Gfv.30224/2019/3 – Kúria

(2),

1. IV. Tv.
2. §

(1),

1. IV. Tv.
2. §

(1)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Gfv.VII.30.224/2019/

1. A tanács tagjai: . Farkas Attila a tanács elnöke . Bajnok István előadó bíró . Gáspár Mónika bíró A felperes: A felperes képviselője: dr. Krizsa Lajos ügyvéd Az I. rendű alperes: A II. rendű alperes: Az alperesek képviselője: Stefán és Pázmándi ügyintéző: dr. Stefán Tamás ügyvéd Ügyvédi Iroda A per tárgya: felmondás érvénytelenségének megállapítása és egyéb A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperesek A másodfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék 73.Pf.639.114/2018/
2. számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és határozatának száma: Pesti Központi Kerületi Bíróság 7.P.55.410/2017/11-I. számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi, az elsőfokú ítéletet fellebbezett részében megváltoztatja, és a keresetet teljes egészében elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. és II. rendű alpereseknek, mint egyetemleges jogosultaknak 12.700 (tizenkétezer-hétszáz) forint első- és 36.700 (harminchatezerhétszáz) forint másodfokú perköltséget, valamint 82.700 (nyolcvankétezer-hétszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2]
3. május 22-én a felperes mint adós és zálogkötelezett, és az alperesek jogelődje mint hitelező között devizában nyilvántartott önálló zálogjoggal biztosított kölcsönszerződések jöttek létre, amelyeket közjegyzői okiratba foglaltak. Az egyik kölcsön összege 49.969 CHF, a másiké 11.599 CHF volt, a kölcsönszerződések futamideje pedig 14 év, így a lejáratuk a szerződések szerint
4. április
5. napja. A szerződések
6. pontja rendelkezett az alperesek jogelődjének azonnali hatályú felmondási jogáról. Az alperesek jogelődjének kérelmére a dr. G J közjegyző mellett működő közjegyzőhelyettes
7. január 13-án 11060/Ü/131/2016/
8. számon közjegyzői okiratot, jegyzőkönyvet állított ki arról, hogy az alperesek jogelődje - tekintettel arra, hogy az adós felperes fizetési kötelezettségeinek többszöri felszólítás ellenére sem tett eleget - a kölcsönszerződéseket
9. december
10. napi hatállyal felmondja, és a jegyzőkönyv megküldésével felszólítja a felperest a jegyzőkönyvben részletezett, a felmondás alapján fennálló tartozás megfizetésére. A jegyzőkönyv tartalmazta továbbá, hogy a közjegyző a nyilatkozatot postán, tértivevényes küldeményként a címzett részére megküldi. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [3] [4] A felperes módosított keresetében a polgári perrendtartásról szóló
11. évi III. törvény (a továbbiakban. rPp.)
12. §-a alapján egyrészt annak megállapítását kérte, hogy a 11060/Ü/131/2016/
13. számú közirat útján történt felmondás érvénytelen, ennélfogva joghatás kiváltására alkalmatlan, másrészt hogy a kiállított okirat nem minősül közokiratnak. Keresetének a felmondás érvénytelenségével kapcsolatos részét arra alapította, hogy a felmondás azért jogszerűtlen, mert az alperesek jogelődje a szerződéseket visszaható hatállyal kívánta felmondani, hiszen a közokirat szerint a felmondás
14. december
15. napján hatályosul, ugyanakkor a felmondást csak ezt követő időpontban,
16. január
17. napján tette meg a közjegyző előtt a közjegyzőkről szóló
18. évi XLI. törvény (a továbbiakban: közjegyzői tv.)
19. §

(1)és

(2)bekezdése alapján. A Polgári Törvénykönyvről szóló

1. évi IV. törvény (a továbbiakban: rPtk.)
2. §

(1)és

(2)bekezdései alapján a szerződést csak azonnali hatállyal, a jognyilatkozat megtételének napjára, vagy valamely jövőbeni időpontra lehet felmondani, de nincs lehetőség visszaható hatályú (a nyilatkozat megtételét megelőző időponttal) felmondási jog gyakorlására. A felmondás egyoldalú címzett nyilatkozatként a címzett részéről történő átvétellel hatályosul, a hitelező által megjelölt időpont ezért sem lehet irányadó. Álláspontja szerint a megállapítási keresetnek az rPp.

1. §-ában [5] meghatározott feltételei fennállnak, mert a felmondásra kifejezetten abból a célból került sor, hogy az alperesek a kölcsönszerződésekből eredő jogaikat közvetlen bírósági végrehajtás útján tudják érvényesíteni. Ezért a felperesnek megóvni kívánt jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy az alperesek által a jogszerűtlen felmondást felhasználva ne kerülhessen sor a közvetlen végrehajtás elrendelésére. Az alperesek érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Elsődlegesen arra hivatkoztak, hogy a megállapítási kereset törvényes előfeltételei nem állnak fenn. Álláspontjuk szerint az alperesi jogelőd felmondó nyilatkozatának közjegyzői okiratba foglalása nem visszamenőleges hatályú, a közokirat nem feltétlenül azonos magával a közokiratba foglalt nyilatkozattal, a közokirat az alapul fekvő nyilatkozathoz képest ezért lehet utólagos. A felmondó nyilatkozat a kézhezvétellel hatályosul, az pedig mindenképpen, szükségszerűen későbbi lesz, mint a felmondás napja. Kiemelték, hogy a felmondási dátum és a felmondás kézhezvétele közötti időszakban az alperesi jogelőd nem számított fel semmilyen kamatot, ezért a felmondás közölt módja miatt a felperest anyagi hátrány nem érhette. Az alperesi jogelőd magánokirati formában felmondást nem eszközölt, a felmondás tényét kizárólag a
2. január 13-án kelt közokirat tanúsítja. Az első- és másodfokú ítélet [6] [7] Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy a
3. január
4. napján kibocsátott 11060/Ü/131/2016/
5. számú közokiratba foglalt felmondás érvénytelen, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Határozatának indokolásában rögzítette, hogy az rPp.
6. §-ában foglalt megállapítási kereset előterjesztésének törvényes feltételei fennállnak, tekintettel a bíróság végrehajtásról szóló
7. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 23/C. §-ában foglaltakra, továbbá arra figyelemmel, hogy a felmondás érvénytelensége a végrehajtás megszüntetési perben az rPp.
8. § a) pontja alapján nem vizsgálható. A felperes első kereseti kérelmét vizsgálva idézte az rPtk.
9. §

(1)és

(2)bekezdését. Kiemelte, hogy a közokiratba foglalt felmondás

1. január
2. napján kelt, azonban a hitelező
3. december
4. napjára mondta fel a kölcsönszerződéseket. Az rPtk.
5. §

(1)bekezdése értelmében azonban a felmondás vagy azonnali hatályú vagy a jövőre nézve gyakorolható. Az alperesek nem igazolták, hogy

1. december
2. napján a szerződést magánokirati formában felmondták és ezt a felperessel bármilyen formában közölték, a közjegyző pedig ennek a felmondásnak a tényét tanúsította volna. Az alperesek is megerősítették, hogy a felmondó nyilatkozatuk
3. január 13-án kelt, a felmondás visszamenőleges hatálya azonban sérti az rPtk.
4. §

(1)bekezdésében foglaltakat, ezért a felmondás érvénytelen. A felperes másik kereseti kérelmét amely annak megállapítására irányult, hogy a perbeli 11060/Ü/131/2016/

1. számú okirat nem minősül közokiratnak - az elsőfokú bíróság érdemben alaptalannak találta, és a keresetet e részében elutasította. [8] Az alperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett rendelkezését helybenhagyta. [9] A jogerős ítélet indokolása szerint a másodfokú bíróság - utalva a BH2017.
2. számon közzétett eseti döntésben kifejtettekre egyetértett az elsőfokú bírósággal abban, hogy a megállapítási kereset előterjesztésének az rPp.
3. §-ában meghatározott feltételei fennállnak. [10] Érdemben rámutatott, hogy az rPtk.
4. §

(1)és

(2)bekezdéseiből következően, ha a szerződés vagy jogszabály alapján a jogosult rendkívüli felmondással azonnali hatállyal felmond, a szerződés a felmondás közlésével, a határidőre szóló felmondás esetén pedig csak a felmondási idő lejártával szűnik meg, a felmondási idő alatt a szerződés még fennáll. Az rPtk.

1. §-a alapján a felmondás jogával élő félnek kell meghatároznia, hogy felmondása azonnali hatályú vagy felmondási idővel történik. A jelen esetben nem arról van szó, hogy a II. rendű alperes nem határozott meg felmondási időt, ezért a felmondást azonnali hatályú felmondásnak lehetett volna tekinteni. Ebben az esetben ugyanis a felmondás a megérkezése időpontjában valóban alkalmas lett volna joghatás kiváltására. A II. rendű alperes azonban felmondásában konkrétan meghatározta, hogy mely időpontban (
2. december 16.) tekinti a szerződést megszűntnek, visszamenőleges időpont kikötését azonban az rPtk.
3. §-a nem teszi lehetővé, ezért a felmondás a célzott joghatás a szerződés
4. december
5. napjával való megszűnése kiváltására nem alkalmas. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [11] Az alperesek felülvizsgálati kérelmükben tartalmilag a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú ítélet keresetnek helyt adó rendelkezése megváltoztatásával a kereset teljes elutasítását, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérték. Állították, hogy a jogerős ítélet az rPp.
6. §-át, továbbá az rPtk.
7. §

(1)bekezdését, 319. §

(2)bekezdését és 321. §

(2)bekezdését sérti. [12] Fenntartották, hogy a megállapítási kereset előterjesztésének a törvényes előfeltételei nem állnak fenn, érdemben pedig arra hivatkoztak, hogy a jogerős ítélet a fenti jogszabályok helytelen értelmezésével állapította meg, hogy az alperesi jogelőd felmondó nyilatkozata e jogszabályi rendelkezésekbe ütközik, és emiatt érvénytelen vagy joghatás kiváltására alkalmatlan. Hangsúlyozták, hogy a perbeli felmondó nyilatkozat az azt rögzítő okiratban található időpont-megjelölés miatt nem érvénytelen és visszamenőleges hatályúnak sem minősülhet. [13] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Kúria döntése és jogi indokai [14] A Kúria a jogerős ítéletet a rPp. 275. §

(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, és megállapította, az a hivatkozott indokok alapján jogszabálysértő. [15] A megállapítási keresetnek az rPp.

1. §-ában meghatározott feltételei tekintetében a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból jogszabálysértés nem volt megállapítható. Egyetértett a Kúria az eljárt bíróságokkal abban, hogy a konkrét esetben a felmondás érvénytelenségének megállapítására irányuló kereseti kérelem előterjesztésének az rPp.
2. §-ában előírt feltételei fennállnak (BH2017.347.), ezért érdemben kellett a kereset megalapozottságát vizsgálni. [16] Az ügy érdemét tekintve abban a kérdésben kellett állást foglalnia a Kúriának a felülvizsgálati eljárásban, hogy a jogerős ítélet az alkalmazandó jogszabályok és a felmondás helytálló értelmezésével állapította-e meg, hogy a felmondás „visszamenőleges” hatályú volt, ezért az joghatás kiváltására nem volt alkalmas. Ebben a kérdésben a Kúria a jogerős ítéletben kifejtett állásponttal az alábbiak miatt nem értett egyet. [17] A jogerős ítélet tévesen állapította meg, hogy a perbeli felmondás nem azonnali hatályú felmondás volt. Egyrészt a perbeli kölcsönszerződések határozott időre jöttek létre a szerződő felek között, hiszen a lejárat napja a szerződésekben szerepel, ezért e szerződéseknek a hitelező bank általi rendes felmondása [rPtk.
3. §

(1)bekezdés] nem is értelmezhető. Másrészt a szerződő felek a kölcsönszerződések

1. pontjában szabályozták a szerződés azonnali hatályú felmondását, amire a hitelező - egyebek mellett - akkor jogosult, ha az adós a szerződésből eredő bármely fizetési kötelezettségét annak esedékességét követő 30 napon belül nem teljesíti. A perbeli közjegyzői okiratba foglalt felmondás okaként pedig ez szerepelt, vagyis az alperesi jogelőd felmondása egyértelműen azonnali hatályú felmondás volt. A felperes azt nem tette vitássá, hogy a kölcsönszerződésekből eredő fizetési kötelezettségének nem tett eleget, így megállapítható, hogy a szerződések alapján az alperesi jogelőd jogosult volt a szerződéseket azonnali hatállyal felmondani. [18] Az rPtk.
2. §

(1)bekezdéséből, 319. §

(2)bekezdéséből és 214. §

(1)bekezdéséből következően a jogosult az azonnali hatályú felmondás jogát a másik félhez intézett nyilatkozattal gyakorolja. A felmondás akkor hatályosul, ha a címzetthez megérkezik, amely időpont (közlés) egyúttal a szerződés megszűnésének időpontja is. A felmondás hatályosulásának időpontja tehát a fenti jogszabályi rendelkezések szerint az a nap, amikor az adós felperes a perbeli azonnali hatályú felmondást tartalmazó közjegyzői okiratot - nem vitásan kézhez vette, és a felmondás hatályosulásának jogkövetkezménye, azaz a szerződés megszűnése is ezen a napon következett be. Következésképpen a perbeli azonnali hatályú felmondás a felperessel történő közlésével alkalmas volt a szerződés megszűnésének anyagi jogi joghatása kiváltására [rPtk. 319. §

(2)bekezdés, 321. §

(1)bekezdés]. [19] Ennek ellenkezőjét - a fentiekből következően - az eljárt bíróságok tévesen állapították meg, és tévesen jutottak arra a következtetésre, hogy az azonnali hatályú felmondás „visszamenőleges” volt. Az azonnali hatályú felmondás érvényességét nem érinti, és nem teszi azt jogszerűtlenné önmagában az tény, hogy a felmondást tartalmazó közjegyzői okirat a felmondás hatályosulásának idejeként a felmondó nyilatkozat közjegyző általi rögzítése és kézbesítése előtti időpontot tüntet fel. Ez a körülmény a felmondás hatályosulásának, azaz a szerződés megszűnésének időpontját sem érinti, mert a hatályosulás, ekként a szerződés megszűnésének időpontja is a fenti jogszabályi rendelkezésekből következően az a nap, amikor a felperes a felmondást átvette, függetlenül attól, hogy a közjegyzői okiratban milyen időpont szerepel. [20] Az adott kérdésnek kizárólag a felek közötti elszámolás szempontjából van jelentősége. A felperes azonban - a már említettek szerint - nem vitatta, hogy a kölcsönszerződésekből eredő fizetési kötelezettségének nem tett eleget, és nem tette vitássá azt az alperesi tényállítást sem, hogy a közjegyzői okiratban megjelölt dátum és a felmondás kézhezvétele közötti időszakban semmilyen kamatfelszámítás nem történt. Egyebekben pedig az elszámolás nem képezte a per tárgyát. [21] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítéletet az rPp. 275. §

(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú ítélet fellebbezett részét megváltoztatva a keresetet e körben is elutasította. Záró rész [22] Az első-, másodfokú és a felülvizsgálati eljárásban is pervesztes felperes az rPp. 270. §

(1)bekezdése szerint alkalmazandó 78. §

(1)bekezdése alapján köteles az alperesek 32/

1. (VIII. 22.) IM rendelet
2. §

(3)és

(5), valamint

(6)bekezdései alapján a kifejtett jogi képviseleti tevékenységhez igazodóan mérlegeléssel megállapított, az áfát is tartalmazó ügyvédi munkadíjból, és az alperesek által lerótt 24.000 Ft fellebbezési és 70.000 Ft felülvizsgálati eljárási illetékből álló első-, másodfokú és felülvizsgálati eljárásban felmerült költségeinek a megfizetésére. [23] Az ítélet ellen a felülvizsgálatot az rPp. 271. §

(1)bekezdés e) pontja zárja ki. [24] A Kúria a döntését az rPp. 274. §

(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül hozta meg. Budapest,

1. február
2. Dr. Farkas Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Bajnok István s.k. előadó bíró, Dr. Gáspár Mónika s.k. bíró A kiadmány hiteléül: