A határozat elvi tartalma: A közjegyző részéről a hitelező felmondó nyilatkozata közléséről kiállított közjegyzői okirat ténytanúsító okirat, amelynek közokirati jellegéhez nem kötelező tartalmi elem az okirat felolvasásának rögzítése. 1991. XLI. tv. 111. §
(1), 136. §
(1), 142. §
(1),
(2), 120. §
(1)bekezdés d) pont A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Gfv.VII.30.054/2019/
- A tanács tagjai: Dr. Farkas Attila a tanács elnöke . Gáspár Mónika előadó bíró . Csőke Andrea bíró Az I. rendű felperes: A II. rendű felperes: A felperesek képviselője: Krizsa Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Krizsa Lajos ügyvéd Az I. rendű alperes: Az I. alperes képviselője: Lendvai és Szörényi Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Lendvai András ügyvéd A II. rendű alperes: A II. alperes képviselője: Imre Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Imre András ügyvéd A per tárgya: közjegyzői okiratba foglalt felmondás közokirati jellege hiányának megállapítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: I-II. rendű felperes A másodfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék 45.Pf.636.245/2018/
- számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és a határozatának száma: Pesti Központi Kerületi Bíróság 24.P.50.932/2017/
- számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az I. rendű és a II. rendű felperest, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg az I. rendű és a II. rendű alperesnek - személyenként - 12.700 (tizenkétezer-hétszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [1] A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás A felperesek
- május 17-én közjegyzői okiratba foglalt deviza [2] [3] alapú kölcsönszerződést kötöttek a II. rendű alperessel, amelyben a II. rendű alperes 3.000.000 Ft összegű kölcsön folyósítását vállalta. A felperesek a kölcsönszerződésből eredő fizetési kötelezettségüknek maradéktalanul nem tettek eleget, ezért a II. rendű alperes kérelmére dr. F E közjegyző
- január 4-én 11022/Ü/2/2017/
- számon közjegyzői okiratot (jegyzőkönyvet és tanúsítványt) állított ki arról, hogy a II. rendű alperes a kölcsönszerződést a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (a továbbiakban: rPtk.)
- §
(1)bekezdésének e) pontja alapján azonnali hatállyal felmondja, és a II. rendű alperes kérte a felperesek részére a jegyzőkönyv és ténytanúsítvány közjegyzői kézbesítését, továbbá a kézbesítés eredményének tanúsítását. A II. rendű alperes a kölcsönszerződésből eredő követelését az I. rendű alperesre engedményezte. A felperesek keresete és az alperes ellenkérelme [4] A felperesek módosított keresetükben annak megállapítását kérték, hogy a 11022/Ü/2/2017/2. számon kiállított okirat nem minősül közokiratnak. Keresetüket a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Közjegyzői tv.) 111. §
(1)bekezdésére, 120. §
(1)bekezdésére,
- §ára,
- §-ára, 147/A. §-ára alapították. [5] Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Az első- és a másodfokú határozat [6] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. [7] Határozatának indokolásában elsőként azt rögzítette, hogy teljesültek az ügyben a megállapítási kereset eljárásjogi feltételei a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.)
- §-a szerint, ugyanis az rPp.
- §ából, illetve a bírósági végrehajtásról szóló
- évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 23/C. §
(1)-
(2)bekezdéseiből következően a végrehajtás megszüntetésére vagy korlátozására irányuló per későbbi megindításának lehetősége önmagában nem alkalmas a felpereseket ért jogsérelem kiküszöbölésére. A végrehajtási eljárás megelőzése érdekében megállapítható volt a felperesek oldalán a jogmegóvás szükségessége az alperesekkel szemben. [8] Az elsőfokú bíróság szerint a perbeli közjegyzői okirat ugyanakkor megfelelt a Közjegyzői tv. vonatkozó szabályainak [113. §, 1. §, 111. §
(1)-
(1)-
(2)bekezdés], a jogi jelentőségű tényeket rögzítő ténytanúsító okiratban nem kellett rögzíteni az irat felolvasását. Az adós szerződésszegésének, tartozása aktuális összegének tényét és mértékét elegendő volt a hitelező egyoldalú nyilatkozata alapján feltüntetni. [9] A felperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [10] A jogerős ítélet indokolása szerint a közjegyző a Közjegyzői tv. 111. §
(1)bekezdése, 130. §
(1)bekezdés
- g)és
- e)pontjai alapján tanúsítványt állíthat ki a nyilatkozat, értesítés közlésén túl az egyéb jogi jelentőségű tényekről is. A felmondás az utóbbi körbe tartozik, egyoldalú címzett jognyilatkozatként alakiságának az elérni kívánt joghatás szempontjából akkor van jelentősége, ha az rPtk. 218. §
(3)bekezdése szerint jogszabály vagy a felek megállapodása előírja. Adott ügyben a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: rHpt.) 210. §
(1)bekezdése a kölcsönszerződés megszüntetésével szemben megkövetelte az írásbeli alakot. A felmondás írásbeli rögzítése a közjegyző által készített jegyzőkönyv eredményeként - az okiratba foglalt azonnali hatályú felmondó nyilatkozattal - megtörtént, a hitelező képviseletében együttes aláírási joggal rendelkező két képviselő az iratot alá is írta [Közjegyzői tv. 119. §
(1)bekezdés], az adós a felmondást 2017. január 12-én átvette. A perbeli tanúsítvány a végrehajtási záradékolás törvényi feltételei mellett [Vht. 23/C. §
(1)és
(2)bekezdés] igazolja a felmondás hatályosulását is [Közjegyzői tv. 142. §
(2)bekezdés]. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [11] A felperesek felülvizsgálati kérelmükben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a jogszabályoknak megfelelő határozat meghozatalával a keresetüknek helytadó döntés meghozatalát kérték. [12] Arra hivatkoztak, hogy a jogerős ítélet a Közjegyzői tv. 3. §
(2)bekezdésébe, 111. §
(1)bekezdésébe, 120. §
(1)bekezdés
- d)pontjába, 121. §-ába, 129. §
- e)pontjába, 131. §
(1)bekezdésébe, 136. §
(2)bekezdésébe, 142. §
(1)és
(2)bekezdésébe és a Vht. 23/C. §
(2)bekezdésébe ütköző módon jogszabálysértő. [13] Előadták, hogy a jogerős ítélet a fenti jogszabályok helytelen értelmezésével állapította meg, hogy a perbeli közjegyzői okirat csupán ténytanúsító okirat, és emiatt alakiságát tekintve megfelel a jogszabály által támasztott követelményeknek. Az valójában ügyleti okirat, és ilyenként nem alkalmas joghatás kiváltására sem. Állították, hogy a vizsgált közjegyzői okirat kettős tartalmú, ügyleti és ténytanúsító tartalommal egyaránt bír, ezért a közjegyző eljárására és az irat tartalmára irányadóak voltak a Közjegyzői tv.-nek az irat felolvasására vonatkozó külön szabályai [120. §
(1)bekezdés
- d)pont, 129. §
- e)pont], amelyek megsértése miatt a perbeli irat nem tekinthető közokiratnak. [14] Az I. rendű, valamint a II. rendű alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban fenntartására irányult. A Kúria döntése és jogi indokai [15] A Kúria a jogerős ítéletet a rPp. 275. §
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, és azt az ott megjelölt okokból nem találta jogszabálysértőnek. [16] A Vht. 23/C. §
(2)bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében amellyel tartalmilag megegyezik a Közjegyzői tv. 112. §
(2)bekezdése - a kölcsönszerződés lejárata előtt, a szerződés felmondásával esedékessé tett kölcsönösszeg [rPtk. 526. §
(2)bekezdés] végrehajthatóságához az adott követelés esedékessé válása az, amelyre nézve közokirat kiállítása szükséges. Az rPtk. 214. §
(1)bekezdéséből, 321. §
(1)és
(2)bekezdéseiből, illetve az 526. §
(2)bekezdéséből következően a hitelező felmondó nyilatkozatának az adóssal történt közlése, vagyis a felmondás hatályosulásának ténye és ideje az, amelyre a közokiratnak vonatkoznia kell a Vht. hivatkozott rendelkezése szerint, a felmondás eredményeként lejárttá tett követelés közvetlen végrehajthatóságához. [17] A Közjegyzői tv. jelen ügyben irányadó 136. §
(1)bekezdésének e) pontja szerint a közjegyző tanúsítványt állít ki a nyilatkozat vagy értesítés közléséről. Ehhez kapcsolódóan a törvény a nyilatkozat vagy értesítés közjegyzői tanúsításához feltételként írja elő a 142. §
(1)bekezdésben, hogy a tanúsítani kért nyilatkozat vagy értesítés közlése vagy annak elmaradása jogkövetkezménnyel járjon. [18] A perben vizsgált,
- január 4-i közjegyzői okirat tartalmánál fogva arra vonatkozott, hogy - a Közjegyzői tv.
- §
(1)bekezdés e) pontjában, valamint a
- §-ában szabályozottak szerint - a II. rendű alperes felmondó nyilatkozatának közlése közjegyző közreműködésével valósuljon meg és kerüljön tanúsításra. A közléssel hatályosult nyilatkozat megtételéből következtek az irat rendeltetésének megfelelő jogkövetkezmények, a felek közti szerződés megszüntetése, a felmondással lejárttá tett követelés esedékessé válása, amellyel teljesült a nyilatkozat közlésének közjegyzői tanúsításához megkívánt feltétel a közléshez társítható jogkövetkezmény - a Közjegyzői tv.
- §
(1)bekezdése szerint. [19] A ténytanúsító közjegyzői okirat megengedett formája a Közjegyzői tv. 111. §
(1)bekezdése alapján a jegyzőkönyv. [20] Az előzőekben kifejtettekből következően, a perbeli közjegyzői okiratra - ténytanúsító jellege miatt - a Közjegyzői tv. 120. §
(1)bekezdés d) pontjának nem a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott rendelkezése, hanem az a része vonatkozott, amely szerint a közjegyzőnek a közjegyzői tanúsítványt csak akkor kell felolvasni, ha e törvény kifejezetten így rendelkezik. [21] A Közjegyzői tv. azonban a nyilatkozat vagy értesítés közléséről kiállított tanúsítvány tekintetében nem írja elő az okirat felolvasásának kötelezettségét, - ahogy a jogerős ítélet helyesen utalt rá - csupán a jegyzőkönyv aláírását követeli meg a nyilatkozattevő részéről [142. §
(2)bekezdés]. Ennélfogva nem volt kötelező tartalmi eleme a perbeli okiratnak a felolvasás megtörténtének, időtartamának rögzítése a Közjegyzői tv. 120. §
(1)bekezdés d), illetve a 129. §
(1)bekezdés e) pontjai szerint. Megalapozatlanul hivatkozott a felülvizsgálati kérelem a Közjegyzői tv. ez utóbbi rendelkezéseinek megsértésére, ebből következően arra, hogy a keresettel támadott okiratnak nem tulajdonítható közjegyzői okirati jelleg a Közjegyzői tv. 131. §
(1)bekezdése szerint. [22] Rögzíti a fentieken túlmenően a Kúria, hogy a felperesek keresete tekintetében nem volt megállapítható a megállapítási kereset valamennyi, az rPp.
- §-ában meghatározott eljárásjogi feltételének teljesülése. A Kúria korábban a Gfv.VII.30.356/2016/
- számú határozatában a jogellenesnek állított felmondás jogkövetkezményeinek elhárításához fűződő érdek esetén tekintette fennállónak a jogvédelem szükségességét a kért megállapítással, mivel a felmondás valamennyi jogkövetkezményének elhárítására és a felperesek sérült jogainak orvoslására a végrehajtási eljárásban biztosított jogorvoslatok, vagy a végrehajtás megszüntetésére irányuló per nem lehetnek alkalmasak. A Kúriának e korábbi döntésétől, valamint az elsőfokú ítéletben is megjelölt, a BH2017.347., valamint a BH2015.
- számú eseti döntések tényállásaitól eltérően, jelen ügyben a felperesek a támadott közjegyzői okirat e jellegének vitatásán keresztül - az erre vonatkozóan kért megállapítással - a felmondással esedékessé tett követelés közvetlen végrehajthatóságának törvényi feltételét tették vitássá, amellyel a közokirat alapján velük szemben megnyíló közvetlen végrehajtás lehetőségét és elrendelését kívánták elkerülni. A felperesek azonban a közvetlen végrehajtás törvényben meghatározott feltételeinek hiányára hivatkozással jogaikat külön jogorvoslati eszközökkel megvédhetik: a végrehajtás elrendelésének jogkövetkezményei a végrehajtási eljárás keretében a végrehajtási záradék törlésével [Vht.
- §
(2)bekezdés], peres eljárásban pedig a végrehajtás megszüntetése iránti per indításával kiküszöbölhetők [rPp.
- §, BH2019.301.]. [23] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítéletet az rPp.
- §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [24] A felperesek az eredménytelen felülvizsgálati kérelem következtében egyetemlegesen kötelesek az alperesek jogi képviseleti díjból álló eljárási költségeinek megfizetésére az rPp. 270. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó 78. §
(1)bekezdés, 82. §
(1)bekezdés szerint. Ennek összegét a Kúria a 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet
- §
(3)és
(5), valamint
(6)bekezdései alapján a kifejtett jogi képviseleti tevékenységhez igazodóan mérlegeléssel határozta meg azzal, hogy az a 4/A. § alapján az áfát is tartalmazza. [25] Az ítélet ellen a felülvizsgálatot az rPp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. [26] A Kúria a döntését tárgyaláson kívül hozta meg. Budapest,
- január
- Dr. Farkas Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Gáspár Mónika s.k. előadó bíró, Dr. Csőke Andrea s.k. bíró A kiadmány hiteléül: