← Magyarország

Kfv.38093/2019/9 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A törvényszék által mintaperben hozott ítéletet, ha annak feltételei nem állnak fenn és a Kúria nem mintaperben bírálta el, akkor az nem mintaperben hozott kúriai ítéletnek, hanem a Kúria által hozott eseti döntésnek minősül. A Kúria eseti döntései is követendők az alsóbb fokú bíróságok által azonos ténybeli és jogi helyzetben, az attól való eltérést indokolni kell. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: A tanács tagjai: Kfv.II.38.093/2019/

  1. . Kovács András a tanács elnöke . Figula Ildikó előadó bíró . Rák-Fekete Edina bíró A felperes: (...) A felperes képviselője: . Bácskai Edina Ügyvédi Iroda Az alperes: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Az alperes képviselője: (...) kamarai jogtanácsos A per tárgya: földhasználati nyilvántartásba történő bejegyzés tárgyában hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 100.K.27.407/2019/
  2. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 100.K.27.405/2019/
  3. számú ítéletét az alperes határozatára és az elsőfokú határozatra kiterjedően hatályon kívül helyezi és a közigazgatási szervet új eljárás lefolytatására kötelezi. A Kúria kötelezi az alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül felperesnek 100.000,- (százezer) forint perköltséget. A le nem rótt 30.000,- (harmincezer) forint kereseti és 70.000,- (hetvenezer) forint felülvizsgálati illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes, mint haszonbérbevevő
  4. december 20-án haszonbérleti szerződést kötött perben nem álló Sz.Zs. haszonbérbeadóval, a (...)-i (...) hrsz-ú, 2419 m2 térmértékű és a (...)-i (...) hrsz-ú, 1280 m2 térmértékű ingatlan használatára. A haszonbérleti szerződés időtartamára a szerződés
  5. pontja a következőket tartalmazta: "a szerződő felek között a haszonbérleti jogviszony határozott időtartamra:
  6. évi január hó
  7. napjától 5 évre,
  8. évi január hó
  9. napjáig jött létre". A haszonbérleti szerződés
  10. pontja a következő megállapodást tartalmazza: "amennyiben a [2] haszonbérbeadó és/vagy a haszonbérlet lejárta előtt 6 hónappal írásban nem jelzi ellenkező szándékát, úgy a haszonbérletet az eredeti lejárattól számítottan a felek újabb 5 évre megkötöttnek tekintik, változatlan feltételekkel". A földhasználati nyilvántartásba
  11. február 1-én a 700925/1/
  12. számú egyszerűsített [3] határozattal a felperes földhasználati joga bejegyzésre került akként, hogy mindkét ingatlanra a használat időtartamaként 5 év 2 nap került rögzítésre, azzal, hogy annak kezdő időpontja
  13. január 3.; lejárati időpontja pedig
  14. január
  15. A bejegyzés a felperes kérelmére történt, azzal szemben jogorvoslati kérelem előterjesztésére nem került sor. A földhasználati nyilvántartást vezető hatóság 2016 áprilisában 701087/2/
  16. számú [4] egyszerűsített határozatában mind a (...)-i (...), mind a (...) hrsz. alatti ingatlanok vonatkozásában a felperes földhasználati jogosultságát törölte, a földhasználati nyilvántartásban szereplő
  17. január 4-i lejárati dátumra való tekintettel. A törlés tárgyában hozott egyszerűsített határozattal szemben jogorvoslati kérelem előterjesztésére nem került sor. A felperes
  18. szeptember 19-én a földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól szóló [5] 356/
  19. (XII.23.) Korm.rendelet (a továbbiakban: Fh. rendelet)
  20. és
  21. számú mellékletében található ún. bejelentési, és ún. változásbejelentési adatlapon kérte az érintett területre a földhasználati nyilvántartásba történő bejegyzést, csatolva a bejegyzés iránti kérelméhez a fent ismertetett
  22. december 20-án létrejött haszonbérleti szerződést. A (...)-i (...) hrsz. alatti ingatlanra benyújtott ún. bejelentési adatlapon a használat kezdő időpontját [6]
  23. január 3., míg lejárata időpontját
  24. január 5-i dátumban határozta meg, míg a (...)-i (...) hrsz. alatti ingatlanra vonatkozóan benyújtott ún. változásbejelentési adatlapon a használat kezdő időpontjaként
  25. január 3-át, míg a módosított lejárat időpontjaként
  26. január 5-i dátumot határozta meg. A felperes kérelmét az elsőfokú hatóságként eljárt alperes neve(...)-i Járási Hivatala 702252/3/
  27. [7] számú végzésével hiánypótlás kibocsátása nélkül visszautasította, majd a felperes fellebbezésére eljárt alperes
  28. január 8-án kelt 700071/2/
  29. számú végzésével az elsőfokú végzés helybenhagyásáról döntött. Az alperes döntésének indokolása szerint a bejegyzés iránti kérelem visszautasára az Fh. rendelet
  30. §

(1)bekezdése, illetve 9. §
(3)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontjai alapján került sor. Az Fh. rendelet 9. §
(1)bekezdése szerinti visszautasítási okot az indokolás abban jelölte meg, hogy [8] a szerződés
  1. és
  2. pontja szerinti különböző lejárati idők vonatkozásában a szerződés nem felel meg a Földforgalmi törvény
  3. §
(1)és
(2)bekezdéseiben, és 44. §
(1)bekezdésében megjelölt, a haszonbérleti szerződés határozott időtartamra történő létrehozása követelményének, és mivel a határozott időtartam hiánya magából a szerződésből megállapítható, így az Fh. rendelet 9. §
(1)bekezdése szerinti visszautasítási ok fennáll. Az Fh. rendelet 9. §
(3)bekezdése a) pontja alapján a kérelmet azért tekintette hiánypótlási felhívás [9] kibocsátása nélkül visszautasíthatónak, mert a haszonbérleti szerződés
  1. pontját a haszonbérlet
  2. január
  3. napi lejártának módosításaként kezelte, mely a földforgalmi törvény
  4. §
(2)bekezdése szerint már hatósági jóváhagyáshoz kötött szerződéssé vált. [10] Az Fh. rendelet 9. §
(3)bekezdés b) pontjára hivatkozással azért találta hiánypótlási felhívás kibocsátása nélkül visszautasíthatónak a kérelmet, mert ellentmondást látott a bejegyzés iránti kérelem adatlapján feltüntetett adatok, és a szerződés adatai között, tekintettel arra, hogy az adatlapon a használat lejárta időpontjaként
  1. január
  2. került megjelölésre, míg az alperes a szerződés
  3. és
  4. pontját úgy értelmezte, hogy a lejárat nem lehet más, mint
  5. január
  6. [11] Emellett az alperes döntése indokolása utalt arra, hogy mind a (...)-i (...) hrsz. alatti ingatlan, mind a (...)-i (...) hrsz. alatti ingatlan időközben más hrsz. alatti nyilvántartást kapott azok megosztása miatt. A kereseti kérelem és védirat Az alperes végzésével szemben a felperes kereseti kérelmet terjesztett elő, elsődlegesen a határozat megváltoztatását kérte úgy, hogy a bíróság rendelje el a földhasználati nyilvántartásban lévő, a bejelentéssel egyező adatok bejegyzését, másodlagosan a határozat hatályon kívül helyezését és az alperes, illetve első fokon eljárt közigazgatási szerv új eljárásra utasítását kérte. Álláspontja szerint a haszonbérleti szerződés vonatkozásában módosításra a szerződés nem került, ezért nem lehet jóváhagyáshoz kötött szerződésnek tekinteni azt. Állította, hogy a szerződő felek eredetileg 10 éves haszonbérletre kötöttek szerződést, egy eredetileg 5 évi időtartam utáni megszűnés lehetőségének a kikötésével. A földhasználati nyilvántartásba történő bejelentésre nem azért került sor, mert a szerződés módosítására sor került, hanem mert a meglévő haszonbérleti szerződésre tekintettel a földhasználatot fenn akarták tartani. Érvelésük szerint az adatlap és a szerződés rendelkezései között ellentmondás nem állapítható meg, ezért a kérelem visszautasításának nem lett volna helye. [13] A kereseti kérelemben előadottak szerint a felperes azért nem terjesztett elő jogorvoslati kérelmet sem a földhasználati jogot bejegyző 700925/1/
  7. számú határozattal szemben, sem a földhasználati nyilvántartásból történő törlést elrendelő 701087/2/
  8. számú határozattal szemben, mert egyrészt a bejegyzéskor arra számított, hogy a nyilatkozata hiányában
  9. január 4-ig fenntarthatja a szerződés hatályát és a földhasználatot, a törlés vonatkozásában pedig azért, mert próbapert indított egy másik közigazgatási bíróság előtt. [14] Az alperes védiratában a döntésében foglalt jogi érvek fenntartása mellett a kereset elutasítását indítványozta. Hivatkozott arra, hogy a felperes nem jelentette be a szerződés
  10. pontjához kapcsolódóan a szerződés meghosszabbításának szándékát, továbbá, hogy a felperes földhasználati joga törlésére tekintettel az adott földterületre kívülálló harmadik személyek földhasználati joga bejegyzésre került. [12] A jogerős ítélet [15] [16] [17] [18] [19] A közigazgatási bíróság a közigazgatási perrendtartásról szóló
  11. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
  12. §
(1)bekezdése alapján a közigazgatási jogvitában mintaper keretei között járt el, és ítéletében a kereseti kérelem elutasításáról döntött. Az ítélet indokolása szerint a bejegyzés iránti kérelem hiánypótlási felhívás kibocsátása nélküli visszautasítására nem kerülhetett volna sor az Fh. rendelet 9. §
(1)bekezdése alapján, és 9. §
(3)bekezdés a) pontja alapján sem, azaz az ítélet kizárólag az Fh. rendelet 9. §
(3)bekezdés b) pontjára alapítottan látta megállapíthatónak a bejegyzés iránti kérelem hiánypótlási felhívás kibocsátása nélküli visszautasítását. Az ítélet szerint a haszonbérleti szerződés
  1. és
  2. pontjából egyértelműen megállapítható volt a szerződés határozott időre történő létrejötte. Az ítélet indokolása szerint tévesen hivatkozott az alperes arra, hogy a haszonbérleti szerződés hatósági jóváhagyáshoz volt kötve, ugyanis a haszonbérleti szerződés a Földforgalmi törvény és a Fétv. megalkotását és hatálybalépését megelőzően jött létre, így arra a Földforgalmi törvény rendelkezései nem alkalmazhatóak. Az ítélet érvelése szerint az alperes döntése megalapozatlanul hivatkozott egyrészt a szerződés ellentmondásosságára, érvénytelenségére, valamint a hatósági jóváhagyás szükségességére. Az ítélet indokolása azonban az Fh. rendelet
  3. §
(3)bekezdés b) pontja szerinti, nyilvántartásba vétel iránti kérelmet visszautasító okot fennállónak látta, figyelemmel arra, hogy a felperes által nyilvántartásba vétel céljából benyújtott adatlapon a haszonbérlet lejárta időtartama
  1. január 5, míg az okiratból megállapíthatóan az
  2. január
  3. volt, azaz a két adat között az ellentmondást fennállónak tekintette. [20] Az ítélet indokolása kitért arra is, hogy az adatlapon, illetve a haszonbérleti szerződésben megjelölt helyrajzi számok közötti eltérés az ügy érdemére vonatkozó kérdés, és nem a kérelem visszautasításához kapcsolódik. Az indokolás kitért arra is, hogy a felperes földhasználati jogát korábban bejegyző és a földhasználatot törlő határozatok jogszerűsége kérdése a közigazgatási per tárgyát nem képezhette. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [21] [22] [23] [24] [25] A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte a közigazgatási bíróság ítéletének, valamint az alperes döntésének az elsőfokú döntésre is kiterjedő hatályú hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú hatóság új eljárásra kötelezését, valamint az alperes perköltségben való marasztalását. A felülvizsgálati kérelem szerint az ítélet jogsértő módon helyezkedett arra az álláspontra, hogy az Fh. rendelet
  4. §
(3)bekezdés b) pontja szerinti ellentmondás fennálló volt, és emiatt hiánypótlási felhívás kibocsátása nélküli bejegyzés iránti kérelem visszautasításának a lehetősége fennállt volna. Érvelése szerint egyrészt a január 4., illetve január 5. dátum pusztán egyszerű elírásként értelmezhető, amit ki kellett volna javítani, másrészt a jogalkotó akkor, amikor az Fh. rendelet 9. §
(3)bekezdés b) pontja szerinti adatlap és okirat közötti ellentmondást rögzíti, nem a dátumok között szereplő ellentmondást érti. A felülvizsgálati kérelem szerint a határozat azért is jogsértő, mert az ítélet nem tett eleget indokolási kötelezettségének akkor, amikor a szerződésben szereplő, illetve ingatlannyilvántartásban szereplő helyrajzi számok közötti eltérésre, mint esetlegesen a bejegyzés iránti kérelem visszautasítására okot adó körülmény megalapozatlanságára nem adott magyarázatot. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében az ítélet hatályban való fenntartását indítványozta, és a felperes perköltségben való marasztalását kérte. A felülvizsgálati ellenkérelem szerint a jogerős ítélet mind anyagi jogi, mind eljárásjogi szempontból jogszerű volt, helyesen állapította meg a bejegyzés iránti kérelemhez kapcsolódó adatlap, és az ahhoz csatolt okirat közötti ellentmondást. Hivatkozott arra, hogy az Fh. rendelet 9. §
(3)bekezdés b) pontja világos magyarázatot nem igénylő rendelkezést tartalmaz, az ellentmondás a két dokumentum között fennálló volt. A Kúria döntése és jogi indokai A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontjára alapítottan fogadta be, figyelemmel arra, hogy a felülvizsgálati kérelemmel érintett ítélet mintaper keretében meghozott döntés volt. [27] A Kp. 115. §
(2)bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 108. §
(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálat során a felülvizsgálat tárgyául szolgáló határozatot csak a felülvizsgálati kérelem és felülvizsgálati ellenkérelem keretei között vizsgálhatja felül. [28] Figyelemmel arra, hogy sem a felülvizsgálati kérelem, sem a felülvizsgálati ellenkérelem nem érintette az alperes döntésének azt a részét, amely a földhasználati nyilvántartásba vétel iránti kérelmet hiánypótlási felhívás kibocsátása nélküli visszautasítási okát a 9. §
(1)bekezdése, és 9. §
(3)bekezdés a) pontja alapján is visszautasíthatónak tekintette, a Kúria sem foglalkozott az Fh. rendelet 9. §
(1)bekezdése, illetve 9. §
(3)bekezdés a) pontja szerinti visszautasítási okkal. [29] Az alperes határozata és a jogerős ítélet helyesen idézte az Fh. rendelet 9. §
(3)bekezdés b) pontját, mely szerint hiánypótlási felhívás kibocsátása nélkül kell visszautasítani a bejelentést (földhasználati nyilvántartásba vétel iránti kérelem) akkor is, ha az adatlap, vagy az adatlap és az ahhoz csatolt okiratok tartalma ellentmondó. [26] [30] [31] [32] [33] [34] [35] [36] [37] Mind az alperes másodfokú döntése, mind a közigazgatási bíróság ítélete az ellentmondást abban jelölte meg, hogy addig, amíg az adatlapon a haszonbérlet időtartamának lejárta
  1. január
  2. volt, addig az ítélet és a határozat érvelése szerint a haszonbérleti szerződésből az volt megállapítható, hogy a "lejárat időtartama
  3. január
  4. napja volt". Abból a feltevésből is kiindulva, hogy a közigazgatási bíróság ítélete megállapította, hogy a haszonbérleti szerződés tartalma alapján annak határozott időtartamra történő megkötése kétségbe nem vonható, hiszen a bejegyzés iránti kérelmet ezen okból visszautasíthatónak nem látta, és figyelembe véve a perben még alkalmazandó, Polgári törvénykönyvről szóló
  5. évi IV. törvény szerződés értelmezésére vonatkozó
  6. §
(1)bekezdését, mely szerint a szerződés tartalmát, rendelkezéseit úgy kell érteni, ahogy azt a másik félnek a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset összes körülményére tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie kellett - a haszonbérleti szerződés
  1. pontját úgy kell értelmezni, hogy az ott szereplő feltétel bekövetkezése hiányában (azaz a bontó feltétel a szerződéstől történő elállás írásbeli bejelentésének hiányában) az eredeti lejárattól számítottan további 5 évre fennálló lesz a szerződés. A szerződés eredeti lejárta időpontja a szerződés
  2. pontjában szerepel,
  3. január 4-ében meghatározva. A szerződés tehát a
  4. pont értelmében
  5. január hó
  6. 24.00 óráig állt fenn, és ehhez képest kell értelmezni a következő 5 évre történő, azonos feltételek melletti haszonbérleti szerződés fennálltát, amely amennyiben
  7. január
  8. 00.00 órakor kezdődik,
  9. január 5.24.00.óráig tart. Kiemelendő az is, hogy az adatlaphoz mellékelt haszonbérleti szerződés
  10. pontja nem tartalmaz naptár szerinti lejárati dátumot, ebből is következően az
  11. évi Ptk.
  12. §
(1)bekezdése alapján,a szerződés értelmezésével lehet meghatározni azt, hogy mely az a dátum, amely szerint a haszonbérleti szerződés lejár. E körben a közigazgatási bíróság, és az alperes is téves álláspontra helyezkedtek. A Kúria megjegyzi, hogy a felek által közigazgatási perben hivatkozott Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak a felperes földhasználati jogát más földterület vonatkozásában törlő határozatát megsemmisítő, és a hatóságot új eljárásra kötelező ítélettel szemben a Kúria Kfv.II.38.057/2018/
  1. számú,
  2. február 5-én kelt ítéletében a közigazgatási és munkaügyi bíróság ítélete hatályon kívül helyezéséről és a kereset elutasításáról rendelkezett, mely elvi határozatként közzé nem tett ítéletnek azonban jelen jogvita szempontjából jelentősége annyiban van, hogy a Kúria másik tanácsa a jelen jogvitában értékelt haszonbérleti szerződéssel azonos tartalmú haszonbérleti szerződés
  3. pontjában megjelölt feltételt függő hatályú feltételnek tekintette. A Kúria, figyelemmel arra, hogy a közigazgatási bíróság ítélete és az alperes határozata az Fh. rendelet
  4. §
(3)bekezdés b) pontjára hivatkozva a földhasználati nyilvántartásba vétel iránti kérelmet hiánypótlási felhívás kibocsátása nélkül történő elutasíthatóságáról jogszerűtlenül döntött, ezért a Kúria a Kp. 121. §
(1)bekezdés második mondata alkalmazásával a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A közigazgatási hatóság a felperes részéről
  1. szeptember 19-én a (...)-i (...) hrsz-ú, és a (...)-i (...) hrsz. alatti ingatlanok vonatkozásában földhasználati nyilvántartásba vétel iránti kérelmet nem utasíthatja vissza azon okra tekintettel, hogy a bejegyzés iránti kérelmet tartalmazó adatlap, és ahhoz mellékelt szerződés tartalma között amiatt ellentmondás van, hogy míg az előbbin a szerződés lejárta dátuma
  2. január 5., addig a szerződésből megállapíthatóan ez
  3. január 4., ugyanis ilyen ellentmondás a haszonbérleti szerződés
  4. és
  5. pontja együttes értelméből nem állapítható meg. A Kúria megjegyzi, hogy az a körülmény, hogy a Kúria előtti felülvizsgálati eljárásban a közigazgatási bíróság mintaperben hozott ítélete képezte a felülvizsgálat tárgyát, nem jár azzal a következménnyel, hogy a Kúria is mintaper keretében hozta meg döntését, mert a Kp. mintaperre vonatkozó 33§
(1)bekezdésben szereplő „eljárást befejező határozata” kifejezés birtokos ragjából következtethető, hogy a jogalkotó a mintaper esetére a „többi eljárás” felfüggesztését a mintaper azonos bírói fórum előtti „befejezésére ”szabályozza. [38] A mintaperben hozott ítélettel szembeni felülvizsgálati kérelem folytán indult Kúria előtti felülvizsgálati eljárást, pedig a Kúria nem mintaper keretei között folytatta le, mivel annak feltételi nem álltak fenn. [39] Ugyanakkor hangsúlyozza a Kúria, hogy a Kúria eseti döntései is követendők az alsóbb fokú bíróságok által azonos ténybeli és jogi helyzetben, az attól való eltérést indokolni kell. A döntés elvi tartalma A törvényszék által mintaperben hozott ítéletet, ha annak feltételei nem állnak fenn és a Kúria nem mintaperben bírálta el, akkor az nem mintaperben hozott kúriai ítéletnek, hanem a Kúria által hozott eseti döntésnek minősül. [41] A Kúria eseti döntései is követendők az alsóbb fokú bíróságok által azonos ténybeli és jogi helyzetben, az attól való eltérést indokolni kell. [40] Záró rész A Kúria a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárási intézkedésekről szóló 74/2020. (III.31.) Korm.rendelet 41. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül járt el, és a 41. §
(5)bekezdése alapján ítéletét tárgyaláson kívül hozta meg. [43] A Kúria a felülvizsgálati eljárásban és az elsőfokú eljárásban is pernyertessé vált felperes perköltségéről a Kp. 35. §
(5)bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 83. §
(1)bekezdés alapján döntött, azzal azonban, hogy a felperes a felülvizsgálati eljárásban nem, csak a közigazgatási perben iratokhoz 17. sorsszám alatt csatolt beadványában számította fel a Pp. 81. §
(1)és
(3)bekezdése szerint a perköltségét. A perköltség összegét a Kúria a közigazgatási perben
  1. sorszám alatt csatolt megbízási szerződésre való tekintettel a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 30/
  2. (VIII.22.) IM rendelet
  3. §
(1)bekezdés a) pontja alapján állapította meg. [44] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. §
(1)bekezdése, és 39. §
(3)bekezdés d) pontja szerinti – a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt – elsőfokú és felülvizsgálati eljárási költséget az alperes Itv. 5. §
(1)bekezdés
  1. c)pontja szerinti személyes illetékmentessége folytán az állam viseli. [45] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Kp. 116. §
  2. d)pontja zárja ki. [42] Budapest, 2020. június 16. Dr. Kovács András sk. a tanács elnöke, Dr. Figula Ildikó sk. előadó bíró, Dr. Rák-Fekete Edina sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.