← Magyarország

Mpkf.35032/2021/4 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 1.Mpkf.35.032/2021/

  1. A Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság dr. Gyurta Tibor Roland ügyvéd (Kérelmező képviselőjének címe.) által képviselt kérelmező neve (kéelmező címe.) kérelmezőnek, Dr. Porpáczy Ügyvédi Iroda (kérelmezett képviselőjének címe.; ügyintéző: dr. Porpáczy Szilvia ügyvéd) által képviselt kérelmezett neve (kérelmezett címe.) kérelmezettel szemben tájékoztatási kötelezettség megsértése tárgyában indított nemperes eljárásban a Fővárosi Törvényszék 11.Mpk.75.062/2021/6.számú végzése ellen, a kérelmezett
  2. sorszámú fellebbezése folytántárgyaláson kívül - meghozta az alábbi v é g z é s t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyja. Kötelezi a bíróság a kérelmezettet, hogy 15 napon belül fizessen meg a kérelmezőnek 4.375 (négyezerháromszázhetvenöt) forint +ÁFA másodfokú perköltséget. Kötelezi a bíróság a kérelmezettet, hogy a NAV külön felhívására fizessen meg 7.000 (hétezer) forint fellebbezési illetéket az állam javára. A végzés ellen további fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] A kérelmező
  3. november
  4. napján megtartotta az alakuló ülését, amelyen elfogadták az Alapszabályát, megválasztották a tisztségviselőket. Az Alapszabály szerint a szakszervezet elnöke törvényes képviselő, az elnökség tagjai elnökségi tag
  5. és elnökségi tag 2.. A Fővárosi törvényszék .... számú kivonata szerint a kérelmezőt törvényszéki nyilvántartásba vette, mely végzés jogerőre emelkedett
  6. március 22-én. elnökségi tag 2
  7. január 17-én a gazdasági alelnöki tisztségét elfogadta. [2] A kérelmező
  8. január 9-i keltezéssel bemutatkozó levelet küldött a kérelmezettnek, melyben személyes találkozót kért, melyre a kérelmezett nem válaszolt. [3] A kérelmező
  9. február
  10. napján kelt levelével jelezte a kérelmezettnek, hogy képviseletre jogosult szakszervezetnek minősül, és egyúttal a munkaügyi kapcsolatokkal összefüggő kérdések rendezése érdekében, konzultációt kért. A kérelmezett ezen megkeresésre sem válaszolt. [4] A kérelmező
  11. november
  12. napján újabb levélben megerősítette a képviseletre történő jogosultságát, mellyel egyidejűleg megnevezte védett tisztségviselőjét és a felsőbb szakszervezeti szervet, a kérelmezett azonban e levelére sem reagált. [5] A kérelmező
  13. január 8-án ismét megkereste a kérelmezettet, utalva arra, hogy a szakszervezet negligálása miatt további lépésekre fog kényszerülni. [6] A kérelmezett a
  14. február 14-én kelt válaszában elsődlegesen azt kifogásolta, hogy a kérelmező nem igazolta képviseleti jogosultságát. Emellett megjegyezte, hogy „amennyiben lenne is az kérelmezett-nél jogosultságokkal rendelkező szakszervezet, úgy jelen pillanatban nem látnak olyan munkaügyi kapcsolatokkal, valamint munkaviszonnyal összefüggő gazdasági és szociális kérdést, amely tekintetében az Mt. értelmében a munkáltatónak konzultálnia kellene bármilyen szakszervezettel." [7] A kérelmező a
  15. november 10-én kelt levelével ismételten megkereste a kérelmezettet, hivatkozva a Munka törvénykönyvéről szóló
  16. évi I. törvény (Mt.) 272.§

(4)bekezdésére, mely szerint a szakszervezet a munkáltatótól a munkavállalók munkaviszonyával összefüggő gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatban tájékoztatást kérhet. A kérelmező erre tekintettel élt az adatigénylés jogával, mellyel kapcsolatban 2020. november 30-i határidőt határozott meg. Kérése ahhoz kapcsolódott, hogy a szakszervezet felkészülten tudjon javaslatokat tenni az éves bérfejlesztések mértékére. Előadta, hogy az adatok birtokában a szakszervezet az Mt. 272.§
(5)bekezdése alapján konzultációt fog kezdeményezni. A kérelmezett ezen megkeresésre sem válaszolt. [8] A kérelmező
  1. január
  2. napján kezdeményezte a bértárgyalások és az ehhez kapcsolódó konzultáció lefolytatását. A találkozó javasolt idejét
  3. január 19-én 14.00 órában határozta meg. A korábban megküldött adatigénylésre
  4. január 22-én 16.00 óráig kérte a választ. [9] A kérelmező ezt követően jogi képviselője útján fordult a kérelmezetthez, igazolva a védett tisztségviselő jogosultságát, de a kérelmezett ezen megkeresést is válasz nélkül hagyta. [10] A kérelmezett továbbra sem reagált a megkeresésekre, így kérelmező
  5. január
  6. napján küldött e-mailjében már konkrétan megjelölte, hogy a
  7. évi bértárgyalásokat
  8. január
  9. napján 14.00 órától szeretnék megkezdeni. Ezzel egyidejűleg kérte, hogy a bértárgyalásokhoz szükséges adatokat a kérelmezett
  10. január 22-én 16.00 óráig küldje meg a részére [11] A kérelmezett a kezdeményezésre nem válaszolt és a kért tájékoztatást sem küldte meg. Kérelem, és ellenkérelem [12] A kérelmező
  11. január
  12. napján előterjesztett kérelmében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy a kérelmezett megsértette a tájékoztatásra vonatkozó szabályt, amikor a
  13. január
  14. napján 16.00 óráig kért tájékoztatásnak nem tett eleget. [13] Hivatkozott arra, hogy Mt.
  15. §-a alapján eltérést nem engedő Mt.
  16. §
(4)bekezdése alapján a munkáltató jogsértését már önmagában az megalapozza, hogy a szakszervezet kifejezett, írásbeli kérelme ellenére sem tett eleget a munkavállalók széles körét érintő, a bérek 2018-2020 évek közötti alakulásával kapcsolatos, és a bértárgyalásokhoz szükséges tájékoztatási kötelezettségének. [14] A kérelmezett képviseleti jogosultságát vitató nyilatkozatával összefüggésben állította, hogy elnökségi tag 2 elnökségi tag, mely minőségében az Alapszabály alapján vezető tisztségviselőnek minősül. [15] A kért tájékoztatás terjedelmével és tartalmával összefüggésben előadta, hogy az igényelt tájékoztatás terjedelme nem haladja meg egy HR osztálynál lévő bérrel kapcsolatos adatállomány mértékét, így az nem lépi túl az Mt.
  1. §-a szerinti elvárhatósági mércét. [16] A konzultáció kért időpontjának és az adatszolgáltatás teljesítési határidejének egymáshoz képesti időpontjával összefüggésben állította, hogy a pontos adatok kézhezvételéig előzetesen tájékozódtak a munkavállalóktól, illetőleg terveik szerint kérdéseket intéztek volna a munkáltatóhoz. [17] Az elkésettségre való hivatkozásával összefüggésben állította, hogy az adatigénylést
  2. január
  3. napján e-mailben küldte meg
  4. január 22-ei határidővel, melyhez képest a
  5. január 26ai kérelme határidőben került benyújtásra. Előadta, hogy kérelmének tárgya nem a
  6. november 10-ei megkeresés volt. [18] Kérelmezett érdemi ellenkérelmében a kérelem elutasítását és az eljárással felmerült költségeinek megtérítését kérte. [19] Elsődlegesen vitatta, hogy a kérelmező az Mt.
  7. §
(2)bekezdése szerinti képviselettel rendelkező szakszervezetnek minősülne. Másodlagosan előadta, hogy a kérelmezőnek nem volt joga a tájékoztatáshoz az általa kért terjedelemben. Emellett hivatkozott arra, hogy a kérelmező határidőn túl fordult a bírósághoz. Az elsőfokú bíróság határozata [20] Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a kérelmezett megsértette a tájékoztatási kötelezettségét, valamint kötelezte perköltség, illeték megfizetésére. [21] Az elsőfokú bíróság elsődlegesen a kérelem elkésettségét vizsgálta, melynek során megállapította, hogy az határidőben érkezett, figyelemmel arra, hogy annak tárgya a
  1. január
  2. napján megküldött tájékoztatáskérés volt. [22] Nem találta megalapozottnak a kérelmező képviseleti jogosultságának hiányára alapított kérelmezetti érvelést. Az Alapszabály, illetve a jegyzőkönyv minden kétséget kizáróan igazolta, hogy a kérelmező a kérelmezettnél képviselettel rendelkező szakszervezet elnökségi tag 2 elnökségi tagságára figyelemmel. [23] Az elsőfokú bíróság az irányadó jogszabályok rendelkezések, valamint a bírói gyakorlat szerint rámutatott arra, hogy a kérelmező attól függetlenül is jogosult volt tájékoztatást kérni, hogy ezen jogosultságát előzetesen megfelelően igazolta-e vagy sem. [24] Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a kérelmezettnek az Mt. 6.§
(2)bekezdésében rögzített együttműködési kötelezettség elvéből következően, abban az esetben is reagálni kell a szakszervezet megkeresésére, ha az abban foglalt tájékoztatást valamilyen okból nem kívánja megadni. Következésképpen már önmagában az, hogy kérelmezett egyáltalán nem válaszolt a kérelmező tájékoztatás kérésére megalapozza a jogsértés megállapítását. Ilyen esetben a bíróság a tájékoztatásra irányuló kérelem érdemi vizsgálata nélkül állapítja meg, hogy a kérelmezetti munkáltató nem tett eleget tájékoztatási kötelezettségének. Fellebbezés és fellebbezési ellenkérelem [25] A végzés ellen a kérelmezett terjesztett elő fellebbezést, amelyben a Polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 383.§
(2)bekezdése alapján kérte a határozat megváltoztatását, a kérelem elutasítását és a kérelmező másodfokú perköltség megfizetésére kötelezését. [26] Kérte, hogy a másodfokú bíróság a Pp. 369.§
(3)bekezdése alapján a bizonyítás eredményét minősítse okszerűtlennek, a tényállást módosítsa, illetve egészítse ki az alábbiak szerint: [27] A kérelmezett álláspontja szerint a kérelmező nem igazolta, hogy az Mt. 270.§
(2)bekezdés b) pontjában foglaltaknak megfelelően a kérelmezettnél képviselettel rendelkező szakszervezet. [28] A munkáltató a kérelmező megkeresésére
  1. február 14-én válaszolt, így tudomása volt, hogy a munkáltató mit tart elfogadható igazolásnak, de a kérelmező a munkáltató válaszában foglaltakat nem teljesítette. A kérelmező
  2. január 13-án megküldött tájékoztatást kezdeményező levele pedig nem felelt meg az Mt. 233.§
(2)bekezdésében meghatározott minimális feltételeknek. A kérelmező
  1. január 13-án megküldött levelében a konzultációhoz szükséges adatigénylési tájékoztatási határidő későbbi volt, mint a konzultáció időpontja, így a tájékoztatási kötelezettség teljesítése iránti kezdeményezés ezen okból is alaptalan volt. [29] A képviseleti joggal kapcsolatban előadta, hogy az a szakszervezet rendelkezik képviselettel az adott munkáltatónál, amelynek alapszabálya szerint a munkáltatónál képviseletre jogosult szervet működtet. A szakszervezet alapszabályának kell rendelkeznie arról, hogy a szakszervezeten belül létrehozott egy olyan szervet, amely jogosult az adott szakszervezetet képviselni a munkáltatónál, vagy képviseletre jogosult tisztségviselővel rendelkezik. Figyelemmel arra, hogy a kérelmező által csatolt Alapszabály sem a képviselethez szükséges szervről, sem a képviseletre jogosult tisztségviselőről nem rendelkezik, ezért nem jogosult a kérelmező képviseletre a kérelmezettnél. Az Alapszabály
  2. pontjából pedig egyértelműen az állapítható meg, hogy elnökségi tag 2 nem lehet a munkáltatónál a szakszervezet képviseletére jogosult tisztségviselő. Önmagában az a tény, hogy az elnökség tagja egy olyan személy, aki a kérelmezettel munkajogviszonyban áll, azonban az Alapszabály nem jogosítja fel arra, hogy a szakszervezetet képviselje a munkáltató előtt, nem elegendő, hogy a szakszervezet megfeleljen a Mt. korábban hivatkozott rendelkezéseinek. [30] Előadta továbbá, hogy a kérelmező a
  3. január 13-án kelt megkeresésében a bértárgyalások lefolytatását és az ehhez szükséges adatigénylés teljesítését kezdeményezte, amely megkeresés nem az Mt. 233.§
(1)bekezdés a) pontja és nem a Mt. 272.§
(2)bekezdése szerinti tájékoztatás kérése, így a kérelmezett nem sértett tájékoztatásra vonatkozó szabályt. [31] Hivatkozott arra, hogy a kérelmezőt az Mt. 233.§
(1)bekezdése a) pontja és a 272.§
(4)bekezdése a kérelmező által előterjesztett terjedelmű és tartalmú adatigénylésre nem hatalmazza fel. A kérelmezett csak olyan adatszolgáltatást lenne köteles teljesíteni, amely az Mt. 6.§-a alapján tőle elvárható. A kérelmezett nem rendelkezik minden, a kérelmező által kért adattal és ilyen mennyiségű és tartalmú adat kigyűjtésére megfelelő apparátussal sem. [32] Előadta, hogy a kérelmezett eleget tett az Mt. 6.§
(2)bekezdésében rögzített együttműködési kötelezettségének akkor, amikor tájékoztatta a kérelmezőt a
  1. február
  2. napján kelt levelében arról, hogy mit tart elfogadható igazolásnak. A kérelmező azonban a munkáltató képviselőjének tájékoztatását nem teljesítette, az Alapszabályt nem küldte meg, ezért megsértette az Mt. 6.§
(2)bekezdésében foglalt együttműködési kötelezettségét. [33] A kérelmező a fellebbezési ellenkérelmében és észrevételében az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását, valamint a kérelmezett másodfokú perköltség megfizetésére kötelezését kérte. [34] Előadta, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg és az érdemi döntése, jogi álláspontja is megalapozott. Hivatkozott arra, hogy a kérelmezett előzetes levelezés kapcsán nem közölte, hogy milyen igazolásokat kér a szakszervezettől, azonban rögzítette, hogy annak birtokában sem konzultálna. [35] Álláspontja szerint a kérelmezettnél képviseletre vonatkozó szakszervezeti jogosultságát igazolta. Hivatkozott arra, hogy az Mt. 270.§
(2)bekezdés b) pontjának második fordulatában nevesített tisztségviselő esetén, annak alapszabályban történő nevesítése nem szükséges, és ezt nem kívánja meg a munkajogi gyakorlat sem. A kérelmező elnökségének tagja elnökségi tag 2 tisztségviselőnek minősül és a kérelmezettnél fennálló, általa nem vitatott munkaviszonya alapján a kérelmezettnél képviselettel rendelkezik a szakszervezet. [36] Előadta, hogy az általa kért adatigénylés a bérekkel és ahhoz kapcsolódó munkavégzéssel összefüggő adatok, amelyek a munkavállalók munkaviszonnyal összefüggő gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatosak, így az adatigénylés a jogszabályoknak megfelelt. [37] Hivatkozott arra, hogy a későbbi adatigénylési határidő az érdemi konzultáció elkezdését nem akadályozta volna, amely a kérelmezett együttműködése esetén a kért adatok megadásával, a megállapodás szándékával eredményesen folytatódhatott volna. A másodfokú bíróság döntése és annak jogi indokai [38] A fellebbezés megalapozatlan. [39] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését a bírósági polgári nem peres eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint az egyes bírósági nem peres eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény (a továbbiakban: Bnpt.) 1.§-a alapján alkalmazandó Pp. 383.§
(2)bekezdés alapján helybenhagyta. [40] A Pp. 370.§
(1)bekezdése szerint a másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét - a
(2)-
(4)bekezdésben foglalt eltéréssel - az erre irányuló fellebbezési kérelemre, csatlakozó fellebbezésre, ellenkérelemre, azok korlátai között gyakorolja. Ilyen korlátnak minősülnek a 371.§
(1)bekezdés a)d) pontjában megjelölt tartalmi követelmények. [41] A fellebbezés elbírálásakor alkalmazandó 2021. január 1-jétől módosult Pp. 371.§
(1)bekezdés a), d) pontjai szerint a fellebbezésben - a beadványra vonatkozó alaki kellékek mellett - fel kell tüntetni a fellebbezéssel támadott ítélet számát, valamint az ítéletnek a fellebbezéssel támadott rendelkezését vagy részét és azt az anyagi, illetve eljárásjogi jogszabálysértést, amelyre a fellebbező a fellebbezését alapítja, kivéve, ha felülbírálati jogkörgyakorlásának nem feltétele a jogszabálysértés. [42] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság határozatában szerepelő jogi indokok szükségtelen megismétlése nélkül az alábbiakra mutat rá: [43] Az Mt. 6.§
(2)bekezdése kimondja, hogy a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát vagy jogos érdekét sérti. A jóhiszeműség és tisztesség követelményét sérti az is, akinek joggyakorlása szemben áll olyan korábbi magatartásával, amelyben a másik fél bízhatott. [44] A
(4)bekezdés emellett előírja azt is, hogy az Mt. hatálya alá tartozók kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az e törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges. [45] Az Mt. 233.§
(1)bekezdés a) pontja szerinti tájékoztatás a munkaügyi kapcsolatokkal vagy a munkaviszonnyal összefüggő törvényben meghatározott információ átadása, ennek megismerését, megvizsgálását és az ezzel kapcsolatos vélemény kialakítását és képviseletét lehetővé tévő módon. [46] Az Mt. 270.§
(2)bekezdés b) pontja szerint e törvény alkalmazásában szakszervezet a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet, amelyik alapszabálya szerint a munkáltatónál képviseletére jogosult szervet működtet vagy tisztségviselővel rendelkezik. [47] A kérelmezett a fellebbezését elsődlegesen arra alapozta, hogy a kérelmező nem igazolta, hogy az Mt. 270. §
(2)bekezdés b) pontjában megfelelően a kérelmezettnél képviselettel rendelkező szakszervezet. [48] A másodfokú bíróság álláspontja szerint a fellebbezés ezen hivatkozása megalapozatlan. [49] A becsatolt Alapszabály szerint elnökségi tag 2 elnökségi tag, akinek „Nyilatkozata" szerint gazdasági alelnök, így szakszervezeti tisztségviselőnek tekintendő, valamint a kérelmezettnél munkaviszonyban álló személy. A másodfokú bíróság álláspontja szerint téves az a kérelmezetti előadás, miszerint a jogszabály további előírásokat tartalmaz annak vonatkozásában, hogy az Alapszabályban rendelkeznie kell arról a szakszervezetnek, hogy szakszervezeten belül, mely szerv jogosult az adott szakszervezetet képviselni a munkáltató felé. Az irányadó jogszabályi rendelkezések ugyanis ilyen kitételt nem tartalmaznak. [50] A kérelmezettnek az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetekről szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Civil törvény) 17.§
(1)bekezdésére vonatkozó hivatkozása is téves, figyelemmel arra, hogy az a civil szervezet célját rögzíti. Ezen rendelkezés azt tartalmazza, hogy a civil szervezet a létesítő okiratában meghatározott cél megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik, civil szervezet elsődlegesen gazdasági, vállalkozási tevékenység folytatására nem alapítható. [51] A szakszervezetre a Polgári törvénykönyvről szóló
  1. évi V. törvény (Ptk.) 3:63.§-át kell alkalmazni, azaz a szakszervezetre az egyesület szabályai az irányadók. Ezen irányadó jogszabályi rendelkezések pedig nem tartalmazzák azt a kérelmezetti kitételt, miszerint az alapszabályban fel kellene tüntetni a munkáltatónál képviseletre jogosult személyt vagy szervet. [52] A másodfokú bíróság álláspontja szerint a fenti jogszabályi rendelkezésekből nem vezethető le azon kérelmezetti állítás, miszerint a szakszervezet alapszabályában kell rögzíteni, hogy mely szervezeti egység, vagy tisztségviselő jogosult képviseletre a munkáltatónál. [53] E körben mutat rá a másodfokú bíróság a Kúria EBH.2009.
  2. számú ítéletére, mely szerint a szakszervezeti jogosultságok gyakorlása szempontjából az alapszervezet bizonyított működése mellett nincs jelentősége, hogy az alapszerv létrejött-e, minden részletében megfelelt-e az alapszabályban foglaltaknak. [54] A rendelkezésre álló iratok alapján a kérelmezőt a Fővárosi Törvényszék nyilvántartásba vette és a Kúria BH.2011.
  3. számú döntése szerint a szakszervezet jogi személyisége keletkezése szempontjából a bírósági nyilvántartásba vételnek van jelentősége. [55] A kérelmező az ellenkérelmében helytállóan mutatott rá arra, hogy a munkajogi szabályozás területén a tisztségviselő fogalmának nincs tételes jogi definíciója. A kérelmezetti Alapszabály 4.
  4. pontja szerint az elnökség minden tagja a szakszervezet vezető tisztségviselője, így elnökségi tag 2 vezető tisztségviselőnek minősül, ennek következtében a kérelmezettnél fennálló, általa nem vitatott munkaviszonya alapján a kérelmező a kérelmezettnél képviselettel rendelkezik. [56] Megalapozatlan továbbá azon fellebbezési hivatkozás is, mely szerint a kérelmezett felhívta a kérelmező figyelmét a nem peres eljárást megelőzően arra, hogy képviseleti jogosultságát igazolja. A becsatolt levél ilyen felhívást nem tartalmaz, csak arra vonatkozó véleményt, miszerint a kérelmezőnek nincs képviseleti jogosultsága, valamint rögzítette azt is, hogy nem kíván konzultációt lefolytatni arra tekintettel, hogy nincsenek megvitatandó munkajogi, illetve gazdasági kérdések. [57] A másodfokú bíróság ebben a körben hivatkozik a Kúria Mfv.II.10.414/2018/
  5. számú elvi határozatában kifejtettekre, miszerint az Mt. 276.§-ában meghatározott feltételek (a taglétszám és a munkavállalói létszám) objektív körülmények, amelyek fennállta nem a kölcsönös tájékoztatási és együttműködési kötelezettségének mikénti teljesítésétől függ. Ha a szakszervezeti taglétszám az adott munkavállalói létszámhoz képest, a kollektív szerződés megkötésének időpontjában bizonyítottan megfelelően fennállt, úgy a szakszervezet kollektív szerződéskötési képességgel rendelkezett. Jelen helyzetben pedig ez azt jelenti, hogy a kérelmező attól függetlenül jogosult volt tájékoztatást kérni, hogy ezen jogosultságát előzetesen megfelelően igazolta-e vagy sem. [58] Nem fogadható el a kérelmezettnek az Mt.
  6. §
(1)bekezdés a) pontja és 272.§
(4)bekezdésére történő hivatkozása is. A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bíróság álláspontjával, miszerint az Mt. 6.§
(2)bekezdésben rögzített együttműködési kötelezettség elvéből következően a munkáltatónak abban az esetben is reagálnia kell a szakszervezet megkereséseire, ha az abban foglalt tájékoztatást az általa megjelölt okból nem adja meg. Figyelemmel arra, hogy a kérelmezett egyáltalán nem válaszolt a kérelmező tájékoztatás kérésére, ez már megalapozza a jogsértés megállapítását, ennek következtében nem is vizsgálandó az, hogy milyen nagyságrendű adatokat kért a kérelmező. Ezen indok alapján nem kellett vizsgálni a fellebbezésben megjelölt azon hivatkozást sem, hogy a kérelmező által a 2018-2020 év közötti időszakra kért adatok tárgya és terjedelme a
  1. évi bértárgyalásra felkészüléshez és a bértárgyalásra nem szükségesek. A fellebbező ezen érdemi hivatkozását abban az esetben kellett volna vizsgálni, ha megfelelő tartalmú tájékoztatást ad a kérelmezőnek, hogy miért nem tudja az adatokat megküldeni a részére. [59] Úgyszintén megalapozatlan a kérelmezettnek azon előadása, mely szerint a kérelmező az adatokat nem a bértárgyaláshoz kívánta felhasználni figyelemmel arra, hogy a tájékoztatási kötelezettség teljesítésének határidejét későbbi időpontban (
  2. január 24.) határozta meg, mint a konzultáció megtartását (
  3. január 19.). [60] Ebben a körben a másodfokú bíróság elfogadta a kérelmező azon előadását, miszerint a konzultáció már előbb elkezdődhetett volna figyelemmel arra, hogy a munkavállalók tájékozódhattak a bérhelyzetről, így a pontos munkáltatói adatok átadásáig a konzultáción a szakszervezet a véleményét és a bérrel kapcsolatosan rendelkezésre álló információkkal összefüggő kérdéseit feltehette volna a munkáltatónak. A későbbi adatigénylési határidő az érdemi konzultáció elkezdését nem akadályozta volna meg. A kérelmezett ezen fellebbezési hivatkozása azonban nem mentesíti az együttműködési kötelezettség megsértése alól, ennek következtében az előadása nem vehető figyelembe. [61] A másodfokú bíróság rámutat arra, hogy az irányadó bírói gyakorlat szerint az Mt. nem tartalmaz arra vonatkozóan rendelkezést, hogy a munkáltatónak a tájékoztatást milyen határidőn belül kell megadnia, azonban a szakszervezet a jogsértést a munkáltatói mulasztás bírósági megállapítását azon időponttól számított öt napon belül kérheti, amikor számára nyilvánvalóvá válik, hogy a munkáltató a tájékoztatást nem fogja megadni (EBH.2014.M.21.). A fentiek alapján a másodfokú bíróság is elfogadta a kérelmező azon előadását, miszerint nyilvánvaló volt az előzményi adatokból, hogy a munkáltató nem teljesíti a kérelmező adatigénylésre vonatkozó tájékoztatását, ehhez képest a kérelmező a jogszabályban meghatározott határidőn belül nyújtotta be a kérelmét. [62] A fentiek alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. Záró rész [63] A kérelmezett a Pp. 364.§-a folytán alkalmazandó Pp. 83.§
(2)bekezdése alapján köteles másodfokú perköltség megfizetésére, melynek összegét a kérelmező által csatolt költségjegyzék alapulvételével határozta meg, figyelemmel az ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 2.§-ára. [64] A kérelmezett az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 47.§
(1)bekezdése alapján köteles illeték viselésére. [65] A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Pp. 365.§-a zárja ki. [66] A végzést a bíróság a Pp. 391.§
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
  1. március
  2. dr. Vajas Sándor s.k. a tanács elnöke dr. Kovács Edit s.k. előadó bíró dr. Bicskei Ildikó s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.