Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.20.729/2020/
- A Fővárosi Ítélőtábla a felperes jogi képviselője (felperes jogi képviselőjének címe) által képviselt felperes neve(felpres címe) felperesnek - a alperes jogi képviselője (alperes jogi képviselőjének címe) által képviselt alperes neve(alperes címe) alperes által határozat hatályon kívül helyezése iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
- szeptember
- napján kelt 33.P.22.887/2019/
- számú -
- sorszám alatt kiegészített - ítélete ellen a felperes
- sorszám alatt benyújtott fellebbezése folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság kiegészített ítéletét - az ügy érdemét nem érintve helybenhagyja. Kötelezi a felpereset 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 6.000 (hatezer) forint + áfa másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] A felperes a keresetében az alperes
- március
- napján megtartott küldöttgyűlésének határozatai és a küldöttgyűlésen megtartott tisztségviselő választás eredménye hatályon kívül helyezését kérte, továbbá új határozat hozatalát, új tisztségviselő választás elrendelését. [2] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Ellenkérelmében elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a felperes a Ptk. 3:
- § alapján nem rendelkezik kereshetőségi joggal és így a Pp.
- §
(1)bekezdés g) pontja, a Pp. 240. §
(1)bekezdés a) pontja alapján az eljárás megszüntetésének van helye. Ezen túlmenően arra is hivatkozott, hogy a felperes a Ptk. 3:36. §
(1)bekezdésében meghatározott 30 napos perindítási határidőt is elmulasztotta. [3] Az elsőfokú bíróság a kiegészített ítéletében a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 45.000 forint perköltséget. Megállapította, hogy 18.000 forint eljárási illeték az állam terhén marad. Az ítélet indokolása értelmében az alperes
- március
- napján küldöttgyűlést tartott. A meghívó szerint napirenden az elnök, az ellenőrző bizottság, valamint a fegyelmi bizottság beszámolója, ezek megvitatása, a választási jelölőbizottság előterjesztése és tisztségviselők választása volt. A felperes az alperes sportszövetsége tagjaként vett részt a küldöttgyűlésen és indult a tisztségviselő választáson mint elnökjelölt. Az elsőfokú bíróság a Ptk. 3:
- §, valamint a Ptk. 3:
- §
(1)bekezdés felhívásával rámutatott a hatályos jogban az anyagi jogi határidő számítására vonatkozó rendelkezésekre. A 4/
- PJE jogegységi határozatban kifejtettekre is figyelemmel, mivel az alperes külön hivatkozott a 30 napos anyagi jogi elévülési jellegű határidő elmulasztására, az elsőfokú bíróság ezt vizsgálta, és megállapította, hogy a felperes elmulasztotta a kereset benyújtására vonatkozó anyagi jogi határidőt, mivel a
- március
- napján tartott küldöttgyűlésen részt vett személyesen, melyhez képest a keresetét csak
- május
- napján terjesztette elő. Mindezek alapján megítélése szerint a felperes nem hivatkozhatott alappal arra, hogy a küldöttgyűlésről a jegyzőkönyvet, illetve a határozatokat nem kapta meg írásban, figyelemmel arra, hogy a jogszabályokból következően a keresetre nyitva álló határidő akkor kezdődik, amikor arról a kereset indításra jogosult tudomást szerez, vagy szerezhetett volna. Ez pedig a küldöttgyűlés napja volt. Mindezek alapján a szükségtelennek ítélt bizonyítási indítványok mellőzésével a keresetet elutasította. A perköltségről a Pp.
- §
(1)és
(2)bekezdés, 82. §
(1)és
(2)bekezdés, valamint 83. §
(1)és
(2)bekezdés alapján határozott. [4] A kiegészített ítélet ellen a felperes nyújtott be fellebbezést a Pp.
- § szerint az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését kérve. A Pp.
- §
(2)bekezdésre alapítottan módosított fellebbezése értelmében az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a keresetének teljes mértékben helyt adó döntés meghozatalát kérte a Pp. 383. § alapján. A felülbírálati jogkört a Pp. 369. §
(3)bekezdés
- c)és
- d)pontjában jelölte meg. Így kérte a Ptk. 3:37. §
(1)bekezdés alapján az alperes
- március
- napján megtartott küldöttgyűlése valamennyi határozatának és a küldöttgyűlésen megtartott tisztségviselő választás eredményének hatályon kívül helyezését és új határozat meghozatalát, valamint új tisztségviselő választás elrendelését. Kérte továbbá az alperes kötelezését az első- és a másodfokú perköltség megfizetésére a 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet
- §
(1)bekezdés alapján megállapított ügyvédi munkadíjban. Hangsúlyozta, hogy a Ptk. 3:
- § utolsó mondata alapján az egy éves jogvesztő határidőn belül akkor is meg lehet a peres eljárást indítani, ha már eltelt a határozat meghozatalától 30 nap, de a határozatot megtámadó fél csak később szerzett tudomást a határozatról, vagy mulasztását kimenti. Nem vitatta, hogy a keresettel megtámadott határozat, a tisztségviselő választás eredményét kihirdető határozat meghozatalakor jelen volt, továbbá a keresetlevél benyújtására
- május
- napján került sor. Előadta, hogy a határozat jogszabálysértő voltáról azonban csak akkor szerzett tudomást, amikor azt az alperes a honlapján közzétette, azaz
- április
- napján. Így a határozat jogszabálysértő, illetőleg alapszabályba ütköző mivoltáról csak a határozat meghozatalát követő
- napon szerzett tudomást. Utalt arra, hogy a
- április 23-i határidő előtt is többször kérte az alperestől a jegyzőkönyv és a határozat kiadását, amelyet az alperes nem teljesített. Mindezek alapján, figyelemmel a korábbi részletes előadására is, nem volt abban a helyzetben, hogy a határozat jogszabályba vagy alapszabályba ütköző voltáról tudomása legyen, nem beszélve a hatályos eljárási törvény szigorú tartalmi és formai követelményeiről, mely szerint részletesen ki kell fejtenie, hogy miért, mennyiben, milyen okból ütközik a határozat jogszabályba vagy alapszabályba. Megítélése szerint ezzel a keresetindítási határidő elmulasztását igazolta, és a kimentési okokat részletesen kifejtette már az elsőfokú eljárásban is, amelyet az elsőfokú bíróság nem vett figyelembe. A Pp.
- §
(1)bekezdés alkalmazását kérte a döntés meghozatalakor az ítélőtáblától. A már előterjesztett bizonyítékokon és indítványokon kívül más bizonyítékra nem kívánt hivatkozni, a keresetben megjelölt bizonyítási indítványait továbbra is fenntartotta. [5] Az alperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Költségigényét 6.000 forint + áfa összegben terjesztette elő. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, az abból levont jogkövetkeztetése, jogi álláspontja megalapozott. Kiemelte, hogy a keresetindítási határidőnél nincs jelentősége a határozat jogszabálysértő voltáról való tudomásszerzésnek, a határozat meghozataláról szóló jegyzőkönyv kézhezvételének. Fenntartotta az elsőfokú eljárásban tett nyilatkozatát. [6] A fellebbezés az alábbiak szerint nem alapos. [7] Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 376. § alapján tárgyaláson kívül bírálta el a felek tárgyalás tartása iránti kérelme hiányában. [8] A felperes a határidőben előterjesztett fellebbezésében kizárólag a Pp. 381. § alapján kérte az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását. Az ítélőtábla Pf. 2. sorszámú végzésével felhívta a felperest, jelölje meg azt az eljárási szabályt, amelynek megsértésére alapozva kéri a Pp. 381. § szerinti hatályon kívül helyezést. A felperes ezt követően a Pp. 375. §
(2)bekezdés a) pontja felhívásával a fellebbezését akként módosította, hogy az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a keresetének helyt adást kért a Pp.
- § alapján. A fellebbezése indokait változatlanul adta elő, a fellebbezésében keresetváltoztatással sem élt. [9] A Pp.
- §
(1)bekezdés b) pontja szerint a fellebbezés az ítélet megváltoztatására, vagy hatályon kívül helyezésére irányulhat. A
(2)bekezdés kimondja, az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését a fél - az ítélet megváltoztatására irányuló kérelem nélkül - a 379 - 381 §-ban foglaltakra hivatkozva kérheti. A Pp.
- § eljárási szabálysértés miatti hatályon kívül helyezési okot jelöl meg. A Pp.
- § értelmében, ha a fél az ítélet megváltoztatására irányuló kérelem nélkül kizárólag az ítélet hatályon kívül helyezését kérte és fellebbezése megalapozatlan, a másodfokú bíróság ítéletével - az ügy érdemét nem érintve - az elsőfokú ítéletet helybenhagyja. A Pp.
- §-ából következik, hogy amennyiben a fellebbezés nem irányul az ítélet megváltoztatására, csak kizárólag az ítélet hatályon kívül helyezésére, a másodfokú bíróság az érdemi döntést nem bírálhatja felül. A fentiekből az is következik, hogy az eredetileg az ítélet hatályon kívül helyezésére irányuló fellebbezési kérelem nem módosítható az ítéletet érdemben támadó, az ítélet megváltoztatása iránti fellebbezési kérelemre. Ez következik még az alábbiakból is: A fellebbezés megváltoztatásának a lehetősége a fellebbezési eljárásban kivételes és meghatározott törvényi feltételekhez kötött. A felperes a fellebbezésének a tartalmát nem, csak a fellebbezési kérelmét változtatta meg. A felperes tehát a keresetét nem változtatta meg, változatlan tény- és jogállítás mellett módosította a fellebbezési kérelmét, amelyet a Pp.
- §
(2)bekezdésére alapított. A Pp. 375. §
(1)bekezdése a fellebbezési kérelemnek az elsőfokú ítéletnek fellebbezéssel nem érintett részére történő kiterjesztését kategorikusan kizárja, s a 371. §
(1)bekezdés d) pontja szerint megjelölt tartalmának megváltoztatását is csupán a
(2)bekezdésben írott kivételekkel engedi. A felperes fellebbezés változtatása nem a fellebbezésnek a Pp. 371. §
(1)bekezdés d) pontja szerinti tartalmát, hanem annak petitumát érintette, így a fellebbezés megváltoztatásának alapjául felhívott jogszabály alkalmazására nem kerülhetett sor. [10] Mindezek alapján a fellebbezési kérelem megváltoztatására eljárási lehetősége nem volt a felperesnek. [11] Az ítélőtábla rámutat arra, hogy a fellebbezési kérelem indokai, a keresetindítási határidő betartottsága, az a körben az elsőfokú bíróság által értékelt tények, körülmények, nem eljárási szabálysértés körében értékelendők. A keresetindítási határidő anyagi jogi határidő, így megtartottságának vizsgálata az elsőfokú ítélet érdemi, anyagi jogi felülbírálatához tartozik, melyhez kapcsolódhatott volna a másodfokú bíróságnak az ítélet érdemi fülbírálata eredményeként a Pp. 384. §
(2)bekezdés b) pontján alapulóan az ítélet hatályon kívül helyezése. A felperes hatályon kívül helyezésre irányuló fellebbezési kérelme azonban nem irányult ilyen másodfokú döntésre és az a korábban felhívott jogszabályi rendelkezések értelmében nem is irányulhatott és utóbb a fellebbezési kérelem módosítására sem adhatott alapot. [12] A kifejtettek értelmében az ítélőtábla a fellebbezési kérelem módosítását nem vehette figyelembe, azt figyelmen kívül hagyta, és az eredeti fellebbezési kérelem alapján bírálta el az elsőfokú ítélet megalapozottságát. [13] A keresetindítási határidő elmulasztása, annak igazolása és a kimentés körében előadottak figyelembevétele és vizsgálata az érdemi döntésre hat ki és nem eljárási szabálysértésként értékelhető. A fellebbezés indokaiként előadottak az ítélet anyagi jogi felülbírálata során lettek volna értékelhetők. A felperes eredeti fellebbezése az ítélet megváltoztatására nem irányult, ezért a már fentebb kifejtettekre is figyelemmel a fellebbezési kérelem korlátja alapján az ítélőtábla kizárólag az eljárási szabálysértés fennállását vizsgálhatta. A felperes eljárási szabálysértést nem jelölt meg. Az elsőfokú bíróság a Pp. 379 - 380. § -ban foglalt - kötelező hatályon kívül helyezést eredményező - eljárási szabályt nem sértett. [14] Az ítélőtábla ezért a Pp. 382. § alapján az ügy érdemét nem érintve, az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. [15] A másodfokú bíróság a Pp. 82. § alapján határozott a másodfokú perköltség viseléséről, a Pp. 80-81 § és a 32/2003.(VIII.22.) IM. rendelet 3. §
(4)
(5)bekezdés és 4/A. §
(1)bekezdés szerint, mivel a meg nem határozható pertárgyérték miatt a kifejtett ügyvédi tevékenységgel arányban állt az alperes által perköltségként megjelölt ügyvédi munkadíj. Budapest, 2021. február 25. Dr. Németh László s.k. a tanács elnöke . Merőtey Anikó s.k.. Molnár Ágnes s.k. előadó bíró bíró