Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.20.799/2020/
- A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Fábián Titusz Ügyvédi Iroda (fél címe, ügyintéző: dr. Fábián Titusz ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a dr. Pethő András János ügyvéd (fél címe) által képviselt alperes neve alperes ellen tulajdonjog megállapítása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
- szeptember
- napján kelt -
- és
- sorszám alatti végzésekkel kijavított - 34.P.22.493/2019/
- számú ítélete ellen az alperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezését részben megváltoztatja, és a felperest megillető perköltség összegét 2.700.000 (Kétmillió-hétszázezer) forint és ebből 1.200.000 (Egymillió-kétszázezer) forint után járó áfa összegre leszállítja. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy - 15 napon belül - fizessen meg az alperesnek 10.000 (Tízezer) forint plusz áfa összegű fellebbezési eljárási költséget. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] A ... szám alatti, ... ... hrsz.-ú lakás megnevezésű ingatlan (ingatlan) -
- július 25-én bekövetkezett haláláig - ... szül. ... örökhagyó (örökhagyó) tulajdonát képezte. Az örökhagyónak a halálakor nem volt leszármazója, házastársa vagy bejegyzett élettársa, a szülők kiestek és nem volt más leszármazójuk, a nagyszülők szintén kiestek, ahogyan az örökhagyó édesapjának a testvére, ..., a nagyszülő leszármazója is. ... leszármazója, ... azonban ekkor még élt, de az örökhagyó haláláról nem szerzett tudomást. Az örökhagyó halála után ezért a hagyatékát szükségképpeni törvényes örökösként az alperes szerezte meg, mert a hagyatéki eljárásban ... törvényes örökös személye nem volt ismert. ...
- május 24-én elhunyt, törvényes örököse a házastársa, a felperes. [2] A hagyaték alperes általi megszerzésének előzménye volt, hogy az örökhagyó végrendeleti örökösével szembeni polgári peres eljárásban az eljárt bíróság az ingatlanra vonatkozó öröklési szerződés érvénytelenségét állapította meg, így az alperes végrendeleti öröklés hiányában törvényes örökösként szerezte meg az ingatlan tulajdonát. Az alperes a peres eljárás következményeként bírósági végrehajtás során
- december
- napján ... kiesett végrendeleti örökös részére 13.658.970 forintot fizetett meg. A teljes összegből 5.768.326 forint volt a tőketartozás, 6.429.815 forint a késedelmi kamat és 134.031 forint a perköltség. Felmerült ezen felül az alperesnek további 1.326.798 forint fizetési kötelezettsége, amely a végrehajtás elrendeléséhez kapcsolódott. [3] Az alperes az ingatlannal kapcsolatosan megfizetett összesen 2.916.800 forint társasházi közös költséget, míg az ingatlan tulajdonának bejegyzésével kapcsolatosan 22.555 forint költsége merült fel. [4] A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy törvényes örököse az örökhagyónak, és öröklés jogcímén megszerezte a perbeli ingatlan tulajdonjogát. Kérte az illetékes földhivatal megkeresését a változás bejegyzésére, valamint mindezek tűrésére kérte kötelezni az alperest. Állítása szerint ő az örökhagyó törvényes örököse, mivel a 2009-ben elhunyt örökhagyó apja és a felperes 2018-ban elhunyt férjének anyja édestestvérek voltak, s így az alperes - mint szükségképpeni örökös - nem örökölhette meg örökhagyó ingatlanhagyatékát. [5] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte arra tekintettel, hogy a felperes keresetét nem bizonyította. Hivatkozása szerint a felperes és a házastársa közötti öröklés nem igazolt az ... hagyatékának átadásáról szóló végzés megszövegezésének bizonytalansága miatt. [6] Az alperes a keresetnek helyt adó ítéleti döntés esetére a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (régi Ptk.)
- §
(1)bekezdésén és a
- §-án alapuló viszontkeresettel 16.598.325 forint hitelezői igény és annak törvényes kamatai megtérítésére kérte kötelezni a felperest, továbbá kérte annak megállapítását, hogy ezen hitelezői igény kielégítéséért a felperes a perrel érintett ingatlan erejéig felel. [7] A felperes a viszontkeresetet 15.137.485 forint tőkeösszeg erejéig elismerte, ezt meghaladóan vitatta. [8] Az elsőfokú bíróság - kijavított - ítéletével megállapította, hogy a felperes - házastársa öröklés jogcímén történt közbenső jogszerzését követően - törvényes öröklés jogcímén megszerezte a perbeli ingatlan 1/1 arányú tulajdonjogát; a bejegyzés érdekében megkeresni rendelte az illetékes ingatlanügyi hatóságot. A felperest az alperes részére 15.271.527 forint és kamatai, valamint 4.006.700 forint perköltség megfizetésére kötelezte, ezt meghaladóan a viszontkeresetet elutasította. Az elsőfokú bíróság a felperest 916.200 forint kereseti illeték megfizetésére is kötelezte azzal, hogy 79.700 forint illeték az állam terhe. [9] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, és annak részbeni megváltoztatásával a terhére megítélt 4.006.700 forint összegű perköltség mérséklését kérte. Hivatkozása szerint az elsőfokú eljárás során tett felperesi tényállításokat túlnyomórészt elismerte, a kereseti kérelemmel összefüggésben a jogvita jogkérdésben merült fel, mely nem indokolta hosszadalmas bizonyítási eljárás lefolytatását. Az elsőfokú bíróságnak figyelemmel kellett volna lenni a felek által ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységre, és az ügy körülményei alapján mérsékelnie kellett volna a felperes által felszámított perköltséget. [10] A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [11] Az elsőfokú bíróság ítéletének jogerőre emelkedtek a keresetet és a viszontkeresetet érdemben elbíráló rendelkezései; az elsőfokú bíróság ítéletének ezeket a rendelkezéseit - és az azokhoz fűzött jogi indokolást - a Fővárosi Ítélőtábla felülbírálata nem érintette [a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. torvény (Pp.) 358. §
(5)bekezdés]. [12] Az alperes fellebbezése részben megalapozott. [13] A Fővárosi Ítélőtábla nem értett egyet minden tekintetben az elsőfokú bíróság ítéletének a perköltség viselésére vonatkozó rendelkezésével, ezért azt - a következőkben kifejtésre kerülő indokok alapján - részben megváltoztatta. [14] Az elsőfokú bíróság a felperest megillető perköltség összegét részben a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Imr.) 3. §
(2)bekezdés
- a)és
- b)pontjában foglaltak alapján a kereset szerinti pertárgy értékéhez (59.126.000 forint) igazodó módon 1.973.000 forint plusz áfa összegű ügyvédi munkadíjban határozta meg. Bár az alperes a fellebbezésében az elsőfokú bíróság által a felperes javára megítélt 4.006.700 forint perköltség mérséklését kérte, a Fővárosi Ítélőtábla kizárólag a felperes javára megítélt ügyvédi munkadíj összegét vizsgálhatta, ugyanis az elsőfokú bíróság által megítélt perköltség összegéből 1.500.000 forint a kereseti illeték összege, amely a pertárgy értékéhez igazodott, ezért értelemszerűen nem képezhette a perköltség mérséklésére irányuló vizsgálat tárgyát. [15] Az Imr. 3. §
(6)bekezdése értelmében a munkadíj megállapítása során a munkadíj összegét a bíróság indokolt esetben mérsékelheti, ha az nem áll arányban a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel. Az ügyvédi munkadíj összegének megállapítása során értékelni kell a jogvita bonyolultságát, a képviseleti munka szakmai nehézségét, az előkészítő munkát, a beadványok, a tárgyalások számát, terjedelmét és időigényét is. [16] A rendelkezésre álló iratokból kitűnően az elsőfokú bíróság az ügyben egy, mindössze 30 perces tárgyalást tartott. A felperes a keresetlevélen felül a keresethez kapcsolódóan egy válasziratot, a felperes személyes meghallgatásának mellőzése iránti kérelmet, illetőleg az elsőfokú bíróság perfelvételt lezáró 19. sorszámú végzésére tett rövid észrevételt tartalmazó beadványt terjesztett elő. E körülményekre figyelemmel a per tárgyának értékéhez igazodó ügyvédi munkadíj nem áll arányban a felperes képviseletével összefüggésben ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel, a Fővárosi Ítélőtábla ezért - a Imr. 3. §
(6)bekezdése alkalmazásával - lehetőséget látott a Imr. 3. §
(2)bekezdés
- a)és
- b)pontja alapján megállapítható ügyvédi munkadíj mérséklésére, és annak összegét 1.200.000 forintban határozta meg, amelyhez a Imr. 4/A. §-a alapján hozzáadódik az áfa összege, és hozzá kell számítani a felperes által lerótt 1.500.000 forint kereseti illeték összegét is. [17] Az előzőekben írtakra tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján részben megváltoztatta, és az alperest terhelő perköltség összegét 2.700.000 forint, és ebből 1.200.000 forint után járó áfa összegre leszállította, míg egyebekben azt helybenhagyta. [18] Az alperes fellebbezése részben eredményre vezetett, ezért a másodfokú eljárásban is irányadó Pp. 83. §
(2)bekezdése alapján a felperes köteles megfizetni az alperes jogi képviseletének ellátásával felmerült, az Imr. 3. §
(2),
(5)és
(6)bekezdéseiben foglaltak szerint, a végzett munkával arányosan meghatározott ügyvédi munkadíjból álló fellebbezési eljárási költséget. Budapest,
- január
- . Sághy Mária s.k. a tanács elnöke Dr. Kincses Attila s.k. előadó bíró Dr. Csordás Csilla s.k. bíró