Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 2.Mpkf.35.024/2021/
- A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a felperesi képviselő titkár által képviselt felperes neve (felperes címe.) kérelmezőnek a alperesi képviselő elnök által képviselt alperes neve (alperes címe) kérelmezett ellen üzemi tanács jelölt állításának megsértése iránt indított nemperes eljárásában a Budapest Környéki Törvényszék Munkaügyi Kollégiuma 33.Mpk.75.060/2020/
- számú végzése ellen a kérelmező
- sorszám alatti fellebbezési folytán - tárgyaláson kívül meghozta az alábbi végzést: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezi és az eljárást megszünteti. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság végzése és annak jogi indoka [1] A Budapest Környéki Törvényszék Munkaügyi Kollégiuma a
- december
- napján kelt 33.Mpk.75.060/2020/
- sorszámú végzésével megállapította, hogy a kérelmezett nem tett eleget a tájékoztatási kötelezettségének azzal, hogy az üzemi tanácstag választásról a kérelmezőt csak annak felhívását követően tájékoztatta, illetőleg, hogy a kérelmezett jogszabálysértően korlátozta 3 főben a kérelmező jelöltállítási jogosultságát. Az ezt meghaladó kérelmet elutasította és az illeték állam általi viseléséről rendelkezett. [2] A határozat indokolásában rögzítette, hogy a
- május 29-én megalakult kérelmezett
- szeptember 18-
- közötti időpontra üzemi tanács és munkavédelmi képviselő pótválasztást írt ki
- július
- és augusztus
- között meghatározva a jelöltállítási időszakot. [3] A kérelmező képviselője által a - helyesen - kérelmezett egyik tagjának
- július
- napján írt emailjében kifogásolta, hogy a kérelmezett elmulasztotta a megalakulásáról, ügyrendjéről, határozatairól tájékoztatni a kérelmezőt. Egyben kifejtette, megítélése szerint a szabályozás nem teszi lehetővé a póttagválasztást működő bizottságok esetében a megszűnés elkerülése érdekben. [4] A kérelmezett a másnap írt válasz e-mailjében arról tájékoztatta a kérelmezőt, hogy a pótválasztás kapcsán 3-3 jelölést tudnak elfogadni a kérelmezőtől, egyidejűleg kifejtette álláspontját a pótválasztás kiírásának jogszerűségéről és utalt arra is, hogy e körben a dolgozók tájékoztatása is megtörtént. [5] Az elsőfokú bíróság a kérelmezettnek az üzemi tanács pótválasztás kiírása jogszerűtlensége körében előterjesztett kérelmét részben találta alaposnak a munka törvénykönyvéről szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.)
- §
(1)-
(2)bekezdése, 240. §
(1)bekezdése, 242. §
(1)bekezdése, 6. §
(4)bekezdése, valamint 18. §
(1)-
(2)bekezdése alapján. [6] Megállapította, azzal, hogy a kérelmezett a kérelmezőt csak a jelöltállítási időszak kezdetét (
- július 6.) követően,
- július 9-én és csak a kérelmező felhívására tájékoztatta a jelöltállítási jogosultságáról, az Mt.
- §
(1)bekezdésébe ütközően járt el. A kérelmezett eljárása a tájékoztatási kötelezettsége megsértését is jelentette az EBH.2017.M.
- számú döntés értelmében. Kifejtette, nem minősül a városi székhelyű kérelmező jelöltállításról való tájékoztatásának az, hogy a kérelmezett a város2i telephelyen lévő munkavállalók részére adta meg a tájékoztatást a jelöltállításról. [7] Megalapozottnak találta a kérelmező azon hivatkozását is, hogy a kérelmezett jogszabálysértően korlátozta 3 főben a jelöltállítási jogosultságát, mivel az Mt.
- §
(1)bekezdése ilyen korlátozást nem tartalmaz. [8] Elutasította ugyanakkor az annak megállapítására irányuló kérelmet, hogy a kérelmezett az Mt. 237. §
(2)bekezdésébe ütközően írta ki a „pótválasztást", mivel ezen jogszabályi rendelkezés nem zárja ki, hogy az üzemi tanácstagok számának csökkenése esetén a kérelmezett választást írjon ki. Alaptalannak találta annak megállapítását, hogy a „pótválasztás" az Mt.
- §-ba ütközött, mivel az ott szabályozott, az üzemi tanács megszűnésére vonatkozó esetkörök jelen esetben nem állnak fenn. A kérelmező fellebbezése [9] Az elsőfokú végzés ellen a kérelmező élt fellebbezéssel és annak részbeni megváltoztatásával a kérelme szerinti döntés meghozatalát, valamint az azóta lezajlott üzemi tanácsi, munkavédelmi képviselői „pótválasztás" eredményének megsemmisítését kérte. [10] Fellebbezésében fenntartotta az elsőfokú nemperes eljárásban előadott azon álláspontját, hogy a kérelmezett a „pótválasztás" kiírásával megsértette az Mt.
- §
(2)bekezdését és a
- §-át. [11] Hangsúlyozta, a 2019-es üzemi tanács választáson 9 tagú üzemi tanács alakult, amely jelenleg 6 taggal működik. Az Mt.
- §
(2)bekezdése létszámnövekedés miatti új üzemi tanácstag választásról rendelkezik, a munkáltatónál azonban a munkavállalói létszám nem növekszik, hanem csökkenő tendenciát mutat. A kérelmezett pótválasztásra megfogalmazott céljai az Mt.
- §-nak sem felelnek meg, mivel az üzemi tanács tagjainak csökkenése nem éri el az egyharmaddal való csökkenés mértékét. Hangsúlyozta, hogy az Mt.
- §-ától üzemi megállapodással sem lehetséges az eltérés és az elsőfokú bíróság álláspontja az Mt.
- §
(2)bekezdésében foglaltaknak a kiterjesztését jelenti, egyben az Mt. szellemiségével ellentétes. Ez a jogszabályhely nem alkalmazható sem az üzemi tanács tagjainak csökkenése, sem a munkavállalói létszám csökkenése, sem annak az esetnek az orvoslására, amikor a munkavállalók eredetileg nem választottak póttagot. Ellenkező esetben a pótválasztás engedélyezésével elkerülhető lenne a teljes üzemi tanács megújítása, amely sérti azon Mt. 236. §
(3)bekezdése szerinti kötelező rendelkezést, hogy az üzemi tanácsot 5 évre választják meg a választásra jogosultak. A kérelmezett fellebbezési ellenkérelme [12] A kérelmezett fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú végzés helybenhagyását kérte, annak helyes indokai alapján. Mindenekelőtt hangsúlyozta, nincs törvényi akadálya és a gyakorlatban elfogadott a pótválasztás abban az esetben, ha az Mt.
- § f) pontja szerinti csökkenés nem következik be az üzemi tanács létszámában. Álláspontja szerint a pótválasztás során megválasztott tisztségviselők mandátuma egyébként is megegyezik a jelenlegi tanácstagok mandátumával. A kérelmező fellebbezésével ellentétben úgy nyilatkozott, hogy a munkavállalói létszám nem csökkenést mutat, hanem jelenleg is emelkedik. A másodfokú bíróság döntése és annak jogi indokai [13] Jelen nemperes eljárásban a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló
- évi CXVIII. törvény (a továbbiakban: Bpntv.)
- §
(1)bekezdése alapján a bírósági polgári nemperes eljárásokban - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályait a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel kell alkalmazni. [14] Így irányadó a Pp.
- §
(1)bekezdése, miszerint a felek perbeli jog-és cselekvőképességét, ha ezek iránt kétség merül fel, a bíróság az eljárás bármely szakaszában hivatalból vizsgálja. [15] A Pp.
- §-ában rögzített - főszabály - szerint a perben fél az lehet, akit a polgári jog szabályai szerint jogok illethetnek és kötelezettségek terhelhetnek. Ez a szabályozás kiegészül a munkaügyi perekben, illetve a munkaügyi nemperes eljárásokban irányadó további, a Pp.
- §
(1)bekezdésében meghatározott speciális perbeli jogképességi szabállyal. Ennek értelmében fél lehet az a szakszervezet, munkáltatói érdeképviseleti szervezet vagy üzemi, közalkalmazotti tanács is, amelynek egyébként nincs perbeli jogképessége. Mindezen szabályozásból kitűnik, hogy a Pp. perbeli jogképességgel a választási bizottságot nem ruházza fel. [16] Ezen rendelkezésekkel összhangban az Mt. 285. §
(1)bekezdése is úgy rendelkezik, hogy a munkavállaló és a munkáltató munkaviszonyból vagy ezen törvényből származó, a szakszervezet, az üzemi tanács, az e törvényből vagy kollektív szerződésből vagy üzemi megállapodásból származó igényét bíróság előtt érvényesítheti. [17] A Kúria Mpk.X.294/2019/
- számú végzésében is rögzítette, hogy az üzemi tanács választás lebonyolításával vagy eredményének megállapításával kapcsolatban az igény az üzemi tanáccsal és nem a választási bizottsággal szemben érvényesíthető. Ez következik az Mt.-nek az üzemi tanács megválasztására, megalakulására és megszűnésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseiből is. Az üzemi tanács ugyanis a választásának napján megalakul, de az Mt.
- § h) pontja alapján megszűnik, amennyiben a bíróság a választás eredményt megsemmisíti. [18] Hangsúlyozza a másodfokú bíróság, hogy kógens szabályok vonatkoznak arra, ki indíthat munkaügyi pert, vagy nemperes eljárást és ki lehet annak alperese, illetve kérelmezettje. Abból a körülményből, hogy a kérelmező a kérelmét az Mt. rendelkezéseire alapította, még nem következik, hogy az üzemi tanács választással kapcsolatban nemperes eljárásban a perbeli jogképességgel nem rendelkező választási bizottsággal szemben igényt érvényesíthetne. A választási bizottsággal szemben a kérelemmel érvényesített jog a kérelmezőt nem illette meg, mivel a kérelmezett perbeli legitimációval nem rendelkezett. [19] Mindezekre tekintettel a másodfokú bíróság a Pp.
- §-a alapján az elsőfokú bíróság végzését a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül teljes egészében hatályon kívül helyezte és a nemperes eljárást a Pp.
- §
(1)bekezdés a) pontja alapján - hivatkozva a Pp. 176. §
(1)bekezdés e) pontjára - hivatalból megszüntette. A megjelölt megszüntetési ok már az elsőfokú eljárásban is fennállt, de azt az elsőfokú bíróság nem észlelte, ugyanakkor az eljárás megszüntetésének alapjául szolgáló hiány (azaz a kérelmezett jogképessége) a másodfokú eljárásban - a felek megfelelő határidővel való felhívása ellenére - értelemszerűen nem pótolható, vagy az eljárás jóváhagyásával sem orvosolható. Erre figyelemmel az említett hiány pótlására, illetve az eljárás jóváhagyására a másodfokú bíróság nem hívhatta fel a kérelmezőt. Záró rendelkezések [20] A felek másodfokú perköltséget nem számítottak fel, ezért e körben mellőzte a határozathozatalt a másodfokú bíróság a Pp. 82. §
(3)bekezdése alapján. [21] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes. [22] Figyelemmel arra, hogy az eljárás megszüntetési ok már az elsőfokú eljárás során is fennállott, így a másodfokú bíróság végzése elleni fellebbezést a Pp. 365. §
(2)bekezdése kizárja (Új Pp. Konzultációs Testület állásfoglalása 6.). Budapest,
- március
- . Orosz Andrea s.k. a tanács elnöke dr. Szalai Beatrix s.k. előadó bíró dr. Laczó Adrienn Lilla s.k. bíró