← Magyarország

Mf.31213/2020/5 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 2.Mf.31.213/2020/

  1. A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a dr. Marczingós László Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: dr. Marczingós László, cím.) által képviselt felperes (cím.) felperesnek a dr. S.Á.B. kamarai jogtanácsos által képviselt alperes (cím.) alperes ellen munkaviszony jogellenes megszüntetése iránt indult perében a Budapest Környéki Törvényszék 25.M.70.070/2020/
  2. számú ítéletével szemben a felperes
  3. sorszámon benyújtott fellebbezése folytán - tárgyaláson kívül meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] A Budapest Környéki Törvényszék a
  4. május
  5. napján kelt 25.M.70.070/2020/
  6. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. Kötelezte a felperest, hogy az alperes részére 59.885 forint perköltséget, valamint az államnak 50.000 forint eljárási illetéket fizessen meg. [2] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a peres felek között
  7. június
  8. napjától kezdődően határozatlan idejű munkaviszony létesült, a felperes elemző munkakört látott el. A peres felek a
  9. március
  10. napján kelt munkaszerződés módosítással abban állapodtak meg, hogy a felperes a tevékenységét
  11. június
  12. napjától a ... igazgatóság, ... főosztály szervezeti egységben folytatja elemző munkakörben, közvetlen felettese a főosztályvezető. [3] A ... igazgatóság, ... főosztálya többek között az előrejelzési feladatok ellátására alkalmas makrogazdasági modelleket épít, azokat üzemelteti, alkalmazza és fejleszti, nyomon követi az aktuális nemzetközi modellfejlesztési irányokat, részt vesz a makrogazdasági folyamatokra jelentős hatással bíró kormányzati döntésekkel kapcsolatos ... álláspont kialakítására irányuló munkában, makrogazdasági modelleken végzett szimulációs vizsgálatok elvégzésével hozzájárul a ... politikai döntés-előkészítő munkához, a ... költségvetési elemzéseihez középtávú kitekintéseket és makrogazdasági szcenáriókat készít, modellépítési és fejlesztési eredményeiket ... kiadványokban publikálja és képviseli. [4] A felperes feladatát képezte a ... rendszer kialakítását és működtetését, valamint a pénzügyi közvetítői rendszer stabilitását befolyásoló makrogazdasági és pénzügyi folyamatok elemzéséhez és előrejelzéséhez kapcsolódó elemzői, szakmai tevékenység ellátása, a felsővezetés, a ... tanács és a ... tervező műhely részére kiemelt döntés-előkészítő, az ... álláspontjának kialakítására vonatkozó szakmai anyagok készítésében való közreműködés, rendszeresen ismétlődő anyagok, részanyagok készítése, részvétel az ... ... politikáját kommunikáló rendszeres ... jelentések elkészítésében, közreműködés szakmai anyagok, publikációk készítésében. [5] A felperes az első önálló feladatát
  13. július végén kapta, amikor a növekedési jelentés - az alperes éves gyakoriságú, az országok, gazdaságok hosszútávú növekedésére és az azt meghatározó hazai és nemzetközi trendekre fókuszáló publikációja - egyik fejezetének elkészítésével bízta meg a főosztályvezető. A felperes feladata az innováció és a gazdasági ágazatok közötti kapcsolatról történő tanulmány írása volt, a jövőre mutatóan át kellett tekintenie az ágazatokat abból a szempontból, hogy melyek tekinthetőek húzó ágazatnak, és olyan technológiákat kellett feltárni, amik az ágazaton belül a gazdaságra kihatással vannak. A felperes tevékenységét tanú 1 vezető közgazdasági elemző felügyelte, a tanulmány elkészítéséhez a felperesnek segítséget nyújtott. [6] A felperes által elkészített anyag első verziója nagyon terjedelmes, nehezen olvasható, és nehezen értelmezhető volt. A növekedési jelentés kiosztott fejezeteit az igazgató előtt prezentálni kellett, a felperes által előadott prezentáció sem a felügyeletével megbízott vezető elemző, sem a főosztályvezető, sem az igazgató által nem volt érthető, kuszának, strukturálatlannak találták. Felhívták a felperes figyelmét, hogy a tanulmánynak épp a lényegi eleme - ágazatokkal kapcsolatos összefüggések - hiányzik. A prezentációt követően néhány nappal az igazgató irodájában S.G. vezető elemző és az igazgató elmondták a felperesnek, hogy az ágazatokra, a magyar vonatkozásokra, a jövőre vonatkozó kitekintő vonatkozásokra koncentráljon, ekkor a felperes előadta, hogy az anyag már kész, a felperes kérdőre vonta az igazgatót és a vezető elemzőt, hogy az általa elkészített anyagot miért vonják kétségbe, a felperes nem volt hajlandó elfogadni az igazgató és a vezető elemző által elmondottakat, egy parttalan vita alakult ki az érintettek között. Ezt követően a felperes jelezte a felügyeletével megbízott vezető elemzőnek, hogy az igazgatóval többször nem akar és nem is fog beszélni. A munkavégzés során a felperes és S.G. között szakmai vita is kialakult, a felperes egy másik kollega véleményét is kikérte, aki S.G. álláspontját erősítette meg és ezt követően a felperes a S.G. által kért feladatot elvégezte. A felperes által elkészített anyag nem volt alkalmas a publikációra, ezért az igazgató a munkát elvette tőle, és a növekedési jelentés vonatkozó fejezetét az igazgató, tanú 2 és B.Zs. kollegákkal együtt készítette el. [7] Az igazgató kezdeményezésére az igazgatóság munkatársainak
  14. évre vonatkozó teljesítményét az érintett munkavállalók és a feletteseik is kiértékelték. Ennek során
  15. januárjában a felperes teljesítménye is kiértékelésre került, a teljesítményértékelés eredményét szóbeli megbeszélés során a felettesei átadták a felperes részére. A felperes vezetői értékelése 54 %-os lett, amely kirívóan a leggyengébb volt az egész igazgatóságon. A felperesnek a vezetői jelezték, hogy legyen jobban együttműködő, hallgasson a vezetőire és az igazgatóságon dolgozó kollegáira, és felhívták a figyelmét arra is, hogy egy bizonyos ponton túl a beosztottnak a felettese álláspontját szakmai kérdésekben el kell fogadnia. Jelezték a felperesnek azt is, hogy 2018-tól kezdődően az inflációs jelentés elkészítésében is részt kell vennie. [8] A
  16. március havi inflációs jelentés elkészítése kapcsán a felperes önálló feladatot még nem kapott, mintegy segítőként dolgozott N.E. és H.M. kollegái mellett. A
  17. június havi inflációs jelentés elkészítése kapcsán a felperes már önálló felelősséggel bíró feladatot kapott, számítási, szövegezési feladatok hárultak rá egy előrejelzési riportot kellett elkészítenie. A feladat elvégzése során több súlyos szakmai hibát vétett a felperes: az előrejelzés legfontosabb számait tartalmazó táblázatot hibás adatokkal készítette el, az inflációs jelentés készítése során súlyos szakmai hibát tartalmazó szövegváltozatot készített, az anyagban egy régi ábra maradt, annak tartalmát nem frissítette a felperes, a szakmai felügyeletét ellátó vezető elemző kérésére határidőre a projektvezetőnek nem küldte el az anyagot elektronikus levélben, csak határidő után a projektvezető külön kérésére. Ugyancsak hiba volt a felperes részéről, hogy a kockázati pályák elkészítését nem megfelelően modellezte. A felperes magatartásával kapcsolatban a szakmai felügyeletét ellátó projektvezető, illetve a főosztályvezető és az igazgató is azt tapasztalták, hogy a munkavégzésével kapcsolatos hibajelzéskor a felperes vitatkozni kezdett, az érvelést, kifogást nem fogadta el. [9] A
  18. június havi inflációs jelentés publikálását követően az igazgató és a főosztályvezető arra jutott, hogy a felperessel a továbbiakban nem kívánnak együtt dolgozni, mert szakmailag nem alkalmas a munkakör betöltésére, a kritikákat nem képes elviselni és az ebből adódó hibáit korrigálni. Mindezt
  19. június
  20. napján egy személyes megbeszélés során közölték a felperessel, és egyben lehetőséget adtak számára, hogy a következő hetekben az alperesi szervezeten belül egy másik szervezti egységnél próbáljon elhelyezkedni. A felperes az alperes más szervezeti egységében elhelyezkedni nem tudott, ezért az alperes
  21. augusztus
  22. napján munkáltatói felmondást közölt a felperessel. [10] A felmondásban foglaltak szerint a felperes munkaviszonyának megszüntetésére a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, valamint képességével összefüggő ok miatt került sor. Tartalmazta, hogy a felperes az első önálló feladatát
  23. július végén kapta, amikor a növekedési jelentés egy fejezetét kellett elkészítenie. A felperes által előkészített anyag nem volt megfelelően strukturált, ezért a felügyeletét ellátó senior munkavállaló és az igazgató többször részletekbe menő instrukciókkal látta el. Ezt követően sem sikerült megfelelő anyagot elkészítenie, az anyag végső publikált változatát a területi igazgatójának és más senior munkavállalóknak kellett elkészítenie. A vezetői iránymutatásokra jellemzően ingerülten reagált, meddő vitákat produkált, a senior kollega legitimitását megkérdőjelezte, és a vezetői tekintélyt erodálta. [11]a felmondásban az is, hogy az igazgató és a főosztályvezető az év végi személyes vezetői visszajelzés keretében ismételten kifejtette a felperes munkájával és hozzáállásával kapcsolatos meglátását és elvárásaikat is megfogalmazták, a felperes nem volt hajlandó figyelembe venni a kritikákat, igyekezett kibújni a felelősség alól. [12] A
  24. márciusi inflációs jelentés elkészítése során önállóan elvégzendő feladatként kapta az inflációs jelentés előrejelzési riportjának elkészítését, és a kockázati pályáinak kiszámolását is. Az inflációs jelentés elkészítését felügyelő senior munkavállaló folyamatosan jelezte észrevételeit szóban és e-mailben is, a felperes ebben az esetben sem tanúsított problémamegoldásra és a feladatok végrehajtására irányuló hozzáállást. A
  25. júniusi inflációs jelentés készítése során számos egyenként is nehezen elfogadható szakmai hibát követett el (például a feladat elvégzését felügyelő munkatárs részére nem továbbította a felperesre bízott részfeladatot, hibás adatokkal készítette el az előrejelzés legfontosabb számait adó táblázatot). A kiadvány szakmai fontossága és az ahhoz kapcsolódó hivatalos határidők miatt veszélyeztette a szervezeti egység kötelezettségeinek határidőben való teljesítését. Az igazgató és a főosztályvezető a kifogásolható szakmai hozzáállása, munkavégzése és magatartása tekintetében felhívták a felperes figyelmét a pontos elvárásokra, ezek azonban nem teljesültek. [13] Az alperes Kollektív Szerződése
  26. §

(1)bekezdésének a)-b) pontjai szerint a munkáltatói jogkör gyakorlójának mérlegelése alapján felmondásra alkalmas oknak tekinthető különösen, de nem kizárólagosan a munkavégzéssel összefüggő, előírt kötelezettségek be nem tartása, a szakmai követelmények nem teljesítése, így ha a munkavállaló a munkaköri feladatainak ellátására nem alkalmas. [14] Az elsőfokú bíróság az Mt. 64. §
(2)bekezdése és Mt. 66. §
(2)bekezdése alapján jogszerűnek találta a felmondást, megállapította, hogy a felmondás indoklása a világos indoklás törvényi kritériumának megfelelt, a felperes alkalmatlanságára és együttműködési képtelenségére vonatkozó indok nem általánosan, hanem összefoglalóan került megjelölésre és a munkáltatói jognyilatkozat az ezt alátámasztó körülményekre történő hivatkozást is tartalmaz. [15] A felperes által aláírt munkaköri leírás a felperes munkaköri feladatait kellő részletességgel tartalmazta. A lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként megállapította, hogy a felperes a növekedési jelentés egy fejezete elkészítésére vonatkozó feladatának nem tudott eleget tenni, az általa elkészített anyag publikálásra nem volt alkalmas, ezért a feladatot az igazgatónak a felperestől el kellett vennie és a növekedési jelentés publikálásra alkalmas változatát az igazgató és két másik munkatárs együtt készítették el. [16] A munkáltatói felmondás azon állítását, hogy a felperes a kritikákat nem volt hajlandó figyelembe venni, igyekezett a felelősség alól kibújni, S.G., V.B. és B.A. tanúk vallomásai egyértelműen alátámasztották. [17] B.A. és V.B. tanúk vallomásai, valamint a becsatolt teljesítmény értékelés alapján megállapítható volt, hogy a felperes
  1. évi vezetői teljesítményértékelése az igazgatóságon a leggyengébb volt, a vezetők a felperes munkájával és hozzáállásával kapcsolatos jelzéseket tettek a felperes felé. [18] A munkáltatói jognyilatkozat
  2. márciusi inflációs jelentés elkészítéséhez kapcsolódó hiányosság tekintetében elírást tartalmaz, ugyanis a felperes nem a márciusi inflációs jelentés, hanem a júniusi inflációs jelentés elkészítése során kapott önállóan elvégzendő feladatot. A
  3. júniusi inflációs jelentés elkészítése kapcsán a felperes által elkövetett több súlyos szakmai hiba elkövetését V.B., S.G., Sz.Sz. és B.A. tanúk vallomásai, valamint az iratokhoz csatolt elektronikus levelezés is alátámasztja. A felperes a projektvezető kérése ellenére határidőre e-mailben a kért anyagot nem küldte meg, csak határidő után egy ismételt külön kérésre, hibás adatokkal készített el táblázatot, ábrát pontatlanul készített és az inflációs jelentésben súlyos szakmai hibát tartalmazó szöveg változatot készített, valamint a kockázati pályák elkészítése során is téves modellezést hajtott végre. A hibák egyenként is jelentős súlyúak voltak. [19] A lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként megállapította, hogy a felperes munkavégzésével kapcsolatban már
  4. nyarától kezdődően számos probléma merült fel, a problémákat a felperes felettesei jelezték a felperes részére, a
  5. évi vezetői teljesítményértékelése az igazgatóságon egyértelműen a leggyengébb volt, ennek ellenére a
  6. júniusi inflációs jelentés elkészítése során a felperes számos egyenként is súlyos szakmai hibát vétett, következésképp a felperes szakmai alkalmatlansága egyértelműen megállapítható volt. A tanúk vallomásai alátámasztották, hogy a felperes nem volt kellően együttműködő, munkavégzésével kapcsolatos kritikákat nehezen viselte, a szakmai instrukcióknak több alkalommal nem tett eleget, több alkalommal vitába keveredett a projektvezetővel, azaz az együttműködés hiányára történő hivatkozás is a tényeknek megfelelt. A felperes által elkövetett szakmai hibák súlyát és számát is értékelve a munkáltatói jognyilatkozatban foglalt indokok az okszerűség követelményét is kielégítették. [20] A felperes munkaviszonyának megszüntetésére egy folyamat eredményeként került sor, amelynek az egyes állomásait foglalta össze a munkáltatói intézkedés indoklása, éppen ezért nem tulajdonított kiemelkedő jelentőséget annak, hogy a
  7. évi növekedési jelentés egy fejezetének elkészítéséhez kapcsolódó indok a felperes munkaviszonyának megszüntetését megelőzően egy évvel korábban történt. A
  8. júniusi inflációs jelentéssel kapcsolatban jelentős időmúlást nem állapított meg, mivel a publikálást követően már június végén közölték a felperes vezetői, hogy a felperessel a továbbiakban nem kívánnak együtt dolgozni, azonban lehetőséget biztosítottak arra, hogy az alperes más szervezeti egységénél próbáljon elhelyezkedni. [21] Az elsőfokú ítélettel szemben a felperes terjesztett elő fellebbezést és kérte az elsőfokú ítélet megváltoztatását és az alperesnek a kereset szerinti marasztalását. Álláspontja szerint a felmondás indokai valótlanok, az általa elvégzett munka minősége kapcsán felmerült alperesi kritikák nem helytállóak. A meghallgatott tanúk vallomását nem lehet figyelembe venni, a tanúk kihallgatása nem tények, hanem vélemények kapcsán zajlott le. Sz.Sz. tanú a vallomása előtt felkészült a per tárgyából, illetve a perben tanúként kihallgatott személyek voltak azok, akik valójában a munkáltató által állított tények és körülmények halmazát kialakították, illetve szakértői érdekkörbe tartozó nyilatkozatot tettek. A becsatolt prezentációval kapcsolatban szükségessé vált S.G. tanúkénti meghallgatása, amelyet az elsőfokú bíróság elmulasztott. Rámutatott továbbá, hogy az elsőfokú bíróság tárgyaláson kívül hozta meg az ítéletét, és ez sérti az
  9. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett, az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában,
  10. november 4-én kelt Egyezmény (a továbbiakban Római Egyezmény) VI. cikkét, melyet kormányrendelet nem írhat felül. A per tárgyalás nélküli berekesztése azt jelenti, hogy az elsőfokú bíróság kontroll nélkül marad, a felek a nyilvános tárgyaláson nem gyakorolhatják jogaikat és sérül a közvetlenség elve. [22] Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását és a felperes perköltségben való marasztalását kérte. Álláspontja szerint az a tény, hogy a perben meghallgatandó tanú 1 munkaviszonyban áll a peres fél munkáltatóval, egyéb más ezt megalapozó körülmény fennállása hiányában nem teszi érdekeltté a tanút (Kúria Mfv.I.10.025/2002/3.). A tanúk elfogulatlanságukról nyilatkoztak és egyéb olyan adat sem merült fel, ami az elfogultságot megalapozta. A tanúk az általuk észlelt tapasztalatokról, tényekről, körülményekről tettek vallomást az elsőfokú bíróság előtt és a felperes munkavégzésének hiányosságait tárták fel vallomásaikban. Álláspontja szerint a lefolytatott bizonyítás alátámasztotta a felperes alkalmatlanságára és együttműködési képtelenségére vonatkozó felmondási indokot. [23] A fellebbezés nem alapos. [24] Az elsőfokú bíróság a szükséges bizonyítást lefolytatta, annak alapján a tényállást helyesen rögzítette, a másodfokú bíróság az érdemi döntéssel és annak indokaival is egyetértett. [25] A másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet helyes indokaira tekintettel a felperes fellebbezésével kapcsolatban az alábbiakra mutat rá: [26] A másodfokú bíróság egyetértett az alperessel, hogy a per tárgyalása során nem merült fel a meghallgatott tanúk elfogultságát megalapozó körülmény. Helyesen hivatkozott a Kúria Mfv.I.10.025/2002/
  11. számú határozatára, mely szerint önmagában az a tény, hogy a perben meghallgatandó tanú 1 munkaviszonyban áll a peres fél munkáltatóval, nem teszi őt érdekelté. A felperes nem megfelelő munkavégzéséről és a munkatársakkal, felettessel szembeni magtartásáról az alperes munkavállalóit kellett a bizonyítási eljárás során tanúként meghallgatni, nyilatkozatukat tévesen tulajdonította a felperes az alperes előadásának. Erre tekintettel a felperes terhére rótt kötelezettségszegésekkel kapcsolatos megállapításait az elsőfokú bíróság helyesen alapította a tanúk vallomásaira. [27] A felperes alaptalanul hivatkozott fellebbezésében arra is, hogy az elsőfokú bíróság a növekedési jelentés tartalmával kapcsolatos bizonyítást nem folytatta le. A növekedési jelentés tartalmával kapcsolatban nem volt helye mérlegelésnek, az ugyanis a munkáltató döntési jogkörébe tartozik, hogy a növekedési jelentés tartalmául milyen anyagot fogad el. Ebből következően az elsőfokú bíróság, bár külön nem indokolta, helyesen mellőzte az erre vonatkozó bizonyítást. Ugyanakkor a tanúk vallomása alapján tényként volt megállapítható, hogy a felperes által készített anyaggal kapcsolatban B.A. és S.G. jelezte a felperes felé annak nem megfelelőségét és a felperes a kritikákra emelt hangon, elutasítóan reagált. Tényként volt megállapítható az is, hogy ezt követően a felperes felettese a feladat elvégzését más munkavállalóra bízta. A másodfokú bíróság rámutat, hogy a felperes által elkövetett hibákat nem menti, hogy az általa készített anyag a leadást követően még több ellenőrzési fázison ment keresztül. [28] A tanúvallomások alátámasztották a
  12. júniusi inflációs jelentés kapcsán elkövetett hibákat, melyeket egyébként a felperesnek magának kellett felismernie. Az elsőfokú bíróság ítélete indokolásában megjelölte a felperes által készített anyag alperes által sérelmezett részeit, amely hibákat a felperes sem vitatott. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság az Mt.
  13. §
(2)bekezdésével és az Mt.
  1. § 82) bekezdésével összhangban állapította meg a felmondás jogszerűségét és utasította el a felperes keresetét. [29] A felperes fellebbezésében alaptalanul hivatkozott a Római Egyezmény VI. cikkére és arra, hogy az elsőfokú bíróság a nemzetközi szerződésbe ütközően hozta meg ítéletét, mely során a felek a nyilvános tárgyaláson nem gyakorolhatták jogaikat és a felek fair eljáráshoz fűződő joga sérült. [30] A Római Egyezmény
  2. Cikkének
  3. pontja szerint mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen nyilvánosan és ésszerű időn belül tárgyalja, és hozzon határozatot polgári jogi jogai és kötelezettségei tárgyában, illetőleg az ellene felhozott büntetőjogi vádak megalapozottságát illetően. Az ítéletet nyilvánosan kell kihirdetni, a tárgyalóterembe történő belépést azonban meg lehet tiltani a sajtónak és a közönségnek a tárgyalás teljes időtartamára vagy egy részére annyiban, amennyiben egy demokratikus társadalomban ez az erkölcsök, a közrend, illetőleg a nemzetbiztonság érdekében szükséges, ha e korlátozás kiskorúak érdekei, vagy az eljárásban résztvevő felek magánéletének védelme szempontjából szükséges, illetőleg annyiban, amennyiben ezt a bíróság feltétlenül szükségesnek tartja, mert úgy ítéli meg, hogy az adott ügyben olyan különleges körülmények állnak fenn, melyek folytán a nyilvánosság az igazságszolgáltatás érdekeit veszélyeztetné. [31] A Római Egyezmény
  4. Cikkének
  5. pontja alapján háború vagy a nemzet létét fenyegető más rendkívüli állapot esetén bármely Magas Szerződő Fél a jelen Egyezményben meghatározott kötelezettségeitől eltérő intézkedéseket tehet a helyzet szükségessége által feltétlenül megkívánt mértékben, feltéve, hogy az ilyen intézkedések nem ellentétesek egyéb nemzetközi jogi kötelezettségeivel. A
  6. pont szerint e rendelkezés alapján nem lehet eltérni a
  7. Cikk rendelkezéseitől, kivéve a jogszerű háborús cselekmények következtében okozott haláleseteket, vagy a
  8. Cikk,
  9. Cikk (
  10. bekezdés), valamint a
  11. Cikk rendelkezéseitől. [32] A veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló 74/
  12. (III. 31.) Korm. rendelet
  13. §
(1)bekezdése alapján ha a perben a veszélyhelyzet kihirdetése előtt még megtartott tárgyalás elhalasztását követően a veszélyhelyzet ideje alatt további eljárási cselekmény foganatosítása nem szükséges, vagy a bíróság a további eljárási cselekményeket az e rendelet szabályai szerint foganatosította, a bíróság írásban figyelmezteti a feleket a tárgyalás berekesztésére, és lehetőséget biztosít további nyilatkozatok írásban történő megtételére. A
(2)bekezdés alapján a bíróság az ítéletet tárgyaláson kívül hozza meg. [33] A Római Egyezmény felperes által hivatkozott
  1. Cikke azért nem sérült az elsőfokú bíróság eljárása során, mert a
  2. Cikk kifejezett felhatalmazást tartalmaz a nemzet létét fenyegető rendkívüli állapot esetére az egyezményben meghatározott kötelezettségtől eltérő intézkedések meghozatalára. A
  3. Cikk
  4. pontja felsorolja azokat az alapjogokat, amelyekre vonatkozó rendelkezésektől ilyen esetben sem térhet el a szerződő fél, azonban a
  5. Cikkben rögzített tisztességes tárgyaláshoz való jog nem tartozik ebbe a körbe. A koronavírus elleni védekezésről szóló
  6. évi XII. törvény preambulumában rögzítette a Római Egyezményben meghatározott rendkívüli állapot alapjául szolgáló körülményeket, és azt a célt, hogy a Kormány a COVID-19 fertőzés okozta tömeges megbetegedést okozó,
  7. évben bekövetkezett humánjárvány megelőzésére, illetve következményeinek elhárítására valamennyi szükséges rendkívüli intézkedést megtehesse. Ennek érdekében a 3.§
(1)bekezdése felhatalmazásán alapul a 74/
  1. (III. 31.) Korm. rendelet
  2. §
(2)bekezdése, ami az elsőfokú bíróság számára lehetővé tette az ítéletet tárgyaláson kívüli meghozatalát. [34] A fentiek alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 383. §
(2)bekezdésére és 386. §
(4)bekezdésére figyelemmel indokai alapján helybenhagyta. [35] A másodfokú bíróság a Pp. 82. §
(1)bekezdése alapján mellőzte a fellebbezési perköltségre vonatkozó rendelkezést, ugyanis az alperes az általa igényelt perköltséget a Pp. 81. §
(1)és
(5)bekezdése ellenére költségjegyzék előterjesztése útján nem számította fel. [36] A fellebbezési pertárgyérték (1.197.693 forint) alapulvételével az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 46. §
(1)bekezdése szerint számított 95.815 forint fellebbezési illetéket a felperes a fellebbezés előterjesztésével megfizette, ezért annak viseléséről külön nem kellett rendelkezni. Budapest, 2020. december 1. . Orosz Andrea s.k. a tanács elnöke dr. Asbóth Balázs s.k. előadó bíró dr.Laczó Adrienn Lilla s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.