← Magyarország

Kpkf.39320/2021/2 – Kúria

éó A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: Kpkf.VII.39.320/2021/

  1. A tanács tagjai: . Zanathy János a tanács elnöke . Farkas Katalin előadó bíró . Bérces Nóra bíró A felperes: Az alperes: Budapest Főváros Kormányhivatala A per tárgya: társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata A fellebbezést benyújtó fél: felperes A fellebbezéssel érintett határozat: Fővárosi Törvényszék 6.K.706.898/2020/
  2. Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 6.K.706.898/2020/
  3. számú végzését hatályon kívül helyezi és a kézbesítési kifogásnak helyt ad. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás Tényállás [1] [2] A felperes baleseti járadék feléledése iránti kérelmét az alperes elutasította. A bíróság a 6.K.702.511/2020/
  4. számú végzésében 15 napos határidővel nyilatkozattételre hívta fel a felperest, kéri-e igazságügyi orvosszakértő kirendelését, csatolta a nyilatkozattételre szolgáló nyomtatványt, valamint tájékoztatta a felperest a bizonyítási teherről és a nyilatkozattétel elmaradásának következményéről. A bíróság postai kézbesítést igazoló kézbesítési igazolás adatai alapján a küldeményt
  5. július
  6. napján kézbesítettnek tekintette, és tekintettel arra, hogy a felperes nem indítványozta határidőn belül az igazságügyi orvosszakértő kirendelését, a keresetet elutasította a 6.K.706.898/2020/
  7. számú ítéletével. A felperes az ítéletet
  8. október
  9. napján vette kézhez, az abban foglaltakra az aznap kelt és postára adott beadványában észrevételt tett. Előadta, hogy az ítélet tévesen és valótlanul tartalmazza a [15] és [16] bekezdéseben foglaltakat, mert nem kapta meg a
  10. sorszámú nyilatkozattételre felhívó végzést, arról az ítéletből értesült. Fellebbezési jog hiányában az eljárás folytatására tett – tartalma szerint – kérelmet. A bíróság a 3-I. sorszámú végzésében tájékoztatta a felperest, hogy az eljárást folytatni már nem tudja, mivel az ítélet ellen rendes perorvoslatnak nincs helye. Mellékelten [3] megküldte a 6.K.702.511/2020/
  11. számú végzés átvételét igazoló kézbesítési igazolást. A felperes a 3-I. sorszámú végzés
  12. november 12-i átvételét követően
  13. november
  14. napján kelt és aznap postára adott beadványában igazolási kérelmet terjesztett elő. Előadta, hogy a csatolt kézbesítési igazolás valótlanul igazolja azt, hogy a 6.K.702.511/2020/
  15. számú végzést
  16. július
  17. napján átvette volna. A felperes a küldemény azonosító alapján felderítette, hogy a posta küldeménynaplója szerint a küldeményt 11 óra 18 perckor vette át. Előadta, hogy ezen a napon Ausztriában tartózkodott, amelynek igazolására számlamásolatokat és bankszámlakivonatot csatolt, amelyekből kitűnően a szóban forgó napon 12 óra 54 perckor üzemanyagot vásárolt ..., ..., a lakóhelyétől 2 óra 48 perces autóútnyi távolságra lévő benzinkúton, 13 óra 31 perckor, valamint 16 óra 35 perckor ausztriai üzletekben vásárolt. A felperes álláspontja szerint a posta által a bíróságra visszaküldött kézbesítési igazolás hamis adatot tartalmaz. Az elsőfokú bíróság döntése [4] A bíróság a felperes beadványát – annak tartalma alapján – kézbesítési kifogásnak tekintette, és a Kp.
  18. §

(1)bekezdés c) pontja alapján alkalmazandó Pp.
  1. §,
  2. §-ai alapján bírálta el. Ennek során a bíróság a 6.K.706.898/2020/
  3. számú végzésében megállapította, hogy a felperes az ítélet átvételének napján előterjesztett észrevételt a Pp.
  4. §
(1)bekezdésében meghatározott 15 napos szubjektív határidőn belül adta postára, azonban azt nem indokolta, a kézbesítés szabálytalanságát alátámasztó okiratokat nem csatolta, így azt a bíróság kézbesítési kifogásként nem tudta figyelembe venni. A 2020. november 16. napján benyújtott kézbesítési kifogás azonban a Pp. 138. §
(2)bekezdésében meghatározott három hónap objektív határidőn túl,
  1. július
  2. (helyesen július 9.) napjától számítottan
  3. október
  4. napján került benyújtásra. A határidő elmulasztásának kimentésére – az igazolás kizárása miatt – nincsen mód. A bíróság a fenti indokolással a felperes kézbesítési kifogását visszautasította. A fellebbezés [5] [6] [7] A felperes a
  5. december
  6. napján előterjesztett fellebbezésében a 6.K.706.898/2020/
  7. számú ítélet hatályon kívül helyezését kérte a Pp.
  8. §
(3)-
(4)bekezdéseinek megsértésére hivatkozással. Előadta, hogy álláspontja szerint a bíróság tévesen határozta meg a kézbesítési fikció kezdetét, mert a határidőt a Pp. 138. §
(3)bekezdése szerint a tudomásszerzéstől kell számítani. Kifejtette, hogy a bíróság 3-I. sorszámú végzésének átvételekor,
  1. november
  2. napján – a kézbesítési igazolás alapján ténylegesen
  3. november
  4. napján – szerzett tudomást arról, hogy a posta hamis tartalmú igazolást állított ki a kézbesítésről. Ekkor,
  5. november
  6. napján panasszal élt a postán, amelyre emailben
  7. november
  8. napján kapott választ. A fellebbezéshez mellékletként csatolt válaszlevélben a posta arról tájékoztatta a felperest, hogy a 6.K.702.511/2020/
  9. számú végzést tartalmazó küldemény kézbesítése nem a szabályok szerint történt. Hangsúlyozta, hogy
  10. november
  11. napján szerzett tudomást arról, hogy a posta téves tartalmú vétívvel igazolta a bíróság részére a 6.K.702.511/2020/
  12. számú végzés átvételének időpontját. Az alperes észrevételt nem terjesztett elő. A Kúria döntése és jogi indokai [8] [9] A fellebbezés megalapozott az alábbiak szerint. A Kp.
  13. §
(1)bekezdés c) pontja alapján alkalmazandó Pp. 138. §
(1)bekezdése szerint a címzett annál a bíróságnál, amelynek eljárása alatt a kézbesítés történt, a
(4)bekezdésben meghatározott okokból kifogást terjeszthet elő
  1. a)- kézbesítési fikció alapján kézbesítettnek tekintett irat esetén - a kézbesítési fikció beálltáról,
  2. b)- kézbesítési fikció alkalmazása nélkül kézbesítettnek tekintett irat [10] [11] [12] [13] [14] esetén - a kézbesítésről történő tudomásszerzés napjától számított tizenöt napon belül. A
(2)bekezdés szerint a kifogás benyújtásának a kézbesítési fikció beállta vagy a kézbesítés napjától számított három hónap elteltével - a
(3)bekezdésben, illetve a 140. §-ban foglalt kivétellel - nincs helye. E határidő elmulasztása miatt igazolással élni nem lehet. A
(3)bekezdés szerint ha a kézbesítési fikció beállta vagy a kézbesítés az eljárást megindító irathoz kapcsolódik, a kifogás az eljárás folyamatban léte alatt kézbesítési fikció esetén az annak beálltáról, kézbesítés esetén az arról történő tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül terjeszthető elő. A
(4)bekezdés szerint a kifogásnak a bíróság akkor ad helyt, ha a címzett a bírósági iratot nem vehette át, mivel
  1. a)a kézbesítés a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabályok megsértésével történt meg, vagy más okból nem volt szabályszerű, vagy
  2. b)az iratot más, az
  3. a)pontban nem említett okból önhibáján kívül nem volt módja átvenni. Az
(5)bekezdés szerint a
(4)bekezdés b) pontjában foglalt okból a kézbesítési fikcióval szembeni kifogást csak természetes személy fél vagy az eljárásban részt vevő egyéb természetes személy érdekelt terjeszthet elő. A felperes
  1. október
  2. napján a 6.K.706.898/2020/
  3. számú számú ítéletből szerzett tudomást – tartalmának ismeret nélkül – a 6.K.702.511/2020/
  4. számú végzéséről, amelyről a bíróságot az aznap kelt beadványában tájékoztatta. A felperesnek a végzés tartalmáról nem volt ismerete, ezért az igazolási kérelmével egyidejűleg nem csatolhatta a kézbesítés szabálytalanságát alátámasztó okiratokat. Mivel az ítéletben nem szerepelt a küldemény azonosítója, a felperes a bíróság 3-I. sorszámú végzésének és annak mellékletéül megküldött kézbesítési igazolásnak kézhezvételét követően került abba a helyzetbe, hogy egyfelől tájékozódjon a postánál az érintett küldemény regisztrált kézhezvételének időpontjáról, másfelől a küldemény azonosító ismeretében panaszeljárást kezdeményezzen. A felperes a fellebbezéséhez csatolta a panaszeljárás eredményeként kapott,
  5. november
  6. napján kelt tájékoztatást, amely szerint a 6.K.702.511/2020/
  7. számú végzést tartalmazó küldemény kézbesítését nem a szabályok szerint végezte a posta. A posta a
  8. december
  9. napján kelt levelében a bíróságot is tájékoztatta arról, hogy a „küldemény jogosult átvevőnek történő kézbesítését” nem tudták kimutatni, „ezért azt elveszettnek” tekintik. A Kúria ezen postai válaszlevelek, valamint a felperes által
  10. november
  11. napján kelt beadványában és mellékleteiben foglaltak alapján megállapította, hogy a felperes
  12. július
  13. napján 11 óra 18 perckor külföldi tartózkodása miatt nem vehette át a 6.K.702.511/2020/
  14. számú végzést. Az ezzel ellentétesen kiállított kézbesítési igazolás nem lehet alapja a felperes keresetének elutasításának, sem a kézbesítési kifogás előterjesztésére nyitva álló objektív határidő kezdetének sem. Erre tekintettel a kézbesítési kifogás objektív határideje sem nyílhatott meg a Pp.
  15. §
(2)bekezdése alapján, ezért a felperes kézbesítési kifogásának visszautasítása jogszerűtlenül történt. A Kúria a fentiek alapján a 6.K.706.898/2020/5. számú végzését hatályon kívül helyezte a Kp. 114. §
(2)bekezdése alapján és a kézbesítési kifogásnak helyt adott. A Pp. 139. §
(6)bekezdése alapján ha a bíróság a kifogásnak helyt ad, a kézbesítéshez fűződő jogkövetkezmények hatálytalanok, és a kézbesítést, illetve a már megtett intézkedéseket, eljárási cselekményeket – a szükséges mértékben – meg kell ismételni. Ha a fél a korábban elmulasztottnak tekintett cselekményt a kézbesítési kifogás előterjesztésével egyidejűleg szabályszerűen elvégezte, e cselekményét hatályosnak kell tekinteni, és az azzal összefüggő eljárási cselekményeket nem kell megismételni. Záró rész Tekintettel arra, hogy a Kúria nem az eljárást befejező végzést hozott ezért a perköltségről nem kellett rendelkeznie [Kp. 35. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 82. §
(1)bekezdése]. [16] A végzés elleni további jogorvoslati lehetőséget a Kp. 112. §
(2)bekezdése és a 116. §
(1)bekezdés [15] d) pontja zárja ki. [17] A Kúria a Kp. 114. §
(1)bekezdése szerint a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálta el. ,
  1. február
  2. Dr. Zanathy János s.k. tanácselnök, Dr. Farkas Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Bérces Nóra s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.