Kbf.35/2020/6 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdés a./ pontjába ütköző, de a

(2)bekezdés szerint minősülő felbujtóként elkövetett elöljárói intézkedés elmulasztása bűntettének, II.r. vádlott igazságszolgáltatás elleni bűncselekményét a Btk. 452. §

(1)bekezdés a./ pontjába ütköző, de a

(2)bekezdés szerint minősülő bűnsegédként elkövetett elöljárói intézkedés elmulasztása bűntettének, míg III.r. vádlott igazságszolgáltatás elleni bűncselekményét a Btk. 452. §

(1)bekezdés a./ pontjába ütköző, de a

(2)bekezdés szerint minősülő elöljárói intézkedés elmulasztása bűntettének minősíti. I.r. vádlottal szemben kiszabott pénzbüntetést 1 (egy) év börtönbüntetésre, II.r. vádlottal szemben kiszabott pénzbüntetést 1 (egy) év börtönbüntetésre és 1 (egy) év a soron következő fizetési fokozatba elősorolásra előírt várakozási idő meghosszabbítására, III.r. vádlottal szemben kiszabott pénzbüntetést 1 (egy) év börtönbüntetésre és 1 (egy) év zászlósi rendfokozatba visszavetésre súlyosítja. A szabadságvesztés végrehajtását I.r., II.r. és III.r. vádlottak esetében 2-2 (kettő-kettő) évi próbaidőre felfüggeszti. A szabadságvesztések végrehajtása esetén I.r., II.r. és III.r. vádlottak a szabadságvesztés kétharmad részének kitöltését követően bocsáthatóak feltételes szabadságra. I.r., II.r. és III.r. vádlottakat előzetesen mentesíti a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét I.r., II.r. és III.r. vádlottak helybenhagyja. I n d o k o l á s: [1] A Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa a 2020. június 25. napján kihirdetett Kb.I.4/2020/21. számú ítéletével I.r. vádlottat bűnösnek mondta ki 2 rb. a Btk. 343. §

(1)bekezdés c) pontjába ütköző hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében, és a Btk. 282. §

(1)bekezdés a) pontjába ütköző és a

(3)bekezdés d) pontja szerint minősülő, felbujtóként elkövetett hivatalos személy hivatali eljárása során hivatali kötelessége megszegésével elkövetett bűnpártolás bűntettében, ezért - halmazati büntetésül - 450 napi tétel, napi tételenként 1000 Ft, összesen 450.000 Ft pénzbüntetésre ítélte. Rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére a szabadságvesztésre történő átváltoztatásra. Kötelezte a vádlottat 57.230 Ft bűnügyi költség megfizetésére. II.r. vádlottat bűnösnek mondta ki a Btk. 282. §

(1)bekezdés a) pontjába ütköző és a

(3)bekezdés d) pontja szerint minősülő hivatalos személy hivatali eljárása során hivatali kötelessége megszegésével elkövetett bűnpártolás bűntettében és a Btk. 343. §

(1)bekezdés c) pontjába ütköző hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében, ezért halmazati büntetésül - 450 napi tétel, napi tételenként 1500 Ft, összesen 675.000 Ft pénzbüntetésre ítélte. A pénzbüntetés meg nem fizetése esetére rendelkezett a szabadságvesztésre történő átváltoztatásra, és kötelezte a II. r. vádlottat 18.470 Ft bűnügyi költség megfizetésére. III.r. vádlottat bűnösnek mondta ki a Btk. 282. §

(1)bekezdés a) pontjába ütköző és a

(3)bekezdés d) pontja szerint minősülő hivatalos személy hivatali eljárása során, hivatali kötelessége megszegésével elkövetett bűnpártolás bűntettében, valamint a Btk. 343. §

(1)bekezdés c) pontjába ütköző, bűnsegédként, hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében, ezért halmazati büntetésül - 400 napi tétel, napi tételenként 1500 Ft, összesen 600.000 Ft pénzbüntetésre ítélte. Rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére annak szabadságvesztésre történő átváltoztatására, és kötelezte a vádlottat 18.470 Ft bűnügyi költség megfizetésére. [2] A tárgyaláson az ügyész fellebbezést jelentett be mindhárom vádlott terhére a kiszabott büntetés súlyosítása érdekében. Mindegyik vádlott tekintetében a pénzbüntetés mellett végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés kiszabására, valamint a II. r. és III. r. vádlottak vonatkozásában a pénzbüntetés napi tétel összegének felemelésére tett indítványt. Az I.r., II.r. és III.r. vádlottak, valamint védőik a kihirdetett ítéletet tudomásul vették. [3] Az ügyész előterjesztette fellebbezése részletes írásbeli indokolását, amelyben kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság törvénysértően szabott ki mindhárom vádlottal szemben pénzbüntetést, mert a Btk. 33. §

(4)bekezdése csak olyan bűncselekmények esetében teszi ezt lehetővé, amelynél a büntetési tétel felső határa három évnél nem súlyosabb. Álláspontja szerint a Btk.

1. §-a alkalmazására a fennálló súlyosító körülményekre figyelemmel egyik vádlott esetében sincs lehetőség. További súlyosító körülményként indítványozta figyelembe venni az I.r. vádlottnál a kezdeményező, másokat bűnelkövetésbe vivő szerepét, továbbá a többszörös halmazatot. Rámutatott arra, hogy a II.r. és III.r. vádlottak vagyoni személyi és jövedelmi viszonyaihoz mérten a velük szemben kiszabott pénzbüntetés napi tételének összege rendkívül alacsony, ezért annak felemelésére tett indítványt. [4] A másodfokú ügyészség az első fokon bejelentett ügyészi fellebbezést az I.r. vádlott vonatkozásában kiegészítéssel, míg a II.r. és III.r. vádlottak tekintetében módosítással tartotta fenn. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.635/2020/
2. számú átiratában indítványozta, hogy a másodfokú bíróság a Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsának elsőfokú ítéletét a személyi rész tekintetében egészítse ki, majd további súlyosító körülmények értékelése mellett az elsőfokú ügydöntő határozatot a Be.
3. §

(1)bekezdése szerint változtassa meg. Ennek keretében az I.r. vádlott történeti tényállásban leírt cselekményét minősítse a Btk. 438. §

(1)bekezdésébe ütköző - és figyelemmel a

(2)és

(4)bekezdésre - szolgálatban kötelességszegés vétségének és indítványozta, hogy mindhárom vádlottat a velük szemben kiszabott pénzbüntetés érintetlenül hagyása mellett halmazati büntetésként súlyosításul ítélje a Btk. 37. §

(2)bekezdés a) pontja és a Btk. 85. §

(1)és

(2)bekezdése szerinti börtön fokozatú, végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetésre, valamint a Btk. 135. §

(1)bekezdés a) pontja és 137. §

(2)bekezdése szerinti lefokozás katonai büntetésre. Amennyiben a másodfokú elbírálásra

1. szeptember
2. napját követően kerülne sor, az I. rendű vádlottal szemben a szolgálatban gondatlanságból elkövetett kötelességszegés vétsége miatt folytatott katonai büntetőeljárás megszüntetésére tett indítványt a Btk.
3. §-ában írt büntethetőséget megszüntető ok miatt a Be.
4. §

(1)bekezdés a) pontja alapján. Egyebekben az elsőfokú ítélet helyben hagyását indítványozta. [5] Indítványozta az iratok között rendelkezésre álló személyügyi parancs, illetve a bűnügyi kérdőjegy adatai alapján az I.r. vádlott esetében a tényállás személyi része kiegészítését azzal, hogy az I.r. vádlott szolgálati viszonya

1. szeptember 19-én közös megegyezéssel szűnt meg, valamint, hogy a ... Bíróság a
2. december
3. napján kelt és ugyanakkor jogerőre emelkedett ... számú határozatával ittas állapotban elkövetett járművezetés vétsége miatt 150 napi tétel, napi tételenként 1000 Ft pénzbüntetésre ítélte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság perrendszerű eljárásában ügyfelderítési kötelezettségének eleget tett, a releváns bizonyítékokat megvizsgálta, azokat értékelve állapította meg a tényállást. Okszerűen következtetett mindhárom vádlott bűnösségére, és törvényesen minősítette a közbizalom és igazságszolgáltatás elleni bűncselekményeiket. Álláspontja szerint az elsőfokú katonai tanács elmulasztotta minősíteni az I. rendű vádlottnak az ítélet történeti tényállásában rögzített gondatlanságból elkövetett szolgálati bűncselekményét, mely helyesen a Btk.
4. §

(1)bekezdésébe ütköző, és a

(2)bekezdésre figyelemmel a

(4)bekezdés szerint minősülő szolgálatban gondatlanságból elkövetett kötelességszegés vétsége, melyet a másodfokú eljárásban pótolni szükséges. További súlyosító körülményként indítványozta figyelembe venni, hogy a vádlottak bűnüldöző hatóság hivatásos állományú tagjaként olyan bűncselekményeket követtek el, amelyek megakadályozása szolgálati esküjük szerinti kötelességük lett volna, továbbá a III.r. vádlott esetében azt, hogy a bűncselekményeit elöljáróként valósította meg. A másodfokú ügyészség álláspontja szerint az elsőfokú bíróság indokoltan szabott ki mindhárom vádlottal szemben pénzbüntetést és annak mértéke tettarányos, anyagi teherbíró képességüknek megfeleltethető. Tévedett azonban a Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa, amikor halmazati büntetésül nem szabott ki a vádlottakkal szemben börtön fokozatú, végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetést. A fellebbviteli főügyészség kitért továbbá arra, hogy a vádlottak esetében nem állapítható meg olyan különös méltánylást érdemlő körülmény, amely lehetővé tenné a Btk. 102. §

(1)bekezdésének alkalmazását. Utalt arra, hogy az I. rendű vádlottal szemben indokolt a lefokozás katonai büntetés kiszabása, mivel a szolgálati viszonya közös megegyezéssel szűnt meg. [6] Az ügyészség által bejelentett fellebbezés tartalma folytán a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az ítéletnek csak a fellebbezéssel sérelmezett rendelkezését, illetve részét bírálta felül a Be. 590. §

(3)bekezdése alapján. Az elsőfokú ügyészség a fellebbezést a Be. 583. §

(3)bekezdés a) pontja alapján jelentette be, az kizárólag a kiszabott büntetés, vagy az alkalmazott intézkedés nemét és mértékét, vagy tartamát érintette. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség ezzel szemben azt indítványozta, hogy a másodfokú bíróság az I.r. vádlott bűnösségét további bűncselekményben is állapítsa meg és ha a szolgálati viszonyának megszűnése óta több mint egy év eltelt e bűncselekménnyel összefüggésben megszüntető rendelkezést hozzon. A Be. 584. §.

(3)bekezdésében foglaltak szerint a fellebbező a Be. 583. §

(3)bekezdése szerinti fellebbezését a későbbiekben nem terjesztheti ki. A másodfokú ügyészi indítvány túlmegy az eredetileg célzott felülbírálat keretein, amelyre nincs törvényes lehetőség. Kiemelendő továbbá, hogy a vád módosítására a Be. 538. §

(4)bekezdése alapján az elsőfokú ügydöntő határozat meghozataláig van lehetősége a vádhatóságnak. A Be. 583. §

(3)szerint bejelentett fellebbezés alapján történő korlátozott felülbírálat esetén is vizsgálnia kell másodfokú bíróságnak azt, hogy az elsőfokú bíróság nem követett-e el olyan eljárási szabálysértést, amely esetében a Be. 607. §

(1)bekezdése, valamint a Be. 608. §

(1)bekezdése alapján az ítéletet hatályon kívül kell helyezni. Szintén vizsgálni kell a bűncselekmény minősítésére, továbbá - értelemszerűen - a büntetés kiszabására vagy intézkedés alkalmazására vonatkozó rendelkezéseket. [7] A másodfokú bíróság az ügyet tanácsülésen bírálta el a Be. 598. §

(2)bekezdése alapján figyelemmel arra, hogy az elsőfokú ítélet ellen a vádlottak terhére kizárólag a Be. 583.§.

(3)bekezdés a) pontja alapján jelentett be az ügyészség fellebbezést, és nyilvános ülés kitűzését az érdekeltek nem indítványozták. [8] Előzményként rögzíti a másodfokú bíróság, hogy a Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség a 3.Nyom.578/2018. számú vádiratában I.r. vádlottat 2 rb. a Btk. 343. §.

(1)bekezdés c) pontjába ütköző hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettével, és a Btk. 282. §

(1)bekezdés a) pontjába ütköző és a

(3)bekezdés d) pontja szerint minősülő hivatalos személy hivatali eljárása során, hivatali kötelessége megszegésével elkövetett bűnpártolás bűntettével, II.r. vádlottat Btk. 282. §

(1)bekezdés a) pontjába ütköző és a

(3)bekezdés d) pontja szerint minősülő hivatalos személy hivatali eljárása során hivatali kötelessége megszegésével elkövetett bűnpártolás bűntettével, és a Btk. 343. §

(1)bekezdés c) pontjába ütköző hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettével, míg III.r. vádlottat a Btk. 282. §

(1)bekezdés a) pontjába ütköző és a

(3)bekezdés d) pontja szerint minősülő hivatalos személy hivatali eljárása során, hivatali kötelessége megszegésével elkövetett bűnpártolás bűntettével és a Btk. 343. §

(1)bekezdés c) pontjába ütköző, bűnsegédként hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettével vádolta. Az ügyészség büntető végzés meghozatalára irányuló eljárás lefolytatására tett indítványt. [9] A Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa a

1. február
2. napján meghozott Kbk.I.3/2020/
3. számú büntető végzésével a vádlottak bűnösségét a váddal egyezően állapította meg, és mindhárom vádlottal szemben 1 évi börtönbüntetést szabott ki, de annak végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette. Mindhárom vádlott vonatkozásában rendelkezett a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról és mentesítette őket a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól. A törvényes határidőn belül az ügyészség, valamint a II.r. és III.r. vádlottak is tárgyalás tartását kérték. [10] A másodfokú bíróság a felülbírálat során megállapította, hogy az elsőfokú katonai tanács tárgyalása során az eljárási szabályokat megtartotta, és nem követett el olyan eljárási szabálysértést, amelyre figyelemmel a Be.
4. §

(1)bekezdése, valamint a Be. 608. §

(1)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése lenne szükséges. [11] Fellebbezés a megállapított tényállást nem támadta. Megállapítható azonban, hogy mindhárom vádlott mind a nyomozás során, mind a tárgyaláson beismerő vallomást, illetve a bűnösséget elismerő rövid nyilatkozatot tett. Beismerésüket alátámasztották a tárgyaláson kihallgatott tanúk vallomása, valamint a rendelkezésre álló okirati bizonyítékok. Így az elsőfokú bíróság egymást alátámasztó, egy irányba mutató bizonyítékok alapján állapította meg a tényállást, amely megalapozott, mentes a Be. 592. §

(1)és

(2)bekezdésében írt megalapozatlansági okoktól. [12] A másodfokú bíróság a Be. 590. §

(5)bekezdés c) pontja szerint a jogi minősítés felülbírálatára vonatkozóan megállapította, hogy nem tévedett a Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa, amikor az I.r. vádlott bűnösségét 2 rb. a Btk. 343. §

(1)bekezdés c) pontjába ütköző hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében, a II.r. vádlott bűnösségét a Btk. 343. §

(1)bekezdés c) pontja szerint minősülő hivatalos személy által elkövetett közokirathamisítás bűntettében, míg a III.r. vádlott bűnösségét a Btk. 343. §

(1)bekezdés c) pontjába ütköző, bűnsegédként, hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében megállapította. Nem kétséges, hogy a vádlottak, mint szolgálatot ellátó rendőrök a Btk.

1. § 11/k. pontja alapján hivatalos személynek minősültek. Az I.r. vádlott azzal a magatartásával, hogy útlevélkezelőként a határregisztrációs rendszerben valótlan adatokat rögzített, majd az ukrán állampolgár úti okmányába valótlan tartalmú bejegyzést tett, megvalósította a 2 rb. hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettét. A II.r. vádlott, mint szakértő valótlan tartalommal készítette el a visszairányító okiratot. A III.r. vádlott, mint a szolgálati elöljáró elfogadta a II.r. vádlott részéről azon felajánlást, hogy valótlan tartalommal készíti el a visszairányító okiratot, ezért magatartása bűnsegédként hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettének minősül. [13] Tévedett azonban az elsőfokú bíróság, amikor az I.r. vádlottat a Btk.
2. §

(1)bekezdés a) pontjába ütköző és a

(3)bekezdés d) pontja szerint minősülő, felbujtóként elkövetett hivatalos személy hivatali eljárása során hivatali kötelessége megszegésével elkövetett bűnpártolás bűntettében, míg a II.r. és III.r. vádlottakat a Btk. 282. §

(1)bekezdés a) pontjába ütköző és a

(3)bekezdés d) pontja szerint minősülő hivatalos személy hivatali eljárása során, hivatali kötelessége megszegésével elkövetett bűnpártolás bűntettében mondta ki bűnösnek. Az eljárási adatokból nem lehet arra következtetni, hogy a vádlottak célja az ukrán állampolgár felelősségre vonásának elkerülése lett volna, és ezért neki nyújtottak volna ahhoz segítséget, hogy a hatóság üldözése elől meneküljön. ... cselekménye egyébként sem alkalmas bűncselekmény megállapítására, a vádbeli cselekmény elkövetésekor már nem minősült bűncselekménynek a beutazási tilalom megsértése. Ezzel szemben a vádiratból megállapítható, hogy a cselekmény elkövetésére azért került sor, hogy az I.r. vádlott a felelősségre vonást elkerülje. Megállapítható azonban az is, hogy a vádlottak közötti kapcsolat nem a vádlottak hivatalos személy minőségére alapozódik. Ők hivatalos személy minőségükben, hatóságként a határátlépésre jelentkező személyek vonatkozásában járnak el. A vádlottak egymás közötti kapcsolata azonban a rendőri szervezet hierarchizáltságából, a szolgálati viszonyból, a szolgálati feladataik végzése során meglévő alá-fölé rendeltségből adódik, köztük szolgálati kapcsolat volt. Ennek keretében a III.r. vádlottnak, mint az I.r. és II.r. vádlottak szolgálati elöljárójának az I.r. vádlott mulasztásáról tudomást szerezve a felelősségre vonása érdekében kellett volna intézkednie. [14] A Btk. 452. §

(1)bekezdésében írt elöljárói intézkedés elmulasztását az követi el, aki elöljárói kötelességét megszegve az alárendelt kötelességszegésének vagy bűncselekményének megakadályozásához, illetve felelősségre vonásához szükséges intézkedést elmulasztja. A

(2)bekezdés a) pontjában foglaltak szerint, ha a bűncselekmény a szolgálatra jelentős hátránnyal jár a büntetés bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés. [15] A III.r. vádlott szolgálati elöljáróként tudomást szerzett arról, hogy a szolgálati alárendeltje, az I.r. vádlott a szolgálatával kapcsolatos kötelességét megszegte, a mulasztása folytán beutazási és tartózkodási tilalom alatt álló személyt beléptetett be az országba. Elöljárói kötelessége az esemény rögzítése és jelentése lett volna. Az I.r. vádlott rábeszélésére azonban szolgálati elöljárói minőségéből fakadó intézkedési kötelezettségének nem tett eleget, és elfogadta a II.r. vádlott azon felajánlását, amely az I.r. vádlott kötelességszegő magatartásának leplezését megkönnyítette. Az adott törvényi tényállás minősített esetében írt jelentős hátrány bekövetkezett, mert az I.r. vádlott kötelességszegésének feltárása több hónapig késedelmet szenvedett, valamint ugyanígy több hónapi késedelemmel derült ki, hogy a beutazási és tartózkodási tilalom alatt álló személy az országba beléptetése került. A vádlottak cselekménye nem az igazságszolgáltatás érdekét, hanem a katonai rendet és fegyelmet sértette, a bűnpártolás törvényi tényállási elemeit nem, ugyanakkor az elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntettének tényállási elemeit maradéktalanul megvalósították. [16] Ezért a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és I.r. vádlott igazságszolgáltatás elleni bűncselekményét a Btk. 452. §

(1)bekezdés a) pontjába ütköző, de a

(2)bekezdés szerint minősülő, felbujtóként elkövetett elöljárói intézkedés elmulasztása bűntettének, II.r. vádlott igazságszolgáltatás elleni bűncselekményét a Btk. 452. §

(1)bekezdés a) pontjába ütköző, de a

(2)bekezdés szerint minősülő, bűnsegédként elkövetett elöljárói intézkedés elmulasztása bűntettének, míg III.r. vádlott igazságszolgáltatás elleni bűncselekményét a Btk. 452. §

(1)bekezdés a) pontjába ütköző, de a

(2)bekezdés szerint minősülő elöljárói intézkedés elmulasztása bűntettének minősítette. [17] A súlyosításra irányuló ügyészi fellebbezés részben alapos. [18] Az elsőfokú bíróság ítéletében mindhárom vádlott esetében felsorolta a büntetés kiszabása során figyelembe vehető körülményeket. A súlyosító körülmények a III.r. vádlott esetében kiegészítésre szorulnak azzal, hogy cselekményét elöljáróként követte el. Az I.r. vádlott esetében pedig azzal, hogy kezdeményezője volt a bűncselekményeknek és a II. és III.r. vádlottat bűnelkövetését is az ő magatartása generálta. További súlyosító körülmény esetében a többszörös halmazat. Az enyhítő körülmények azonban kiegészítésre szorulnak mindhárom vádlott tekintetében a beismerő vallomásukkal és megbánó magatartásukkal. A II.r. vádlott vonatkozásában további enyhítő körülmény, hogy egyik gyermeke tartósan beteg. [19] A másodfokú bíróság álláspontja szerint tévedett a törvényszék katonai tanácsa, amikor a vádlottak javára megállapított enyhítő és súlyosító körülmények mellett lehetőséget látott a velük szemben a Btk.

1. szakaszában írt enyhítő rendelkezés alkalmazásával pénzbüntetés kiszabására. A vádlottak mindegyik cselekményét egytől öt évig terjedő szabadságvesztés büntetéssel rendeli büntetni a törvény. Ezért a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa a Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa által kiszabott büntetéseket megváltoztatta, és az I.r. vádlottal szemben kiszabott pénzbüntetést 1 év börtönbüntetésre, a II.r. vádlottat szemben kiszabott pénzbüntetést 1 év börtönbüntetésre és 1 évre a soron következő fizetési fokozatba előre sorolásra előírt várakozási idő meghosszabbítására, míg a III.r. vádlottal szemben kiszabott pénzbüntetést 1 év börtönbüntetésre és 1 évre a zászlósi rendfokozatba visszavetésre súlyosította. A szabadságvesztés büntetések kiszabása és végrehajtási fokozata a Btk.
2. §

(2)bekezdés a) pontján, várakozási idő meghosszabbítása a Btk. 140. § 1/a. bekezdésén és

(2)bekezdésén, míg a rendfokozatban visszavetés a Btk.

1. §-án alapszik. Az elbírálás idején szolgálati viszonyban álló II.r. és III.r. vádlott esetében indokolt volt a katonai mellékbüntetés kiszabása, hiszen a III.r. vádlott bűnelkövetése a rendfokozat tekintélyének sérelmével járt, míg a II.r. vádlott esetében az esetleges előresorolását hosszabb várakozási idő eltöltésével kell kiérdemelnie. A velük szemben alkalmazott főbüntetés és katonai mellékbüntetés együtt alkalmas arra, hogy mind őket, mind pedig másokat visszatartson hasonló bűncselekmények elkövetésétől. [20] A büntetlen előéletű vádlottak esetében nem kétséges, hogy a büntetés célja a szabadságvesztés végrehajtása nélkül is elérhető. Ezért a másodfokú bíróság mindhárom vádlott esetében a kiszabott börtönbüntetés végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette a Btk.
2. §

(1)és

(2)bekezdései alapján. Az ítélőtábla katonai tanácsa a Btk. 38. §

(1)bekezdése és

(2)bekezdés a) pontja alapján mindhárom vádlott vonatkozásában úgy rendelkezett, hogy ők a szabadságvesztések végrehajtásának elrendelése esetén a büntetések kétharmad részének kitöltését követően bocsáthatóak feltételes szabadságra. [21] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által kiszabott pénzbüntetéseket súlyosítva szabott ki végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés büntetéseket. A vádlottak cselekményeinek jellegére figyelemmel azonban a szabadságvesztés mellett további pénzbüntetés kiszabása nem indokolt. [22] Az I.r. vádlott szolgálati viszonya mintegy másfél évtizednyi rendőri szolgálatot követően szűnt meg, veszítette el hivatását, megélhetését. A II.r. vádlott közel két évtizede, a III.r. vádlott pedig több mint húsz éve teljesít rendőri szolgálatot. Nem kétséges, hogy magatartásukat egyfajta félreértelmezett bajtársiasság motiválta. Ezen körülményekre figyelemmel a másodfokú bíróság mindhárom vádlottat a Btk. 102. §

(1)bekezdése alapján előzetes mentesítésben részesítette, figyelemmel arra is, hogy álláspontja szerint a II. és III.r. vádlottak a szolgálatban megtarthatóak. [23] A Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa ítéletének egyéb rendelkezései törvényesek, ezért azokat a másodfokú bíróság - helyes indokai alapján a - helybenhagyta. [24] A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának ítélete a Be. 606. §

(1)bekezdésén alapszik. Budapest,

1. november
2. . Török Zsolt hb. ezredes s.k. a tanács elnöke Dr. Mészáros László hb. ezredes s.k. előadó bíró Dr. Szabó Éva hb. ezredes s.k. bíró A Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsának Kb.I.4/2020/
3. számú ítélete I.r., II.r. és III.r. vádlottak tekintetében a rendelkező részben írt változtatással jogerős, és felfüggesztett szabadságvesztés kivételével végrehajtható. Budapest,
4. november
5. . Török Zsolt hb. ezredes s.k. a tanács elnöke