Pfv.20493/2020/7 – Kúria

(1),

1. CXXX. Tv.
2. §

(1), A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.VII.20.493/2020/

1. A tanács tagjai: Dr. Farkas Attila a tanács elnöke . Gáspár Mónika előadó bíró . Csőke Andrea bíró A felperes: A felperes képviselője: dr. Pesthy Gergely ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselői: dr. Mészáros Gyula ügyvéd A per tárgya: közgyűlési határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Pécsi Ítélőtábla Pf.V.20.120/2019/
2. számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és határozatának száma: Szekszárdi Törvényszék 16.P.20.032/2019/
3. számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 30.000 (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [1] [2] A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás Az alperes eseti Vizsgáló Bizottsága
4. május 26-i határozatával a felperest kizárás fegyelmi büntetéssel sújtotta. A határozattal szemben a felperes részéről benyújtott fellebbezést az alperes közgyűlése a 17/
5. (VII. 10.) számú határozatával elutasította és az eseti Vizsgáló Bizottság elsőfokú határozatát hatályában fenntartotta. A felperes a
6. július 10-i közgyűlésen részt vett, a közgyűlésen meghozott határozatról nyomban értesült. A felperes részére ezt követően írásban is kézbesített közgyűlési határozat a jogorvoslatra vonatkozó tájékoztatás körében rögzítette a bíróság előtti megtámadás lehetőségét. [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] A felperes keresete és az alperes ellenkérelme A felperes
7. augusztus 17-én előterjesztett, utóbb pontosított keresetében a 17/
8. (VII. 10.) számú közgyűlési határozat hatályon kívül helyezését kérte a Polgári Törvénykönyvről szóló
9. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:
10. §-a, 3:
11. §-a alapján. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Az első- és másodfokú bíróság határozata Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A jogerős ítélet indokolása értelmében a tudomásszerzéssel megnyíló keresetindítási határidő elmulasztása kizárta a kereset további, érdemi vizsgálatát. A Ptk. 3:
12. §

(1)bekezdése a támadott határozatról való tudomásszerzés tényéhez kapcsolja a harminc napos perindítási határidőt, amely természetét tekintve anyagi jogi jellegű, rá ezért a polgári perrendtartásról szóló

1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
2. §-a,
3. §-a nem vonatkozik. A vizsgált határidő további jellemzője, hogy az előírt cselekményt a határidő lejártáig ténylegesen meg kell tenni, sajátossága továbbá, hogy elmulasztásához a jogszabály nem kapcsolja a mulasztás jogkövetkezményeinek kimentésére szolgáló igazolás lehetőségét (4/
4. PJE jogegységi határozat, 1/
5. PJE jogegységi határozat, 3/
6. PJE jogegységi határozat V.1.). A keresetre irányadó perindítási határidő a támadott alperesi határozatról való tudomásszerzéssel vette kezdetét. A felperes - általa sem vitatottan - a
7. július 10-i közgyűlésen tudomást szerzett az ott meghozott döntésről, esetében a perindítási határidő ezáltal megnyílt. Felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem A jogerős ítélettel szemben a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben a jogerős ítéletnek az elsőfokú határozatra kiterjedő hatályon kívül helyezését és az ügyben első fokon eljárt bíróság utasítását kérte új eljárásra és új határozat hozatalára. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet a Pp.
8. §

(1)bekezdésébe ütközően jogszabálysértő. A Pp. hivatkozott rendelkezése értelmében az órákban, napokban és munkanapokban megállapított határidőbe nem számítható be az év július 15-től augusztus 20-ig terjedő időszaka. A keresetindítási határidőre vonatkozó rendelkezés és a Pp. megjelölt szabályának alkalmazását illetően ellentmondásosnak találta a jogerős ítéletet és az elsőfokú ítéletet. Hangsúlyozta, hogy a keresettel támadott határozat tartalma a közgyűlésen nem terjedt ki a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatásra. A felperes arról, hogy a közgyűlés döntésével szemben módja van bírósághoz fordulni, csak az írásba foglalt és részére így kézbesített döntésből szerzett tudomást. Álláspontja szerint az alperes feladatába tartozott tájékoztatást adni a közgyűlésen arról, hogy a határozat a bíróság előtt megtámadható, amelynek elmulasztása nem eshet a felperes terhére. A felperes a jogorvoslati lehetőségről - a határozat kézbesítésével - 2018. július 23-án értesült, ettől számítottan határidőn belül fordult bírósághoz. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában fenntartására irányult. Egyetértett a jogerős ítélet indokaival. A Kúria döntése és annak jogi indokai A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 423. §

(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, és azt az ott megjelölt okból nem találta jogszabálysértőnek. [16] Elsőként azt rögzíti a Kúria, hogy a keresettel perbevitt igény jellegéből adódóan jelen ügy nem minősült vagyonjogi pernek a vagyonjogi per eljárásjogi fogalmát meghatározó Pp. 7. §

(1)bekezdés

1. pontja szerint, ezáltal nem esett a Pp. felülvizsgálatot kizáró
2. §-ának hatálya alá, és [15] [17] [18] [19] [20] [21] [22] [23] [24] - a felperes kérelmével ellentétben - nem volt szükség a felülvizsgálat engedélyezésére [Pp.
3. §]. Az egyesület határozatának bírósági felülvizsgálata az egyesület törvényes működésével kapcsolatos peres eljárás [Pp.
4. §

(1)bekezdés

1. d) pont]; az ott érvényesített kereseti igénynek az egyesület fogalmi jegyei, valamint az egyesületi tag jogállásának figyelembevétele mellett - kiemelten arra tekintettel, hogy egyesületet az alapító tagok egyesülési joguk gyakorlásával hozzák létre, az egyesület gazdasági tevékenység céljára nem alapítható, vagyona célhoz kötött, a tagok között nem osztható fel és a tagok részére nyereség sem juttatható, továbbá hogy a tag nem köteles vagyoni hozzájárulást teljesíteni, saját vagyonával az egyesület tartozásaiért nem felel, nem részesedhet a jogutód nélkül megszűnő egyesület fennmaradó vagyonából sem [Ptk. 3:
2. §

(1)-

(2),

(4)bekezdés, 3:65. §

(4)bekezdés, 3:

1. §] - nem tulajdonítható a fél vagyoni jogain alapuló vagy értékét pénzösszegben kifejezhető jelleg. Az ügy érdemét tekintve jogszabálysértés nélkül következtettek az ügyben eljárt bíróságok a kereset elkésettségére és a szubjektív perindítási határidő elmulasztása miatt a kereset megalapozatlanságára. A Ptk. 3:
2. §-ának

(1)bekezdése a jogi személy határozatának hatályon kívül helyezése iránti keresetet kettős időkorlát közé szorítja: a kereset benyújtására irányadó egyrészt egy szubjektív, harmincnapos határidő, amelyet attól az időponttól kell számítani, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna; a perindítás további határideje objektív: a határozat meghozatalától számított egyéves, egyben jogvesztő határidő. A jogi személy határozatának bírósági felülvizsgálatára irányuló kereset előterjesztésére rendelkezésre álló harmincnapos (szubjektív) határidő kezdő időpontja tehát az a nap, amikor a felperes magáról a határozatról tudomást szerzett - vagy szerezhetett -; ezzel szemben nem vehető figyelembe az a későbbi időpont, amikor az írásba foglalt határozat a felperes részére írásban közlésre került. A határozatról való tudomásszerzéshez kapcsolt határidőt illetően a bírósági gyakorlat - amely még a Ptk.-t megelőzően hatályos, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) e tekintetben azonos rendelkezésével összefüggésben alakult ki [Gt. 45. §

(3)bekezdés] - egységes: eszerint a határozatról való tudomásszerzés alakisághoz nem kötött, többféle módon is megtörténhet. Jelentősége annak van, hogy a perindító tag értesült-e, illetve kellő gondosság mellett értesülhetett-e a határozat meghozataláról, és szövegét, tartalmát megismerte, megismerhette-e (BH

1. 121., BH
2. 349.). A felperes a
3. július 10-i közgyűlésen - általa sem vitatottan - érdemi tartalmára kiterjedően megismerte a perben támadott határozatot. Egyetértett a Kúria a jogerős ítélet álláspontjával abban is, hogy a perindítási határidő anyagi jogi jellegéből következően a keresetlevélnek a harmincnapos határidő utolsó napján a munkaidő végéig a bírósághoz meg kellett érkeznie, a keresetlevél benyújtására vonatkozó anyagi jogi határidő számítására a Pp. perbeli cselekményekre vonatkozó rendelkezései - így az ítélkezési szünet szabálya (Pp.
4. §) - nem voltak alkalmazhatók. A keresetlevélnek a bírósághoz történő benyújtása ugyanis - miként azt a 4/
5. PJE jogegységi határozat tartalmazza - nem minősül perbeli cselekménynek. A jogszabályban megállapított perindítási határidő nem része a keresetlevél benyújtásával meginduló bírósági eljárásnak, hanem az alanyi (anyagi) joghoz, jogviszonyhoz kötődik. Ha a keresetlevél késedelmes benyújtása - külön jogszabályi rendelkezés értelmében - nem vezet jogvesztésre, a határidő elévülési jellegű, amelyről a bíróságnak az ügy érdemében, ítéletben kell döntenie. A fentiekből következően megalapozatlanul érvelt a felperes a jogorvoslati tájékoztató előadásának megfelelő jelentőségére az ügyben. A szubjektív perindítási határidőt a Ptk. vizsgált rendelkezése szerint magáról a határozatról - nem pedig az azzal szemben igénybe vehető jogorvoslati lehetőségről - való tudomásszerzés megnyitotta. Megjegyzi ugyanakkor a Kúria, hogy - a felperes által is elfogadott és kötelező Alapszabály II.
6. pontján túlmenően - maga az írásba foglalt és a felperes részére a megjelölt időben (
7. július 23.) kézbesített határozat is egyértelműen tartalmazta, hogy a jogerős fegyelmi határozatot - amennyiben az törvénysértő - a vadásztársaság bármely tagja a tudomásra jutástól (tehát nem a kézbesítéstől, nem is a jogorvoslati lehetőségre való külön figyelmeztetéstől) számított harminc napon belül jogosult megtámadni bíróság előtt. A felperes sem az általa elfogadott Alapszabály alapján, sem pedig a határozat kézbesítésével nem lehetett abban a hiszemben, hogy keresetindítási joga a határozat kihirdetésétől eltérően, az írásbeli kézbesítéssel nyílt meg. [25] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
8. §

(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész Az eredménytelen felülvizsgálati kérelem alapján a felperes köteles megfizetni az alperes ügyvédi munkadíjból álló felülvizsgálati eljárási költségét a Pp. 405. §

(1)bekezdése,

1. §-a folytán alkalmazandó Pp.
2. §

(1)bekezdése szerint. Az ügyvédi munkadíj összegét a Kúria a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 2. §

(1)bekezdés a) pontja és a csatolt költségjegyzék alapján, áfa felszámítása nélkül határozta meg. [27] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálta el. [26] ,

1. december
2. . Farkas Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Gáspár Mónika s.k. előadó bíró, Dr. Csőke Andrea s.k. bíró A kiadmány hiteléül: