Gfv.30062/2020/6 – Kúria

(2)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Gfv.VII.30.062/2020/

1. A tanács tagjai: Dr. Vezekényi Ursula a tanács elnöke . Osztovits András előadó bíró . Tibold Ágnes bíró A felperes: A felperes képviselője: dr. Moskola Csaba ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: dr. Jéki Mónika ügyvéd A per tárgya: lízingtartozás megfizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A másodfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Tatabányai Törvényszék 2.Pf.20.122/2019/
2. számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és a határozatának száma: Tatai Járásbíróság 3.P.20.089/2019/
3. számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Megállapítja, hogy az alperes teljes személyes költségmentessége miatt le nem rótt 366.300 (háromszázhatvanhatezer-háromszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3]
4. június 10-én a peres felek zártvégű lízingszerződést kötöttek, amely alapján a felperes lízingbe adott az alperesnek egy gépjárművet. A felperes által finanszírozott lízingdíj 4.392.000 Ft volt, amit a szerződés változó törlesztésű deviza alapú lízingként határozott meg. A szerződés értelmében a lízing törlesztőrészleteit az alperes a svájci frank értékváltozásához igazodva vállalta visszafizetni.
5. december 20-án a peres felek „Limitált törlesztésű deviza alapú pénzügyi lízing” elnevezéssel módosították a szerződést akként, hogy a lízingdíj törlesztési korlátjaként 79.445 Ft-ot határoztak meg. A módosítás rögzítette azt is, hogyha az alperes által aktuálisan fizetendő tőkét és kamatot tartalmazó törlesztőrészlet ezt az összeget meghaladná, akkor a felperes a limitösszegen felül beszedést nem foganatosít, hanem a fennmaradó hátralékot ún. továbbvitt kamatként folyamatosan nyilvántartja.
6. január 21-én a felperes – az alperes nemteljesítésére hivatkozással – a perbeli lízingszerződést felmondta. A felperes keresete és az alperes ellenkérelme [4] [5] A felperes keresetében 3.663.199 Ft tőke és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Arra hivatkozott, hogy az alperes a perbeli lízingszerződés felmondását követően – az alperes részteljesítésére, illetve a jogszabály által előírt kötelező elszámolásra is fegyelemmel – ezzel az összeggel tartozik a felperesnek. Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Többek között arra hivatkozott, hogy a szerződés megkötésekor az árfolyamkockázatról nem kapott megfelelő tájékoztatást a felperestől, külön kockázatfeltáró nyilatkozatot nem írt alá, ezért a szerződés érvénytelen. Az első- és a másodfokú határozat [6] [7] Az elsőfokú bíróság ítéletével 3.663.199 Ft és járulékai megfizetésére kötelezte az alperest. Többek között kifejtette, a szerződés tartalmából, a szerződéskötés körülményeiből egyaránt az állapítható meg, hogy a felperes részéről az alperesnek az árfolyamkockázatról adott tájékoztatása megfelelő volt, abból az átlagosan tájékozott fogyasztó számára világos volt az, hogy az árfolyamkockázatot ő viseli. Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A fellebbezés indokaira tekintettel azt állapította meg: a felperes követelésének jogalapját a felek 2011-es szerződésmódosítása jelenti. Az alperes az eljárás során érvénytelenségi kifogását, amelyet az árfolyamkockázatról való tájékoztatásra alapította, kizárólag a
7. évi szerződés vonatkozásában adta elő. A másodfokú bíróság utalt arra, hogy a perbeli szerződések nem kölcsönszerződésnek, hanem lízingszerződésnek minősülnek, ezért arra az alperes által hivatkozott Polgári Törvénykönyvről szóló
8. évi IV. törvény (a továbbiakban: rPtk.)
9. §-a és a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló
10. évi CXII. törvény (a továbbiakban: rHpt.) egyes rendelkezései nem irányadóak. Jogi álláspontja szerint az alperes a szükséges tartalmú tájékoztatást az árfolyamkockázattal kapcsolatban mind a szerződésmódosításakor, mind 2008-ban a szerződés megkötésekor megkapta. A másodfokú bíróság érdemben vizsgálta az alperesnek az rHpt.
11. §

(1)bekezdésére alapított semmisségi kifogását, valamint az Európai Unió Bíróságának a fogyasztói kölcsönszerződésekkel kapcsolatos joggyakorlatát. A másodfokú bíróság szerint sem az uniós jog és joggyakorlat, sem az rHpt. rendelkezései alapján nem állapítható meg a perbeli szerződések érvénytelensége. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [8] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 413. §-ra hivatkozással kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú ítélet megváltoztatásával a felperes keresetét elutasító határozat meghozatalát. [9] Állította, a jogerős ítélet az rHpt. 203. §

(1)és

(6)bekezdésébe, valamint az rPtk.

1. §-ába ütköző módon jogszabálysértő. Állította, sem a szerződés aláírásakor, sem azt megelőzően tájékoztatást nem kapott az árfolyamkockázatról. Ilyet a per során a felperes nem tudott igazolni. [10] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Kúria döntése és jogi indokai [11] A Pp.
2. §

(1)bekezdés szerint e törvény rendelkezéseit a

1. január 1-jén és az azt követően indult ügyekben kell alkalmazni. A felperes keresetlevelét ezt megelőzőn,
2. június 17-én nyújtotta be, ezért a per elbírálására – ideérte a felülvizsgálati kérelmet is – a polgári perrendtartásról szóló
3. évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.) rendelkezései az irányadók. [12] A Kúria a jogerős ítéletet az rPp.
4. §

(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta. Megállapította, hogy az a hivatkozott indokok alapján nem jogszabálysértő. [13] A Kúria utal az rPp. 272. §

(2)bekezdésében írtakra és az azt értelmező felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasításának egyes kérdéseiről szóló 1/

1. (II. 15.) PK vélemény
2. pontjában kifejtettekre, amely szerint a jogerős ítéletet csak a felülvizsgálati kérelemben konkrétan megjelölt jogszabályhely keretei között lehet felülvizsgálni. Az alperes felülvizsgálati kérelmében jogszabálysértésként kizárólag az rHpt.
3. §-át és ezzel összefüggésben az rPtk.
4. §-át jelölte meg. [14] A Kúria rámutat arra, hogy a jogerős ítélet az rHpt.
5. §-ának

(6)bekezdésében írt, a tájékoztatási kötelezettséggel összefüggésben előírtakat nem sérti, nem sértheti, mivel a 2/

1. PJE határozat
2. pontjában kifejtettek szerint a pénzügyi lízingszerződésekre az rHpt. hivatkozott rendelkezése nem vonatkozik. Egyébként, ha az rHpt.
3. §-a alapján tájékoztatási kötelezettsége fennállt volna, annak elmaradásához, megsértéséhez a 6/
4. PJE határozat III.
5. pontjában kifejtettek szerint az rHpt. nem fűzi a semmisség jogkövetkezményét, így maga a megkötött szerződés emiatt nem lehet jogszabályba ütközés folytán semmis. Megjegyzi ugyanakkor a Kúria, hogy lízingszerződés esetén is terheli a feleket az rPtk.
6. §

(3)bekezdése alapján az általános együttműködési és tájékoztatási kötelezettség a megkötendő szerződés minden lényeges körülményével kapcsolatban (Gfv. VII.30.332/

1. sz. határozat). Ezen jogszabályhely megsértésére azonban az alperes felülvizsgálati kérelmében nem hivatkozott, és ennek megsértése sem eredményezi önmagában a hivatkozott PJE határozat szerint a szerződés érvénytelenségét. [15] Az alperes a per során érvénytelenségi kifogása körében – annak tartalma szerint – az árfolyamkockázatról szóló tájékoztatás nem megfelelő tartalmát is állította. Ez a hivatkozás az rPtk.
2. §

(1)bekezdés szerinti tisztességtelenség körében lenne vizsgálható, figyelemmel a 2/

1. PJE határozat
2. pontjában írtakra. Az alperes felülvizsgálati kérelmében az rPtk. hivatkozott rendelkezésére jogszabálysértésként ugyancsak nem hivatkozott, a Kúria ezért a jogerős ítéletet ebben a körben érdemben nem vizsgálhatta felül. [16] A jogerős ítélet a felperes által felülvizsgálati kérelmében megjelölt jogszabályhelyeket nem sérti, a Kúria ezért azt az rPp.
3. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [17] A felülvizsgálati eljárásban a felperesnek – igazolt – költsége nem merült fel, ezért arról a Kúria az rPp. 270. §

(1)bekezdése szerint irányadó 79. §

(1)bekezdése alapján nem határozott. [18] Az alperes teljes személyes költségmentességére tekintettel a felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/

1. (VI. 26.) IM rendelet
2. §-a alapján az állam viseli. [19] A Kúria a döntését tárgyaláson kívül hozta meg. Budapest,
3. szeptember
4. Dr. Vezekényi Ursula sk. a tanács elnöke, Dr. Osztovits András sk. előadó bíró, Dr. Tibold Ágnes sk. bíró A kiadmány hiteléül: /Seres Józsefné/ tisztviselő