A határozat elvi tartalma: Pénzintézet felmondó nyilatkozatának közléséről kiállított közjegyzői okirat ténytanúsító okirat, amelynek megengedett formája a jegyzőkönyv. A közjegyzőt ez esetben nem terheli a ténytanúsító közjegyzői okirat felolvasásának kötelezettsége. 1991. XLI. tv. 111. §
(1), 120. §
(1)bekezdés d) pont, 136. §
(1), 142. §
(1)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Gfv.VII.30.358/2019/
- A tanács tagjai: Dr. Farkas Attila a tanács elnöke . Gáspár Mónika előadó bíró . Csőke Andrea bíró Az I. rendű felperes: A II. rendű felperes: A felperesek képviselője: Krizsa Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Krizsa Lajos ügyvéd Az alperes: Az I. alperes képviselője: Dr. Szabó István Tamás Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Szabó István Tamás ügyvéd A per tárgya: közjegyzői okiratba foglalt felmondás közokirati jellege hiányának megállapítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: I-II. rendű felperes A másodfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék 57.Pf.639.292/2018/
- számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és a határozatának száma: Pesti Központi Kerületi Bíróság 22.P.91.865/2018/
- számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az I. rendű és a II. rendű felpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg az alperesnek 12.700 (tizenkétezer-hétszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [1] [2] A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás A felperesek
- augusztus 24-én deviza alapú kölcsönszerződést kötöttek az alperessel, amelyben az alperes 131.774 CHF összegű kölcsön folyósítását vállalta. A felperesek a kölcsönszerződés megkötéséről és az abban vállalt szerződéses kötelezettségeikről közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozatot tettek. A felperesek szerződéses fizetési kötelezettségüknek maradéktalanul nem tettek eleget, ezért az alperes kérelmére dr. V Sz közjegyző
- november 4-én 11030/Ü/278/2016/
- számon közjegyzői okiratot (jegyzőkönyvet és tanúsítványt) állított ki arról, hogy az alperes a kölcsönszerződést a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (a továbbiakban: rPtk.)
- §
(1)bekezdésének e) pontja alapján azonnali hatállyal felmondja, egyúttal kérte a felperesek részére a jegyzőkönyv és ténytanúsítvány közjegyzői kézbesítését, továbbá a kézbesítés eredményének tanúsítását. [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] A felperesek keresete és az alperes ellenkérelme A felperesek módosított keresetükben annak megállapítását kérték, hogy a 11030/Ü/278/2016/2. számon kiállított okirat nem minősül közokiratnak. Keresetüket a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Közjegyzői tv.) 111. §
(1)bekezdésére, 120. §
(1)bekezdésére,
- §ára,
- §-ára, 147/A. §-ára alapították. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Az első- és a másodfokú határozat Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Határozatának indokolásában elsőként azt rögzítette, hogy nem teljesültek az ügyben a megállapítási kereset eljárásjogi feltételei a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.)
- §-a szerint, a közjegyzői okirat záradékolásával megindítható végrehajtási eljárás külön jogorvoslattal elkerülhető. A végrehajtási eljárás megelőzése érdekében nem volt megállapítható a felperesek oldalán a jogmegóvás szükségessége az alperessel szemben. Kifejtette az elsőfokú ítélet az előzőeken felül azt is, hogy a perbeli közjegyzői okirat - a bírósági végrehajtásról szóló
- évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 23/C. §
(2)bekezdésére is tekintettel megfelelt a Közjegyzői tv. vonatkozó szabályainak [1. §
(2)bekezdés, 111. §
(1)bekezdés, 120. §
(1)bekezdés, 129. §
- e)és
- f)pontok], a vizsgált ténytanúsító okiratban az irat felolvasását nem kellett rögzíteni. A felperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A jogerős ítélet indokolása - az elsőfokú ítélet indokaitól részben eltérve - tartalmazta, hogy fennálltak az ügyben a megállapítási keresetnek az rPp. 123. §-ában írt feltételei. A perbeli jegyzőkönyv és tanúsítvány megnevezésű közjegyzői okirat szerint az alperes a jegyzőkönyvbe foglalt, a kölcsönszerződés felmondására irányuló nyilatkozata közlését és kézbesítés eredményének tanúsítását kérte a közjegyzőtől. Az alperes megjelent képviselői kijelentették a közjegyző előtt, hogy az okirat tartalma az általuk megtett nyilatkozatnak megfelel, ezért azt jóváhagyólag aláírták. Mindebből a másodfokú bíróság arra következtetett, hogy a keresettel támadott közjegyzői okirat ténytanúsítványnak minősült, miáltal megfelelt a Közjegyzői tv. elvárásainak a törvény 136. §
(1)bekezdés e) pontja, 142. §
(1)és
(2)bekezdése szerint. A Közjegyzői tv. külön rendelkezése nélkül a vizsgált közjegyzői tanúsítványt nem kellett felolvasni [Közjegyzői tv. 120. §
(1)bekezdés d) pont]. [10] Hangsúlyozta a másodfokú bíróság, hogy a Közjegyzői tv. 147/A. §-a szerint egyedül a törvény 136-
- § -aiban foglaltak megsértése vezethet oda, hogy nem ismerhető el a kiállított tanúsítvány közokirati jellege, ebből következően téves volt a felperesek kereseti hivatkozása a banktitok megsértésére, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló
- évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) rendelkezéseire. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [11] A felperesek felülvizsgálati kérelmükben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a jogszabályoknak megfelelő határozat meghozatalával a keresetüknek helytadó döntés meghozatalát kérték. [12] Arra hivatkoztak, hogy a jogerős ítélet a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:
- §
(1)bekezdésébe, a Közjegyzői tv. 120. §
(1)bekezdés
- d)pontjába, 129. §
- e)pontjába, 131. §
(1)bekezdésébe, 136. §
(1)bekezdés e) pontjába, 142. §
(2)bekezdésébe, 147/A. §-ába és a Vht. 23/C. §
(2)bekezdésébe ütköző módon jogszabálysértő. [13] Előadták, hogy a jogerős ítélet a fenti jogszabályok helytelen értelmezésével állapította meg, hogy a perbeli közjegyzői okirat csupán ténytanúsító okirat, és emiatt alakiságát tekintve megfelel a jogszabály által támasztott követelményeknek. Az valójában az alperes joghatás kiváltására irányuló akaratnyilatkozatát tartalmazó ügyleti okirat, ezért a közjegyző eljárására és az irat tartalmára irányadóak voltak a Közjegyzői tv.-nek az irat felolvasására vonatkozó külön szabályai [120. §
(1)bekezdés
- d)pont, 129. §
- e)pont], amelyek megsértése miatt a perbeli irat nem tekinthető közokiratnak. Utalt arra, hogy a keresettel támadott okirat közokirati jellege az irat ténytanúsító tartalma esetén sem ismerhető el, mivel a közjegyző nem győződött meg az alperes nyilatkozatának valóságáról, a felperesek ténylegesen megállapítható a közjegyző által tanúsított szerződésszegéséről. [14] Részletesen kifejtették álláspontjukat kereshetőségi joguk fennállásáról. [15] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban fenntartására irányult. Egyetértett a jogerős ítélet indokaival. A Kúria döntése és jogi indokai [16] A Kúria a jogerős ítéletet a rPp. 275. §
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, és azt az ott megjelölt okokból nem találta jogszabálysértőnek. [17] A Vht. 23/C. §
(2)bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében amellyel tartalmilag megegyezik a Közjegyzői tv. 112. §
(2)bekezdése - a kölcsönszerződés lejárata előtt, a szerződés felmondásával esedékessé tett kölcsönösszeg [2013. évi CLXXVII. törvény 50. §
(1)bekezdés, rPtk. 526. §
(2)bekezdés] végrehajthatóságához az adott követelés esedékessé válása az, amelyre nézve közokirat kiállítása szükséges. Az rPtk. 214. §
(1)bekezdéséből, 321. §
(1)és
(2)bekezdéseiből, illetve az 526. §
(2)bekezdéséből következően a hitelező felmondó nyilatkozatának az adóssal történt közlése, vagyis a felmondás hatályosulásának ténye és ideje az, amelyre a közokiratnak vonatkoznia kell a Vht. hivatkozott rendelkezése szerint, a felmondás eredményeként lejárttá tett követelés közvetlen végrehajthatóságához. [18] A Közjegyzői tv. jelen ügyben irányadó 136. §
(1)bekezdésének e) pontja szerint a közjegyző tanúsítványt állít ki a nyilatkozat vagy értesítés közléséről. Ehhez kapcsolódóan a törvény a nyilatkozat vagy értesítés közjegyzői tanúsításához feltételként írja elő a 142. §
(1)bekezdésben, hogy a tanúsítani kért nyilatkozat vagy értesítés közlése vagy annak elmaradása jogkövetkezménnyel járjon. [19] A perben vizsgált,
- november 4-i közjegyzői okirat tartalmánál fogva arra vonatkozott, hogy - a Közjegyzői tv.
- §
(1)bekezdés e) pontjában, valamint a
- §-ában szabályozottak szerint - az alperes felmondó nyilatkozatának közlése közjegyző közreműködésével valósuljon meg és kerüljön tanúsításra. A közléssel hatályosult nyilatkozat megtételéből következtek az irat rendeltetésének megfelelő jogkövetkezmények, a felek közti szerződés megszüntetése, a felmondással lejárttá tett követelés esedékessé válása, amellyel teljesült a nyilatkozat közlésének közjegyzői tanúsításához megkívánt feltétel - a közléshez társítható jogkövetkezmény - a Közjegyzői tv.
- §
(1)bekezdése szerint. [20] A ténytanúsító közjegyzői okirat megengedett formája a Közjegyzői tv. 111. §
(1)bekezdése alapján a jegyzőkönyv. [21] Az előzőekben kifejtettekből következően, a perbeli közjegyzői okiratra - ténytanúsító jellege miatt - a Közjegyzői tv. 120. §
(1)bekezdés d) pontjának nem a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott rendelkezése, hanem az a része vonatkozott, amely szerint a közjegyzőnek a közjegyzői tanúsítványt csak akkor kell felolvasni, ha e törvény kifejezetten így rendelkezik. [22] A Közjegyzői tv. azonban a nyilatkozat vagy értesítés közléséről kiállított tanúsítvány tekintetében nem írja elő az okirat felolvasásának kötelezettségét - miként arra a jogerős ítélet is helyesen utalt -, csupán a jegyzőkönyv aláírását követeli meg a nyilatkozattevő részéről [142. §
(2)bekezdés]. Ennélfogva nem volt kötelező tartalmi eleme a perbeli okiratnak a felolvasás megtörténtének, időtartamának rögzítése a Közjegyzői tv. 120. §
(1)bekezdés d), illetve a 129. §
(1)bekezdés e) pontjai szerint. Megalapozatlanul hivatkozott a felülvizsgálati kérelem a Közjegyzői tv. ez utóbbi rendelkezéseinek megsértésére, ebből következően arra, hogy a keresettel támadott okiratnak nem tulajdonítható közjegyzői okirati jelleg a Közjegyzői tv. 131. §
(1)bekezdése szerint. [23] Az előzőekben részletezettekből egyúttal is következik, hogy a felperesek megalapozatlanul - a vizsgált ténytanúsító okirat jellegével és rendeltetésével, egyben a Közjegyzői tv. 136. §
(1)bekezdés e) pontjával, 142. §
(1)bekezdésével ellentétesen hivatkoztak a közjegyző által tanúsított tény mibenlétére és a közjegyző vizsgálódási kötelezettségére az adósok szerződésszegése körében. [24] Rögzíti a fentieken túlmenően a Kúria, hogy a felperesek keresete tekintetében nem volt megállapítható a megállapítási kereset valamennyi, az rPp.
- §-ában meghatározott eljárásjogi feltételének teljesülése. A Kúria korábban a Gfv.VII.30.356/2016/
- számú határozatában a jogellenesnek állított felmondás jogkövetkezményeinek elhárításához fűződő érdek esetén tekintette fennállónak a jogvédelem szükségességét a kért megállapítással, mivel a felmondás valamennyi jogkövetkezményének elhárítására és a felperesek sérült jogainak orvoslására a végrehajtási eljárásban biztosított jogorvoslatok, vagy a végrehajtás megszüntetésére irányuló per nem lehetnek alkalmasak. A Kúriának e korábbi döntésétől, valamint a felülvizsgálati kérelemben is megjelölt, a BH2017.347., valamint a BH2015.
- számú eseti döntések tényállásaitól eltérően, jelen ügyben a felperesek a támadott közjegyzői okirat e jellegének vitatásán keresztül - az erre vonatkozóan kért megállapítással - a felmondással esedékessé tett követelés közvetlen végrehajthatóságának törvényi feltételét tették vitássá, amellyel a közokirat alapján velük szemben megnyíló közvetlen végrehajtás lehetőségét és elrendelését kívánták elkerülni. A felperesek azonban a közvetlen végrehajtás törvényben meghatározott feltételeinek hiányára hivatkozással jogaikat külön jogorvoslati eszközökkel megvédhetik: a végrehajtás elrendelésének jogkövetkezményei a végrehajtási eljárás keretében a végrehajtási záradék törlésével [Vht.
- §
(2)bekezdés], peres eljárásban pedig a végrehajtás megszüntetése iránti per indításával kiküszöbölhetők [rPp.
- §, BH2019.301.]. [25] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítéletet az rPp.
- §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [26] A felperesek az eredménytelen felülvizsgálati kérelem következtében egyetemlegesen kötelesek az alperes ügyvédi munkadíjból álló eljárási költségeinek megfizetésére az rPp. 270. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó 78. §
(1)bekezdés, 82. §
(1)bekezdés szerint. Ennek összegét a Kúria a 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet
- §
(3)és
(5), valamint
(6)bekezdései alapján a kifejtett jogi képviseleti tevékenységhez igazodóan mérlegeléssel határozta meg azzal, hogy az a 4/A. § alapján az áfát is tartalmazza. [27] Az ítélet ellen a felülvizsgálatot az rPp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. [28] A Kúria a döntését tárgyaláson kívül hozta meg. Budapest,
- május
- Dr. Farkas Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Gáspár Mónika s.k. előadó bíró, Dr. Csőke Andrea s.k. bíró A kiadmány hiteléül: