Szegedi Ítélőtábla Az ügy száma: Pf.III.20.442/2020/
- A felperes: felperes neve(felperes címe) A felperes másodfokú eljárásábeli képviseletében: Szegedi Fellebbviteli Főügyészség (ügyész neve) Az alperes: alperes neve(alperes címe) Az alperes meghatalmazott jogi képviselője: Dr. Kecskés Ákos ügyvéd (ügyvéd címe) A per tárgya: Civil szervezetre vonatkozó nyilvántartási eljárásban hozott végzés hatályon kívül helyezése Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Szegedi Törvényszék 13.P.20.363/2020/
- A fellebbezést benyújtó fél/felek és fellebbezés sorszám: Felperes, 13.P.20.363/2020/
- ÍTÉLET Az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és a Szegedi Törvényszék 15.Pk.60.0../2001/
- számú végzésének az alperesi sportegyesület elnökhelyettesére vonatkozó valamennyi változásbejegyzési adatát hatályon kívül helyezi. Megkeresi a Szegedi Törvényszéket, hogy hivatalból törölje a hatályon kívül helyezett adatokat, illetve a 15.Pk.60.0../2001/
- számú végzés vonatkozásában hivatalból tegye meg a törvényes állapot helyreállításához szükséges intézkedéseket törvényességi felügyeleti eljárás útján. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A peres felek másodfokú eljárási költségeiket maguk viselik. A le nem rótt fellebbezési illeték az állam terhén marad. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] [2] A tényállás Az alperes jogi képviselővel eljárva
- október
- napján PK-101V számú változásbejegyzési kérelemben kérte a nyilvántartást vezető bíróságnál a vezető tisztségviselők személyében bekövetkezett változás nyilvántartáson történő átvezetését. Mellékletként csatolta a
- augusztus
- napján tartott közgyűlés jegyzőkönyvét, a jelenléti ívet, a korábbi vezető tisztviselők lemondó nyilatkozatait, az újonnan megválasztott vezető tisztviselők elfogadó nyilatkozatát és ügyvédi meghatalmazást. A változásbejegyzési eljárásban a nyilvántartást vezető bíróság hiánypótlásra hívta fel az alperest, amely szerint a PK-101V jelű nyomtatvány ismételt előterjesztése mellett külön-külön E-lapon kérje [3] [4] [5] [6] [7] [8] az új elnök képviseleti jogának bírósági nyilvántartásba történő bejegyzését és másik képviseletre jogosult személy képviseleti jogának bírósági nyilvántartásból való törlését. Felhívta az alperest az új tisztségviselők tekintetében olyan, a Ptk. 3:
- §-ában írtaknak megfelelő összeférhetetlenségi okokra is kiterjedő tisztséget elfogadó nyilatkozat újbóli becsatolására, amely az alperesben betöltött tagságra vonatkozó nyilatkozatot is tartalmazza. Az alperes a hiánypótlást úgy teljesítette, hogy változatlanul a jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egység képviselőjére vonatkozó lapokat nyújtotta be annak ellenére, hogy az egyesületnél jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egység nincs. E mellett az űrlapon az elnök tekintetében a képviselet módjaként együttes képviseleti jogot kért bejegyezni annak ellenére, hogy a szervezet alapszabálya szerint az elnök képviseleti joga önálló. A tisztséget elfogadó nyilatkozatok szerint a három megválasztott elnökségi tagból ketten (elnök, elnökhelyettes) nem tagjai az egyesületnek, ugyanakkor az Alapszabály nem teszi lehetővé a tagságon kívüli személyek vezető tisztségviselővé történő választását. Minderre tekintettel a bíróság a változásbejegyzés iránti kérelmet elutasította. Az alperes
- december 10-én ismét változásbejegyzési kérelmet adott be a nyilvántartást vezető bíróságra, amely ugyancsak hiánypótlásra szorult, a PK-101V. nyomtatványhoz mellékelt SZ lapok mellőzése, az elnöki megbízás megszűnése időpontjának megjelölése és az elnökhelyettes adóazonosító jelének bejelentése nem történt meg. Az alperes ezzel kapcsolatos hiánypótlási felhívásra adott válaszában továbbra is a
- augusztus
- napján tartott közgyűlés dokumentumait csatolta és az időközben egyesületi taggá vált elnökhelyettes és titkár tisztségelfogadó nyilatkozatát. A kérelemben a korábbi elnök képviseleti jogának törlését és az újonnan választott elnök és elnökhelyettes képviseleti jogának bejegyzését kérte. A nyilvántartást vezető bíróság az alperes kérelmének helyt adva a változásbejegyzési kérelem alapján a
- január
- napján kelt és a
- január
- napján közzétett 15.Pk.60.0../2001/
- számú végzésben (továbbiakban:
- számú végzés) a korábbi elnök képviseleti jogát törölte és arról rendelkezett, hogy a
- augusztus
- napján tartott közgyűlésen 5 évre megválasztott elnök és elnökhelyettes, mint a civil szervezet új képviselői általános, önálló képviseleti joggal rendelkeznek. Megállapította, a képviselők megbízásának időtartama 5 év, a megbízás megszűnésének időpontja:
- november
- A végzésben foglaltaknak megfelelően az alperest érintő változások a nyilvántartásba bejegyzésre kerültek. A kereseti kérelem és az alperes védekezése A pert kezdeményező ügyész, mint felperes keresetében kérte, hogy a bíróság a Cnytv. 46/A. §
(8)bekezdése alapján a 15.Pk.60.0../2001/60. sorszámú végzésnek az alperes új képviselője, az elnökhelyettes képviseleti jogának bejegyzéséről szóló rendelkezését, továbbá a képviseleti jog terjedelmének, gyakorlásának módjára, a megbízás időtartamára, a megszűnésének időpontjára vonatkozó adatát helyezze hatályon kívül és ugyanezen törvényhely
(6)bekezdése alapján kezdeményezze a nyilvántartó bíróságnál ezen nyilvántartási adatok törlését. Jogsértőnek minősítette az elnök és az elnökhelyettes elfogadó nyilatkozatát, mivel azok azt tartalmazzák, hogy a tisztségviselők nem tagjai az alperesnek. E tekintetben kérte az alperes kötelezését a törvényes állapot helyreállításához szükséges intézkedés megtételére. Az elsőfokú bíróság 6. sorszám alatti végzésével a Cnytv. 46/A. §
(5)bekezdésre hivatkozással a jogszabálysértő állapot megszüntetéséhez szükséges intézkedések megtételére 45 napos határidővel hívta fel az alperest. Az alperes határidőn belül előterjesztett,
- sorszám alatti beadványának mellékleteként csatolta az elnökhelyettes tisztség elfogadó nyilatkozatát, melyben írásban nyilatkozott az érintett személy arra nézve is, hogy a szervezetnek tagja. Csatolta továbbá a
- május
- napján készült jegyzőkönyvet az alperesi sportegyesület közgyűléséről, melynek
- pontjában az új tisztségviselők megválasztása rögzítésre került, valamint jelenléti ívet, melyen az elnökhelyettes és az elnök már tagokként kerültek feltüntetésre. További
- sorszám alatti [9] [10] [11] [12] beadványához mellékelte a Szegedi Törvényszék 15.Pk.60.0../2001/
- számú végzését (továbbiakban:
- számú végzés), mellyel a nyilvántartó bíróság elrendelte a változásbejegyzést akként, hogy az egyesület elnöke, egyesületi elnök neve, valamint elnökhelyettese egyesületi elnökhelyettes neve vonatkozásában a megbízás megszűnésének időpontja:
- május
- A végzést a bíróság
- július
- napján hozta. Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte arra hivatkozással, hogy a keresetlevélben rögzített jogszabálysértő helyzetet megszüntette, ezáltal az alperes működése már törvényes. Az elsőfokú ítélet Az elsőfokú bíróság ezt követően, a
- október
- napján megtartott tárgyaláson ítéletet hozott, mellyel a keresetet elutasította. A bíróság ítélete indokolásában idézte a jelen esetben alkalmazandó
- évi CLXXXI. tv. (továbbiakban Cnytv.) 46/A. §
(1)-
(6)bekezdés rendelkezéseit. Nem vitás tényállásként rögzítette, hogy a Szegedi Törvényszék 15.Pk.60.0../2001/60. számú végzése nem felelt meg a jogszabályi rendelkezéseknek, mivel nem megfelelően tartalmazta az elnökhelyettes képviseleti jogának és a kapcsolódó adatoknak a nyilvántartásba történő bejegyzését. A perbíróság felhívására az alperes változásbejegyzési kérelmet csatolt a nyilvántartó bírósághoz, mely utóbb módosította az elnök és az elnökhelyettes megbízása megszűnésének időpontját. Okirati bizonyíték igazolja, hogy új közgyűlést is tartottak a tisztségviselők megválasztása tárgyában, akik az egyesület tagjai sorába is felvételre kerültek. A tisztséget elfogadó nyilatkozatok a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő tartalommal benyújtásra kerültek a nyilvántartást vezető bírósághoz, ezeket alperes a periratokhoz is csatolta. Az elsőfokú bíróság mindezekből azt a következtetést vonta le, hogy a Cnytv. 46/A. §
(5)bekezdésén alapuló felhívás eredményeként az alperes a törvénysértő állapotot megszüntette, ezáltal a kereset alaptalanná vált. A fellebbezés és fellebbezési ellenkérelem Az ítélet ellen felperes neveterjesztett elő fellebbezést, kérve annak megváltoztatását akként, hogy a Szegedi Törvényszék perrel érintett változásbejegyző végzésének azon részét helyezze hatályon kívül, mely az elnökhelyettes képviseleti jogának bejegyzéséről szól, illetve a képviseleti jog terjedelmének és gyakorlásának módját rögzíti, valamint ezt kérte a megbízás időtartamára és a megszűnés időpontjára vonatkozó adatra is kiterjedően. Kérte továbbá a nyilvántartó bíróság megkeresését az érintett nyilvántartási adatok törlése, illetőleg az iránt, hogy a törvényességi felügyeleti jogkörében hívja fel a szervezetet a jogszabálysértő állapot megszüntetéséhez szükséges intézkedések megtételére. Kérte, hogy az ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Pp. 369. §
(3)bekezdés alapján bírálja felül az elsőfokú bíróság ítélete anyagi jognak való megfelelőségét. Jogi érvelésében előadta, az alperesi egyesület hatályos Alapszabályának IV/B/c. pontja a törvényes képviselet rendjét úgy szabályozza, hogy a sportegyesületet kizárólag az elnök képviseli önállóan. A teljes létesítő okirat az elnökhelyettesnek nem biztosít képviseleti jogot. felperes nevei keresetindítás elsősorban ezen alapult. A fellebbezési álláspont szerint jelen kontrollperben az alperesként perbe vont civil szervezet a keresetben megjelölt okból nem orvosolhatja a végzés hibáját. Ez a hiba még egy Alapszabály módosítással sem küszöbölhető ki visszamenőlegesen. Felhívta a figyelmet, hogy a keresettel támadott nyilvántartási adat ismételt bejegyzése is törvénysértő, az újabb változásbejegyzési kérelemhez ugyanis az alperes továbbra sem csatolt olyan új hatályos létesítő okiratot, mely az elnökhelyettes számára képviseleti jogot biztosítana. E változásbejegyzési kérelem alkalmatlan volt a keresetben előadott jogszabálysértés kiküszöbölésére. A nyilvántartó bíróság végzése pedig csupán a megbízás megszűnésének időpontját rögzítette az elnökhelyettes vonatkozásában, egyéb korrekcióra nem került sor. Megjegyezte, a képviseleti joggal nem rendelkező vezető tisztségviselő személyének szerepeltetése a nyilvántartásban nem is lehetséges. [13] [14] [15] [16] [17] Összességében sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság a jogszabálysértés kiküszöbölésére a per során felhívta az alperest, álláspontja szerint erre nincs jogszabályi lehetőség. Előadta, tudomása szerint az Alapszabály módosítására azóta sem került sor, abban jelenleg sincs olyan rendelkezés, amely az elnökhelyettesnek képviseleti jogot biztosítana. Az ilyen tartalmú változásbejegyzési határozat törvénysértő. felperes neve, mint fellebbező felperes rámutatott továbbá arra, hogy a tisztségviselő megbízatása megszűnésének időpontja önmagában nem nyilvántartási adat, az csak tényleges képviseleti joghoz kapcsolódhat. Fellebbezésének kiegészítésében kitért arra is, az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta és ítéletének tényállásában sem rögzítette azt a keresetben hivatkozott tényt, hogy a civil szervezet jelenleg hatályos létesítő okirata szerint az elnökhelyettes képviseleti joggal nem rendelkezik. E körben kérte a Pp. 369. §
(3)bekezdés a) pontja szerinti jogkörben eljárva, a tényállás kiegészítését. Az elsőfokú bíróság ezzel kapcsolatos megállapítása nem felel meg a tényeknek, az ebből levont jogi következtetése pedig téves. A fellebbezési álláspont szerint a kiegészített tényállásból az a helyes jogkövetkeztetés vonható le, hogy a keresettel támadott törvénysértés mind a változás nyilvántartásba vételéről rendelkező végzés, mind pedig az elsőfokú ítélet meghozatalakor fennállt, sőt még jelenleg is fennáll. Az alperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására irányult. Alperesi álláspont szerint helyesen vette figyelembe az elsőfokú bíróság, hogy a keresetlevél beadását követően felhívásra az alperes megszüntette a felperes által megjelölt jogszabálysértő helyzetet, és ez a nyilvántartási adatokon is átvezetésre került. A kereset teljesítése a per folyamán megtörtént, így a kereset alaptalanná vált, annak elutasítására helytálló rendelkezéssel került sor az elsőfokú bíróság részéről. Az ítélőtábla döntésének indokai Az ítélőtábla a másodfokú eljárásban hivatalból beszerezte a nyilvántartó bíróságtól az alperesi egyesület Alapszabályát, melynek IV.B/c. pontja szól a vezető tisztségviselők feladat- és hatásköreiről. Ezen belül a képviselet rendjét is e pont tartalmazza akként, hogy a képviseleti jog gyakorlásának módja: a sportegyesületet az elnök önállóan képviseli, a képviseleti jog terjedelme általános. A fellebbezési kérelem által lehetővé tett jogkörben eljárva a Pp. 369. §
(3)bekezdés a) pontját alkalmazva az ítélőtábla kiegészítette továbbá az ítélet tényállását az elsőfokú eljárás során alperes által
- sorszám alatti bírósági felhívás alapján hiánypótlásként csatolt okirati bizonyítékok ismertetésével. Az így kiegészített tényállás alapján megállapítható tényekből az ítélőtábla az elsőfokú bíróságtól részben eltérő jogkövetkeztetéseket vont le a kereseti kérelem részbeni megalapozottságára nézve, e tekintetben a fellebbezés alapos [Pp.
- §
(3)bekezdés c) pont]. A Cnytv. 46/A. §
(1)-
(9)bekezdések által részletesen szabályozott, jelen speciális kontrollperrel kapcsolatban kiindulópontként az ítélőtábla szükségesnek tartja rögzíteni, hogy a törvény a cégeljáráshoz hasonlóan egyesület, illetve sportegyesület esetén a nyilvántartásba vételi, változásbejegyzési kérelemnek helyt adó végzés ellen főszabály szerint nem biztosít fellebbezési jogot. Az ilyen végzés vagy az annak meghozatala alapjául szolgáló iratok jogszabályba ütközése miatt felperes nevet perindítási jog illeti. A törvény szerint azonban az egyesület felett felperes nevenem gyakorol közvetlenül törvényességi ellenőrzést, ezért felperes nevei perindítás további feltétele, hogy az alapul szolgáló iratok vagy létesítő okirat jogszabályba ütközése mellett valószínűsíteni kell a közérdek sérelmének fennállását is [Cnytv. 46/A. §
(4)bekezdés] (Cnytv. 46/A. §-hoz fűzött miniszteri indokolás). A közfeladatot ellátó sportegyesület törvényes működése közérdek, a jogszabályokhoz igazodó, bírósági nyilvántartásba vett Alapszabály rendelkezésébe ütköző, azzal ellentétes tartalmú okirat, egyesületi határozat, írásbeli nyilatkozat, illetve ezeken alapuló jogsértő változásbejegyzés esetén a közérdek sérelmét valószínűsítettnek tekinteni a bírói gyakorlat [18] [19] [20] [21] (BDT2018. 3807 szám alatt közzétett eseti döntés). A jelen esetben tehát felperes nevei perindítás törvényi előfeltételei fennálltak. A felperesként fellépő ügyész keresetében olyan jogszabálysértésekre hivatkozott, melyeket a bejegyzési eljárásban a bíróságnak észlelnie kellett volna. E körben megjelölésre került, hogy az újonnan megválasztott vezető tisztségviselők az Alapszabály rendelkezése ellenére nem tagjai az alperesi sportegyesületnek. Megbízást elfogadó nyilatkozatuk ezért az Alapszabályba ütközik. felperes nevei álláspont szerint továbbá tévesen került az elnökhelyettes esetében az önálló képviseleti jog feltüntetésre. Az e tárgyban indított ún. speciális kontrollperben a Cnytv. 46/A. § rendelkezései meghatározzák a perben tehető intézkedéseket és ezekhez képest a bíróság érdemi döntését. A Cnytv. 46/A. §
(5)bekezdése egyértelműen kimondja, ha a nyilvántartásba vételt elrendelő végzés vagy a meghozatala alapjául szolgáló irat jogszabálysértő, abban az esetben a bíróság megfelelő határidő tűzésével felhívja a szervezetet a jogszabálysértő állapot megszüntetéséhez szükséges intézkedések megtételére. Amennyiben ezen intézkedések nem vezetnek eredményre, arra az esetre írja elő a Cnytv. 46/A. §
(6)bekezdése, hogy a bíróság az ítéletben milyen rendelkezést tehet. A további
(7)
(9)bekezdések az ítélet tartalmát attól függően határozzák meg, hogy a peres eljárás eredményeként megállapítható volt-e a jogszabálysértés kiküszöbölése, illetve, hogy a szervezet a bíróság felhívásának eleget tett-e vagy sem. A Cnytv. 46/A. §
(5)bekezdés alapján a bíróságnak fennáll a jogköre, hogy a per során megkísérelje a jogszabálysértő állapot megszüntetését annak ellenére, ha az a perindításkor tényszerűen fennállt (BDT
- 3999 szám alatt közzétett eseti döntés). Az elsőfokú bíróság tehát az egyedi törvényi felhatalmazás szerint eljárva, jogszerű intézkedéssel hívta fel
- sorszám alatti végzésével az alperest a törvénysértő állapot kiküszöböléséhez szükséges intézkedések megtételére. Az alperes által csatolt okiratok, valamint az újabb változásbejegyzési határozat ismeretében az elsőfokú bíróság azonban az okirati bizonyítékokkal kiegészített tényállásból helytelen jogkövetkeztetést vont le, amikor felperes nevekeresetében megjelölt jogsértések teljes körű kiküszöbölését állapította meg. Helytálló tehát a fellebbezés abban a részében, hogy a bíróság hiánypótló felhívása csak részben vezetett eredményre. E körbe sorolható, hogy a megválasztandó tisztségviselők esetében utóbb a tagsági jogviszony létesítésére sor került és így az újabb elfogadó nyilatkozatokban az újonnan megválasztásra kerülő elnökségi tagok már tagi jogviszonyukról nyilatkozhattak. A nyilvántartó bíróság perindítást követően hozott
- számú végzése azonban kizárólag a megbízás megszűnésének újraválasztáshoz igazodó későbbi időpontját rögzítette az elnök és az elnökhelyettes vonatkozásában, és nem érintette az elnökhelyettes képviseleti jogával kapcsolatos korábbi jogsértő megállapító rendelkezést. E tekintetben a jogsértő állapot fennmaradt, a végzésben az elnökhelyettesre vonatkozó adatok továbbra is jogszabálysértő módon szerepelnek a nyilvántartásban. Helytálló az a fellebbezési hivatkozás is, hogy a Cnytv.
- §
(1)bekezdés f),
- g)pontja szerint a szervezet képviselőjének nevét, lakóhelyét, illetve a képviselet terjedelmét és módját kell rögzíteni a nyilvántartásnak. A Cnytv. 95. §
- d)pontja az egyesületre nézve az általános szabályokon túl kötelezően előírja, hogy a nyilvántartásnak tartalmaznia kell a határozott időre szóló képviselet esetében a jogviszony megszűnésének időpontját. A sportegyesület esetében tehát kizárólag az önálló képviseletre jogosult személy nevét, lakóhelyét és a képviselet terjedelmét, módját, illetve a jogviszony megszűnésének időpontját kell rögzítenie a változásbejegyzésnek. Ebből az is következik, hogy az Alapszabály szerint képviseleti joggal nem rendelkező elnökhelyettessel kapcsolatban semmilyen adatot nem lehet változásbejegyzési eljárás keretében nyilvántartásba venni. Az ítélőtábla ezért e tekintetben a Pp. 383. §
(2)bekezdés alkalmazásával az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és a Cnytv. 46/A. §
(8)bekezdés szerint a kiküszöbölésre nem került jogszabálysértés miatt a nyilvántartó bíróság 60. sorszám alatt hozott változásbejegyezési végzésének az alperesi elnökhelyettesre vonatkozó adatait hatályon kívül helyezte. A Cnytv. 46/A. § [22] [23] [24] [25]
(8)bekezdése folytán alkalmazandó
(6)bekezdésre figyelemmel megkereste a Szegedi Törvényszéket, hogy hivatalból törölje a hatályon kívül helyezett adatokat. A felperes a
- számú végzésre az elsőfokú eljárásban keresetét nem terjesztette ki, erre a Pp.
- §
(1)bekezdés tiltó szabálya folytán a fellebbezésben már nem volt lehetőség. A felperes konkrét petitumot erre nézve nem is adott elő, csak utalt ezzel kapcsolatban is a jogsértésre. E vonatkozásban azt adta elő, hogy a képviseleti joggal nem rendelkező tisztségviselő esetén a határozott idejű tisztség megszűnésének dátuma nem vehető nyilvántartásba, mivel ez csak képviseleti joggal rendelkező tisztségviselő esetén törvényi előírás. E jogi álláspontot a Pp. 91. §
(1)bekezdés
- f)és
- g)pontok, valamint a 95. §
- d)pont támasztja alá, azonban erre vonatkozóan kereseti kérelem hiányában a perbíróság hatályon kívül helyező rendelkezést másodfokon sem hozhatott. A Cnytv. 46/A. §
(8)bekezdés utolsó fordulatának
(6)bekezdésre utaló szabálya alkalmazásával az ítélőtábla szükségesnek találta azonban megkeresni a nyilvántartó bíróságot, hogy törvényességi felügyeleti jogkörben vizsgálja felül azt, hogy a bejegyzés az Alapszabálynak megfelel-e. A nyilvántartó bíróság vizsgálata eredményétől függően hivatalból törölheti az elnökhelyettessel kapcsolatos, a felperesi ügyész által kifogásolt adatot a 68. sorszám alatti bejegyző végzésből. Az ítélőtábla fentieken túl megállapította, hogy egyebekben a per tárgyát képező változásbejegyző végzés alapjául szolgáló alperesi iratok, nyilatkozatok a Cnytv. 46/A. §
(5)és
(6)bekezdés szerinti alperesi eljárás eredményeként már nem ütköznek az alperes Alapszabályába, ezért egyéb jogsértés hiányában a további kereseti kérelmekre vonatkozó elutasító ítéleti rendelkezés megalapozott, annak ellenére, hogy ezek tekintetében is az alperes a perre okot adott. E körben tehát az ítélőtábla az elsőfokú bíróság keresetet elutasító ítéletét helybenhagyta [Pp. 383. §
(2)bekezdés]. A fellebbezés teljes egészében nem tekinthető megalapozottnak - figyelemmel azon téves ügyészi álláspontra, mely szerint a per során már nem lett volna lehetősége alperesnek a jogszabálysértő állapot megszüntetéséhez szükséges intézkedések megtételére -, ezért az ítélőtábla másodfokú eljárási költségek felek közötti egyenlő megosztását alkalmazta akként, hogy rögzítette: mindkét fél saját maga viseli másodfokú eljárási költségeit [Pp. 83. §
(2)bekezdés]. felperes nevea Pp. 102. §
(3)bekezdés folytán az állam által előlegezett fellebbezési illeték megfizetésére nem köteles, az alperes pedig az 1990. évi XCIII. tv. (Itv.) 5. §
(1)bekezdés d) pontja alapján személyes illetékmentes, így a meg nem térülő fellebbezési illeték az állam terhén marad [Pp. 102. §
(6)bekezdés]. Az ítélőtábla a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálta el a Pp. 376. §
(1)bekezdés főszabályát alkalmazva, tekintettel arra, hogy az a), b), c) pontokban felsorolt kivételek egyike sem merült fel, mely szükségessé tette volna a másodfokú tárgyalás megtartását. Szeged, 2021. március 19. Dr. Hámori Attila s.k.. Dobler László s.k.. Tolna András s.k. a tanács elnöke előadó bíró táblabíró