A határozat elvi tartalma: Amennyiben a deviza alapú kölcsönszerződés rendelkezései nem tesznek eleget az árfolyamkockázat szabályozása körében a tisztességes tájékoztatás követelményeinek, a szerződés önmagában emiatt érvénytelen. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Gfv.VII.30.440/2019/
- A tanács tagjai: Dr. Vezekényi Ursula a tanács elnöke . Osztovits András előadó bíró . Tibold Ágnes bíró A felperes: A felperes képviselője: Lutter Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Lutter Zsolt ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: Bihari Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Bihari Krisztina ügyvéd A per tárgya: kölcsön megfizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A másodfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék 72.Pf.632.306/2019/
- számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és a határozatának száma: Pesti Központi Kerületi Bíróság 20.P.89.053/2018/
- számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet a perköltségre is kiterjedően hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 107.000 (százhétezer) forint másodfokú és 107.000 (százhétezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget, valamint az államnak felhívásra - 339.600 (háromszázharminckilencezer-hatszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2]
- március 28-án a felperes jogelődje mint hitelező és az alperes devizaalapú kölcsönszerződést kötött gépjármű vásárlás céljából. A szerződés
- pontja értelmében a felek a kölcsön devizanemét CHF-ben, összegét 30.152,22 CHF-ben, azaz 5.031.200 Ft-ban, futamidejét 120 hónapban, az ügyleti kamatmértékét évi 5,19%-ban állapították meg. A szerződés rögzítette, hogy a törlesztőrészletek összege a szerződés VI.
- pontja alapján a szerződés részét képező általános szerződési feltételek (a továbbiakban: ÁSZF)
- pontja szerint változhat. Az ÁSZF 8.
- pontja rögzítette, hogy az árfolyamváltozás kockázatát az ügyfél köteles viselni.
- november 22-én a felperes jogelődje a kölcsönszerződést felmondta,
- június 16-án a felperesre engedményezte az alperessel szembeni követelést. [3] [4] A felperes keresete és az alperes ellenkérelme A felperes keresetében 3.316.207 Ft tőke és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperest a kölcsönszerződés alapján. Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a kölcsönszerződés semmis, mivel nem felel meg többek között a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (a továbbiakban: rPtk.)
- §-ának, tekintettel arra, hogy hiányzik az árfolyamkockázat viselésére vonatkozó világos és érthető tájékoztatás. Hivatkozott arra is, hogy a szerződés felmondása érvénytelen, mivel a későbbi törvényi elszámolás szerint a felmondáskor az alperes túlfizetésben volt. Az alperes szerint a felperes jogutódja mint engedményes nem érvényesíthet jogszerűen kamatokat, mivel azok engedményezésére nem került sor. Az első- és a másodfokú határozat [5] [6] [7] A Fővárosi Törvényszék 72.Pf.633.355/2018/
- számú végzésével megismételt elsőfokú eljárásban az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Megítélése szerint az alperes érvénytelenségi kifogása megalapozott volt, figyelemmel a 2/
- PJE-ben és az Európai Unió Bíróságának (a továbbiakban: EUB) a C-51/
- számú és C-186/
- számú ügyekben hozott ítéleteiben kifejtettekre. Az árfolyamkockázatnak a perbeli szabályozása a fogyasztó tájékoztatása nem felelt meg ezeknek a szempontoknak, ezért a perbeli kölcsönszerződés érvényesen nem jött létre a felek között. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 3.396.207 Ft-ot és annak járulékait. A fellebbezés indokaira tekintettel úgy ítélte: az elsőfokú bíróság érdemi döntését a bizonyítékok kirívóan okszerű mérlegelésével hozta meg, de a tényállást helyesen állapította meg. A másodfokú bíróság a perbeli ÁSZF 8.
- pontjában szerepelt az arra vonatkozó tájékoztatás, hogy az árfolyamváltozás kockázatát az ügyfél köteles viselni. Az ÁSZF 8.
- és 8.
- pontja részletes számítási módot ad a kölcsönösszeg és a törlesztőrészletek összegének árfolyamváltozástól függő újra számolására vonatkozóan. Egyértelműen tartalmazza, hogy a devizában megállapított összeg megfizetése forintban történik, a deviza forintra történő átváltása pedig a deviza eladási árfolyamváltozásának függvénye. A másodfokú bíróság szerint ezek a rendelkezések a Kúria hivatkozott jogegységi határozatában és az EUB ítéleteiben foglalt iránymutatásoknak is megfelelnek, abból az átlagos fogyasztó számára érthető és világos volt, hogy az árfolyamkockázat kizárólag őt terheli, fizetési kötelezettsége pedig a devizaárfolyam változásának függvényében módosulhat: a változás irányának és mértékének korlátozottságára vonatkozó utalás a megállapodásban nem volt. A másodfokú bíróság értékelte a felmondás érvénytelenségével kapcsolatos alperesi érvelést is. Megítélése szerint az alperes alaptalanul állította, hogy a felmondás időpontjában hátraléka nem állt fenn, a felmondásban tételesen feltüntetett hátralékösszeg és a felperes beadványához csatolt kimutatás az alperes késedelmét megfelelően igazolta. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [8] [9] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását, másodlagosan a másodfokú bíróság új eljárásra, új határozat hozatalára utasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet eljárásjogi és anyagi jogi jogszabálysértések miatt nem megalapozott. Eljárásjogi jogszabálysértésként megjelölte a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.)
- §
(1)bekezdés c) pontját,
- §-át,
- §
(3)bekezdését, 247. §
(1)bekezdését és 164. §
(2)bekezdését is. Az anyagi jogi jogszabálysértések közül az rPtk.
- §-ának sérelme körében azt adta elő, hogy a másodfokú bíróság nem vette megfelelően figyelembe az EUB C-51/
- számú ügyben hozott ítéletében kifejtetteket, ezen szempontokra is figyelemmel az árfolyamkockázat perbeli szabályozása, az e körben adott tájékoztatás tisztességtelennek minősül. Utalt arra is, hogy a jogerős ítélet a felmondás jogszerűségének megállapításával az rPtk.
- §-ába,
- §
(2)bekezdésébe és
- § b) pontjába ütközik. Állította, hogy a felperes engedményezési szerződése vele szemben hatálytalan, követelés jogcímén az engedményes, aki nem szerződő fél, nem módosíthat. [10] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.. A Kúria döntése és jogi indokai [11] [12] [13] [14] [15] [16] A Kúria a jogerős ítéletet az rPp.
- §
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta. Megállapította, hogy az a hivatkozott indokok miatt jogszabálysértő. A Kúria nem értett egyet az alperessel abban, hogy a felperes a keresetét a másodfokú eljárásban megváltoztatta volna. A felperes
- sorszámú beadványa ilyennek nem tekinthető, figyelemmel a
- szeptember 6-i jegyzőkönyvben rögzített nyilatkozatára is. A másodfokú bíróság a keresetben megjelölt összegben marasztalta az alperest. A perben eljárt bíróságok eltérően ítélték meg, hogy az alperes az rPtk.
- §-ának, illetve az 93/13/EGK irányelv céljainak megfelelő, a Kúria, illetve az EUB vonatkozó joggyakorlatában kidolgozott világos és érthető tájékoztatást adott-e az alperesnek az árfolyamkockázatról. Ennek megítélése körében mindkét fokú bíróság a szerződés és annak mellékletét képező ÁSZF rendelkezéseinek tulajdonított ügydöntő jelentőséget és vizsgálták az átlagos fogyasztó mércéjén keresztül, hogy a nyújtott tájékoztatás tisztességes volt-e. A másodfokú bíróság arra helyesen mutatott rá, hogy a ÁSZF 8.
- és 8.
- pontja e körben bonyolult képletet és táblázatot is tartalmazó tájékoztatást tartalmaz egyébként a kölcsönösszeg, valamint a kölcsönszerződéssel kapcsolatos díjak és költségek pont alatt. A Kúria e körben az elsőfokú bíróság jogi álláspontjával értett egyet - az ott kifejtett indokolás mellett -, hogy az ÁSZF-ben nyújtott tájékoztatás nem felelt meg a tisztességes tájékoztatás követelményének, ezért önmagában emiatt a szerződés érvénytelen. Annak a kérdésnek, hogy a nyújtott tájékoztatás megfelelt-e az rHpt.
- §ában írtaknak nem volt a perben a fentiekre tekintettel ügydöntő jelentősége figyelemmel arra is, hogy a hivatkozott rendelkezésben írtak megsértése a szerződés érvénytelenségét nem eredményezheti. A fenti jogi álláspontra tekintettel nem volt érdemben vizsgálandó, hogy a szerződés felmondására jogszerűen került-e sor, illetve a szerződés engedményezésére jogszerűen került-e sor, mert érvénytelen szerződés nem mondható fel, nem engedményezhető. A Kúria mindezekre figyelemmel a jogerős ítéletet az rPp.
- §
(4)bekezdése alapján - a perköltségre is kiterjedően - hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Záró rész A Kúria döntése alapján a másodfokú és a felülvizsgálati eljárásban pervesztes felperest az rPp. 270. §
(1)bekezdése szerint irányadó rPp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperes - figyelemmel a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2),
(5)és
(6)bekezdéseire az alperes jogi képviselője által ténylegesen kifejtett ügyvédi tevékenységgel arányban álló - fellebbezési és felülvizsgálati eljárásban felmerült költségének megfizetésére. [18] A Kúria a döntését tárgyaláson hozta meg. [17] Budapest,
- november
- Dr. Vezekényi Ursula sk. a tanács elnöke, Dr. Osztovits András sk. előadó bíró, Dr. Tibold Ágnes sk. bíró A kiadmány hiteléül: /Seres Józsefné tisztviselő/