← Magyarország

Bfv.729/2020/8 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A terhelt a jogszabályi korlátozás kijátszásának szándékával az adásvételi szerződést életjáradéki szerződéssel leplezte. A terheltek célja a sorrendi szabály kijátszásával a jogtalan előnyhöz jutás volt. A jogtalanság ebben az esetben nem a tulajdonszerzési jog hiányát jelenti, hanem a sorrendi szabályok kijátszását. Amennyiben a valós állapot, illetve a közhiteles nyilvántartásban szereplő adatok egymástól eltérnek, akkor utóbbiak hamisak, aki pedig a hamis adatok közokiratba foglalásában közreműködik, annak magatartása tényállásszerű. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.729/2020/

  1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Márki Zoltán, a tanács elnöke Dr. Varga Eszter, előadó bíró Dr. Bartkó Levente, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. január
  3. Az ügy tárgya: termőföld jogellenes megszerzésének bűntette és más bűncselekmények Terheltek: II. rendű III. rendű IV. rendű Első fok: Csongrádi Járásbíróság, 2.B.267/2017/45., ítélet, tárgyalás,
  4. november
  5. Másodfok: Szegedi Törvényszék, 3.Bf.324/2019/10., ítélet, tanácsülés,
  6. február
  7. Az indítvány előterjesztője:a II. rendű, a III. rendű és a IV. rendű terhelt védője Az indítvány iránya: a II. rendű, a III. rendű és a IV. rendű terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a termőföld jogellenes megszerzésének bűntette és más bűncselekmények miatt az I. rendű terhelt és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben a II. rendű, a III. rendű és a IV. rendű terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Csongrádi Járásbíróság 2.B.267/2017/
  8. számú, illetve a Szegedi Törvényszék 3.Bf.324/2019/
  9. számú ítéletét a II. rendű, a III. rendű és a IV. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Csongrádi Járásbíróság a
  10. november
  11. napján kihirdetett 2.B.267/2017/
  12. számú - a Szegedi Törvényszék mint másodfokú bíróság 3.Bf.324/2019/
  13. számú határozatával -
  14. [2] február
  15. napján jogerős ítéletével - a II. rendű terheltet 3 rendbeli társtettesként elkövetett termőföld jogellenes megszerzésének bűntette [Btk.
  16. §

(1)bekezdés a) pont] és bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette [Btk. 342. §
(1)bekezdés c) pont] miatt 100 napi tétel, napi tételenként 1.500 forint, összesen 150.000 forint pénzbüntetésre, - a III. rendű terheltet 3 rendbeli társtettesként elkövetett termőföld jogellenes megszerzésének bűntette [Btk. 349. §
(1)bekezdés a) pont] és bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette [Btk. 342. §
(1)bekezdés c) pont] miatt 100 napi tétel, napi tételenként 1.500 forint, összesen 150.000 forint pénzbüntetésre, valamint - a IV. rendű terheltet 3 rendbeli társtettesként elkövetett termőföld jogellenes megszerzésének bűntette [Btk. 349. §
(1)bekezdés a) pont] és bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette [Btk. 342. §
(1)bekezdés c) pont] miatt 100 napi tétel, napi tételenként 1.500 forint, összesen 150.000 forint pénzbüntetésre ítélte. Rendelkezett a járulékos kérdésekről. Védelmi fellebbezés alapján eljárva a Szegedi Törvényszék mint másodfokú bíróság a
  1. február
  2. napján kihirdetett 3.Bf.324/2019/
  3. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet a II. rendű, a III. rendű és a IV. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta. II. [3] [4] [5] [6] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a II. rendű, a III. rendű és a IV. rendű terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be.
  4. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontjára hivatkozva a II. rendű, a III. rendű és a IV. rendű terhelt felmentése érdekében. Kifejtette, hogy téves az elsőfokú bíróság ítéletének, és az azt helybenhagyó másodfokú ítéletnek a polgári jogi következtetése, mely szerint az elővásárlásra jogosult 2013. július 26. napján teljes bizonyító erejű, magánokiratba foglalt és az elővásárlási jogának gyakorlására vonatkozó bejelentése joghatályos elővásárlásra jogosult nyilatkozat. Álláspontja szerint a bíróság ezen téves jogi következtetésből újabb téves jogi következtetést vont le, amikor kimondta, hogy az elővásárlási jogosult nyilatkozatának a közlésével a vételi ajánlatban megjelölt ingatlanok vonatkozásában az adásvételi szerződés létrejött a II. rendű és a III. rendű terhelt, valamint az elővásárlásra jogosult között. Kifejtette, hogy a bíróság ezen jogi következtetései ellentétesek a Kecskeméti Törvényszék 2016. február 12. napján meghozott 1.Pf.22.652/2015/3. számú részítéletében foglaltakkal, mely szerint az ingatlanokra vonatkozó vételi ajánlat érvénytelenségének megállapítása folytán az ajánlat tekintetében joghatályos elfogadó nyilatkozat nem tehető. Álláspontja szerint a téves polgári jogi következtetések folytán tévesen jutott a bíróság arra a következtetésre, hogy a II. rendű, a III. rendű és a IV. rendű terhelt által 2013. november 22. napján kelt életjáradéki szerződést a felek jogszabályi tilalom ellenére kötötték az elővásárlásra jogosult elővásárlási joga érvényesítésének meghiúsítása céljából. Téves a bíróság jogi álláspontja abban is, miszerint az életjáradéki szerződés színlelt szerződés, ami a polgári jog szabályai szerint semmis. Amennyiben a terheltek közötti szerződés színleltnek lenne tekintendő, az azt jelentené, hogy a feleket tényleges szerződéskötési szándék nem vezette. Ez azonban teljesen ellentétes a bíróság által megállapított tényállással, mely rögzítette, hogy a terheltek tulajdonjog átruházására vonatkozó szerződést kívántak egymással kötni, elsősorban életjáradéki szerződést, tehát tényleges szerződéskötési szándék vezette őket. Az indítvány szerint a II. rendű, a III. rendű és a IV. rendű terhelt cselekménye bűncselekményt nem valósított meg arra tekintettel, hogy az elővásárlásra jogosult elővásárlási jogra jogosult joghatályos elfogadó nyilatkozatot nem tett, nem tehetett, így ennek következtében nem jött létre adásvételi szerződés az elővásárlásra jogosult és a II. rendű, és III. rendű terhelt között. Erre figyelemmel nem ütközik jogszabályba a terheltek által 2013. november 22. napján kötött életjáradéki szerződés, melyre tekintettel a IV. rendű terhelt tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése sem valósítja meg a közokirat-hamisítás bűntettét. [7] A Legfőbb Ügyészség BF.745/2020/2. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartotta. Kifejtette, hogy az irányadó tényállás szerint a II. rendű és a III. rendű terhelt el kívánta adni a termőföld, tanya és szántó művelési ágú ingatlanaikat a IV. rendű terheltnek, ezért adásvételi szerződést kívántak kötni, melyhez szükséges vételi ajánlatot kifüggesztették az illetékes polgármesteri hivatalban. A vételi ajánlatra az elővásárlási joggal rendelkező elővásárlásra jogosult tett joghatályos nyilatkozatot. A jegyző az iratokat megküldte az I. rendű terheltnek, aki az okiratokat szerkesztő ügyvéd volt. A II. rendű és a III. rendű terhelt azt közölték az elővásárlásra jogosulttal, hogy nem kívánják neki eladni az ingatlant. A terheltek tisztában voltak azzal, hogy az elővásárlásra jogosult elfogadta a vételi ajánlatot, ennek ellenére az I. rendű terhelt a II. rendű, a III. rendű és a IV. rendű terhelt között adásvételi szerződést írt, melyben valótlanul azt rögzítette, hogy elővásárlásra vonatkozó bejelentés nem érkezett. Ezt a szerződést mind a négy terhelt aláírta úgy, hogy tudtak arról, hogy az elővásárlásra jogosult az elővásárlási jog érvényesítésétől nem állt el. Miután az elővásárlásra jogosult ragaszkodott a szerződés megkötéséhez, a felek felbontották az adásvételi szerződést, és kifüggesztéssel nem járó életjáradéki szerződést kötöttek helyette. Az életjáradéki szerződést az I. rendű terhelt a földhivatalhoz benyújtotta, mely alapján a IV. rendű terhelt tulajdonjogát bejegyezték. Az életjáradéki szerződés színlelt szerződés, ami a polgári jog szabályai szerint semmis. A színlelt szerződés alapján a IV. rendű terhelt tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba, mint közhiteles nyilvántartásba bejegyezték, ezzel a nyilvántartásba valótlan adatok kerültek. [8] Álláspontja szerint az indítványozó a téves jogi következtetésre történő hivatkozással valójában a tényállásban foglalt tényeket támadta, amire nincs lehetőség a felülvizsgálatban. [9] A bűnösséggel kapcsolatos jogi következtetés tekintetében pedig az indítvány alaptalan, mivel az események sorából következik, hogy a terheltek szándékosan valósították meg a bűncselekmény törvényi tényállási elemeit, hiszen a termőföld tulajdonjogának megszerzése céljából az erre vonatkozó jogszabályi tilalom ellenére kötöttek semmis szerződést. [10] Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria a jogerős ítéletet hatályában tartsa fenn. [11] A Legfőbb Ügyészség átiratára a védő észrevételt tett, melyben továbbra is fenntartotta azt az álláspontját, hogy az eljárt bíróság a büntető anyagi jogszabály megsértésével állapította meg a II. rendű, a III. rendű és a IV. rendű terhelt bűnösségét. Kifejtette, hogy annak ellenére, hogy a polgári eljárásokban hozott határozatok nem kötik a büntetőbíróságot a tényállás megállapítása során, azok nem hagyhatók figyelmen kívül a büntetőeljárásokban. Különös figyelemmel arra, hogy jelen büntetőeljárás tárgyát képező bűncselekmény tényállási elemeit a polgári jogi szabályok töltik meg tartalommal, és a büntetőbíróságok lényegesen kevesebb jártassággal rendelkeznek a polgári jog szabályai terén, mint a másodfokon eljárt polgári bíróság. [12] Álláspontja szerint, amikor az eseménysorozat teljesen azonos a polgári eljárásokban alapul vett tényállással, figyelmen kívül hagyni, sőt ellentétes következtetésre jutni a másodfokú polgári bíróság által hozott jogerős döntéssel, önmagában megkérdőjelezi a büntetőbíróság ítéletének helytállóságát. Kifejtette, hogy nem lehet színlelt akkor a szerződés, ha a feleket bármilyen szerződés megkötése vezérelte. Ha pedig a szerződés nem színlelt, akkor ennek folytán nem lehet semmis sem. [13] Továbbra is indítványozta, hogy a Kúria a Be. 566. §
(1)bekezdés a) pontja alapján bűncselekmény hiányában - mentse fel a II. rendű, a III. rendű és a IV. rendű terheltet az ellenük emelt 3 rendbeli termőföld jogellenes megszerzésének bűntettének és a közokirat-hamisítás bűntettének vádja alól. III. [14] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 660. §
(1)bekezdése szerint tanácsülésen bírálta el. [15] A II. rendű, a III. rendű és a IV. rendű terheltek védőjének felülvizsgálati indítványa nem alapos. [16] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős, vádról rendelkező ügydöntő határozat ellen jogi nem ténybeli - okból terjeszthető elő. Kizárólag a Be. 648. § a)-d) pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok köre nem bővíthető. [17] A védő a felülvizsgálati indítványt a Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontjára alapította, mely szerint a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a terhelt bűnösségét. [18] Kétségtelen, hogy a Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapították meg a terhelt bűnösségét. [19] A Be. 659. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. A jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [20] Nem sértett törvényt az eljárt bíróság, amikor a II. rendű, a III. rendű és a IV. rendű terhelt bűnösségét 3 rendbeli társtettesként elkövetett termőföld jogellenes megszerzésének bűntettében [Btk. 349. §
(1)bekezdés a) pont], valamint bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében [Btk. 342. §
(1)bekezdés c) pont] megállapította, és törvényes a cselekmény minősítése is. [21] Az elkövetéskor hatályos Btk. 349. §
(1)bekezdés a) pontja szerint, aki termőföld tulajdonjogának megszerzése céljából az ezekre vonatkozó jogszabályi tilalom vagy korlátozás kijátszásával semmis szerződést köt, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A Btk. XXXIII. Fejezetében szabályozott közbizalom elleni bűncselekmények közül a termőföld jogellenes megszerzése bűncselekmény védett jogi tárgya egyrészt a termőfölddel kapcsolatos szerződések valóságtartalmába vetett közbizalom, másrészt a magyar termőföld védelme. A törvényi tényállás 2014. május 2. napjától hatályos szövegét a termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló jogügyletek feltárásáról és megakadályozásáról szóló 2014. évi VII. törvény 11. §-a állapította meg. [22] A bűncselekmény elkövetési magatartása az
(1)bekezdésben a semmis szerződés kötése. A szerződés a Ptk. alapján a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. A szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges, valamint a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. A lényegesnek minősített kérdésben való megállapodás akkor feltétele a szerződés létrejöttének, ha a fél egyértelműen kifejezésre juttatja, hogy az adott kérdésben való megállapodás hiányában a szerződést nem kívánja megkötni. Amennyiben jogszabály a szerződésre meghatározott alakot szab, úgy a szerződés az ezen alakiság megtartása esetén jön létre. Az közömbös, hogy a szerződés a földhivatalhoz benyújtásra kerül-e. A tényállás szerinti szerződésnek a termőföld tulajdonjogának megszerzésére kell vonatkoznia, amelynek elérése érdekében az ezekre vonatkozó jogszabályi tilalom vagy korlátozás kijátszásával történik a szerződés megkötése. Az elkövetéskor hatályos jogszabályi rendelkezések szerint a termőföld tulajdonjogának megszerzése tiltott, illetve korlátozott meghatározott személyi kör számára (a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény). Így az 1994. évi LV. törvény 10. §
(1)bekezdés d) pontja és a
(2)bekezdés b) pontja alapján termőföld vagy tanya eladása esetén elővásárlási jog illeti meg a helyben lakó és nyilvántartási számmal rendelkező őstermelőt. A bűncselekmény az elkövetési magatartás kifejtésével válik befejezetté. [23] A Btk. 342. §
(1)bekezdés c) pontja szerint, aki közreműködik abban, hogy jog vagy kötelezettség létezésére, megváltozására vagy megszűnésére vonatkozó valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. [24] Az irányadó tényállás egyértelműen rögzíti a következőket: - a II. rendű terhelt tulajdonát képezte egy szőlő művelési ágú termőföld, és egy tanya megjelölésű ingatlan, továbbá a II. rendű és a III. rendű terhelt tulajdonát képezte 1/2-1/2 arányban egy szántó, legelő művelési ágú termőföld. - A II. rendű és a III. rendű terhelt ezen ingatlanokat
  1. év óta eladásra hirdették. -
  2. szeptember hónapban felkereste a II. rendű és a III. rendű terheltet a IV. rendű terhelt az ingatlanok hirdetése miatt. Közöttük baráti viszony alakult ki, és közös gazdálkodási tevékenység folytatását tervezték. Ennek érdekében
  3. május
  4. napján megjelentek az egyéni ügyvédként tevékenykedő I. rendű terheltnél, akinek közreműködésével szándéknyilatkozatot szerkesztettek arra nézve, hogy a II. rendű, a III. rendű és a IV. rendű terhelt közös gazdasági tevékenységet folytatnak. - A II. rendű, a III. rendű és a IV. rendű terheltek között szóba került az életjáradéki szerződés megkötése is, ennek ellenére az adásvételi szerződés megkötésének módját választották, különös figyelemmel az I. rendű terhelt tanácsára. -
  5. május
  6. napján a IV. rendű terhelt vételi ajánlatot tett a II. rendű és a III. rendű terhelt tulajdonában álló három termőföld ingatlanra. - A vételi ajánlattal kapcsolatosan jogszabályi követelmény miatt kifüggesztési kötelezettség állt fenn, a kifüggesztés
  7. május
  8. napján megtörtént a polgármesteri hivatal jegyzője által. - A vételi ajánlat vonatkozásában az elővásárlásra jogosult
  9. július
  10. napján teljes bizonyító erejű magánokiratban bejelentette, hogy élni kíván az elővásárlási jogával. Az elővásárlási jog bejelentése joghatályos elővásárlásra jogosulti nyilatkozat. Az elővásárlásra jogosult helyben lakó és nyilvántartási számmal rendelkező mezőgazdasági őstermelő. - A vételi ajánlatot a jegyző
  11. július
  12. napján a hirdetőtábláról levette, záradékkal látta el, és az elővásárlási jog jogosultjának nyilatkozatával együtt
  13. augusztus
  14. napján megküldte az I. rendű terheltnek, mint ajánlatot szerkesztő ügyvédnek, mely időpontban a vételi ajánlatban megjelölt ingatlanok vonatkozásában az adásvételi szerződés létrejött a II. rendű és a III. rendű terhelt, valamint az elővásárlásra jogosult elővásárlásra jogosult között. - Az elővásárlásra jogosult jogi képviselő útján
  15. augusztus
  16. napján írásban szólította fel az I. rendű terheltet, hogy az adásvételi szerződéshez szükséges iratokat küldje meg, és megerősítette, hogy elővásárlási jogával élni kíván. -
  17. szeptember
  18. napján az elővásárlási jog terheltek általi ismerete ellenére az I. rendű terhelt irodájában a IV. rendű terhelt mint vevő, és a II. rendű, valamint a III. rendű terhelt mint eladó között adásvételi szerződést szerkesztett az I. rendű terhelt. Ezt a szerződést mind a négy terhelt aláírta, és arról is tudomással bírtak, hogy az elővásárlásra jogosult az elővásárlási jog érvényesítésétől nem állt el. -
  19. október
  20. napján az I. rendű terhelt a korábbi adásvételi szerződéssel azonos tartalmú szerződést készített, azonban ebben már szerepelt a IV. rendű terhelt őstermelői igazolványának száma is. - Az elővásárlásra jogosult és jogi képviselője
  21. november
  22. napjáig több esetben is felszólította az I. rendű, a II. rendű és a III. rendű terheltet a végleges adásvételi szerződés megkötésére, melyre azonban nem került sor. - Az I. rendű terhelt azért, hogy megtartsa a fennálló helyzetet,
  23. november
  24. napján adásvételi szerződést felbontó közös nyilatkozatot szerkesztett, mellyel rögzítették, hogy a II. rendű, a III. rendű és a IV. rendű terhelt a
  25. október
  26. napján kötött adásvételi szerződést közös akaratnyilvánítással felbontja, visszaállítják az eredeti állapotot. - Ugyanezen a napon a felek között kifüggesztéssel nem járó életjáradéki szerződést szerkesztett az I. rendű terhelt, melynek megfelelően a IV. rendű terhelt a II. rendű és a III. rendű terhelttel szemben a három ingatlan tulajdonjog átruházásának ellenében kötelezettséget vállal arra, hogy az életjáradéki szerződés aláírásától kezdődően havonta összesen 300.000 forintot fizet életjáradék címén. A IV. rendű terhelt tulajdonjogát életjáradéki szerződés címén bejegyezték a Földhivatalban az ingatlan-nyilvántartásba. - Az I. rendű terhelt által szerkesztett, a II. rendű és a III. rendű terhelt mint eladók, valamint a IV. rendű terhelt mint vevő között a
  27. november
  28. napján kelt életjáradéki szerződést jogszabályi tilalom ellenére kötötték, az elővásárlásra jogosult elővásárlási joga érvényesítésének meghiúsítása céljából. Az életjáradéki szerződés színlelt szerződés, ami a polgári jog szabályai szerint semmis. A színlelt szerződés alapján a IV. rendű terhelt tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba, mint közhiteles nyilvántartásba bejegyezték, ezzel a nyilvántartásba valótlan adatok kerültek. - A Kiskunfélegyházi Járásbíróságon 4.P.20.513/
  29. szám alatt szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt volt per folyamatban a IV. rendű terhelt, mint felperes, illetve a II. rendű és a III. rendű terhelt, mint alperes között, melynek során
  30. február
  31. napján jogerős ítéletével megállapította, hogy a vételi ajánlat, továbbá a
  32. szeptember
  33. és a
  34. október
  35. napján kötött adásvételi szerződések érvénytelenek. [25] Mindezekből kitűnően a terheltek tudtak arról, hogy az elővásárlásra jogosult joghatályos nyilatkozatot tett, mely szerint élni kíván elővásárlási jogával. Megjegyzi a Kúria, hogy az indítványban hivatkozott, a Kecskeméti Törvényszék 1.Pf.22.652/2015/
  36. számú részítéletének
  37. oldal utolsó bekezdésében a polgári bíróság is megállapította, hogy „ a felperes, mint elővásárlásra jogosult jognyilatkozata megtételének időpontjában joghatályos volt". [26] Előrebocsátja a Kúria, hogy a polgári jog alapvetően az okirati, míg a büntetőjog az akarati elv alapján áll. Egyértelműen megállapítható, hogy a IV. rendű terhelt szándéka az ügy tárgyát képező három ingatlan - termőföld - tulajdonjogának a megszerzése volt, míg a II. rendű és a III. rendű terhelt kizárólag a IV. rendű terheltnek akarta eladni a termőföldeket. Mivel az elővásárlásra jogosult nem állt el az elővásárlási jogától, éppen ezért kellett a terhelteknek a
  38. október
  39. napján megkötött adásvételi szerződésüket felbontaniuk. Az elővásárlási jog érvényesítésére vonatkozó jogszabályi rendelkezés megkerülése céljából életjáradéki szerződést kötöttek a terheltek annak érdekében, hogy a IV. rendű terhelt a termőföldek tulajdonjogát megszerezze. Valójában nem életjáradéki szerződést akartak kötni, azonban a joghatályos elővásárlási nyilatkozatra figyelemmel a IV. rendű terhelt kizárólag életjáradéki szerződés megkötése útján szerezhette volna meg a termőföldek tulajdonjogát. [27] A „semmis szerződés" alatt minden olyan szerződést érteni kell, ami a polgári jog szabályai szerint semmisnek minősül. Az elkövetéskor hatályos Ptk.
  40. §
(2)bekezdése alapján semmis az a szerződés, ami jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek. [28] Az imént kifejtettek alapján kétséget kizáróan megállapítható, hogy a II. rendű, a III. rendű és a IV. rendű terhelt a jogszabályi korlátozás kijátszásának szándékával az adásvételi szerződést életjáradéki szerződéssel leplezte. A terheltek célja a sorrendi szabály kijátszásával a jogtalan előnyhöz jutás volt. [29] Rámutat a Kúria, hogy a jogtalanság ebben az esetben nem a tulajdonszerzési jog hiányát jelenti, hanem a sorrendi szabályok kijátszását. [30] Ezért jelen esetben az életjáradéki szerződés semmis szerződés. Ennek következtében a IV. rendű terhelt nem szerzett tulajdonjogot, így az ingatlan-nyilvántartásba valótlan adat került bejegyzésre. [31] Rámutat a Kúria, hogy amennyiben a valós állapot, illetve a közhiteles nyilvántartásban szereplő adatok egymástól eltrének, akkor utóbbiak hamisak, aki pedig a hamis adatok közokiratba foglalásában közreműködik, annak magatartása tényállásszerű. [32] Nem sértett tehát törvényt az eljárt bíróság, amikor a II. rendű, a III. rendű és a IV. rendű terhelt büntetőjogi felelősségét 3 rendbeli termőföld jogellenes megszerzésének bűntettében [Btk. 349. §
(1)bekezdés a) pont] és bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében [Btk. 342. §
(1)bekezdés c) pont] megállapította. [33] Az indítvány sérelmezte, hogy az irányadó tényállás a bíróság téves jogi következtetése miatt tévesen tartalmazza, hogy a terheltek által kötött életjáradéki szerződés színlelt szerződés. Ezzel valójában a bíróságok bizonyítékokat mérlegelő tevékenységének kifogásolásán keresztül eltérő tényállás megállapítását célozta. Erre a felülvizsgálati eljárásban nincs mód. [34] Ekként a Kúria - miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles, a megtámadott határozatot a II. rendű, a III. rendű és a IV. rendű terhelt tekintetében a Be. 662. §
(1)bekezdés a) pontja alapján hatályában fenntartotta. IV. [35] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 6. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [36] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §
(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §
(4)bekezdés]. Budapest,
  1. január
  2. Dr. Márki Zoltán s.k. a tanács elnöke, Dr. Varga Eszter s.k. előadó bíró, Dr. Bartkó Levente s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő BÉ

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.