Kbf.29/2020/7 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdésébe ütköző, és a

(2)bekezdés a) pontjára figyelemmel a

(4)bekezdés szerint minősülő gondatlanságból elkövetett szolgálatban kötelességszegés vétségében. Ezért őt 2 (kettő) évre próbára bocsátotta. Kötelezte továbbá 18.000 forint bűnügyi költség megfizetésére. [2] Az elsőfokú előkészítő ülésen jelen volt katonai ügyész a kihirdetett ítélet ellen fellebbezést jelentett be súlyosításért, pénzbüntetés kiszabása érdekében. A vádlott és védője az ítéletet tudomásul vették. [3] Az elsőfokú katonai ügyész a fellebbezés írásbeli indokolásában kifejtette, hogy a vádlott előkészítő ülésen tett beismerő vallomása csupán taktikai jellegű, tekintettel arra, hogy érdemben vallomást nem tett, megbánást nem tanúsított. Álláspontja szerint ugyanakkor súlyosító körülményként kell figyelembe venni, hogy a vádlottat határrendészeti szabályok megszegése miatt már egy alkalommal megrovás fenyítésben részesítették, valamint, hogy cselekményét az Európai Unió külső schengeni határán követte el harmadik országbéli állampolgárok esetében, melynek következményei a magyar mellett az Európai Unió határvédelmét is érintették. A vádlott terhére értékelendőnek tartotta azt, hogy a vádlott által elkövetett cselekmények az adott határszakaszon igen elszaporodtak. Ezért az ítélet megváltoztatását és a pénzbüntetés kiszabását indítványozta. [4] A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.513/2020/

1. számú átiratában az ügyészi fellebbezést fenntartotta. Álláspontja szerint az elsőfokú katonai tanács perrendszerűen folytatta le az eljárást. A vádlott az előkészítő ülésen a bűnösségét elismerte és a tárgyaláshoz való jogáról lemondott, a nyilatkozata elfogadásának a Be.
2. §-ában meghatározott feltételei fennálltak. Az elsőfokú bíróság ítéletének megalapozottsága, a vádlott bűnössége és a váddal egyező minősítés a büntetőeljárásjogi szabályok alapján nem kerülhetnek felülbírálatra. A büntetés kiszabása körében kifejtette, hogy a katonai tanács lényegében nem értékelte súlyosító körülményként, hogy a terhelt a cselekményt az EU külső schengeni határán követte el, a vádlott terhére megállapított bűncselekmény elszaporodottságát, valamint, hogy az elkövetés évében a vádlott megrovásban részesült a szolgálati szabályok megszegése miatt. Érvelése szerint tévedett az elsőfokú katonai tanács akkor, amikor a vádlott javára túlzott mértékben vette figyelembe a beismerést, mivel az eljárás során a vádlott nem fejezte ki megbánását. Mindezekre figyelemmel azt indítványozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa a Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsának KB.I.9/2020/
3. számú ítéletét a Be.
4. §

(1)bekezdése alapján változtassa meg és a vádlottal szemben szabjon ki pénzbüntetést, egyebekben az elsőfokú ítéletet a Be. 605. §

(1)bekezdése alapján hagyja helyben. [5] A védő utóbb csatolt, a katonai ügyész fellebbezésére tett észrevételében rámutatott arra, hogy a vádlottal szembeni speciális prevenció súlya nagymértékben csökkent, hiszen a szolgálati viszonya

1. augusztus
2. napjával megszűnt, hasonló bűncselekmény elkövetése a részéről már nem történhet. A szolgálati idejét igazoló okiratot csatolta. Érvelt azzal is, hogy a vádlott terhére rótt mulasztás az utóbbi években megnövekedett forgalommal, feszített munkatempóval is magyarázható. Utalt arra is, hogy a vádlott több, mint 8 éves szolgálati viszonya alatt mindössze egy, csekély súlyú fenyítésben részesült. Mindezek alapján az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta. [6] A katonai ügyész által bejelentett fellebbezés folytán a Be.
3. §

(2)bekezdése szerinti tanácsülésen a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú ítéletet és az azt megelőző bírósági eljárást a Be. 590. §

(3)bekezdése alapján -korlátozottan - bírálta felül, tekintettel arra, hogy a fellebbezést a Be. 583. §

(3)bekezdés a) pontja alapján jelentette be az ügyészség. A felülbírálat ezért kizárólag a vádlottal szemben kiszabott büntetésre vonatkozó sérelmezett rendelkezéseket érinti. A fellebbviteli bíróság a Be. 591. §

(2)bekezdés a.) pontja alapján nem vizsgálta az elsőfokú bíróság ítéletének megalapozottságát és a határozatát az elsőfokú katonai tanács által megállapított tényállásra alapította. A Be. 580. §

(2)bekezdés a.) és b) pontjára figyelemmel a felülbírálat nem terjedt ki a bűnösség megállapításának és a jogi minősítésnek a felülbírálatára sem. [7] A fellebbviteli bíróság azonban a Be. 590. §

(5)bekezdése a) pontjában írtakra figyelemmel az ítélet fellebbezéssel nem érintett része tekintetében is felülbírálta az elsőfokú eljárást. Így vizsgálta azt is, hogy az elsőfokú bíróság nem vétett-e a Be. 608. §

(1)bekezdésében írt, az ítélet abszolút hatályon kívül helyezését eredményező eljárási szabálysértést. [8] A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa a korlátozott felülbírálat során megállapította, hogy az elsőfokú katonai tanács az eljárási szabályokat maradéktalanul betartotta, nem vétett olyan eljárási szabálysértést, amely megalapozná az ítélet hatályon kívül helyezését. Törvényesen járt el az elsőfokú katonai tanács, amikor a büntetővégzéssel szemben az ügyészség által előterjesztett tárgyalás tartására irányuló nyilatkozatra tekintettel az ügyben előkészítő ülést tűzött ki. Eljárása során maradéktalanul betartotta a Be. LXXVI. fejezetében rögzített előkészítő ülésre vonatkozó perrendi szabályokat. [9] A vádlott az elsőfokú katonai tanács által teljeskörűen foganatosított törvényes figyelmeztetéseket követően az előkészítő ülésen beismerte a bűnösségét és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról. Az elsőfokú bíróságnak a vádlott tárgyaláson tett, bűnösséget beismerő és ezáltal a tárgyaláshoz való további jogról lemondó nyilatkozatát elfogadó végzése törvényes. Indokoltan járt el akkor is, amikor az előzőekre tekintettel a vádlottat kizárólag a személyi körülményeivel kapcsolatosan hallgatta ki. Az elsőfokú katonai tanács a vádirati tényállással egyezően az ítélet [2]-[3] bekezdésében a vádlott vonatkozásában terhelő tartalmú történeti tényállást rögzített. [10] A terhelő tartalmú történeti tényállás alapján vont le következtetést az elsőfokú katonai tanács a vádlott bűnösségére és a vádiratban írtakkal egyezően minősítette a vádlott katonai bűncselekményét. [11] A másodfokú bíróság a Be. 593. §

(1)bekezdés a) pontja alapján a tényállás személyi részét - a beszerzett állományparancs alapján - azzal egészíti ki, hogy a vádlott szolgálati viszonya

1. augusztus
2. napján lemondással megszűnt. [12] A súlyosításra irányuló ügyészi fellebbezés nem megalapozott. [13] Az elsőfokú katonai tanács az ítéletében helytállóan sorolta fel a vádlott esetében figyelembe vehető büntetéskiszabási körülményeket és az alkalmazott joghátrány indokait csaknem maradéktalanul és helytállóan tárta fel, majd rögzítette az ítélet [6]-tól [10]-ig jelzett bekezdéseiben. Nem tévedett, tehát az elsőfokú katonai tanács, amikor lehetőséget látott a vádlottal szemben intézkedés alkalmazására és őt próbára bocsátotta. [14] A másodfokú katonai tanács álláspontja szerint az intézkedés mértékének meghatározásakor arra is tekintettel kell lenni, hogy miután a vádlott szolgálati viszonya megszűnt, így katonai bűncselekmény tettese a továbbiakban már nem lehet. A fellebbviteli bíróság tehát a szolgálati viszony megszűnése miatt lehetőséget látott az intézkedés tartamának mérséklésére, ezért az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és a vádlottal szemben kiszabott próbára bocsátás intézkedés tartamát 1 évre enyhítette. A másodfokú katonai tanács álláspontja szerint az így kiszabott intézkedés megfelelően szolgálja a Btk.
3. §-ban írt büntetési célokat. Emiatt az ügyészi fellebbezés - értelemszerűen - eredményre nem vezethetett. [15] A Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa ítéletének egyéb rendelkezései törvényesek, ezért azokat a másodfokú bíróság - helyes indokainál fogva -helybenhagyta. [16] A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának ítélete a Be. 606.

(1)bekezdésén alapszik. Budapest,

1. október
2. . Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke Dr. Szabó Éva hb. ezredes sk. előadó bíró Dr. Mészáros László ezredes sk. bíró [17] A Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsának KB.I.9/2020/
3. számú ítélete a rendelkező részben írt változtatással
4. október
5. napján jogerős és a bűnügyi költség tekintetében végrehajtható. ,
6. október
7. Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke a kiadmány hiteléül: