A határozat elvi tartalma: A közjegyző részéről a hitelező felmondó nyilatkozata közléséről kiállított közjegyzői okirat ténytanúsító okirat, amelynek közokirati jellegéhez nem kötelező tartalmi elem az okirat felolvasásának rögzítése. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Gfv.VII.30.189/2019/
- A tanács tagjai: Dr. Vezekényi Ursula a tanács elnöke . Bajnok István előadó bíró . Tibold Ágnes bíró Az I. rendű felperes: A II. rendű felperes: A felperesek képviselője: Krizsa Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Krizsa Lajos ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: Némethy Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Béres István ügyvéd A per tárgya: közjegyzői okiratba foglalt felmondás közokirati jellege hiányának megállapítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: I-II. rendű felperes A másodfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék 57.Pf.635.942/2018/
- számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és a határozatának száma: Pesti Központi Kerületi Bíróság 14.P.86.429/2017/
- számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az I. rendű és a II. rendű felperest, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg az alperesnek 12.700 (tizenkétezer-hétszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperesek
- augusztus 4-én közjegyzői okiratba foglalt [2] [3] deviza alapú kölcsönszerződést kötöttek az alperessel. Az I. rendű felperes az alperes felé a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (a továbbiakban: rPtk.)
- §
(2)bekezdése alapján elállási szándékot jelentett be, melyet tartalmazó nyilatkozatot az alperes
- július
- napján átvett. Az I. rendű felperes e nyilatkozatát a közjegyzőhelyettes
- augusztus
- napján közjegyzői okiratba foglalta. A felperesek a kölcsönszerződésből eredő fizetési kötelezettségüknek maradéktalanul nem tettek eleget, ezért az alperes kérelmére a közjegyző
- december 21-én közjegyzői okiratot (jegyzőkönyvet és tanúsítványt) állított ki arról, hogy az alperes a kölcsönszerződést az rPtk.
- §
(1)bekezdésének e) pontja alapján azonnali hatállyal felmondja. Az alperes egyben kérte a felperesek részére a jegyzőkönyv és ténytanúsítvány közjegyzői kézbesítését, továbbá a kézbesítés eredményének tanúsítását. A felperesek keresete és az alperes ellenkérelme [4] [5] A felperesek módosított keresetükben a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.)
- §-a alapján egyrészt annak megállapítását kérték, hogy a szerződés közokirat útján történt felmondás érvénytelen volt, másrészt hogy a kiállított okirat nem minősül közokiratnak. Keresetüket ez utóbbi tekintetében a közjegyzőkről szóló
- évi XLI. törvény (a továbbiakban: Közjegyzői tv.)
- §
(1)bekezdésére, 120. §
(1)bekezdésére,
- §-ára,
- §-ára, 147/A. §-ára alapították. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Az első- és a másodfokú határozat [6] [7] [8] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Határozatának indokolásában elsőként azt rögzítette, hogy teljesültek az ügyben a megállapítási kereset eljárásjogi feltételei rPp.
- §-a szerint. Az alperesi felmondás közokiratiságával kapcsolatban utalt az rPp.
- §
(1)bekezdésére, a Közjegyzői tv.
- § (1-2) bekezdéseire, továbbá
- §
(1)bekezdésére és megállapította, hogy a felperesek által vitatott közjegyzői okirat elkészítésének módja és annak formai követelménye a Közjegyzői tv. 120-129. §-aiban foglaltaknak megfelelt. Utalva a Közjegyzői tv. 3. §
(1)és
(2)bekezdésére, valamint 5. §
(1)bekezdésére megállapította, hogy a közjegyzői eljárást, a közjegyző hatáskörét a törvény egyértelműen szabályozza, a per tárgyát képező közjegyző által szerkesztett okiratban aggályos körülmény nem került rögzítésre. Nem a közjegyző feladatát képezi annak vizsgálata, hogy az elállás jogszerű vagy jogszerűtlen volt, továbbá meghaladja hatáskörét a jognyilatkozatra vonatkozó elállási, illetőleg felmondási nyilatkozatok vizsgálata. A felperesek felmondást tartalmazó okirat nem közokirati jellegére irányuló kereseti kérelmet mindezek alapján az elsőfokú bíróság alaptalannak találta. [9] Az elsőfokú bíróság a felmondást érvényesnek találta, tekintettel arra, hogy a felek által megkötött szerződés ezt a jogot az alperesnek biztosította. Utalt még arra is, hogy a jogvédelem szükségessége hiányzott a közokiratiság hiányának megállapítása körében, és hivatkozott a BH
- számú eseti döntésre, kifejtve, hogy a jogvédelem szükségessége nem jelenti azt, hogy a jogalap nélkül maradt tartozás visszafizetése ne történjen meg. Az elsőfokú bíróság kitért arra, hogy a megállapítási kereset nem szolgálhatja azt a célt, hogy, hogy tartozatlan fizetés esetén a hitelező végrehajtási eljárás keretében ne érvényesíthesse a követelését önkéntes teljesítés hiányában. [10] A felperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezett körben - az indokolás részbeni kiegészítésével - helybenhagyta. [11] A jogerős ítélet indokolása mindenekelőtt rögzítette, hogy fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett a felpereseknek az alperesi felmondás érvénytelenségének a megállapítására irányuló kereseti kérelmét elutasító elsőfokú ítéleti rendelkezés, amit a másodfokú bíróság ítélete az rPp.
- §
(4)bekezdése alapján nem érintett. [12] A másodfokú bíróság ezért csak azt vizsgálta, hogy a 2016, december 21-én kelt közjegyző által készített okirat nem közokirati voltának a megállapítására irányuló kereseti kérelem alapos-e. Az elsőfokú bíróság által is felhívott BH
- számú eseti döntésre, és a BH
- számú eseti döntésre is figyelemmel rámutatott, hogy a bírói gyakorlat általánosságban nem zárja ki megállapítási kereset indítását annak megelőzése érdekében, hogy a felperesekkel szemben a bírósági végrehajtásról szóló
- évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 23/C. §-a alapján közvetlen végrehajtás induljon. Azt azonban vizsgálni kell, hogy az adott esetben a kért ítéleti megállapítás alkalmas lehet-e arra, hogy a felperesek jogait e körben az alperessel szemben megóvja. [13] A jelen ügyben a Vht. 23/C. §
(2)bekezdése szerint a közvetlen végrehajtás elrendelésére akkor kerülhet sor, ha a feltétel vagy időpont bekövetkezésétől függő kötelezettség esetén a feltétel vagy az időpont bekövetkezését tanúsítja közokirat. Ez jelen ügyben azt jelenti, hogy a felmondás hatályosulását és nem magát a felmondást kell közokiratnak tanúsítania. A perbeli okirat tartalmazza az alperes képviselőinek azon nyilatkozatát, mely szerint a jegyzőkönyv és a tanúsítvány megnevezésű okirat postai úton való megküldését kérték a felperesek részére, valamint a kézbesítés eredményének tanúsítását a közjegyzőtől. A Közjegyzői tv. 142. §
(2)bekezdése szerint a közjegyzőnek magát a kézbesíttetni kért nyilatkozatot is jegyzőkönyvbe kell foglalnia, amelyet a jelen ügyben eljárt közjegyző megtett az alperesi képviselők nyilatkozatát idézve a jegyzőkönyvi részben. A jegyzőkönyv magát a nyilatkozat elhangzását tanúsítja a Közjegyzői tv. 142. §
(2)bekezdésében előírtaknak megfelelően, ezért a közjegyzői okirat megfelel a Közjegyzői tv. által a ténytanúsítvánnyal szemben meghatározott követelményeknek. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [14] A felperesek felülvizsgálati kérelmükben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a jogszabályoknak megfelelő határozat meghozatalával a - felülvizsgálattal érintett körben - keresetüknek helytadó döntés meghozatalát kérték. [15] Arra hivatkoztak, hogy a jogerős ítélet a Közjegyzői tv. 3. §
(2)bekezdésébe, 111. §
(1)bekezdésébe, 120. §
(1)bekezdés
- d)pontjába, 121. §-ába, 129. §
- e)pontjába, 131. §
(1)bekezdésébe, 136. §
(2)bekezdésébe, 142. §
(1)és
(2)bekezdésébe és a Vht. 23/C. §
(2)bekezdésébe ütköző módon jogszabálysértő. [16] Előadták, hogy a jogerős ítélet a fenti jogszabályok helytelen értelmezésével állapította meg, hogy a perbeli közjegyzői okirat csupán ténytanúsító okirat, és emiatt alakiságát tekintve megfelel a jogszabály által támasztott követelményeknek. Az valójában ügyleti okirat, és ilyenként nem alkalmas joghatás kiváltására sem. Állították, hogy a vizsgált közjegyzői okirat kettős tartalmú, ügyleti és ténytanúsító tartalommal egyaránt bír, ezért a közjegyző eljárására és az irat tartalmára irányadóak voltak a Közjegyzői tv.-nek az irat felolvasására vonatkozó külön szabályai [120. §
(1)bekezdés
- d)pont, 129. §
- e)pont], amelyek megsértése miatt a perbeli irat nem tekinthető közokiratnak. Egyetértettek a perben eljárt bíróságok azon egyező álláspontjával miszerint a megállapítási kereset rPp. 123. §-a szerinti feltételei fennállnak. [17] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban fenntartására irányult. A Kúria döntése és jogi indokai [18] A Kúria a jogerős ítéletet a rPp. 275. §
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, és azt az ott megjelölt okokból nem találta jogszabálysértőnek. Hivatkozott rendelkezésre tekintettel a Kúria érdemben nem foglalt, nem foglalhatott állást abban a kérdésben, hogy a megállapítási kereset előterjesztésének az rPp. 123. §-a szerinti feltételei az adott tényállás és kereseti kérelem mellett fenállnak. [19] A Vht. 23/C. §
(2)bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében amellyel tartalmilag megegyezik a Közjegyzői tv. 112. §
(2)bekezdése - a kölcsönszerződés lejárata előtt, a szerződés felmondásával esedékessé tett kölcsönösszeg [rPtk. 526. §
(2)bekezdés] végrehajthatóságához az adott követelés esedékessé válása az, amelyre nézve közokirat kiállítása szükséges. Az rPtk. 214. §
(1)bekezdéséből, 321. §
(1)és
(2)bekezdéseiből, illetve az 526. §
(2)bekezdéséből következően a hitelező felmondó nyilatkozatának az adóssal történt közlése, vagyis a felmondás hatályosulásának ténye és ideje az, amelyre a közokiratnak vonatkoznia kell a Vht. hivatkozott rendelkezése szerint, a felmondás eredményeként lejárttá tett követelés közvetlen végrehajthatóságához. [20] A Közjegyzői tv. jelen ügyben irányadó 136. §
(1)bekezdésének e) pontja szerint a közjegyző tanúsítványt állít ki a nyilatkozat vagy értesítés közléséről. Ehhez kapcsolódóan a törvény a nyilatkozat vagy értesítés közjegyzői tanúsításához feltételként írja elő a 142. §
(1)bekezdésben, hogy a tanúsítani kért nyilatkozat vagy értesítés közlése vagy annak elmaradása jogkövetkezménnyel járjon. [21] A perben vizsgált,
- december 21-i közjegyzői okirat tartalmánál fogva arra vonatkozott, hogy - a Közjegyzői tv.
- §
(1)bekezdés e) pontjában, valamint a
- §-ában szabályozottak szerint - az alperes felmondó nyilatkozatának közlése közjegyző közreműködésével valósuljon meg és kerüljön tanúsításra. A közléssel hatályosult nyilatkozat megtételéből következtek az irat rendeltetésének megfelelő jogkövetkezmények, a felek közti szerződés megszüntetése, a felmondással lejárttá tett követelés esedékessé válása, amellyel teljesült a nyilatkozat közlésének közjegyzői tanúsításához megkívánt feltétel a közléshez társítható jogkövetkezmény - a Közjegyzői tv.
- §
(1)bekezdése szerint. [22] A ténytanúsító közjegyzői okirat megengedett formája a Közjegyzői tv. 111. §
(1)bekezdése alapján a jegyzőkönyv. [23] Az előzőekben kifejtettekből következően, a perbeli közjegyzői okiratra - ténytanúsító jellege miatt - a Közjegyzői tv. 120. §
(1)bekezdés d) pontjának nem a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott rendelkezése, hanem az a része vonatkozott, amely szerint a közjegyzőnek a közjegyzői tanúsítványt csak akkor kell felolvasni, ha e törvény kifejezetten így rendelkezik. [24] A Közjegyzői tv. azonban a nyilatkozat vagy értesítés közléséről kiállított tanúsítvány tekintetében nem írja elő az okirat felolvasásának kötelezettségét, - ahogy a jogerős ítélet helyesen utalt rá - csupán a jegyzőkönyv aláírását követeli meg a nyilatkozattevő részéről [142. §
(2)bekezdés]. Ennélfogva nem volt kötelező tartalmi eleme a perbeli okiratnak a felolvasás megtörténtének, időtartamának rögzítése a Közjegyzői tv. 120. §
(1)bekezdés d), illetve a 129. §
(1)bekezdés e) pontjai szerint. Megalapozatlanul hivatkozott a felülvizsgálati kérelem a Közjegyzői tv. ez utóbbi rendelkezéseinek megsértésére, ebből következően arra, hogy a keresettel támadott okiratnak nem tulajdonítható közjegyzői okirati jelleg a Közjegyzői tv. 131. §
(1)bekezdése szerint. [25] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítéletet az rPp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [26] A felperesek az eredménytelen felülvizsgálati kérelem következtében egyetemlegesen kötelesek az alperes jogi képviseleti díjból álló eljárási költségeinek megfizetésére az rPp. 270. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó 78. §
(1)bekezdés, 82. §
(1)bekezdés szerint. Ennek összegét a Kúria a 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet
- §
(3)és
(5), valamint
(6)bekezdései alapján a kifejtett jogi képviseleti tevékenységhez igazodóan mérlegeléssel határozta meg azzal, hogy az a 4/A. § alapján az áfát is tartalmazza. [27] Az ítélet ellen a felülvizsgálatot az rPp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. [28] A Kúria a döntését tárgyaláson kívül hozta meg. Budapest,
- március
- Dr. Vezekényi Ursula sk. a tanács elnöke, Dr. Bajnok István sk. előadó bíró, Dr. Tibold Ágnes sk. bíró A kiadmány hiteléül: /Seres Józsefné/ tisztviselő