Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 2.Pf.20.809/2020/
- A felperes: felperes neve, felperes címe A felperes képviselője: Kummer Ügyvédi Iroda, címe; ügyintéző: dr. Kummer Ákos ügyvéd Az alperes: alperes neve, alperes címe Az alperes képviselője: Dr. Tálosi Adrienn ügyvéd, címe A per tárgya: személyiségi jogsértés és sérelemdíj megfizetése Az elsőfokú bíróság: Fővárosi Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 2.P.21.748/2019/
- í t é l e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 25.000 (huszonötezer) forint + áfa másodfokú perköltséget, továbbá a Magyar Államnak külön felhívásra 80.000 (nyolcvanezer) forint fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás [1] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint az alperes által üzemeltetett internetes oldal neve internetes oldalon ...-án „a cikk címe" címmel megjelent cikk valótlan tényállítást tartalmaz azzal, hogy a felperest kapcsolatba hozta a ... nevű ... .... A portál kezdőoldaláról elérhető írás 750-800 ezres olvasottságot ért el. A Fővárosi Ítélőtábla a 2.Pf.20.714/2018/
- számú - a Fővárosi Törvényszék 18.P.20.999/2018/
- számú ítéletét helybenhagyó - jogerős ítéletével helyreigazítás közzétételére kötelezte az alperest a valótlan közlés miatt. Az alperes a helyreigazítási kötelezettségének nem tett eleget. Az alperesi internetes portál a perbeli cikket megelőzően két másik írásában is állította, hogy az említett ... ... a felperes kapcsolatba került, amely közlések miatt a felperes sajtó-helyreigazítási peres eljárást indított, amelyben jogerős ítélet állapította meg a perbeli közléssel egyező tartalmú állítás valótlanságát. A felperes országgyűlési képviselői mandátumának megszűnéséig, ... tagja volt a külügyi bizottságnak, nemzetbiztonsági átvilágítása során kockázati körülmény nem merült fel. [2] A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes megsértette a jóhírnév védelméhez fűződő jogát az általa üzemeltetett internetes oldal neve portálon ...-án „a cikk címe" címmel megjelent cikkben annak valótlan állításával, hogy kapcsolatban volt a ... nevű ... .... Kérte továbbá az alperes kötelezését a fenti személyiségi jogsértés miatt 1.000.000 forint sérelemdíj megfizetésére. [3] Az alperes ellenkérelmében a felperes keresetének elutasítását kérte, annak megalapozatlansága okán, továbbá kérte a felperes perköltség megfizetésére kötelezését. Kifejtette, hogy a felperes közéleti szereplő, akinek a személyével, ... utazásaival és a ... szervezethez tartozó személyek előtt, a szervezet jelképei mellett megtartott előadásaival kapcsolatos viták széleskörű közérdeklődésre tartanak számot. A sajtószerv ezen valós tények és a rendezvényekről készült fényképek alapján okszerűen vonhatta le a sérelmezett következtetést, amelyet a felperes köteles közszereplőként eltűrni. [4] Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy alperes megsértette a felperes jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogát az általa üzemeltetett internetes oldal neve portálon ...-án „a cikk címe" címmel megjelent cikkben annak valótlan állításával, hogy felperes kapcsolatban volt a ... nevű ... .... Kötelezte az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 1.000.000 forint sérelemdíjat és 63.500 forint perköltséget; valamint a Magyar Államnak külön felhívásra 60.000 forint feljegyzett eljárási illetéket. [5] Határozatának indokolásában hivatkozott a Ptk. 2:
- §
(2)bekezdésének, a Ptk. 2:
- § (d) pontjának, a Ptk. 2:
- §
(1)-
(3)bekezdéseinek, a Ptk. 2:45. §
(2)bekezdéseinek, a Ptk. 2:51. §
(1)bekezdésének, a Ptk. 2:52. §
(1)-
(3)bekezdéseinek rendelkezésére. [6] Rögzítette, hogy a perben az alperest terhelte annak bizonyítási kötelezettsége, hogy a felperesnek kapcsolata volt a ... ..., illetve annak képviselőivel, figyelemmel arra is, hogy ezen állításai miatt, sajtóperben már kétszer jogerősen marasztalta a bíróság. [7] Megállapította, hogy az alperes által csatolt bizonyítékok ennek igazolására nem megfelelőek. Kifejtette az alperes ellenkérelmében foglaltakra hivatkozva -, hogy nem kizárólag egy aktív ... neveztek ..., hanem ... az elnevezése egy ... nacionalista ideológiájú mozgalomnak és egy nacionalista párt ifjúsági szervezetének is. [8] Jelentőségét látta annak, hogy a perbeli cikk alapján az átlagolvasó a ... ... azonosítja, a cikk közlései így értelmezhetőek. Úgy ítélte meg, hogy nem elegendő a ... képviselőivel való összefutás bizonyításához annak igazolása, hogy a felperes találkozott egy olyan párt politikusával vagy olyan professzorral, akik magukról a ... valamilyen elektronikus felületen kapcsolatot állítanak vagy a ... jellegzetes kézjelét mutatják, illetve ilyen szimbólumok között láthatók. A felperes ... útján tartott előadásain való részvétel csak a hallgatóság közös érdeklődési körére utal, illetve az előadások során készült közös fotók nem alkalmasak a ... képviselőivel való találkozás, összefutás igazolására. A ... történő tiszteletbeli taggá fogadást az alperes hitelt érdemlően semmilyen módon nem igazolta, az nem bizonyítható egy olyan képpel, amelyen a felperes a ... kéz jelet mutató szimpatizánsok körében látható. [9] Megállapította, hogy a ... képviselőivel való találkozás, illetve a ... ... a felperes tiszteletbeli taggá fogadására vonatkozó tényállítás sérti a felperesnek a Ptk.-ban szabályozott jóhírnévhez való jogát [Ptk. 2:51. §
(1)bekezdés a) pont]. [10] A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 184. §
(2)bekezdése alapján tényként fogadta el, hogy az alperes a helyreigazítási kötelezettségének nem tett eleget, továbbá az alperesi cikket legalább 800 ezer ember olvasta. Ezen tényadatokra, valamint az ismételt jogsértésre tekintettel nem találta eltúlzott mértékűnek a felperes 1.000.000 forint sérelemdíj iránti igényét. [11] A sérelemdíj mértékének meghatározása során értékelte, hogy alperes jogerős bírósági ítélet ellenére és megfelelő bizonyíték nélkül, a kétségeket mellőzve változatlan tényként kezelte a nyilvánosság előtt, hogy felperest egy ... tiszteletbeli tagjává választották, illetve a felperes ... képviselőivel találkozott. Ezen alperesi magatartás megerősíti a lejárató célzatot, ami alátámasztja az 1.000.000 forintos sérelemdíj összegét [Ptk. 2:52. §
(1)bekezdés]. [12] Utalt arra, hogy a felperes közéleti szereplő és a véleménynyilvánítás szabadsága a közügyekre vonatkozóan kiemelt védelem alatt áll, ugyanakkor a tények meghamisítása alkotmányosan nem védett. [13] A perköltségről a Pp. 81. §
(1)bekezdése és 83. §
(1)bekezdése alapján rendelkezett és a pervesztes alperest kötelezte a felperes által csatolt költségjegyzékkel egyezően az ügyvédi munkadíj megfizetésére. Az eljárási illeték megfizetéséről a 30/2017. (XII. 27.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdése alapján rendelkezett. [14] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben annak megváltoztatását, elsődlegesen a felperes keresetének elutasítását, másodlagosan a sérelemdíj összegének 100.000 forintra történő mérséklését és a felperes első- és másodfokú perköltség megfizetésére kötelezést kérte. [15] A másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét a Pp. 369. §
(3)bekezdés a),
- c)és
- d)pontjaira alapította. [16] Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítéletével megsértette a Ptk. 2:45. §
(2)bekezdését, valamint a 2:52. §
(3)bekezdését, mert sem a kereset, sem a kifogásolt cikk nem tartalmazza, hogy a felperes egy ... képviselőivel futott össze, valamint azt sem, hogy annak tiszteletbeli tagjává választották. Ezért ezen kijelentésekkel nem sérthette meg a felperes személyiségi jogát. [17] Hivatkozott arra, kirívóan okszerűtlenül és tévesen került sor a rendelkezésre álló bizonyítékok, köztudomású tények értékelésére. Tévesen és iratellenesen minősítette az elsőfokú bíróság a ... nevű ... vallási, ideológiai, illetve katonai mozgalmat. [18] Kifejtette, hogy a cikk írója alappal fogalmazhatta meg azon véleményét, hogy a felperes kapcsolatban volt a ... nevű ... .... Fényképekkel, illetve videófelvételekkel igazolta, hogy azokon a felperessel együtt látható személyek kapcsolatban álltak, így a közlés megalapozott és valós. [19] A sérelemdíj vonatkozásában azt adta elő, hogy az elsőfokú bíróság a releváns körülményeket kirívóan okszerűtlenül és tévesen értékelte, ekként kirívóan magas összegű sérelemdíjat állapított meg. Álláspontja szerint a személyiségi jogsértés tényének megállapításából nem következik automatikusan a sérelemdíj iránti igény teljesíthetősége. [20] Rámutatott, hogy a sérelemdíj alkalmazásának elengedhetetlen feltétele a nem vagyoni sérelem bekövetkezése BH2016/9/241.; BDT2018.3821.). Azonban a perbeli esetben a felperes nem bizonyította, de még csak nem is valószínűsítette, hogy a sérelmezett közlés számára nem vagyoni sérelmet okozott. Ilyen mértékű sérelemdíj alkalmazása esetén nem elegendő a köztudomású tények alapján megállapítható sérelemre hivatkozni, igazolni kell a tényleges hátrányokat is. Az elsőfokú bíróság indokolása nem jelölt meg hátrányt és nem adta indokát, hogy a sérelemdíj miként és mennyiben alkalmas a felperest ért vagyoni hátrány kiegyenlítésére. [21] Kifejtette, hogy az Alkotmánybíróság 7/
- (III. 7.) AB határozata szerint a véleménynyilvánítás fokozott védelme mind a közügyekben megfogalmazott értékítéletekre, mind a közügyek körébe tartozó tényállításokra vonatkozik. A közéleti szereplők bírálata során a vélemények alapja tipikusan tények közlése. Ezért még az alkotmányos értékkel egyébként nem bíró, utóbb hamisnak bizonyult tények esetében is indokolt, hogy a jogi felelősségre vonás során a felróhatóság és az esetleges joghátrányok mértékének meghatározása körében figyelembe vegyék a közéleti viták minél szabadabb folyásának érdekét. Mivel a kiemelt közérdeklődésre számot tartó, politikus felperes a közügyek aktív alakítója, ezért neki - a közügyek vitatása körében - a személyének minősítését és tevékenységének bírálatát nagyobb türelemmel kell tűrnie. [22] A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását és a másodfokú eljárásban felmerült 25.000 forint + áfa perköltségének megfizetésére az alperes kötelezését kérte. [23] Kifejtette, hogy az elsőfokú ítélet rendelkező része a jóhírneve megsértését a kereseti kérelmében írtak alapján állapította meg és nem azon tényre alapítottan, hogy „egy ... képviselőivel összefutott" és a ... ... „tiszteletbeli tagjává választották". [24] Előadta, hogy a ... nevű ... - jogerős ítéletekben megállapított valóság szerint - soha semmilyen kapcsolata nem volt, annak vezetőivel és tagjaival sem találkozott soha, amellyel ellentétes bizonyíték nem is merült fel az elsőfokú eljárás során. A ... név alatt működő ... ideológiai mozgalom, illetve egy ... párt ifjúsági szervezetének tagjaival, szimpatizánsaival találkozott, állt kapcsolatban, terroristákkal, ... tagjaival soha. Valótlan és sértő állítások kapcsán pedig nemcsak fokozottabb, de semmilyen tűrési kötelezettsége nincsen, ezeket közszeplőként sem köteles elviselni. [25] Álláspontja szerint a jóhírnevét sértő állítás objektíve alkalmas arra, hogy megítélését hátrányosan befolyásolja és a sérelemdíj megítéléséhez az nem szükséges, hogy a hátrányos eredmény, a társadalmi megítélése negatív változása ténylegesen be is következzen. Az egységes bírói gyakorlat pedig elfogadja a sértettet ért hátrányok körében a köztudomású tényekre hivatkozást. [26] Kifejtette, hogy a sérelemdíj összege vonatkozásában az alperesi felróhatóság és jogsértés jelentős súlya és ismétlődő jellege mellett, értékelni kell a jogintézmény másodlagos, magánjogi büntető funkcióját, represszív célzatát is (Fővárosi Ítélőtábla 32.Pf.20.540/2019/5.) Utalt arra is, hogy az alperes lejárató célzatú közlése révén széles tömegek szereztek tudomást a valótlan állításokról, amely közlés kapcsán nem ismertette az álláspontját. [27] Az alperes fellebbezése nem alapos. [28] A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítélet kötelező hatályon kívül helyezésére okot adó, a Pp.
- §ában megjelölt körülményt nem észlelt, az elsőfokú ítélet megváltoztatására irányuló fellebbezési kérelemre tekintettel, így a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján az ügy érdemében döntött. A felülbírálati jogkörét a Pp. 370. §
(1)bekezdésének megfelelően a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátai között gyakorolta. [29] A másodfokú bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság ítélete az irányadó anyagi jognak megfelel, a megállapított tényekből az elsőfokú bíróságétól eltérő jogi következtetés nem vonható le. Erre tekintettel az elsőfokú ítéletet a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. [30] A fellebbezésben írtak alapján a másodfokú bíróság az alábbiakra mutat rá. [31] A felperes keresetében a jóhírnévhez való jogának megsértését arra alapítottan kérte megállapítani, miszerint az alperes írásában valótlanul azt állította, hogy kapcsolatban volt a ... nevű ... ... [Pp. 170. §
(2)bekezdés a) pont]. A bíróság ítéleti rendelkezésére irányuló határozott kereseti kérelemmel (petítum) összhangban állóan adta elő a keresete alapjául szolgáló tényeket [Pp. 170. §
(2)bekezdés c) pont]. A bíróság a Pp. 2. §
(2)bekezdése alapján a felperes kereseti kérelméhez és tényelőadáshoz is kötve volt, amelyeken nem is terjeszkedett túl a Pp. 342. §
(1)bekezdése alapján azzal, hogy az elsőfokú bíróság ítélete a felperes elbírálandó kereseti kérelmét is helyesen tartalmazza. [32] Az alperes fellebbezésében helytállóan hivatkozott ugyanakkor arra, hogy az elsőfokú bíróság ítéletének indokolása az alperes bizonyítási kötelezettségére vonatkozó [49] bekezdésében, a ... tagjaival történő összefutásra vonatkozó [51] bekezdésében, a ... ...ben történt tiszteletbeli taggá fogadás vonatkozásában az [54] és [55] bekezdésében olyan érvelést alkalmazott, amely nem állt teljes összhangban a kereseti kérelemmel és a felperes kereseti tényállításával. [33] Rámutat a Fővárosi Ítélőtábla e vonatkozásban arra is, hogy az alperes érdemi ellenkérelmének tényállításai részben azon alapultak, hogy a felperes ... előadásai során mely, a ... köthető személyekkel találkozott, kik kísérték el útja során (III. pont 1-
- alpontok). Az alperes védekezésének tartalma alapján tehát a ... ... tagjaival való kapcsolat és ezen szervezetben a felperes tiszteletbeli taggá választásával bizonyíthatta volna sérelmezett tényállítása valóságalapját. [34] Mivel közvetlenül ezekre vonatkozóan az alperes konkrét tényeket nem állított és bizonyítást sem ajánlott fel, ezért ezen ítéleti indokolási részek szükségtelenek voltak és az ügy érdemi elbírálására nem hatottak ki. Mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság ítélete indokolásának a ... tagjaival történő összefutásra és a ... ... tiszteletbeli taggá fogadásra vonatkozó kitételeket a másodfokú bíróság az egyértelműség biztosítása érdekében mellőzni rendelte és az ítélet érdemi felülbírálata során - a továbbiakban - nem értékelte. [35] Az Alkotmánybíróság 7/
- (III. 7.) és 13/
- (IV. 18.) AB határozatában foglaltak szerint a közügyekre vonatkozó véleménynyilvánítási szabadság kiemelt védelmére tekintettel, a közérdeklődésre számot tartó ügyben kifejtett kijelentéseket és megnyilvánulásokat fokozottabban kell tűrniük az érintetteknek. Azonban a közügyeket érintő, ámde hamisnak bizonyult tényállításokat már csak abban az esetben oltalmazza a véleményszabadság, ha a tényt állító, vagy híresztelő jóhiszemű volt. [7/
- (III. 7.) AB határozat]. [36] A fokozottabb tűrési kötelezettség korlátját képezik a hamisnak bizonyult, illetve a valós tények eltorzítása révén valótlanná váló tényállítások is. Ezekkel szemben a véleménynyilvánítás szabadsága már csak akkor véd, ha a híresztelő nem tudott a hamisságról és a foglalkozása által megkívánt körültekintést sem mulasztotta el. A felperes által sérelmezett közléseket ezért ezen szempontok alapján kellett vizsgálat tárgyává tenni. [37] A másodfokú bíróság megítélése szerint az elsőfokú bíróság a „... ..., a ... való kapcsolata is kiderült" kijelentés értékelését kellő alapossággal elvégezte a PK
- számú állásfoglalásban rögzített szempontok szerint. Az összefüggésében, kontextusában történő vizsgálat eredményeként megalapozottan jutott arra a következtetésre, hogy a kifogásolt közlés a Ptk. 2:
- §
(2)bekezdésében írtak alapján sérti a felperes jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát. [38] A Fővárosi Ítélőtábla teljes egészében osztotta az elsőfokú bíróság azon megállapítását, hogy a cikk az átlagosan tájékozott és körültekintő átlagolvasó véleményalkotását a felperesnek a ... ... való kapcsolatára alapozta, a felperes lejáratását, hiteltelenítését szolgáló célból. Ezt meghaladóan az írás a legális politikai célú, a ... mozgalomra, illetve ifjúsági szervezetre még csak utalást sem tett, ezért a cikkbeli, ... vonatkozó közlést helyesen értékelte és minősítette az elsőfokú bíróság. A valótlan, a felperest egy ... kapcsolatba hozó tényállításával szándékosan eltorzította az írás a felperesnek az iszlámhoz és a ... emberekhez kötődő kapcsolatát. [39] Megállapítható volt, hogy az alperes nem törekedett az objektív, kiegyensúlyozott tájékoztatásra és beszámolója nem tükrözte megfelelően a tényeket. A keresettel sérelmezett tartalmú, valótlan közlést az alperesi sajtószerv a jelen perbeli cikket megelőzően több alkalommal is megjelentette. [40] Mindezek alapján az alperes által állított hamis tény, illetve a valós tények eltorzítása okán a véleménynyilvánítás szabadsága nem védte a sajtószervet. [41] A sérelemdíj összegének meghatározása az elsőfokú bíróság mérlegelésének eredménye volt. Ehhez képest az alperes fellebbezése folytán azt kellett vizsgálnia a Fővárosi Ítélőtáblának, hogy ez a mérlegelés megfelelő, okszerű volt-e. Ennek során figyelembe kellett venni azt, hogy a Ptk. 2:52. §
(1)bekezdése szerint, akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért. A
(2)bekezdés szerint a sérelemdíj fizetésére kötelezés feltételeire a kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkezésének bizonyítása nem szükséges. A
(3)bekezdés szerint pedig a sérelemdíj mértékét a bíróság az eset körülményeire - különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a kárt a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására - tekintettel egy összegben határozza meg. [42] A jelen esetben az összes körülmény mérlegelésével az állapítható meg, hogy az elsőfokú bíróság értékelési hibát nem követett el, a logika alapvető szabályai szerint következtetett a személyiségi jogsértés jelentős súlyára és a felperes hátrányos megítélésére a jogsértőnek bizonyult közlés kapcsán. Helyes értékelés alapján jutott arra a következtetésre is, hogy a közérdeklődésre számot tartó, adott esetben bűncselekménynek is minősülő, ... fűződő kapcsolat közlése esetében a sajtónak fokozott gondossági kötelezettsége állt fenn a tényállításai és következtetései megalapozottsága körében. [43] A Ptk. 2:52. §
(2)bekezdése a hátrány bizonyításának eljárásjogi kötelezettsége alól mentesíti a felperest, megdönthető vélelmet állítva fel a személyiségi jogsértés miatti hátrány bekövetkezésére. Erre tekintettel a Ptk. 2:52. §
(1)bekezdése szerinti igénye kapcsán a felperes nem köteles bizonyítani a személyiségi jogának megsértése következtében őt ért nem vagyoni hátrányt. Az alperes ugyanakkor bizonyíthatja, hogy a jogsértéssel okozati összefüggésben a felperest nem érte sérelemdíj megítélését indokoló nem vagyoni hátrány, vagy kimentheti magát a felelősség alól annak bizonyításával is, hogy magatartása nem volt felróható. Az alperes azonban sem a jogsértés eredményeként bekövetkező nem vagyoni hátránynak, sem saját felróhatóságának hiányát (Ptk. 6:
- §, BH2018.13.) nem igazolta. [44] Helytállóan hivatkozott fellebbezésében a felperes arra, hogy a sérelemdíj összegének megállapítása kapcsán a bírói mérlegelésnek ki kell terjednie a közléssel érintett személynek okozott hátrány mértékének vizsgálatára és a közlés konkrét hatására. Ugyanakkor a bírói gyakorlat egységes abban a kérdésben, hogy a köztudomású tényekre alapított hivatkozás és azok értékelése is elfogadható (BH2020.235.; BDT
- 3821.). [45] Az elsőfokú bíróság ítéletében az alapul szolgáló körülmények feltárását követően a jogsértés súlyát, a felróhatóság mértékét, a jogsértésnek a sértettre és a környezetére gyakorolt köztudomású hatását okszerűen értékelte, a sérelemdíj összegszerűségét a jogszabályi előírásoknak, és a kialakult bírói gyakorlatnak megfelelően állapította meg. Erre tekintettel a sérelemdíj 1.000.000 forint mértékű összegét a Fővárosi Ítélőtábla nem találta eltúlzottnak a jogsértés súlya és az alperes szándékos sérelemokozása következményeként. [46] Végezetül arra mutat rá a Fővárosi Ítélőtábla, hogy a sérelemdíj egyik funkciója az okozott hátrány kompenzációjaként a jogsértő és a személyiségi jogában sértett személy relációjában kifejezett anyagi kárpótlás, másrészről a magánjogi büntetés a hasonló jogsértések megelőzése érdekében (BH2019.268.). A nem vagyoni sérelmet okozó jogellenes magatartások szankciója esetében a kompenzációs és a megelőző (preventív) funkció nem különíthető el élesen, az az adott esetben is összefonódik. Helyesen juttatta érvényre az elsőfokú bíróság a jelentős súlyú jogsértés esetében a sérelemdíj megállapítása során annak másodlagos, preventív funkcióját is a sérelemdíj összegének mérlegeléssel történő meghatározása körében, figyelemmel a jogsértés ismétlődő jellegére is. [47] Az alperes fellebbezése nem vezetett eredményre, a felperes a másodfokú eljárásban teljes pernyertes lett. A jogi képviselővel eljáró fél a Pp.
- §
(1)bekezdésében írtak szerint felszámítással, költségjegyzék előterjesztése útján igényelte perköltségét. A felperes ügyvédi munkadíját a 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet
- §-ában írtak szerint számította fel, igényét összegszerűen megjelölte. A Fővárosi Ítélőtábla a költségjegyzékben foglaltaknak megfelelően kötelezte az alperest a felperes részére másodfokú perköltség megfizetésére a Pp.
- §
(1)bekezdésében írtak alapján. [48] Az alperes köteles viselni a személyek polgári jogi védelmével kapcsolatos perekben érvényesülő tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az Itv. 39. §
(1)bekezdése és 46. §
(1)bekezdése alapján számított 80.000 forint fellebbezési illetéket a 30/2017. (XII. 27.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdésének megfelelően. ,
- február
- Dr. Hercsik Zita s.k. Dr. Virág Csaba s.k. Dr. Fintha-Nagy Péter Lászó s.k. tanács elnöke előadó bíró bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő