← Magyarország

Pfv.20435/2020/6 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati eljárásban nem vizsgálható a jogerős ítélet mérlegelésének jogszerűsége, ha a fél felülvizsgálati kérelmében nem jelölte meg a megsértett jogszabályhelyet. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.II.20.435/2020/

  1. A tanács tagjai: Dr. Baloginé dr. Faiszt Judit a tanács elnöke . Kassai Árpád Mihály előadó bíró Nyírőné dr. Kiss Ildikó bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) Az alperes: alperes neve (alperes címe) Az alperes képviselője: . Papp Zoltán Ernő (fél címe 1) A per tárgya: Házasság felbontása és járulékai A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Törvényszék 4.Pf.21.264/2019/
  2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Járásbíróság 19.P.21.863/2016/85.,
  3. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálattal támadott részében hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 50.000 (ötvenezer) Ft le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen nincs helye felülvizsgálatnak. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3] [4] A felperes feleség és az alperes férj (a továbbiakban: a felek) 2005-ben kötöttek házasságot, melyből
  4. december 6-án és
  5. október 4-én két leánygyermekük született. A felek házastársi közös lakása a felperes és a nagyobbik gyermek egyenlő arányú közös tulajdonában álló sz.-i ingatlanban volt. A felek házassági életközössége 2014 májusában szűnt meg, az alperes
  6. szeptember 10-én költözött el a házastársi közös lakásból. A felperesnek 2014 szeptemberétől, az alperesnek 2014 májusától van élettársa. A felperesnek
  7. december 4-én fiúgyermeke született, az alperesnek az első házasságából két már nagykorú, tartásra nem szoruló gyermeke származott. Az életközösség megszűnésekor a felperesnek a sz.-i ingatlanon kívül még három s.-i ingatlanon állt fenn különböző arányú tulajdonjoga: egyet bérbeadás útján hasznosított, melyből havi 50.000 forint bevétele származott. 2015-ben a s.-i ingatlanokat 9.750.000 forintért eladta, amelyből 5.350.000 forintért H.-n vett ingatlant, a fennmaradó összegből az ingatlant felújította. A felperes 2016-ban gépjárművet cserélt, amelyre 850.000 Ft-ot fordított. A felperes a Sz. T.-n dolgozott oktatóként, a havi nettó átlagjövedelme
  8. május
  9. - december 31-ig 143.240 forint, 2015-ben 151.400 forint volt. A két gyermek után 2016 júliusáig havi 26.600 forint, 2016 augusztusától havi 29.600 forint családi pótlékban részesült, melynek összege
  10. január 1-től - a három gyermek után - havi 51.000 forint. 2016-ban a felperes munkabérből, CSED- ből és táppénzből elért havi nettó átlagjövedelme 200.900 forint volt. 2017 májusáig CSED-ben, ezt követően GYED-ben részesült, így 2017-ben a havi átlagjövedelme 127.190 forintot tett ki.
  11. decemberig GYED-t vett igénybe, majd havi 25.650 forint GYES-ben részesült, ebben az évben a havi átlagjövedelme 167.695 forintra módosult. [5] A felperes gyámhatósági hozzájárulással 2018 májusában 15.000.000 forintért értékesítette a sz.-i ingatlant. 2018 júniusában 13.900.000 forint felhasználásával Sz.-n új lakásingatlant vett, amely változatlanul a felperes és a felek nagyobbik gyermeke egyenlő arányú tulajdonában áll. A felperes a vételár-különbözetet az új ingatlan felújítására fordította, a felperesi család azóta ebben az ingatlanban él. A felperes és élettársa 2015-től közösen gazdálkodnak. [6] Az alperes
  12. év elejétől
  13. január 7-ig egyéni vállalkozóként informatikusként dolgozott, adófizetési kötelezettségének egyszerűsített vállalkozói adózással tett eleget.
  14. január
  15. október 31-ig informatikus rendszergazdaként a Cs.-nál állt alkalmazásban. K.-ről naponta vonattal járt a szegedi munkahelyére, ezzel összefüggésben havi 4.760 forint költsége keletkezett.
  16. november 1-től a P. Zrt.-nél dolgozik informatikusként. Az alperes havi nettó jövedelme a 20142018-ig terjedő időszakban 2014-2015-ben 300.000 forint, 2016-2017-ben 400.000 forint, igazolt havi nettó jövedelme 2018-ban 300.000 forint, 2019-ben 332.500 forint, élettársa havi nettó jövedelme 2014-ben 217.000 forint, 2015-ben 284.000 forint, 2016-ban 282.000 forint volt. [7] Az alperes 2014 májusától gazdálkodik közösen az élettársával. 2017 márciusáig Sz.-n 60.000 forint fenntartási költséggel bérelt lakást és 2016 májusáig K.-en is bérelt egy havi 62.000 forint fenntartási költséggel járó ingatlant. 2016 májusától K.-en az élettársával közösen bérelnek egy lakást, amelynek a fenntartási költsége havi 125.000 forint. Az alperes 2014-2015-ben két gépkocsit tartott fenn: a közterheken felül üzemanyag és lízingdíj címén havi 80-90.000 forint, 2015 áprilisától az élettársa gépkocsijának használatával összefüggésben havi 30.000 forint kiadása merült fel. [8] Az alperessel szemben több végrehajtási eljárás indult: 2015-ben közüzemi díj és közlekedési pótdíj címén 568.102 forint, 2018-ban személyi hitelre 507.613 forintot fizetett meg a végrehajtónak. [9] A perrel érintett időszakban a felek nagyobbik gyermeke Waldorf iskolába, a kisebbik gyermek először Waldorf óvodába, majd Waldorf iskolába járt, ezek a havi költsége először 15.500 forintot tett ki,
  17. szeptember 1-től havi 18.500 forintra módosult. [10] A nagyobbik gyermek eltartásának indokolt havi költsége
  18. augusztus 31-ig 107.800 forint,
  19. augusztus 31-ig 105.300 forint,
  20. augusztus 31-ig 104.940 forint,
  21. augusztus
  22. napjáig 109.940 forint volt.
  23. szeptember 1-től a gyermek angol nyelvű oktatásának a költsége emelkedett, hegedülés helyett lovagolni járt, szemészeti vizsgálatával, szemüveg készítésével kapcsolatos kiadása csökkent. [11] A kisebbik gyermek tartásának indokolt havi költsége évente és szintén augusztus 31-ig számolva, 2015-ben 84.500 forint, 2016-ban 85.000 forint, 2017-ben 91.823 forint, 2018-ban 94.190 forint volt.
  24. szeptember 1-től havi 3.000 forintba került a hegedű tanulás, 4.000 forintba a kéthetente felmerülő lovaglás költsége. [12] Az alperes a gyermekek eltartásához havonta
  25. december 1-től
  26. augusztus 31-ig 15.500 forint,
  27. szeptember 1-től
  28. március 31-ig gyermekenként 18.500 forint,
  29. április 1-től
  30. február 28-ig gyermekenként 25.000 forint hozzájárulást nyújtott.
  31. szeptemberben a nagyobbik gyermek iskolakezdésével kapcsolatban 28.000 forintot fizetett, 2018-ban 32.180 forint értékben ruhaneműt vásárolt számára és további 15.000 forint egyéb támogatásban részesítette; a kisebbik gyermek iskolai étkeztetésére 2015 szeptemberében 5.610 forintot, 2015 novemberében 17.850 forintot, 2016 februárjában 7.650 forintot teljesített és a részére is 15.000 forint egyéb támogatást nyújtott. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [13] A felperes módosított keresete a felülvizsgálattal érintett körben arra irányult, hogy a bíróság az alperest
  32. december 1-től - a teljesítései beszámításával - gyermekenként havi 66.000 forint gyermektartásdíj, továbbá a kisebbik gyermek mentális kezelésével kapcsolatban felmerült 29.000 forint rendkívüli kiadás megfizetésére kötelezze. Az alperes az általa elismertnél lényegesen magasabb havi jövedelemmel rendelkezik, így a kereset szerinti tartásdíjak megfizetésére teljesítőképes. Elismerte, hogy a perrel érintett időszakban az alperes fizette a gyermekek óvodájának és iskolájának a költségét, az egyszeri 28.000 forintot meghaladóan a további teljesítést vitatta. [14] Az alperes a kereset teljesítését gyermekenként havi 25.000 forint erejéig nem ellenezte, ezt meghaladóan a kereset elutasítását kérte. Állította, hogy a 2014-2017-ig terjedő időszakban csak az általa megjelölt havi jövedelemmel rendelkezett, folyamatosan fizette a gyermekek intézményi étkezésének a költségét is, így tartásdíj hátraléka nincs. A tartásdíj magasabb összegű megállapítása esetén a hátralék teljesítésére gyermekenként havi 10.000 forint részletfizetés engedélyezését indítványozta. A felperes az utóbbi kérelem elutasítását kérte. Az első- és másodfokú ítélet [15] Az elsőfokú bíróság kijavított ítéletének a felülvizsgálattal támadott részében az alperest kötelezte a
  33. december 1-től
  34. november 30-ig terjedő időszakban a nagyobbik gyermeke javára havi 60.000 forint, kisebbik gyermeke javára havi 47.000 forint,
  35. december 1-től a nagyobbik gyermeke javára havi 65.000 forint, a kisebbik gyermeke javára havi 52.000 forint gyermektartásdíj és további 29.000 forint megfizetésére. Megállapította, hogy az alperesnek a
  36. december 1.
  37. február 28-ig terjedő időszakban a nagyobbik gyermeke tekintetében 2.091.890 forint, a kisebbik gyermekét illetően 1.432.000 forint gyermektartásdíj hátraléka keletkezett és ennek megfizetésére két egyenlő részletben kötelezte. [16] A gyermektartásdíjak mértékéről a peradatoknak a polgári perrendtartásról szóló
  38. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.)
  39. §

(1)bekezdése szerinti mérlegelésével a Polgári Törvénykönyvről szóló
  1. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 4:
  2. §
(1),
(3)bekezdése, 4:206. §
(1)bekezdése, 4:215. §
(1)bekezdése, 4:216. §
(1)bekezdése és a 4:218. §
(1)-
(4)bekezdése alapján döntött. [17] A mérlegelésnek főbb szempontjai szerint elsődlegesen a gyermek indokolt szükségleteit és annak költségeit kell meghatározni, figyelemmel a gyermek életkorára és egészségi állapotára; a gyermek szükségletei körébe nem kizárólag a fizikai ellátottsága (lakhatás biztosítása, élelmezése, ruházkodása) tartozik, hanem a harmonikus személyiségfejlődéséhez szükséges igények (például iskolán kívüli foglalkozások) biztosítása is; a gyermekek indokolt szükségleteit fedező, rendszeresen felmerülő kiadásokat a gyermekek tartására egy sorban köteles szülők között a Ptk. 4:201. §
(1)bekezdése alapján a kereseti, jövedelmi, vagyoni viszonyaik és teljesítőképességük arányában kell megosztani. Az arány meghatározásakor a 4:216. §
(1)bekezdése, a 4:
  1. §-a szerint alkalmazandó 4:
  2. §
(3)bekezdése alapján figyelembe kell venni a gyermekeket személyesen, természetben gondozó szülő ezzel járó tevékenységét; a családi pótlékot a 4:218. §
(2)bekezdés e) pontja alapján gyermekeket gondozó szülőnek az indokolt költségek fedezésére kell fordítania, a szülők a fennmaradó költségeket viselik. [18] Az elsőfokú bíróság a felperes jövedelmét a személyes előadásával és a csatolt okiratok tartalmával egyezően állapította meg, míg az alperes jövedelmi viszonyainak feltárása érdekében szélesebb körű bizonyítást folytatott le és az így rendelkezésre álló peradatok mérlegelésével évenkénti bontásban határozta meg azt a havi átlagjövedelmet, amely a gyermektartásdíjak megállapításának alapja lehet. [19] A szükségletek és a felek teljesítőképességének ismeretében mérlegeléssel állapította meg a gyermektartásdíjak havi mértékét, elszámolta a felperes által elismert és az alperes által bizonyított teljesítéseket, míg a hátralék részletekben történő megfizetéséről a régi Pp. 217. §
(3)bekezdése alapján határozott. [20] Az alperes fellebbezésében a tartásdíj gyermekenként havi 30.000 forintra való leszállítását és a hátralékban marasztalása mellőzését kérte. Vitatta a felek, a felperes élettársa jövedelmének, a gyermekek indokolt szükségleteinek mértékére vonatkozó megállapítást. A tartásdíjat csökkentő tényezőként kérte figyelembe venni a kapcsolattartás ideje alatt nyújtott természetbeni tartását és az iskolai étkezéshez való hozzájárulását. Különös súllyal kérte mérlegelni a felperes nyilatkozatát, amely szerint a havi költségekben elszámolta a mindkettőjüknél jelentkező kiadásokat (
  1. sorszámú jegyzőkönyv
  2. oldal). [21] A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta: az alperes tartásdíj hátralékát a nagyobbik gyermek után 2.044.710 forintra, a kisebbik gyermeket érintően 1.422.000 forintra leszállította, ennek megfizetésére gyermekenként havi 25.000 forint részletfizetést engedélyezett, továbbá módosította a felek illetékfizetési kötelezettségét. Ezt meghaladóan az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. [22] Rámutatott: az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, a peradatokat helyes szempontok alapján, a régi Pp.
  3. §
(1)bekezdésének megfelelően mérlegelte, ezért a jogszerű döntés felülmérlegelése nem indokolt. [23] Az elsőfokú bíróság a hosszú pertartamú perben körültekintően feltárta a gyermekek minden irányú és folyamatosan változó szükségleteit, a felek és élettársaik jövedelmi/vagyoni viszonyait. Az alperes tényleges jövedelmét a peradatok helyes mérlegelésével határozta meg, számításba vette a családtámogatási ellátások összegét és a bírói gyakorlatnak megfelelően hagyta figyelmen kívül a kapcsolattartások idején a gyermekek részére az alperes által nyújtott természetbeni tartást. Az elsőfokú bírósághoz képest mindkét gyermek esetében további teljesítések beszámítása indokolt és ezek elszámolásával állapította meg a hátralék összegét. [24] A részletfizetés feltételeinek meghatározásakor a követelés megtérüléséhez fűződő felperesi érdeket, továbbá az alperes teljesítőképességét mérlegelte, figyelemmel volt arra is, hogy a folyamatos gyermektartásdíj és a hátralék együttes összege ne haladja meg az alperes jelenlegi jövedelme 50%át. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [25] A jogerős ítélet ellen az alperes a gyermektartásdíj mértékének gyermekenként havi 45.000 forintban való megállapítása és a gyermektartásdíj hátralék mellőzése iránt terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. [26] Az jogerős ítélet jogszabálysértő voltát a Ptk. 4:2. §
(1)bekezdése, 4:218. §
(2)bekezdésnek a),
  1. b)és
  2. e)pontjára, továbbá a régi Pp. 221. §
(1)bekezdése megsértésére alapította. [27] Megismételte a fellebbezésében előadott érvelését és indokolását: a gyermekek indokolt szükségletei, továbbá annak havi költségei eltúlzottak és luxus elemeket (lovaglás) is tartalmaznak. A fenti körben arra is hivatkozott, hogy a Kúria Joggyakorlat-elemző csoport 2017.E1.II.JGY.P
  1. számú összefoglaló véleménye (a továbbiakban: összefoglaló vélemény) szerint Cs.-n a megállapított gyermektartásdíjak havi átlaga 50.000 forint, amit - főleg a nagyobbik gyermek esetében - a megállapított tartásdíj összege jelentősen meghalad. Az indokolt szükségletek és az alperesi hozzájárulás tekintetében a felülvizsgálati kérelem - a táblázatos kimutatást is magába foglalóan - az
  2. oldaltól a
  3. oldal
  4. nagy bekezdéséig szó szerint megegyezik az alperes fellebbezésének az
  5. oldal
  6. bekezdésétől a
  7. oldal
  8. bekezdéséig tartó indokolásával. Fenntartotta azt az álláspontját, hogy a kapcsolattartások alatt nyújtott természetbeni tartás költségével a gyermektartásdíj összegét csökkenteni kell és a gyermekekről gondoskodó szülő oldalán a gondozásból eredő többletmunkát ugyanígy arányosan kell figyelembe venni. [28] A saját teljesítőképessége és a családvédelmi ellátások elszámolása tekintetében is fenntartotta a fellebbezési érvelését és indokolását: teljesítőképessége esetében a felülvizsgálati kérelem a
  9. oldal
  10. bekezdésétől a
  11. oldal
  12. bekezdéséig szó szerint egyező az alperes fellebbezésének a
  13. oldal
  14. nagy bekezdése szerinti indokolásával. [29] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Kúria döntése és jogi indokai [30] A Kúria a jogerős ítéletet a régi Pp.
  15. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között bírálta felül. [31] A Kúria a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálása előtt az alábbiakat kívánja előre bocsátani: [32] A régi Pp. 270. §
(2)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárás tárgya a jogerős határozat, illetve annak a felülvizsgálat keretei közötti felülbírálata. A felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasításának egyes kérdéseiről szóló 1/
  1. (II.15.) PK vélemény (a továbbiakban: PK vélemény)
  2. pontja szerint a felülvizsgálati kérelem - mint az eljárást megindító és annak kereteit meghatározó rendkívüli jogorvoslati eszköz - jogi jelentősége egyebek között abban jelölhető meg, hogy a Kúria a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelemben megjelölt ok, vagy okok keretei között bírálhatja felül. Ennek következtében érdemben csak azok a hivatkozások vizsgálhatóak, melyek esetében a régi Pp.
  3. §
(2)bekezdésében meghatározott tartalmi követelmények maradéktalanul teljesültek (BH 2015.307.). [33] A felülvizsgálati kérelem tartalmi kellékeinek további lényeges jellegzetessége a közöttük kimutatható szoros logikai és perjogi kapcsolat fennállása. A törvény előírásából ugyanis okszerűen következik, hogy a tartalmi elemek között szoros összefüggésnek kell fennállni: a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölésének, valamint a fél ezzel összefüggő jogi érvelésének egy és ugyanazon jogszabálysértéshez kell kapcsolódniuk, mert csak együtt alkalmasak arra, hogy kijelöljék a rendkívüli perorvoslati eljárás formai és tartalmi kereteit. [34] További lényeges és elvi jelentőségű szempont: a felülvizsgálati eljárás nem az első és a másodfokú eljárás folytatása, különösen nem a másodfokú eljárás Kúria előtti megismétlése, hanem - a fentebb kifejtettek értelmében - szigorú rendelkezések által szabályozott rendkívüli perorvoslat. Ebből okszerűen következik, hogy a felülvizsgálati kérelem nem lehet megalapozott abban a részében, amelyben nem a jogerős másodfokú, hanem az elsőfokú ítéletet támadta, ugyanis fogalmilag kizárt, hogy a fellebbezés az előterjesztéskor még nem ismert jogerős határozatban megvalósított jogszabálysértéseket tartalmazza. [35] A kifejtett elvi alapvetésre tekintettel a Kúriának az alperes felülvizsgálati kérelmével kapcsolatos álláspontja a következő. [36] A gyermektartásdíj megállapításának szempontjairól a jogerős ítéletben megjelölt jogszabályok rendelkeznek. A tartásdíj összegének a megállapítása a hivatkozott anyagi jogi keretek között a releváns peradatok mérlegelésével történik, tehát a döntési folyamatban az anyagi jog mellett - azzal egyenlő súlyt képviselve - meghatározó szerepe van a bírói mérlegelésről rendelkező eljárásjogi szabálynak, a régi Pp. 206. §
(1)bekezdésének. Ennek értelmében a bíróság a tényállást a felek előadásának egybevetése alapján állapítja meg, a bizonyítékokat a maguk összességében értékeli, és a meggyőződése szerint elbírálja el. A jogerős ítélet indokolása szerint az első- és a másodfokú bíróság ennek megfelelően járt el és állapította meg a gyermektartásdíjak egyhavi összegét. [37] Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a régi Pp. 206. §
(1)bekezdésének megsértésére nem hivatkozott, ezért a fentebb kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítéletet a mérlegelés jogszerűsége, ennek kapcsán pedig a tartásdíjak összegszerűsége szempontjából nem vizsgálhatta felül: érdemben nem foglalhatott állást abban a kérdésben, hogy a másodfokú bíróság a régi Pp. 221. §
(1)bekezdése szerint megindokolt ítéletében valamennyi releváns peradatot a súlyának megfelelően értékelt-e. Ezzel összefüggésben megjegyzi a Kúria, hogy az alperes felülvizsgálati kérelmének indokolása több lényeges szempont tekintetében szó szerint megegyezik a fellebbezése indokolásával: a másodfokú bíróság ezeket is a mérlegelése körébe vonta és a jogerős ítélettel elbírálta. [38] Az alperesnek az összefoglaló véleményre hivatkozását illetően rámutat a Kúria, hogy az nem tekinthető anyagi jogi forrásnak: az összefoglaló vélemény megállapításai azokon a tényállásokon alapulnak, amelyeket a felek az elemzés elkészítéséig a bíróságok elé tártak, azonban a bíróságnak mindenkor a konkrét jogeset tényei alapján és a változó társadalmi viszonyok figyelembe vételével kell a felek jogvitáját eldöntenie. [39] Minderre tekintettel a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet felülvizsgálattal érintett rendelkezései nem jogszabálysértők, ezért azt a régi Pp. 275. §.
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [40] Az alperes felülvizsgálati kérelme nem vezetett eredményre, a felperes pedig felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő, ezért a felülvizsgálati eljárási költségről rendelkezni nem kellett. [41] A Kúria az államnak járó felülvizsgálati eljárási illeték viseléséről a régi Pp. 270. §
(1)bekezdése szerint irányadó 78. §
(1)bekezdése, az illetékekről szóló
  1. évi XCIII. törvény
  2. §
(1)bekezdése, 74. §
(3)bekezdése, a 6/
  1. (VI.26.) IM rendelet
  2. §
(2)bekezdése alapján határozott. [42] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a régi Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyalás tartásával bírálta el. [43] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a régi Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. ,
  1. november
  2. dr. Baloginé dr. Faiszt Judit s.k. a tanács elnöke, dr. Kassai Árpád Mihály s.k. előadó bíró, dr. Nyírőné dr. Kiss Ildikó s.k. bíró A kiadmány hiteléül:

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.