Gf.40438/2020/5 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)és

(3)bekezdésére hivatkozott. Állította, hogy az alperessel vállalkozási szerződést kötött az Aquincum HÉV megállóhely áthelyezéséhez szükséges munkák tervezése és megvalósítása tárgyában. Az alperes teljesítési határideje

1. december 22-én lejárt, azonban az átadás-átvételi eljárás sikeres befejezésére csak
2. június 2-án került sor. A Szerződéses Feltételek 21.
3. pontjára figyelemmel az alperes naponta a vállalkozói díj 0,5%-ának, de összesen legfeljebb 15%-ának megfelelő késedelmi kötbér fizetésére köteles. [2] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Állítása szerint a teljesítésre nem
4. június 2-án, hanem figyelemmel a Ptk. 6:
5. §

(2)bekezdésére - 2016. május 10-én került sor, mert ekkor kezdődött az átadás-átvételi eljárás. A késedelemért nem ő a felelős, ugyanis a kivitelezés során az érdekkörén kívül eső, előre nem látható akadályozó körülmények merültek fel, amelyek lehetetlenné tették a teljesítési határidő betartását. Ebben a körben - a gyalogosjárda elbontásának és a BKV tulajdonában álló nagyfeszültségű vezeték kiváltásának szükségessége mellett - hivatkozott arra, hogy az Aranyhegyi-patak feletti híd alapozásának felperes által átadott tervei állékonysági szempontból nem voltak megfelelőek, az általa kimunkált műszaki megoldást, a cölöpözést pedig a régészeti hatóság nem fogadta el, így újabb módosításra volt szükség. A biztosítóberendezéssel kapcsolatos munkákat a jótállási időszakra figyelemmel kizárólag a berendezés kivitelezője, a ... Kft. végezhette, ami így a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 3. § 2.

1. a)pontja értelmében nem minősül az alperes alvállalkozójának. Mivel a ... Kft. csak 2016 áprilisáig végezte el a saját munkáit, így eddig az időpontig akadályozott volt a szerződés teljesítésében. Az alperes arra is hivatkozott, hogy a szerződés előírásainak megfelelően 2015. október 15-én bejelentette akadályoztatását a felperesnek, aki azonban csak a szerződésben meghatározott 15 napos határidőt jelentősen túllépve, 2016. február 26-án adott - elutasító - választ. [3] Az elsőfokú bíróság ítéletével elutasította a keresetet, a felperest pedig kötelezte 3.066.000 forint + áfa összegű ügyvédi munkadíjból és 692.000 forint szakértői díjból álló perköltség megfizetésére az alperesnek. [4] Tényként állapította meg, hogy 2015. június 22-én nyílt közbeszerzési eljárás eredményeként a felperes mint megrendelő és az alperes mint vállalkozó között vállalkozási szerződés jött létre. A Szerződéses Megállapodás 2. pont értelmében a szerződés tárgya „Vállakozási szerződés keretében Aquincum HÉV megállóhely áthelyezéséhez szükséges munkák tervezése és megvalósítása". A műszaki összefoglaló hatodik bekezdése szerint a szerződés részeként valamennyi szakág (vasúti pálya, biztosító berendezés, távközlés, útépítés, közműkiváltás, hídépítés) vonatkozásában kiviteli tervek készítése szükséges, ideértve az engedélyezési eljárások továbbviteléhez, illetve lefolytatásához szükséges valamennyi terv, dokumentáció elkészítését. A 3. pont szerint a szerződés az aláírás napjával lép hatályba, ami 2015. június 22-e volt. A műszaki átadás-átvételi eljárás megkezdésének határideje a szerződés hatálybalépésétől számított 5 hónap, míg a befejezési határidő a hatálybalépésétől számított 6 hónap, azaz 2015. december 22. A vállalkozói díj nettó 613.241.554 forint. [5] A szerződés részét képezték az ún. Szerződéses Feltételek. Ezek 1.1. pontja az értelmező rendelkezések között a befejezési határidő fogalmát akként rögzítette, hogy az „a Szerződéses Megállapodásban a Projektelem (vagy annak valamely része) műszaki átadás-átvételi eljárásának sikeres befejezésére előírt időpontot jelenti a 20.2. alcikkel összhangban." A 20.2. pont szerint a Szerződés Megállapodásban rögzített befejezési határidőre a teljes projektelemet rendeltetésszerű használatra alkalmas módon kell megvalósítani. [6] A 14.2. pont szerint, ha a vállalkozó számára a kivitelezés folyamán olyan előre nem látható fizikai akadályok vagy feltételek merülnek fel, amelyeket a vállalkozó az elvárható legnagyobb szakmai gondossággal sem láthatott előre, úgy a vállalkozó haladéktalanul köteles írásban értesíteni erről a mérnököt, valamint a megrendelőt. A megrendelő a mérnök javaslatának kézhezvételét követő 15 napon belül köteles meghozni döntését és erről a mérnököt és a vállalkozót írásban értesíteni. [7] A 14.4. pont a régészeti leletek felfedezése esetén folytatandó eljárásról és kötelezettségről rendelkezik. A megvalósítási idő meghosszabbításának eseteit a 20.3. pont sorolja fel
2. a)-
3. h)alpontokban, melyek közül a
4. d)pont a 14.2. pontra utal vissza, az
5. e)pont pedig a 14.4. pontra. [8] A 21.1. pont harmadik bekezdése értelmében az egyes késedelmi kötbérek egyenkénti teljes összege nem haladhatja meg az adott késedelmi kötbérre vonatkozó vetítési alap 15 %-át. [9] A teljesítés során az alperes 2015. október 15-én kelt levelével akadályközlést jelentett be a felperes felé és kérte a teljesítési határidő módosítását 2016. május 30-ra. Ezt megerősítette a 2015. november 17-én kelt változtatási kérelmében is, amelyben indokolásul négy okot jelölt meg: az Aranyhegyi-patak hídalapozásának kényszerű megváltoztatását, a gyalogos járdaszakasz elbontását és járda biztosítását, a BKV-tulajdonú nagyfeszültségű vezeték kiváltásának szükségességét, továbbá azt, hogy a beltéri biztosítóberendezés kivitelezési munkáit végző ... Kft. nem tudja biztosítani az új peron 2015. évi üzembehelyezését. [10] A mérnök a változtatási javaslatot támogatta, és a felperes is azt jelezte az alperes felé, hogy a fenti okok közül az első hármat elsődlegesen elfogadhatónak tartja. A módosítás azonban nem jött létre, a felperes végül a 2016. február 26-án kelt levelében közölte az elutasítást, és jelezte kötbérigényét. [11] Az alperes az építkezés befejezését 2016. május 6-án közölte a felperessel, az átadás-átvételi eljárás május 10-én kezdődött és június 2-án fejeződött be eredményesen. [12] Ítéletének jogi indokolásában az elsőfokú bíróság elsőként rögzítette, hogy a felek jogvitájának tárgya az volt, hogy az alperes késedelembe esett-e, és ha igen, a szerződésszegését kimentette-e. A hivatkozott kimentési okok szakkérdéseket vetettek fel, ezért a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: r.Pp.) 170. §-a alapján igazságügyi szakértőket rendelt ki. Az elsőfokú bíróság mindkét szakértő szakmai megállapításait elfogadta, K. M. szakértő alperesi késedelemre vonatkozó következtetése azonban jogkérdésre vonatkozott, így azt nem vette figyelembe. [13] Megállapította, hogy a felek a Ptk. 6:238. §-a szerinti vállalkozási szerződést kötöttek. Az elsőfokú bíróság különös jelentőséget tulajdonított a Ptk. 6:247. §

(2)bekezdésének, amelyre figyelemmel az alperes nem

1. június 2-án, hanem május 10-én teljesített, az átadás-átvétel megkezdésének napján. A Szerződéses Feltételek 1.
2. pontja ugyanis a 20.
3. pontra utal, ami a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapothoz köti a teljesítést a Ptk. fenti előírásával összhangban. [14] A felek a szerződést nem módosították, mivel azt mind a Kbt., mind a vállalkozási szerződés írásbeli alakhoz köti, a felperes pedig nem fogadta el az alperes módosítási ajánlatát. [15] Az alperes nem teljesített
4. december
5. napjáig, ezzel megszegte a szerződést, így az elsőfokú bíróság - a Ptk. 6:
6. és 6:
7. §-ára figyelemmel - azt vizsgálta, hogy a szerződésszegésért az alperes felelős-e. [16] Az alperes által hivatkozott körülményekkel kapcsolatban elfogadta K. M. és K. I. szakértői véleményét. Ezek alapján azt állapította meg, hogy a BKV által kért járda tervezése és építése nem szerepelt a tenderdokumentációban, így az alperes nem számolhatott előre ezzel a feladattal. A járdaépítés időtartama 10 nap, ami így 10 napi késedelmet ment ki. A BKV-kábelek kiváltása szintén késleltette az acél gyalogos felüljáró kivitelezését, ami 12 napig tartott, ez 12 napi késedelem kimentésére alkalmas. [17] Megállapította továbbá, hogy az Aranyhegyi-patak hídjával kapcsolatos késedelemért szintén nem az alperes a felelős. A híd felperes által szolgáltatott tervei ugyanis kidolgozatlanok voltak, nem tartalmaztak alapozási tervet. A létesítmény így kapott építési engedélyt, a hatóság pedig elmulasztotta bevonni az engedélyezési folyamatba a szakhatóságot. Az alperes úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben egy hozzáértő kivitelezőtől elvárható volt és elkészítette a híd részletes tervét, amiben az igazságügyi szakértő által is helyesnek tartott mikrocölöpözési eljárást választotta. Nincs olyan jogszabály vagy bármely más szakmai előírás, ami ezt a megoldást tiltotta volna, mivel az alperes helyesen a híd biztonságát, állékonyságát tartotta elsődlegesnek. Maga a kivitelezés
8. február 24-étől kezdődően két hónapon belül megtörtént. [18] Az alperes már
9. október 15-én kérte a teljesítési határidő módosítását a felmerült körülményekre tekintettel, amire azonban a felperes a szerződésben meghatározott 15 nap helyett 4 hónap és 11 nap múlva,
10. február 26-án válaszolt. Ezzel a felperes mint jogosult esett késedelembe, ami az alperes késedelmét kizárja ebben az időszakban. A felperes megszegte együttműködési és tájékoztatási kötelezettségét is. A mérnök
11. november 23-ai levelében támogatta a szerződésmódosítást, sőt maga a felperes is azt közölte, hogy az 1-
12. pontokban megjelölt tényezők megalapozhatják a módosítást. Minderre figyelemmel
13. október
14. és
15. április
16. között az alperes mentesül a késedelemért való felelősség alól. [19] A biztosítóberendezéssel kapcsolatos feladatok elhúzódása a ... Kft. tevékenységével állt összefüggésben. Mivel a berendezést korábban a ... Kft. telepítette, a jótállásra vonatkozó szabályokra, valamint a 2010/713/EU határozatra figyelemmel csak ő végezhette annak karbantartását, módosítását is. A ... Kft. ezért a Kbt.
17. §
18. a) pontja szerinti olyan gazdasági szereplőnek minősül, ami a tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi, így saját jogán járt el, nem az alperes alvállalkozójaként. Ez attól függetlenül igaz, hogy formálisan, a Kbt. egyéb törvényi előírásaira figyelemmel esetleg alvállalkozói szerződést kellett kötnie az alperessel. Míg az alvállalkozók tevékenységét ugyanis ténylegesen a fővállalkozó irányítja, részükre utasítást adhat, illetve a velük kötött szerződésben feltételeket szabhat, addig jelen esetben az alperes vállalkozó nem adhatott a ... Kft. teljesítéséhez utasításokat, a határidőben történő teljesítésére semmilyen ráhatással nem bírt. [20] Kifejtette, hogy amennyiben a ... Kft. az alperes alvállalkozójának minősülne, akkor is mentesülne az alperes a felelősség alól, mert objektíve nem állt rendelkezésére semmilyen eszköz arra, hogy az alvállalkozó késedelmét megakadályozza, vagy helyette másik alvállalkozót vonjon be. [21] Az alperes késedelmét így ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmények okozták, azért nem felelős, kötbérfizetési kötelezettsége alól mentesül. A perköltség megfizetésére a pervesztes felperest kötelezte akként, hogy az alperes jogi képviselőjének munkadíját a pertárgy értékére figyelemmel állapította meg. [22] Az ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, kérve elsődlegesen annak megváltoztatását és az alperes keresettel egyező marasztalását az r.Pp.
19. §

(2)bekezdése alapján. Másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítását indítványozta az r.Pp. 252. §

(2)és

(3)bekezdése alapján. Végül kérte az alperesnek járó ügyvédi munkadíj leszállítását 2.059.587 forint + áfa összegre. [23] Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság tévesen jutott arra a következtetésre, hogy szakkérdések merültek fel, a jogvita eldöntése érdekében ugyanis jogkérdésben kellett állást foglalni a felek szerződésének rendelkezései alapján. A Szerződéses Feltételek 4.

1. és 4.
2. pontjaira figyelemmel a hídalapozás kérdése nem lehet alkalmas az alperes kimentésére, hiszen a tervek tartalmáért a vállalkozó felel. Az alperes tudott arról, hogy a projektelem régészeti lelőhelyen fekszik, így a hibás tervezés az ő felelősségi körébe tartozik. Szintén jogkérdés merül fel a biztosítóberendezésekkel kapcsolatban. Az alperes előtt is ismert volt a teljesítési határidő, és már a szerződéskötést megelőzően tudta, hogy a berendezést a ... Kft. telepítette. Így elvárható volt az alperestől mint szakcégtől, hogy ezeket a körülményeket az ajánlatadás és a szerződéskötés során figyelembe vegye. [24] Az elsőfokú ítélet akkor is téves, ha a szakértői bizonyítás egyébként indokolt lett volna. Az alperes ugyanis a szakhatóság által el nem fogadott tervei miatt végül az eredeti tervek szerinti alapozási módszerrel valósította meg a hidat, így nem lett volna késedelem, ha nem tér el az eredeti alapozási eljárástól. A tervezési munkákért való felelősség pedig a vállalkozóé. A ... Kft. nem minősül önálló alvállalkozónak, teljesítéséért pedig a vállalkozót felelősség terheli a Szerződéses Feltételek 3.10.
3. pontja értelmében. [25] Tévesen értelmezte az elsőfokú bíróság a teljesítési határidőt is, mert a felek jogviszonyára nem a Ptk. 6:
4. §-a, hanem a szerződés az irányadó, amelynek értelmében a teljesítés időpontjáig a műszaki átadás-átvételnek is le kellett zárulnia. [26] Vitatta a jogosulti késedelemmel és az együttműködési kötelezettség elmulasztásával kapcsolatos ítéleti megállapítást. Az akadályközlés megválaszolásának késedelme nem hozható összefüggésbe az alperes késedelmének időtartamával, mert az alperes ettől függetlenül köteles volt a késedelem elkerülésére. Az elsőfokú bíróság is arra a következtetésre jutott a felek közötti levelezés vizsgálata alapján, hogy szerződésmódosítás nem történt, így erre tekintettel a felperes együttműködési és tájékoztatási kötelezettségének megsértése nem állapítható meg, a hivatkozás nem mentheti ki az alperes késedelmét. [27]érelmezte, hogy az elsőfokú bíróság az ügyvédi munkadíjat az általa hivatkozott 32/
5. (VIII. 22.) IM rendelet előírásainál magasabb összegben határozta meg, mert a pertárgy értéke alapján 2.059.587 forint + áfa lett volna megállapítható, ezért kérte az alperesi perköltség ennek megfelelő mérséklését. [28] Az alperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult. [29] Kiemelte, hogy mivel szakipari körülményekre hivatkozott kimentési okként, az elsőfokú bíróság figyelemmel a BH
6. 169 számú eseti döntésben is kifejtettekre - nem mellőzhette a szakértők kirendelését. Az akadályközléssel kapcsolatban szakkérdés az akadály és a késedelem közötti okozati összefüggés fennállta és a kimentett késedelem időtartama is. A felek jogviszonyának tartalmát nemcsak a szerződés, hanem a jogszabályok rendelkezései is meghatározzák, maga a felperes is jogszabályi hivatkozásokat tett az elsőfokú eljárásban. [30] Álláspontja szerint a felperes tévesen értelmezi a szerződésnek a tervekért való felelősségre vonatkozó rendelkezéseit, mert azok csak azt jelentik, hogy a vállalkozó hibás teljesítése esetén nem hivatkozhat a tervek hiányosságaira. Ebből azonban nem következik, hogy a hibás tervek szolgáltatása ne lenne alkalmas a késedelem kimentésére. A Szerződési Feltételek 4.
7. és 4.
8. pontja egyébként is még folyamatban lévő tervezési feladatokkal kapcsolatban állapított meg tervezési kötelezettséget, a már elkészült engedélyes tervekkel kapcsolatban azonban nem. [31] A ... Kft. nem az alperes alvállalkozója volt, tevékenységébe nem volt beleszólása. Álláspontja szerint a fellebbezés nem támadja az elsőfokú bíróságnak azt a megállapítását, hogy a ... Kft. a Kbt.
9. §
10. a) pontja szerinti, önálló jogon eljáró fél, így a vállalkozó felelőssége kizárt. [32] A fellebbezés tévesen értelmezi a szerződés teljesítési határidőre vonatkozó rendelkezéseit is. Az 1.
11. pontban szereplő definíció a műszaki átadás befejezését tekinti határidőnek, a 20.
12. pont pedig az átadás-átvétel megkezdését. Az ellentmondó rendelkezések közül az elsőfokú bíróság helyesen fogadta el a 20.
13. pont szerinti értelmezést, mert az összhangban van a jogszabályokkal is. Az értelmezés során figyelemmel kell lenni a Ptk. 6:
14. §

(2)bekezdésére, és a feltétel alkalmazójával szerződő fél számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni. Az ellentmondó kikötések semmissége is megállapítható a Ptk. 6:107. §

(2)bekezdése alapján, ami a jogszabályi rendelkezés alkalmazásához vezet. [33]érelmezte, hogy a felperes továbbra sem adott magyarázatot arra, hogy miért nem reagált határidőben az akadályközlésre, és miért sugallta azt több alkalommal, hogy a módosítás folyamatban van, az tulajdonképpen csak formalitás. [34] Az ügyvédi munkadíjjal kapcsolatban a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §

(6)bekezdésére utalt, amely szerint az magasabb összegben is megállapítható. Ennek kapcsán az ügy bonyolultságára, hosszára, az összetett bizonyítási eljárásra, a felek beadványainak nagy számára hivatkozott. [35] A felperes fellebbezése megalapozott. [36] Az elsőfokú bíróság a tényállást részben hiányosan állapította meg, ezért azt az ítélőtábla az alábbiakkal egészíti ki. [37] A Szerződéses Feltételek 4.1. pontja kimondja, hogy „a Megrendelő által szolgáltatott Tervek nem mentesítik a Vállalkozót a Projektelem megfelelősége alól azzal, hogy a további esetlegesen szükséges Tervek elkészíttetése és a szükséges hatósági jóváhagyások, engedélyek beszerzése - a Vállalkozó részére átadott Tervek tekintetében is - a Vállalkozó feladata, és a költségeit is ő viseli. […] Az ilyen - Vállalkozó által készíttetett vagy engedélyeztetett - Tervek hibáiért, esetleges késedelmes szolgáltatásáért a Megrendelő nem felel". [38] A 4.5. pont szerint „A Projektelemet […] a Vállalkozó köteles megtervezni, és az érintett kezelő, illetékes Hatóság hozzájárulását, engedélyét beszerezni. […] Vállalkozó ajánlatát annak tudatában tette meg, hogy a tervezési munka helyszínét és környékét megtekintette, megvizsgálta, beszerzett (saját felelősségére) minden olyan információt, amelyek a szerződéses kötelezettségének elvállalásához és teljesítéséhez szükségesek. E körben a Vállalkozó szükség szerint köteles közhiteles nyilvántartásokból is meggyőződni az adott terület elsődleges tulajdonosi viszonyairól és egyéb szükséges információkról annak érekében, hogy a teljesítésre megszabott határidők, költségek - a szükséges hatósági eljárásokat is figyelembe véve - tarthatóak legyenek. Mindez a Vállalkozó saját kockázatára és költségére történik. […] A Vállalkozó teljes mértékben felel a Tervek tartalmáért". [39] A 14.1. pont kimondja, hogy „A Vállalkozó Ajánlatának megtétele azt is jelenti, hogy megszemlélte és megvizsgálta a Munkaterületet és környékét, valamint az azzal kapcsolatosan rendelkezésre álló információkat, és az Ajánlat benyújtása előtt meggyőződött az alábbiakról:

1. a)a terep jellegéről és adottságairól […]
2. f)minden, a Projekt megvalósítását akadályozó vagy befolyásoló olyan körülményről, amelynek felismerése és következményeinek felmérése egy jelentős tapasztalattal rendelkező szakcégtől általában elvárható. A Munkaterületen végzett régészeti tevékenység következményeként létrejött terepviszonyok a terep adottságainak minősülnek, amennyiben Megrendelő a Közbeszerzési Eljárás során megadta az erre vonatkozó adatokat, vagy amennyiben ezek a Munkaterületen a Közbeszerzési Eljárás során szemmel is láthatóak voltak, vagy megrendelő által adott előzetes régészeti dokumentációból Vállalkozó előre láthatta". [40] A Szerződéses Feltételek 14.2. pontja szerint a fenti eljárás lefolytatása nem mentesíti a vállalkozót a munka elvárható mértékben és módon történő folytatásának kötelezettsége alól. [41] A Szerződéses Feltételek 3.10. pontja értelmében „A Vállalkozó Alvállalkozó(
3. k)bevonása esetén is teljeskörűen és közvetlenül felelős a jelen Szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítéséért". [42] A 21.1. pont kimondja, hogy ha „a Vállalkozó elmulasztaná, hogy befejezze a Projektelem egészének megvalósítását a Szerződéses Megállapodásban rögzített Befejezési határidőre […], akkor késedelmi kötbért köteles fizetni a Megrendelőnek a Projektelem […] nettó ellenértékének, mint vetítési alap […] 0,5%-ának megfelelő arányban a késedelem minden naptári napja után. […] Az egyes késedelmi kötbérek egyenkénti teljes összege nem haladhatja meg az adott késedelmi kötbérre vonatkozó vetítési alap […] 15%-át. [43] Az így kiegészített tényállás ellenére az ítélőtábla az elsőfokú bíróság döntésével és annak - a fellebbezéssel érintett - indokaival nem értett egyet. [44] A felperes másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezését indítványozta, melynek indokait részletesen nem fejtette ki. Az elsőfokú bíróság ezzel szemben a tényállást a fenti kiegészítés ellenére a jogvita eldöntéséhez szükséges mértékben megállapította, a szükséges bizonyítási eljárást lefolytatta, a döntésre kiható lényeges eljárási szabálysértést nem vétett, ilyet a felperes sem jelölt meg. Az ítélőtábla ezért nem látott okot a hatályon kívül helyezésre, így az ítéletet a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem keretei között érdemben bírálta felül. [45] A fellebbezés folytán az ítélőtábla mindenekelőtt abban a kérdésben foglalt állást, hogy mikor történt meg az alperes részéről a teljesítés. Helyesen utalt a fellebbezésében a felperes arra, hogy ezt - a Ptk. 6:59. §

(2)bekezdésére figyelemmel - elsősorban a szerződés rendelkezései alapján kell megítélni. [46] Az elsőfokú bíróság tévesen értelmezte a Szerződéses Feltételek 1.

1. és 20.
2. pontját. Utóbbi ugyanis nem azt jelenti, hogy már azzal teljesít a vállalkozó, ha rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotba hozza a projektelemet. A rendelkezés pusztán arra utal, hogy nem kerülhet sor az 1.
3. pontban hivatkozott átadás-átvételre, amíg nincs rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a mű. Nem változtat azonban az 1.
4. pont azon előírásán, hogy a megjelölt határidőig az átadás-átvételi eljárást is sikeresen be kell fejezni. Tévesen állítja az alperes, hogy a két szerződési feltétel között ellentmondás van, azok ugyanis kiegészítik egymást, két különböző feltételt (az átadás-átvételi eljárás befejezését és a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotot) támasztanak, melyek együttes megvalósulása esetén történik meg a vállalkozó teljesítése. A felek tehát eltértek a Ptk. alperes által hivatkozott 6:
5. §

(2)bekezdésétől, ami kitűnik a Szerződéses Megállapodás

1. pontjából is. Eszerint ugyanis elkülönül egymástól az átadás-átvételi eljárás megkezdésének határideje (5 hónap) és a befejezési határidő (6 hónap). [47] Mindezek alapján az állapítható meg, hogy az alperes a szerződésben kikötött
2. december
3. helyett
4. június 2-án, az átadás-átvételi jegyzőkönyv aláírásakor teljesített. A késedelem időtartama így 163 napban határozható meg. [48] Helyesen utalt az elsőfokú bíróság arra, hogy az alperes - figyelemmel a Ptk. 6:
5. §-ára - akkor mentesülhet a kötbérfelelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, előre nem látható és elháríthatatlan körülmény okozta. A Ptk. - szakítva a korábbi szabályozással - a kontraktuális felelősség körében elválasztotta a károkozó fél kimentését a felróhatósági elvtől, és szigorúbb, objektív körülményeket határozott meg. Ennek oka, hogy a szerződés megszegése esetében egy olyan kötelezettség nemteljesítéséről van szó, amit az illető fél a helyzete és a szerződéssel járó kockázatok felmérése után önként vállalt magára. A kontraktuális felelősséget egy tudatosan, átgondoltan vállalt szerződéses kötelezettségvállalás megszegése alapozza meg, így kimentés csak szűk körben lehetséges. A Ptk. javaslatának indokolása szerint az önkéntes kötelezettségvállalás nem szerződésszerű teljesítésének szankcionálása nem lehet a szerződésszegő fél igyekezetének függvénye. [49] Az Új Ptk. Tanácsadó Testület állásfoglalása szerint a Ptk. 6:
6. §-ában foglalt rendelkezés kockázattelepítési szabály. A szerződésszegésért való felelősség alóli kimentés feltételrendszere a fokozott veszéllyel járó tevékenységgel okozott károkért való felelősség kimentési feltételeihez áll közel. A szerződésszegésért való felelősség szabályai a „belső" vis maior esetében nem teszik lehetővé a felelősség alóli mentesülést. A szerződést szegő fél a kártérítési felelősség alól csak akkor mentesül, ha az elháríthatatlan körülmény az ellenőrzési körén kívül esik. Önmagában az, hogy a szerződést megszegő fél az adott körülményt nem képes befolyásolni, illetve nem képes arra hatást gyakorolni, nem eredményezi azt, hogy a körülményt ellenőrzési körön kívül esőnek kell tekinteni. Ebből következően ellenőrzési körbe eső lehet az olyan „belső" objektív körülmény is, amely a szerződésszegő által nem volt befolyásolható, és amely a gondos ellenőrzéssel sem volt elhárítható. [50] Ezen elvi megfontolásokra figyelemmel kellett értékelni a késedelem okát és az alperes által a kimentés körében hivatkozott körülményeket. [51] Osztja az ítélőtábla a felperesi álláspontot abban, hogy ennek megítélése alapvetően jogkérdés, ami elsősorban a szerződés tartalma alapján dönthető el. Nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor igazságügyi szakértő kirendeléséről határozott, hiszen felmerültek olyan műszaki kérdések is, amelyek megállapításához különleges szakértelem szükséges, azonban a jogvita eldöntése, a kimentés alaposságának megítélése nem a szakértő feladata. [52] A felperes fellebbezése az alperes által hivatkozott - és az elsőfokú bíróság megítélése szerint kimentésre okot adó - körülmények közül kettőt érintett: az Aranyhegyi-patak hídjának tervezését és a biztosítóberendezések áthelyezésének kérdését, így az ítélőtábla is ezeket vizsgálta. [53] Az Aranyhegyi-patak hídjának tervezésével kapcsolatban az ítélőtábla annak tulajdonít jelentőséget, hogy a szerződésben a felek az alperes feladatává tették a tervezést, az azzal kapcsolatos felelősséget rá telepítették. A Szerződéses Megállapodás
7. pontja értelmében a szerződés tárgya a megállóhely áthelyezéséhez szükséges munkák tervezését is magába foglalja. Ugyanezen pont értelmében a szerződés részeként valamennyi szakág (vasúti pálya, biztosítóberendezés, távközlés, útépítés, közműkiváltás, hídépítés) vonatkozásában kiviteli tervek készítése szükséges. A Szerződéses Feltételek 4.
8. és 4.
9. pontja egyértelműen rögzíti, hogy a tervek hibáiért, esetleges késedelmes szolgáltatásáért a megrendelő nem felel, ellenben a vállalkozó teljes mértékben felel a tervek tartalmáért. [54] A
10. október 15-én kelt akadályközlésben (1/F/3 melléklet első bekezdése) az alperes arra hivatkozott, hogy állékonysági szempontok miatt kellett jelentősen megváltoztatni a hídalapozást az engedélyes tervhez képest. Az alperes felpereshez címzett,
11. március 18-ai levele szerint az alperes a szerződés megkötését és a patakban végzett vizsgálatok elvégzését követően került olyan információk birtokába, amelyek alapján az eredeti tervekben szereplő hídalapozás állékonysági szempontból nem volt megfelelő. A „helyes műszaki megoldás" (cölöpözés) ellen viszont a régészeti szakhatóság lépett fel (1/F/
12. melléklet
13. pontja). [55] A Budapesti Történeti Múzeum képviselői
14. november 27-én jelezték, hogy a területen a cölöpözés visszafordíthatatlan roncsolásokkal jár, örökségvédelmi szempontból nem támogatható. Ezt erősítette meg december 1-jén a Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztálya is. [56] A fentiekből megállapítható, hogy a szakhatóság által el nem fogadott, cölöpalapozásra vonatkozó tervet az alperes készíttette. K. M. igazságügyi szakértő megállapítása szerint állékonysági szempontból indokolt, a szakmai előírásoknak megfelelő volt a terv, azonban az alperesnek figyelemmel kellett volna lennie a terepviszonyokra, a terület közismert régészeti adottságaira, amit a Szerződéses Feltételek 14.
15. pontjában vállalt is. A 14.
16. pont részletesen szabályozta a régészeti leletek sorsát, a vállalkozó régésszel történő együttműködésének feltételeit, valamint azokat az eseteket, amikor akár a teljesítési határidő is meghosszabbodhat a régészeti feltárások miatt. [57] Mindezekből a körülményekből az alperestől mint „jelentős tapasztalattal rendelkező szakcégtől" (14.
17. pont) elvárható volt, hogy a kiviteli tervek elkészítése során figyelemmel legyen a területen különösen fontos örökségvédelmi szempontokra, amennyiben szükséges, a szakhatósággal megfelelő időben egyeztessen annak érdekében, hogy ténylegesen megvalósítható tervek készüljenek. A patakhíd megépítésének késedelmét a fenti peradatokból megállapíthatóan nem a felperes magatartása, az esetlegesen hiányos engedélyezési tervek okozták, hanem az, hogy az alperes a kiviteli tervben olyan alapozási módszert választott, amelyről tudnia kellett volna, hogy az adott területen nem alkalmazható. [58] Mivel a tervezés a felek megállapodása alapján az alperes feladata volt, annak esetleges hibáiból, késedelméből fakadó kockázatokat is az alperesnek kell viselnie, a felelősség alóli kimentés végett alappal nem hivatkozhat a híd tervezésének késedelmére. Az elsőfokú bíróság ezért a szakértő megállapításait alapul véve tévesen helyezkedett arra az álláspontra, hogy a patakhíd alapozási munkáinak késedelmét az alperes sikeresen kimentette. [59] Az ítélőtábla a biztosítóberendezéssel kapcsolatos munkák körében is osztja a felperes által a fellebbezésben kifejtetteket. Ennek megítélése során is arra kellett figyelemmel lenni, hogy a felek megállapodása kinek a felelősségi körébe utalta a ... Kft. által elvégzendő feladatokat, azok esetleges késedelmének kockázatát melyik félnek kell viselnie. [60] Az elsőfokú bíróság ítélete nem tartalmaz egyértelmű ténymegállapítást arra nézve, hogy az alperes és a ... Kft. között létrejött-e alvállalkozási szerződés, vagy esetleg közvetlenül a felperessel kötött megállapodás alapján végezte a munkát a ... Kft. Az ezzel kapcsolatos bizonyítékok közül az ítélőtábla utal arra, hogy maga az alperes ügyvezetője, E. Z. J. nyilatkozott úgy a
18. sorszámú tárgyalási jegyzőkönyvbe foglaltan (
19. oldal), hogy „Szerződést kötöttünk a ...-szal". Ezt erősíti meg a ... Kft. nyilatkozata, amit a
20. sorszámú beadványa mellékleteként csatolt az alperes. Ennek
21. számú melléklete a biztosítóberendezéssel kapcsolatos feladatok felsorolását tartalmazza és az .... Kft.-t nevezi megrendelőnek. [61] Az alperes és a ... Kft. közötti szerződésre utalnak az előrehaladási megbeszélésekről készült emlékezetetők is. A
22. szeptember 2-ai egyeztetés kapcsán az „Alvállalkozók" cím alatt rögzíti a 7.
23. pont, hogy „...-szel az egyezetetés az elmúlt időszakban sikeresen megtörtént. Az elvégzendő feladatok, feltételek és az alvállalkozói szerződéses pontok finomhangolására
24. szept. 4-én kerül sor a ... és a Vállalkozó között". A szeptember 16-ai emlékezetető a 7.
25. pontban a ... Kft.-vel történő további egyezetetésekre utal az időpontok pontosítása tárgyában (12.G.40.387/2017/
26. számú beadvány mellékletei). [62] Már a szerződés megkötését megelőző,
27. június 10-ei megbeszélésen rögzítették a felek, miszerint „A Vállalkozó jelezte, hogy az Alvállalkozó (...) előzetes megkeresése szerint korlátozott kapacitással rendelkezik a programozás elvégzéséhez. A Megrendelő segítséget nyújt a biztosítóberendezés átalakításának Alvállalkozójának rendelkezésre állására". Június 24-én a vállalkozó ismételten kéri a megrendelő segítségét a ... Kft.-vel történő egyeztetéshez. [63] E. Z. J. tanúvallomásából és a ... Kft. nyilatkozatából megállapítható tehát, hogy a ... Kft.-vel az alperes kötött alvállalkozási szerződést a biztosítóberendezésekkel kapcsolatos feladatok elvégzésére. Ezek részletes feltételeit az előrehaladási megbeszéléseken rögzítettek szerint egyeztették. A felperes pusztán az alperes kérésére kísérelt meg közvetíteni a ... Kft. felé a teljesítés felgyorsítása érdekében, ugyanis az alperes már a vállalkozási szerződés megkötése előtt tisztában volt a ... Kft. kapacitáshiányával. Önmagában az a körülmény, hogy a jótállási időszakra figyelemmel indokolt volt a ... Kft. bevonása, nem jelenti azt, hogy utóbbi a hivatkozott Kbt.
28. §
29. a) pontja [illetve helyesen a perbeli szerződés megkötésekor hatályban volt, a közbeszerzésekről szóló
30. évi CVIII. törvény ezzel megegyező tartalmú
31. §
32. a) pontja] szerint kizárólagos jog alapján végezte volna a tevékenységét, és különösen nem jelenti azt, hogy a peres felek jogviszonyában a felperes kockázata lenne a ... Kft. megfelelő időben történő teljesítése. [64] A felperes által a 12.G.40.387/2017/
33. számú beadványhoz csatolt, még a szerződés megkötését megelőzően, az ajánlattételi időszakban az alperes által feltett kérdésekből és a felperes válaszaiból kitűnik ugyanis, hogy az alperes vetette fel a ... Kft. kivitelezésbe történő bevonásának szükségességét. Az ajánlattevők esélyegyenlősége érdekében kérte fix ár megadását a ... Kft. által elvégzendő feladatrészekre, hogy azt minden ajánlattevő ennek megfelelően szerepeltethesse az ajánlatában. A felperes válaszában közölte, hogy valamennyi ajánlattevő lehetőséget kap az együttműködési feltételekről és az ellentételezésről történő megállapodásra a ... Kft.-vel, a verseny biztosítása érdekében ebbe nem kíván belefolyni az ajánlatkérő. [65] Az alperesnek így tisztában kellett lennie azzal, hogy az ajánlattevő feladata a ... Kft.-vel való megállapodás a szerződéses feltételekben, így az ütemezésben és a díjazásban is. A kérdésből és a válaszból az is kitűnik, hogy a ... Kft. által elvégzendő feladatok ellenértéke az ajánlattevő által megadott ár és így a vállalkozó díjának része, így fel sem merülhet, hogy a ... Kft. nem alvállalkozóként, hanem „saját jogon" vett volna részt az projektben. [66] Tévesen hivatkozott ezért az elsőfokú bíróság arra, hogy - ellentétben az alvállalkozói jogviszonnyal - az alperes nem adhatott a ... Kft. teljesítéséhez szükséges utasításokat, és semmilyen ráhatással nem bírt a határidőben történő teljesítésre. [67] Ezzel szemben annak van jelentősége, hogy az alperes - függetlenül attól, hogy a ... Kft.-n kívül más szakcég elvégezhette-e a kérdéses munkálatokat - annak tudatában kötötte meg a szerződést a felperessel és vállalta a teljesítést az adott határidőben, hogy neki kell megállapodnia a ... Kft.-vel utóbbi teljesítésének feltételeiben, határidejében és díjazásában. A ... Kft. szerződésszerű teljesítését adott esetben neki kell kikényszerítenie, illetve neki kell az alvállalkozási szerződésbe a szükséges biztosítékokat beépítenie a ... Kft. esetleges szerződésszegése esetére. Ezzel vállalta annak kockázatát, hogy a ... Kft. csak olyan időpontra vállalja, illetve teljesíti a biztosítóberendezéssel kapcsolatos feladatokat, ami már nem teszi lehetővé az alperes határidőben történő teljesítését. [68] A ... Kft. tevékenysége így nem minősül a Ptk. 6:
34. §-a szerint az alperes ellenőrzési körén kívül eső oknak, arra az alperes a kötbérfelelősség alóli kimentés érdekében nem hivatkozhat. Ezzel összhangban rögzíti a felelősségi szabályokat a Szerződéses Feltételek 3.
35. pontja is. [69] Helytállóan utalt arra az elsőfokú bíróság, hogy a felperes maga is megszegte a szerződést azzal, hogy a szerződéses feltételek 14.
36. pontjában szereplő 15 napos határidőn belül nem közölte a döntését az akadályközléssel és a szerződésmódosítási javaslattal kapcsolatban. Ez azonban nem akadályozta az alperest a munka folytatásában, így a kötelezetti késedelmet kizáró jogosulti késedelemként nem értelmezhető. Helyesen hivatkozott fellebbezésében a felperes arra, hogy figyelemmel a Szerződéses Feltételek 14.
37. pontjára is - az alperes a felperesi nyilatkozattól függetlenül köteles volt a határidőben történő teljesítés érdekében a munkát folytatni. Az előrehaladási megbeszélések emlékezetetőiből is kitűnik, hogy az alperes a munkát folytatta, abban a felperesi válasz késedelme nem akadályozta. A teljesítési határidő módosítására pedig az elsőfokú bíróság fellebbezéssel nem érintett megállapítása szerint nem került sor. [70] Mindezek alapján sem a felperes késedelmével, sem a hídalap tervezésével, sem a biztosítóberendezésekkel kapcsolatos alperesi hivatkozás nem vezethet a késedelem alóli kimentésre. Az elsőfokú bírósás által elfogadott - és a fellebbezéssel nem érintett - további két körülmény összesen 22 napi késedelem kimentésére alkalmas. Figyelemmel arra, hogy az alperes késedelme 163 nap volt, 141 napi késedelem alól nem tudta kimentei magát. Mivel a Szerződéses Feltételek 21.
38. pontja értelmében már 30 napi késedelem esetén maximális mértékű kötbér megfizetésére köteles a vállalkozó, annak megfizetésére alappal tart igényt a felperes. [71] Az ítélőtábla nem látott okot a kötbér mérséklésére sem. A Ptk. 6:
39. §-a kimondja, hogy a túlzott mértékű kötbér összegét a kötelezett kérelmére a bíróság mérsékelheti. A kötbér a következetes bírói gyakorlat értelmében csak kivételesen, az arányosság elvének kirívó sérelme esetén mérsékelhető. A BDT
40. 2487 számon közzétett eseti döntésében a Szegedi Ítélőtábla arra is rámutatott, hogy közbeszerzési eljárás eredményeként létrejött szerződés esetén figyelemmel kell lenni arra is, hogy a pályázaton más kivitelezők esetleg éppen a fenyegető kötbérteher miatt nem indultak, vagy tettek eltérő feltételekkel vesztes ajánlatot. A verseny tisztaságát sértené, ha a bíróság a kötbér mérséklésével a többi pályázóval szemben méltánytalan előnyhöz juttatná a szerződő kivitelezőt. [72] A perbeli szerződés a vetítési alap (jelen esetben a teljes vállalkozói díj) 15%-ában maximálja a kötbér mértékét, ami az ítélőtábla megítélése szerint a 141 napos késedelem esetében nem minősül eltúlzottnak. A kötbér nem pusztán kárátalányként funkcionál, hanem szankciós szerepe is van, mellyel a szerződéses fegyelmet mozdítja elő. A perbeli esetben ezen érdekek ellen hatna a kötbér mérséklése. [73] A fentiekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét az r.Pp.
41. §

(2)bekezdése alapján megváltoztatta és a keresettel egyezően marasztalta az alperest. A késedelmi kamat megfizetésére a Ptk. 6:189. §-a alapján, a 6:155. §

(1)bekezdés szerinti mértékben kötelezte. [74] Pervesztességére figyelemmel az r.Pp. 78. §

(1)bekezdése alapján az alperes köteles a felperes elsőfokú perköltségének megfizetésére, ami a felperes által megfizetett kereseti illetékből (1.500.000 forint), az általa előlegezett szakértői díjból (324.400 forint), valamint a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §

(2)bekezdés b) pontja szerinti ügyvédi munkadíjból (2.039.724 forint + áfa) áll. [75] Az eredményes fellebbezés folytán a felperes igényt tarthat a másodfokú eljárásban felmerült költségeinek megtérítésére is. Ennek része a fellebbezési illeték és a másodfokú eljárás kisebb munkaterhére figyelemmel, az IM rendelet 3. §

(5)és

(6)bekezdése alapján megállapított ügyvédi munkadíj. Budapest,

1. február
2. . Buglyó Gabriella s.k. a tanács elnöke . Csonka Balázs s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: Terecskeiné Ilosvay Mónika bírósági ügyintéző dr. Szunyogh Zsófia s.k. bíró