éó A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: Kpkf.VII.39.440/2021/
- A tanács tagjai: . Zanathy János a tanács elnöke Deutschné dr. Kupusz Ildikó előadó bíró . Farkas Katalin bíró A felperes: Magyar Közút Zrt. A felperes képviselője: Szöllősi Ügyvédi Iroda Az alperes: ... Megyei Kormányhivatal Az alperes képviselője: ...kamarai jogtanácsos A per tárgya: egészségbiztosítási ellátás megtérítése A fellebbezést benyújtó fél: felperes A fellebbezni kért határozat: Fővárosi Törvényszék 25.K.706.461/2020/
- számú végzésével kijavított 25.K.706.461/2020/
- számú végzése Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 25.K.706.461/2020/
- számú végzésével kijavított 25.K.706.461/2020/
- számú végzését hatályon kívül helyezi és a Fővárosi Törvényszéket az eljárás folytatására utasítja. A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás A fellebbezés elbírálásának alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3] Az ... Kft. munkavállalója, ...
- június
- napján ..., az ... úton motorkerékpárjával szabályosan közlekedve kátyúba hajtott és elesett. A baleset következtében a bal válla sérült. Az ... Kft. a munkavállalója balesetét üzemi balesetnek ismerte el. Az alperes a
- december
- napján kelt ... számú fizetési meghagyásával a felperest, mint a balesettel érintett közút kezelőjét 546.653 forint egészségbiztosítási ellátás és járulékai megfizetésére kötelezte. A felperes
- január
- napján – a fizetési meghagyásban foglalt jogorvoslati tájékoztatásnak megfelelően – a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz címzett keresetében a fizetési meghagyás megváltoztatását, másodlagosan megsemmisítését és az alperes új eljárás lefolytatására utasítását kérte. Az alperes védiratában az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló
- évi CCXXII. törvény (E-ügyintézési tv.)
- §
(5)bekezdésének [3] [4] sérelmére hivatkozva a keresetlevél hatálytalanságát állította. Érdemben a kereset elutasítását a fizetési meghagyásban foglalt ténybeli és jogi indokok megismétlésével kérte. Az alperes a keresetet – védiratával együtt – az alperes nyilvántartása szerinti, a felperes szigetszentmiklósi székhelye szerint illetékes Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz továbbította. A
- április
- napját követően az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló
- évi CXXVII. törvény (Módtv.) és a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (Kp.)
- április
- napjától hatályos
- §
(1)bekezdése alapján a keresetlevél a Budapest Környéki Törvényszékhez került, amely a Kp. 13. §
(1),
(3),
(4)bekezdései, 14. §
(3)bekezdése, 47. §
(1)bekezdése alkalmazásával az illetékességének hiányát megállapította és elrendelte a keresetlevél áttételét a Fővárosi Törvényszékhez. Az elsőfokú bíróság végzése [5] Az elsőfokú bíróság illetékességének hiányát állapította meg és a keresetlevelet a per irataival együtt a Debreceni Törvényszékhez rendelte áttenni a Kp. 13. §
(1)bekezdés e) pontja,
(2)bekezdése, a Polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (Pp.)
- §
(1)és
(3)bekezdése, a bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló
- évi CLXXXIV. törvény (Betv.)
- számú melléklet
- pontja, valamint a 2/
- KJE jogegységi döntésben foglaltak alkalmazásával. Megállapította, hogy a per tárgya a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló
- évi LXXXIII. törvény (Ebtv.)
- § és
- §-án alapuló megtérítési kötelezettség, amelynek elbírálására az Ebtv. végrehajtásáról szóló 217/
- (XII.1.) Korm.rendelet (Kr.)
- §
(5)bekezdése, 49. §
(5)bekezdés d) pontja szerinti eljárásban az Ebtv.
- §-án alapuló követelés esetén a foglalkoztató székhelye szerinti kormányhivatal az illetékes. A foglalkoztató felperes székhelye ...megyében, ...városban található, ezért a Kp.
- §
(1)bekezdés e) pontja és
(2)bekezdése alapján a Debreceni Törvényszék az illetékes, ezért a bíróság a keresetlevelet a Kp. 47. §
(1)bekezdése alapján a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Debreceni Törvényszékhez tette át. A fellebbezés [6] [7] A felperes fellebbezésében a Fővárosi Törvényszék kijavított végzésének megváltoztatását és az eljáró bíróság illetékességének megállapítását kérte. Hangsúlyozta, hogy kereseti kérelmét nem a Budapest Környéki Törvényszékhez, hanem a beadáskor hatályos Kp. 13. §
(3)bekezdés c) pontját alkalmazva a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz címzetten nyújtotta be. Cégkivonatának csatolásával előadta, hogy székhelye ..., ... szám alatt van, ezért a kereset elbírálásra a Fővárosi Törvényszék rendelkezik illetékességgel. A felperes szolnoki igazgatósága székhelyként nem nyilvántartott, ezért ez a Debreceni Törvényszék illetékességét sem alapozhatja meg. Az alperes a fellebbezésre észrevételt nem tett. A Kúria döntése és jogi indokai A fellebbezés megalapozott az alábbiak szerint. A Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp. 112. §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó 108. §
(1)bekezdése szerint a fellebbezés keretei között bírálta felül. [10] A felperes keresetlevelét
- január
- napján terjesztette elő. A Kúria ítélkezési gyakorlata szerint [Kpkf. VI. 40.298/2020/2., Kpkf. VI. 40.328/2020/2., Kpkf. VII. 39.392/2021/4.] a
- április
- napja előtt előterjesztett keresetlevél alapján indult perben a bíróság illetékességét elsődlegesen a keresetlevél benyújtásának időpontjában hatályos szabályokra figyelemmel kell megállapítani. Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a per tárgya az Ebtv. 67.§ -
- §[8] [9] ában foglalt szabályozás szerint egészségbiztosítási megtérítési kötelezettségből származik, ezért a társadalombiztosítási ellátással kapcsolatos perre vonatkozó illetékességet – a Kp.
- §
(3)bekezdésére figyelemmel – a keresetlevél benyújtásának időpontjában a Kp. 13. §
(4)bekezdésében meghatározott, a felperes székhelye szerinti bíróság alapozta meg. A felperes székhelye a cégkivonat adatai szerint
- március
- napjától kezdődően ..., ... szám alatt található, ezért a per elbírálására a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság rendelkezett illetékességgel. A felperes keresetlevelében valóban utalt a ..., .... szám alatti „székhelyre”, a közhiteles adatokat tartalmazó cégnyilvántartás adatai azonban cáfolták, hogy a felperes szolnoki székhellyel került volna bejegyzésre, ezért az az illetékesség megállapításakor nem volt figyelembe vehető. Az illetékességet megalapozó, a Kp.
- §
(4)bekezdése szerinti felperesi székhely adatok – ellenkező bizonyításáig – csak a cégnyilvántartásból állapíthatók meg. [11] A
- március 31-én folyamatban levő ügyeket a Módtv.
- §-ával módosított Kp.
- §
(7)bekezdés a) pontja értelmében a korábban mint a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság illetékességébe tartozó ügyek elbírálására a Fővárosi Törvényszék az illetékes. [12] Mindezek alapján a Kúria az elsőfokú bíróság kijavított végzését a Kp. 114. §
(2)bekezdés b) pontja alkalmazásával hatályon kívül helyezte és a Fővárosi Törvényszéket az eljárás folytatására utasította. Záró rész Tekintettel arra, hogy a Kúria nem az eljárást befejező végzést hozott, ezért a perköltségről nem kellett rendelkeznie [Kp. 35. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 82. §
(1)bekezdése]. [14] A végzés elleni további jogorvoslati lehetőséget a Kp. 112. §
(2)bekezdése és a 116. §
(1)bekezdés d) pontja zárja ki. [15] A Kúria a Kp. 114. §
(1)bekezdése szerint a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálta el. [13] ,
- március
- . Zanathy János s.k. a tanács elnöke, Deutschné dr. Kupusz Ildikó s.k. előadó bíró, Dr. Farkas Katalin s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő