Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf....../2014/
- A Fővárosi Ítélőtábla Dr. Balsai Szabolcs ügyvéd (fél címe, levelezési cím: ...) által képviselt felperes neve (felperes címe.) felperesnek Dr. Ligeti György ügyvéd (....) által képviselt M... R... K... Kft. (korábbi neve: A...l S...-M... Kft, ....) I. rendű, P... L...- és K... Kft. (....) II. rendű és III.rendű alperes neve (III.rendű alperes címe) III. rendű alperesek ellen személyhez fűződő jog megsértése miatt indított perében a Fővárosi Törvényszék
- május
- napján kelt 65.P..../2012/
- számú ítélete ellen a felperes részéről
- sorszámon előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezését helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alpereseknek egyenként 10.000 (Tízezer) forint + áfa ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltséget, valamint az államnak külön felhívásra 32.000 (Harminckétezer) forint le nem rótt fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A Fővárosi Törvényszék ítéletében megállapította, hogy az alperesek megsértették a felperes képmása és jó hírneve védelméhez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy az I. rendű alperes kiadásában megjelenő S... H... és a 2... című napilapok, a T... N...és a D... N...; a II. rendű alperes kiadásában megjelenő P... N... című napilap; a III. rendű alperes kiadásában megjelenő B... M... H...
- ...-i számában egy melegfelvonulás elleni demonstráció résztvevőjeként rendőri intézkedés alanyaként ábrázolva a felperest, hozzájárulása nélkül készített képét közölték illusztrációként, s azzal a képaláírással, miszerint „K...", azt a hamis látszatot keltették, hogy a felperes is a dobálók egyikeként vett részt a rendezvényen. A bíróság az I. rendű alperest 50.000 forint, a II. és III. rendű alpereseket 25.000-25.000 forint nemvagyoni kártérítés, valamint ezen összegek után
- július
- napjától számított törvényes kamat megfizetésére kötelezte. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította, és a felperest 18.000 forint, az I. rendű alperest 9.000 forint, a II. és III. rendű alpereseket 4.500 - 4.500 forint eljárási illeték megfizetésére kötelezte azzal, hogy egyéb költségüket a felek maguk viselik. A megállapított tényállás lényege szerint a felperes a
- .... napján tartott melegfelvonulás elleni demonstráción vett részt, aminek során a rendőrök őt igazoltatták és felszólították a símaszk levételére. Az intézkedés során a sajtó munkatársai fényképfelvételeket készítettek, melyen a felperes rendőrök gyűrűjében egyedüli civilként látható feltartott kézzel. Az igazoltatást követően a felperessel szemben további intézkedés nem történt. A rendezvényen egyébként számos erőszakos cselekmény történt, melyről a következő napok sajtótermékei beszámoltak, köztük az alperesek is a fent nevezett újságokban a felperes képével illusztrálva. Rögzítette az elsőfokú bíróság, hogy emiatt a képillusztráció és aláírása miatt korábban már volt per folyamatban az I. rendű alperes kiadásában megjelenő H... M... H..., illetve a N...M... Kft. kiadásában megjelenő N... M... H... című újságokban megjelent cikkek miatt. Abban a perben a Fővárosi Ítélőtábla
- november
- napján kelt 2.Pf..../2009/
- számú jogerős ítéletével megállapította, hogy a kép engedély nélküli közlésével és a valótlan tartalmú képaláírással megsértették a felperes jóhírnévhez és képmása védelméhez fűződő jogát, amiért a jelen per I. rendű alperesét 400.000 forint, a N... M... Kft-t 700.000 forint kártérítés megfizetésére kötelezte. A felperes
- október
- napján terjesztette elő keresetlevelét az alperesekkel szemben. Előadta, hogy a jelen perben kifogásolt sajtómegjelenésekről korábban nem volt tudomása, de azok a korábbi jogerős döntés alapján szintén jogsértőek. Az alpereseket egyetemlegesen kérte kötelezni 500.000 forint nemvagyoni kártérítés és annak törvényes kamatainak megfizetésére. A korábbi eljárásra utalással előadta, hogy a jelen perben érintett sajtótermékek az ország egész területén járatták le őt. Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Elfogadhatatlannak vélték, hogy a joggyakorlat jóhiszeműnek tekintsen olyat, aki csuklyával érkezik egy demonstrációra, valamint hivatkoztak a szabálysértési törvény azóta történt módosítására, ami egyenesen megtiltja tömegrendezvényen az arc eltakarását. Állították továbbá, hogy a rendezvényen való részvétele folytán a felperes közszereplő volt, ráadásul a képen nem is egyedül látszik, így annak megjelentetéséhez nem volt szükség engedélyre. Az elsőfokú bíróság a Ptk.
- §
(1)bekezdése, a
- § és a
- § alkalmazásával megállapította a jogsértés tényét és az alpereseket a fent írtak szerint marasztalta. A korábbi ügyben hozott jogerős ítélettel egyezően foglalt állást a jóhírnév és a képmás védelméhez fűződő személyiségi jogok sérelméről. Az alperesek egyetemleges marasztalását mellőzte, mivel valamennyi alperes önálló felelősséggel tartozik a cikkek megjelentetéséért, azok tartalmáért. A nem vagyoni kártérítés körében a bíróság kifejtette, hogy a felperest a szűkebb lakókörnyezetén túl egyéb hátrány nem érhette, azt a tanúk sem támasztották alá. A felperes a későbbiekben is vett részt tüntetéseken, rendőri intézkedést máskor is foganatosítottak vele szemben, azonban ezért nem ítélték meg hátrányosan. A kártérítés összegének megállapításakor a törvényszék figyelembe a vette a korábban már megítélt kártérítést is, minek kapcsán kifejtette, hogy annál magasabb kártérítést akkor sem kapott volna a felperes, ha a most sérelmezett megjelenéseket is abban a perben támadja. Az I. rendű alperes által fizetendő kártérítés körében figyelembe vette azt a körülményt is, hogy a korábbi eljárásban is fél volt, így méltánytalan lenne a kamatfizetési kötelezettséget magasabb összeg után előírni. Az ítélet ellen a felperes fellebbezést terjesztett elő, melyben az alperesek kereset szerinti marasztalását kérte. Előadta, hogy éppen a jelen perrel érintett lapok tették országszerte ismertté a kifogásolt képet és aláírást, ráadásul helyi sajtótermékként ezek jelentős társadalmi elfogadottsággal bírnak. Hivatkozott arra, hogy a tanúvallomások szerint is negatív kép alakult ki róla az emberekben, ami miatt magyarázkodni kényszerült. Sérelmezte továbbá, hogy a bíróság a kamatra tekintettel találta méltánytalannak a magasabb összegű kártérítést, holott a kamat törvény szerint jár, annak terhe a kártérítés mértékének megállapítása szempontjából nem vehető figyelembe. Előadta továbbá, hogy valamennyi alperes azonos magatartással, egyazon cikk megjelentetésével követte el a jogsértést, felróhatóságuk mértéke egyenként nem állapítható meg, ezért egyetemleges marasztalásuknak van helye. Az alperesek fellebbezési ellenkérelmükben az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását és a felperes perköltségben marasztalását kérték. A másodfokú eljárás során az I. rendű alperes neve A... S...-M... Kft-ről M... R... K... Kft-re változott. Az elsőfokú ítéletnek a jogsértést megállapító részét, valamint a megítélt nemvagyoni kártérítést fellebbezés nem támadta, így azt a másodfokú bíróság nem érintette. A nemvagyoni kártérítés 400.000 forint összegű elutasított részére és az alperesek egyetemleges marasztalhatóságára vonatkozó fellebbezést a másodfokú bíróság a Pp. 256/A. §
(1)bekezdés f) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság a tényállást kellően felderítette, azt kiegészíteni, pontosítani nem szükséges. Döntését és annak indokait a másodfokú bíróság mindenben osztotta. A kereseti kérelemnél alacsonyabb összegben megállapított nemvagyoni kártérítéssel az ítélőtábla egyetértett. E körben jelentős súllyal esik latba a korábbi perben megítélt 1.100.000 forint. A felperes akkor is arra hivatkozott, hogy a valótlan állítás miatt magyarázkodásra kényszerült. A különböző sajtóorgánumok egyidejű megjelenéséből adódóan, ha magyarázkodásra kényszerült, annak az akkoriban megjelent valamennyi sajtótermék okozója volt. Azt a pert ugyan annak tudatában indította a felperes, hogy valamennyi sérelméért az akkori alperesek a felelősek, de az a körülmény, hogy utóbb más jogsértő tartalomról is tudomást szerzett, a korábban kártérítéssel kompenzált sérelem súlyát nem növeli. Egyetért továbbá a másodfokú bíróság a törvényszék azon álláspontjával, hogy a már megítélt kártérítésnél magasabb összeg a jogsérelem súlyára tekintettel akkor sem lett volna megítélhető, ha jelen követelését is a korábbi perben érvényesíti a felperes. A kereset szerinti marasztalás a káronszerzés tilalmába ütközne. Az I. rendű alperes tekintetében is ez alapozza meg a marasztalás összegét, a kamatfizetésre tekintettel méltányosságnak ugyanis nincs helye. A közös károkozás megállapítása, s így az egyetemleges marasztalás szempontjából követelmény, hogy a több károkozó között bizonyos akarategységnek kell fennforognia és a károsodásra vezető folyamatnak jogi okból elválaszthatatlannak kell lennie. Ebből következik, hogy nem közös a károkozás akkor, ha egymástól objektíve független körülmények eredményezték azt. Bár az alperesek jogsértő magatartása azonos volt, de a sérelmezett sajtótermékek alperesenként egymástól függetlenek - amin az sem változtat, hogy akár teljes cikkeket átvesznek egymástól - így egyetemleges felelősségük nem állapítható meg. A felróhatóság kérdése ebből szempontból irreleváns, mert az csak az egyetemlegesen felelős károkozók egymás közti viszonyában bír jelentőséggel [régi Ptk. 344. §
(1)és
(2)bekezdése]. Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdése és a 254.§
(4)bekezdése alapján - helyes indokaira utalással - helybenhagyta. A fellebbezés eredménytelenségére tekintettel kötelezte a bíróság a felperest a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdés a) pontja és az
(5)-
(6)bekezdése szerint megállapított ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltség alpereseknek történő megfizetésére, valamint az Itv. 39. §
(1)bekezdése és a 46. §
(1)bekezdése szerint számított fellebbezési illeték lerovására. Budapest,
- május
- . Lesenyei Terézia s.k. a tanács elnöke, előadó Dr. Pullai Ágnes s.k. bíró A kiadmány hiteléül: . Örkényi László s.k. bíró