A határozat elvi tartalma: A megállapítási kereset előterjesztésére vonatkozó feltételek hiánya önmagában megalapozza a kereset elutasítását, és így kizárja a kereset további érdemi vizsgálatát. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Gfv.VII.30.158/2019/
- A tanács tagjai: Dr. Farkas Attila a tanács elnöke . Bajnok István előadó bíró . Gáspár Mónika bíró Az I. rendű felperes: A II. rendű felperes: A III. rendű felperes: A IV. rendű felperes: Az V. rendű felperes: A felperesek képviselője: Krizsa Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Krizsa Lajos ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: dr. Gergely József Csaba ügyvéd A per tárgya: közjegyzői okiratba foglalt felmondás közokirati jellege hiányának megállapítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: I-V. rendű felperesek A másodfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék 73.Pf.637.427/2018/
- számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és a határozatának száma: Pesti Központi Kerületi Bíróság 19.P.51.205/2017/
- számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az I. rendű, II. rendű, III. rendű, IV. rendű és V. rendű felpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg az alperesnek 12.700 (tizenkétezer-hétszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [1] A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás Az I. rendű, II. rendű és III. rendű felperesek
- április 7-én deviza alapú kölcsönszerződést kötöttek az alperessel. A kölcsönszerződésből eredő követelés biztosítására ugyanezen a napon [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] a II. rendű és a III. rendű felperesek a tulajdonukban álló ingatlan vonatkozásában az alperessel jelzálogjogot alapító szerződést is kötöttek. E szerződések lényeges tartalmi elemeit a megkötésük napján közjegyzői okiratba is foglalták. A II. rendű és a III. rendű felperesek
- június 2-án, majd
- augusztus 2-án kelt ajándékozási szerződésekkel a zálogszerződés tárgyát képező ingatlant (1/2-1/2 tulajdoni hányad felosztásban) a IV. rendű és az V. rendű alperes részére ajándékozták, rögzítve a szerződésben, hogy ingatlant az alperes javára bejegyzett jelzálogjog terheli. Az I-III. rendű felperesek a kölcsönszerződésből eredő fizetési kötelezettségüknek maradéktalanul nem tettek eleget, ezért az alperes kérelmére a Dr. A B közjegyző mellett működő dr. N P közjegyzőhelyettes
- január 16-án 11014/Ü/151/2017/
- számon közjegyzői okiratot (jegyzőkönyvet és tanúsítványt) állított ki arról, hogy az alperes a kölcsönszerződést a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (a továbbiakban: rPtk.
- §
(1)bekezdésének e) pontja alapján azonnali hatállyal felmondja, és az alperes kérte a felperesek részére a jegyzőkönyv és ténytanúsítvány közjegyzői kézbesítését, továbbá a kézbesítés eredményének tanúsítását. A felperesek keresete és az alperes ellenkérelme A felperesek módosított keresetükben a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.)
- §-a alapján annak megállapítását kérték, hogy a 11014/Ü/151/2017/
- számon kiállított okirat nem minősül közokiratnak. Keresetüket a közjegyzőkről szóló
- évi XLI. törvény (a továbbiakban: Közjegyzői tv.)
- §
(1)bekezdésére, 120. §
(1)bekezdésére,
- §-ára,
- §-ára, 147/A. §-ára alapították. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Az első- és a másodfokú határozat Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Határozatának indokolásában rögzítette, hogy a módosított kereset a felmondás jogszerűségét már nem érintette, ezért a végleges kereset kapcsán kizárólag a közokiratiságot illetően kellett döntést hoznia, ami jogkérdésnek minősült. Az elsőfokú bíróság megítélése szerint teljesültek a megállapítási kereset eljárásjogi feltételei rPp.
- §-a szerint, mert a felperesek védendő jogi érdeke fennáll, amennyiben ugyanis a felmondást tartalmazó okirat nem minősül közokiratnak, akkor a bírósági végrehajtásról szóló
- évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 23/C. §-a alapján nem szolgálhat közvetlen végrehajtás alapjául. A kereset érdemével kapcsolatban kifejtette, hogy a közjegyző az alperes felmondásra vonatkozó nyilatkozatát foglalta szó szerint jegyzőkönyvbe, és a perben támadott okirat nem ügyleti okirat, hanem ténytanúsítvány. A közjegyző nem sértette meg a Közjegyzői tv.
- §
(1)bekezdés d) pontjában foglaltakat azzal, hogy nem vitatottan nem olvasta fel az alperesi képviselők előtt a közjegyzői okiratot. Megállapította, hogy a felperesek által vitatott közjegyzői okirat elkészítésének módja és annak formai követelménye a Közjegyzői tv. 120-
- §-aiban foglaltaknak megfelelt, a közjegyzői okirat a törvényi előírások betartásával készült, azaz közokiratnak minősül. [10] A felperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - eltérő indokolással - helybenhagyta. [11] A jogerős ítélet indokolása szerint - az elsőfokú bíróság álláspontjától eltérően - a végleges kereset tekintetében nem volt helye megállapítási kereset előterjesztésének, mert annak az rPp.
- §-a szerinti együttes jogszabályi feltételei nem álltak fenn. E jogszabályi rendelkezés szerint a megállapítási kereset megindításának feltételei konjunktívak, tehát bármelyik hiányzik, megállapítási kereset előterjesztésének nincs helye. [12] A másodfokú bíróság rámutatott, hogy a 11014/Ü/151/2017/
- számú közjegyző okirat a perbeli kölcsönszerződés alperesi felmondását tartalmazta, és a felperesek által előterjesztett megállapítási kereset célja az volt, hogy megelőzzék a velük szemben közvetlenül indítható végrehajtási eljárást. A felperesek arra helyesen hivatkoztak, hogy a közjegyzőnek nem feladata a végrehajtási záradék kiállítása iránti kérelemnél azt vizsgálni, hogy a kölcsönszerződés felmondás jogszerű volt-e. Ezért a felmondás tekintetében a jogaik megóvása végett helye lett volna a megállapítási keresetnek, ugyanez azonban már nem vonatkozik a perbeli felmondást tartalmazó közjegyzői irat közokiratiságával kapcsolatos, és fenntartott kereseti kérelemre. [13] A jogerős ítélet szerint a felperesek alperessel szembeni jogai megóvására azáltal kerül sor, hogy a Vht. 23/C. §-a alapján a közjegyzőnek vizsgálnia kell a
(2)bekezdés szerinti feltételek meglétét is. Ezen eljárás keretében van lehetőség a 11014/Ü/151/2017/
- számú közjegyző okirat alaki és tartalmi szempontból történő vizsgálatára. A Vht. 23/C. §-ában és a Közjegyzői tv.
- §
(1)-
(2)bekezdésében meghatározott feltételek fennállásáról a közjegyző határoz. Amennyiben a közjegyző elrendelte a végrehajtást, de annak feltételei nem állnak fenn, a Vht. 211. §
(2)bekezdése teremt lehetőséget a záradék törlésére is. [14] A BH
- számú eseti döntésre figyelemmel a másodfokú bíróság rámutatott, hogy a záradékolás szabályait a Közjegyzői tv. és a Vht. szabályozza, önálló eljárási renddel és a záradékkal szemben igénybe vehető jogorvoslati lehetőségekre is kiterjedő fórumrendszerrel. Ezek a jogszabályi rendelkezések nem kerülhetők meg azáltal, hogy a felperes az rPp.
- §-a szerinti megállapítási perben kívánja „érvényteleníteni” a záradékolható okiratot. Az rPp.
- §-a bizonyos értelemben szubszidiárius perlési lehetőséget jelent, amennyiben az adott helyzetre speciális jogorvoslati lehetőséget biztosít a jogszabály, a jogvédelem a megállapítás általános szabályai szerint nem biztosítható. Mindezek alapján a megállapítási kereset előterjesztésének jogszabályi feltételei a másodfokú bíróság megítélése szerint nem álltak fenn, ezért az elsőfokú bíróság elutasító rendelkezése megalapozott volt, a keresetben foglaltakat azonban emiatt érdemben nem kellett vizsgálni, ezért a fellebbezésben kifejtettekre a másodfokú bíróság nem tért ki. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [15] A felperesek felülvizsgálati kérelmükben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a jogszabályoknak megfelelő határozat meghozatalával keresetüknek helyt adó döntés meghozatalát kérték. [16] Arra hivatkoztak, hogy a jogerős ítélet az rPp.
- §-ába, a Közjegyzői tv.
- §
(2)bekezdésébe, 111. §
(1)bekezdésébe, 120. §
(1)bekezdés
- d)pontjába, 121. §-ába, 129. §
- e)pontjába, 131. §
(1)bekezdésébe, 136. §
(2)bekezdésébe, 142. §
(1)és
(2)bekezdésébe és a Vht. 23/C. §
(2)bekezdésébe ütköző módon jogszabálysértő. [17] Előadták, hogy a jogerős ítélet a fenti jogszabályok helytelen értelmezésével állapította meg, hogy a perbeli közjegyzői okirat csupán ténytanúsító okirat, és emiatt alakiságát tekintve megfelel a jogszabály által támasztott követelményeknek. Az valójában ügyleti okirat, és ilyenként nem alkalmas joghatás kiváltására sem. Állították, hogy a vizsgált közjegyzői okirat kettős tartalmú, ügyleti és ténytanúsító tartalommal egyaránt bír, ezért a közjegyző eljárására és az irat tartalmára irányadók voltak a Közjegyzői tv.nek az irat felolvasására vonatkozó külön szabályai [120. §
(1)bekezdés
- d)pont, 129. §
- e)pont], amelyek megsértése miatt a perbeli irat nem tekinthető közokiratnak. [18] Az érvényesíteni kívánt megállapítási kereset feltételeinek fennállása körében számos eseti döntésre hivatkoztak, melyek álláspontjuk szerint ugyanazzal a konklúzióval zárultak: a megállapítási kereset előterjeszthető, és az abban foglaltakat a bíróságnak érdemben kell vizsgálnia. [19] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban fenntartására irányult. A Kúria döntése és jogi indokai [20] A Kúria a jogerős ítéletet a rPp. 275. §
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, és azt az ott megjelölt okokból nem találta jogszabálysértőnek. [21] A Kúria maradéktalanul egyetértett a jogerős ítéletben kifejtett azon jogi állásponttal, hogy a felperesek keresete tekintetében nem volt megállapítható a megállapítási kereset valamennyi, az rPp.
- §-ában meghatározott eljárásjogi feltételének teljesülése. A Kúria korábban a Gfv.VII.30.356/2016/
- számú határozatában a jogellenesnek állított felmondás jogkövetkezményeinek elhárításához fűződő érdek esetén tekintette fennállónak a jogvédelem szükségességét a kért megállapítással, mivel a felmondás valamennyi jogkövetkezményének elhárítására és a felperesek sérült jogainak orvoslására a végrehajtási eljárásban biztosított jogorvoslatok, vagy a végrehajtás megszüntetésére irányuló per nem lehetnek alkalmasak. A Kúriának e korábbi döntésétől, valamint a felülvizsgálati kérelemben is megjelölt, a BH2017.347., valamint a BH2015.
- számú eseti döntések tényállásaitól eltérően, jelen ügyben a felperesek a támadott közjegyzői okirat e jellegének vitatásán keresztül - az erre vonatkozóan kért megállapítással - a felmondással esedékessé tett követelés közvetlen végrehajthatóságának törvényi feltételét tették vitássá, amellyel a közokirat alapján velük szemben megnyíló közvetlen végrehajtás lehetőségét és elrendelését kívánták elkerülni. A felperesek azonban - a jogerős ítélet helytálló megállapítása szerint - a közvetlen végrehajtás törvényben meghatározott feltételeinek hiányára hivatkozással jogaikat külön jogorvoslati eszközökkel megvédhetik: a végrehajtás elrendelésének jogkövetkezményei a végrehajtási eljárás keretében a végrehajtási záradék törlésével [Vht.
- §
(2)bekezdés], peres eljárásban pedig a végrehajtás megszüntetése iránti per indításával kiküszöbölhetők [rPp.
- §, BH2019.301.]. A Kúria a kifejtettekkel azonos jogi álláspontot foglalt el a Gfv.VII.30.054/2019/
- számú eseti döntésében is. [22] A fentiek miatt a másodfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy a jelen ügyben a megállapítási kereset előterjesztésének a törvényes feltételei nem állnak fenn, és helyesen járt el, amikor érdemben nem vizsgálta a fenntartott megállapítási kereset alaposságát. A megállapítási kereset előterjesztésére vonatkozó feltételek hiánya ugyanis önmagában megalapozza a kereset elutasítását, és így kizárja a kereset további, érdemi vizsgálatát. Ebből következően a másodfokú bíróság a felperesek által a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott anyagi jogi rendelkezéseket nem is alkalmazta, ezáltal a jogerős ítélet azokat - a felülvizsgálati kérelemben foglaltakkal ellentétben - nem sértette, nem sérthette meg. [23] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítéletet az rPp.
- §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [24] A felperesek az eredménytelen felülvizsgálati kérelem következtében egyetemlegesen kötelesek az alperes jogi képviseleti díjból álló eljárási költségeinek megfizetésére az rPp. 270. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó 78. §
(1)bekezdés, 82. §
(1)bekezdés szerint. Ennek összegét a Kúria a 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet
- §
(3)és
(5), valamint
(6)bekezdései alapján a kifejtett jogi képviseleti tevékenységhez igazodóan mérlegeléssel határozta meg azzal, hogy az a 4/A. § alapján az áfát is tartalmazza. [25] Az ítélet ellen a felülvizsgálatot az rPp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. [26] A Kúria a döntését tárgyaláson kívül hozta meg. Budapest,
- március
- Dr. Farkas Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Bajnok István s.k. előadó bíró, Dr. Gáspár Mónika s.k. bíró A kiadmány hiteléül: