéssel egy adásvételi szerződést, és az abban foglalt vételár finanszírozására adósként, az I. rendű alperessel, mint hitelezővel
- március 3-án egy kölcsönszerződést írt alá 390.000 forint kölcsönösszegről. A termékek ára - amelyeket a felperes abban a tudatban vett át, hogy azok nyeremények - 390.000 forint volt. A felperes el kívánt állni a szerződéstől, mert álláspontja szerint megtévesztették, telefonon jelezte az elállási szándékát a kft. felé, és rendőrségi feljelentést is tett. A kft. felajánlotta, hogy a termékeket visszavásárolják, amit a felperes elfogadott és
- szeptember 28-án a termékeket - bontatlan csomagolásban visszaküldte a kft-nek, amely azonban a vételárat nem fizette vissza. Az I. rendű alperes a felperessel szemben a kölcsönszerződés alapján fennálló követelését a II. rendű alperesre engedményezte, amiről a felperest
- január
- napján értesítette. Az engedményezési értesítő szerint a követelés összege
- január
- napján 516.656 forint volt. A felperes kérelmére fizetési meghagyás kibocsátására került sor a kft-vel szemben 390.000 forint és járulékai megfizetése iránt, amely ellentmondás hiányában
- szeptember 6-án jogerőre emelkedett, és ennek alapján a kft-vel szemben végrehajtási eljárás indult. Ez azonban utóbb megszüntetésre került, tekintettel arra, hogy a kft. felszámolását a Fővárosi Törvényszék
- augusztus 28-i kezdőidőponttal elrendelte. E felszámolási eljárásban a felperes a vételár összegére és annak járulékaira hitelezői igénybejelentést tett
- október 19-én a kft. felszámolójának. A kereseti kérelem és az alperesek védekezése [6] A felperes keresetében a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) 6:
- §-ára, a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/
- (II. 26.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet)
- §
(1)bekezdésére, 20-
- §-ira és
- §-ára, továbbá a fogyasztóknak nyújtott hitelről szóló
- évi CLXII. törvény (a továbbiakba: Fnyhtv.)
- §
(1)bekezdésére hivatkozással annak megállapítását kérte, hogy a kölcsönszerződés érvényesen nem jött létre, illetve annak létrejötte esetén az I. rendű alperessel kötött kölcsönszerződés megszűnt, és abból fakadóan fizetési kötelezettség nem terheli az alperesek felé. Arra hivatkozott, hogy [7] nem csupán adásvételi szerződés, de kölcsönszerződés sem jött létre érvényesen, mert arra ajánlatot nem kapott és nem is fogadott el, függetlenül attól, hogy az aláírása szerepel a kölcsönszerződésen. A „szerződés aláíratása rosszhiszemű volt a vállalkozás részéről, mert tévedésbe ejtették, illetve tartották a termékek megszerzésének jogcímével kapcsolatban.” Az I. rendű alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a Korm. rendelet hatálya nem terjed ki a per tárgyát képező, pénzügyi szolgáltatással kapcsolatos kölcsönszerződésre, amely nem járulékos, hanem önálló szerződés. A kölcsönszerződés érvényesen létrejött, és amennyiben a felperes akarathibára (tévedés, megtévesztés) kíván hivatkozni, a megtámadási határidőt elmulasztotta. A kölcsönszerződéstől a felperes nem állt el, azt nem mondta fel, így az jelenleg is hatályos. Nem állnak fenn a megállapítási keresetnek a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.) 123. §-ában meghatározott törvényes feltételei sem. A II. rendű alperes érdemi ellenkérelmet nem terjesztett elő. Az első- és másodfokú ítélet [8] Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy a felperes és az I. rendű alperes között létrejött kölcsönszerződés a felperes elállása folytán 2015. szeptember 28. napján megszűnt. Határozatának indokolása szerint a kft. elmulasztotta a felperest megillető elállási jogra történő tájékoztatást, ezért a Korm. rendelet 21. §
(1)bekezdése szerint az elállási határidő 12 hónappal meghosszabbodott. A felperes e határidőn belül élt az elállási jogával, amikor
- szeptember
- napján a terméket visszaküldte az eladó társaságnak, és írásban közölte a szerződéstől történő elállását. [9] Az elsőfokú bíróság a kölcsönszerződést kapcsoltnak minősítette, így a felperes és az I. rendű alperes között létrejött kölcsönszerződés is ugyanezzel a nappal megszűnt a felperes elállása folytán. Az alperesi követelésekkel szemben a felperes jogvédelmét indokoltnak találta, így a megállapítási kereset feltételei álláspontja szerint fennálltak. [10] Az I. rendű alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a keresetet elutasította. Kifejtette, a felperes megállapítás iránt látszólagos vagylagos keresethalmazatban terjesztette elő keresetét, ezért elsődlegesen abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az rPp.
- §-ában foglalt megállapítási kereset előfeltételei fennállnak-e, és csak az erre adott igenlő válasz esetében kell vizsgálni a szerződés létrejöttét, majd a szerződéstől való elállás folytán a szerződés megszüntetésének (felbontásának) kérdését (2/
- (VI. 28.) PK vélemény
- pontja). [11] Az alperesek között az rPp. 51.§ a) pontja alapján kényszerű pertársaság jött létre, figyelemmel arra, hogy a kereset annak megállapítására irányult, hogy a kölcsönszerződés már az engedményezési szerződés időpontját megelőzően megszűnt elállás folytán, ami az alperesek közötti engedményezési szerződés érvényességére is kihat. Ezért a másodfokú bíróság az rPp.
- §ában foglalt feltételek megvalósulását mindkét alperes vonatkozásában vizsgálta. Az egységes bírói gyakorlat szerint a bíróság az eljárás egész időtartama alatt vizsgálni köteles a megállapítási kereset feltételeinek a fennállását, és mivel az alperesi pénzkövetelés teljesítését a felperes a marasztalására irányuló esetleges perben az erre alkalmas védekezés előterjesztésével megfelelően elháríthatja, az ezzel összefüggő jogainak megóvásához a kért megállapítás nem szükséges (BDT2009.2143., Kúria Pfv.V.20.794/2014/4.). A másodfokú bíróság megítélése szerint az I. rendű alperes helytállóan hivatkozott arra, hogy a felek közötti engedményezés folytán követelése jelenleg a II. rendű alperesnek van a felperessel szemben, amely követelés iránt indított eljárásban a felperesnek lehetősége van arra, hogy a jelen eljárásban előterjesztett álláspontját védekezésként terjessze elő az adott perben. Ebből következően az rPp. 123.§-ában foglalt jogmegóvási szükség nem áll fenn. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [12] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Állította, hogy a jogerős ítélet sérti az rPp.
- §-át, mert a megállapítási kereset konjunktív előfeltételei fennállnak. [13] Nem vitatta, hogy az alperesek között kényszerű pertársaság áll fenn, és azt sem, hogy az rPp.
- §-ában meghatározott előfeltételek fennállását mindkét alperes vonatkozásában vizsgálni kell. Véleménye szerint azonban „éppen a kényszerű pertársaság alapozza meg a konkrét esetben az rPp. előfeltételeinek a fennállását, mert a felperes és az I. rendű alperes közötti szerződés jogi sorsa akkor is kihatna a II. rendű alperesre, ha nem állna perben. Mivel pedig a felperesnek az I. rendű alperessel kötött szerződése kapcsán az rPp.
- §-ában foglalt előfeltételei adottak, a megállapítási kereset előfeltételeit adottnak kell tekinteni az alperesek közötti szerződések vonatkozásában is.” Amennyiben csak a II. rendű alperes indít később pert a felperes ellen, akkor az I. rendű alperes perben állása nélkül nem lehet dönteni sem a felperes és az I. rendű alperes közötti szerződés, sem pedig az alperesek közötti engedményezési szerződés jogi sorsáról sem. [14] A megállapítási kereset előfeltételei azért állnak fenn, mert az I. rendű alperes a felperessel szemben nem indíthat pert, mert a követelését engedményezte, a II. rendű alperes által a felperes ellen indítandó perben pedig „az új Pp. szabályai szerint az I. rendű alperes nem vehet részt.” Ebből következően a felperes ellen indított perben a bíróság sem dönthet a felperes és az I. rendű alperes közötti, valamint az alperesek közötti szerződés fennállásáról, érvényességéről, megszűnéséről, egyáltalán azok jogi sorsáról. [15] A másodfokú bíróság azért hivatkozott ítéletében a BDT2009.
- számú eseti döntésre, mert a II. rendű alperes közjegyző előtt fizetési meghagyásos eljárást kezdeményezett a felperessel szemben
- november 23-án, amely eljárás a felperes ellentmondása folytán perré alakult. Ezt az eljárást azonban
- január
- napján a Jászberényi Járásbíróság megszüntette, mert a II. rendű alperes a törvényes határidőn belül nem terjesztett elő keresetet tartalmazó iratot. Ebből következően a felperesnek már a jogerős ítélet meghozatalakor sem volt esélye a marasztalása érdekében indított eljárásban a védekezésének előterjesztésére. Amennyiben azonban ez a per nem is szűnt volna meg, a Ptk. 6:
- §
(2)bekezdése szerinti kifogások, mint védekezés sem vezethet eredményre az I. rendű alperes perben állása nélkül. Mindezek alapján a jogviszony természeténél fogva nincs a felperesnek lehetősége a megállapítási kereseten kívül az I. rendű alperessel szemben igényt érvényesíteni, és utóbbi sem tud követelés hiányában a felperessel szemben igényt érvényesíteni, ezért a megállapítási keresetnek az rPp. 123. §-ában meghatározott együttes előfeltételei fennállnak. [16] Az alperesek felülvizsgálati ellenkérelmükben a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérték. A Kúria döntése és jogi indokai [17] A Kúria a jogerős ítéletet a rPp. 275. §
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta és azt az ott megjelölt okokból nem találta jogszabálysértőnek. [18] A felülvizsgálati kérelemben foglaltakra tekintettel a felülvizsgálati eljárásban abban a jogkérdésben kellett a Kúriának állást foglalnia, hogy a jelen perben még irányadó rPp.
- §-a szerinti megállapítási kereset előterjesztésének feltételei fennállnak-e. [19] Az rPp.
- §-a értelmében a megállapítási kereset előterjesztésének két együttes feltétele van: egyrészt az, hogy a kért megállapítás a felperes jogainak az alperessel szembeni megóvása végett szükséges legyen, másrészt, hogy a felperes a jogviszony természeténél fogva vagy a kötelezettség lejártának hiányában, vagy valamely más okból teljesítést nem követelhet. [20] A másodfokú bíróság a felperes által sem vitatottan helyesen állapította meg, hogy az alperesek között az rPp.
- § a) pontja szerinti kényszerű pertársaság áll fenn. Az alperesek között létrejött engedményezés folytán követelést a felperessel szemben kizárólag a II. r. alperes érvényesíthet (Ptk. 6:
- §). Az a körülmény, hogy a jogerős ítéletben hivatkozott, a II. r. alperes által kezdeményezett fizetési meghagyásos eljárás később perré alakult és a peres eljárás megszűnt nem teszi lehetővé a megállapítási kereset érdemi elbírálását, hiszen a felperes az elévülési időn belül esetlegesen kezdeményezendő eljárásban védekezésként hivatkozhat a szerződés létre nem jöttére, a szerződés felbontására. A felperes téves felülvizsgálati hivatkozásával szemben a Ptk. 6:
- §
(2)bekezdéséből következően e kifogásokat az I. rendű alperes (engedményező) perben állása nélkül is érdemben kell a bíróságnak majd adott esetben elbírálnia. Mindebből következően tehát a felperesnek nem áll fenn olyan védendő joga ami a megállapítási kereset előterjesztésének egyik előfeltétele lenne. [21] Helytállóan következtetett mindezek alapján a másodfokú bíróság arra, hogy a perben rendelkezésre álló adatok alapján a felperes jogainak megóvásához a kért megállapításra nincs szükség. [22] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítéletet az rPp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [23] A felülvizsgálati eljárásban is pervesztes felperes az rPp. 270. §
(1)bekezdése szerint irányadó 78. §
(1)bekezdése alapján köteles az I. és II. rendű alperes - 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3)és
(5)és
(6)bekezdései alapján megállapított - ügyvédi munkadíjából álló felülvizsgálati eljárásban felmerült költségeinek a megfizetésére. A felperes személyes költségmentessége folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a bírósági eljárásban a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §
(1)bekezdése és
- §-a alapján az állam viseli. [24] Az ítélet ellen a felülvizsgálatot az rPp.
- §
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. [25] A Kúria a döntését tárgyaláson hozta meg. Budapest,
- január
- Vezekényi Ursula sk. a tanács elnöke, Dr. Bajnok István sk. előadó bíró, Dr. Osztovits András sk. bíró A kiadmány hiteléül: /Seres Józsefné/ tisztviselő