Bf.323/2020/9 – Szegedi Ítélőtábla

(1)bekezdés a) pont 3. fordulat,

(5)bekezdés b) pont 1.,

1. fordulat. A pénzbüntetés kiszabását mellőzi. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát fogházban határozza meg. II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott közbizalom elleni bűncselekményét 4 rendbeli folytatólagosan - három esetben bűnsegédként elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségének [Btk.
2. §], a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekményét 2 rendbeli - egy esetben folytatólagosan elkövetett számvitel rendjének megsértése bűntettének [Btk.
3. §

(1)bekezdés b) pont] minősíti. A költségvetési csalás bűntettének jogszabályi alapja: 396. §

(1)bekezdés a) pont 4. fordulat,

(4)bekezdés b) pont 1.,

1. fordulat, a bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettének jogszabályi alapja Btk.
2. §

(1)bekezdés a) pont 3. fordulat,

(5)bekezdés b) pont 1.,

1. fordulat. A szabadságvesztés tartamát 4 (négy) év 6 (hat) hónapra enyhíti. III.rendű vádlott neve III. rendű vádlott költségvetést károsító bűncselekményének jogszabályi alapja Btk.
2. §

(1)bekezdés a) pont 3. fordulat,

(5)bekezdés b) pont 1.,

1. fordulat. A szabadságvesztés tartamát 2 (két) év 8 (nyolc) hónapra enyhíti. Megállapítja, hogy a NAV Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatóság Csongrád Megyei Vizsgálati Osztálya által 863/2015.bü. szám alatt lefoglalt bűnjeleket a Kecskeméti Járásbíróság Gazdasági Hivatala Bj.I.256/2017/1-
2. tételszám alatt kezeli. Egyebekben az első fokú ítélet I.rendű vádlott neve I. rendű, II.rendű vádlott neve II. rendű és III.rendű vádlott neve III. rendű vádlottra vonatkozó részét helybenhagyja. Megállapítja, hogy III.rendű vádlott neve III. rendű vádlott tényleges tartózkodási helye: egyéb érdekelt. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] [2] [3] Az elsőfokú bíróság I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott bűnösségét költségvetési csalás bűntettében [Btk.
3. §

(1)bekezdés a) pont 1. fordulat,

(5)bekezdés b) pont] és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségében [Btk.

1. §] állapította meg. Ezért halmazati büntetésül 4 év szabadságvesztésre, 4 év közügyektől eltiltásra, 4 év gazdasági társaság vezetői tisztségviselői foglalkozástól eltiltásra és 200 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. A pénzbüntetés egy napi tételének összegét 1.500,- forintban állapította meg azzal, hogy az így kiszabott 300.000,- forint pénzbüntetést meg nem fizetése esetén börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni. A kiszabott szabadságvesztésbe beszámította az I. rendű vádlott által
2. december
3. napjától
4. január
5. napjáig házi őrizetben, valamint
6. január
7. napjától
8. január
9. napjáig letartóztatásban töltött időt akként, hogy négy nap házi őrizetben töltött idő egy nap szabadságvesztésnek felel meg. II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott bűnösségét költségvetési csalás bűntettében [Btk.
10. §

(1)bekezdés a) pont 1. fordulat,

(4)bekezdés b) pont], folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségében [Btk.

1. §], 4 rendbeli számvitel rendje megsértése bűntettében [Btk.
2. §

(1)bekezdés b) pont], bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettében [Btk. 396. §

(1)bekezdés a) pont 1. fordulat,

(5)bekezdés b) pont] és bűnsegédként folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségében [Btk.

1. §] állapította meg. Ezért halmazati büntetésül 6 év szabadságvesztésre, 5 év közügyektől eltiltásra, 5 év gazdasági társaság vezetői foglalkozástól eltiltásra ítélte. [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] III.rendű vádlott neve III. rendű vádlott bűnösségét bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettében [Btk.
2. §

(1)bekezdés a) pont 1. fordulat,

(5)bekezdés b) pont] és bűnsegédként folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségében [Btk.

1. §] állapította meg. Ezért halmazati büntetésül 3 év 6 hónap szabadságvesztésre, 3 év közügyektől eltiltásra és 3 év gazdasági társaság vezetői tisztségviselői foglalkozástól eltiltásra ítélte. A szabadságvesztést mindhárom vádlott esetében börtönben rendelte végrehajtani azzal, hogy a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a büntetés kétharmad részének kitöltését követő nap. Az elsőfokú bíróság rendelkezett az eljárás során lefoglalt bűnjelekről és a bűnügyi költségről. Az első fokú ítélettel szemben fellebbezést jelentettek be: Az ügyészség I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott esetében anyagi jogszabálysértés, az elkövetői alakzat téves jogi minősítése miatt, az első fokú ítélet megváltoztatása, I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott bűnösségének közvetett tettesként elkövetett költségvetési csalás bűntettében [a Büntető Törvénykönyvről szóló
2. évi C. törvény (Btk.)
3. §

(1)bekezdés a) pont,

(5)bekezdés b) pont] történő megállapítása, valamint az I. rendű vádlott terhére súlyosításért, a gazdasági társaság helyett a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselése foglalkozástól eltiltás, I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott védője elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés, II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott védője elsődlegesen felmentés, másodlagosan a kiszabott szabadságvesztés enyhítése, III.rendű vádlott neve III. rendű vádlott védője elsődlegesen a vádlott bűnösségének megállapítása miatt, felmentés, másodlagosan a kiszabott büntetés enyhítése érdekében. A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség Bf.432/2017/

1. számú átiratában az ügyészség fellebbezését annak indokolásával egyezően fenntartotta, azt azonban több tekintetben kiegészítette. Indítványozta az első fokú ítélet tényállásának kiegészítését az adóbevallások benyújtásának helyszíneivel. Részletesen kifejtett álláspontja szerint a törvényszék tévesen állapította meg, hogy I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott a költségvetési csalás bűntettét tettesként valósította meg. A közbizalom elleni bűncselekmény esetében a törvényszék figyelmen kívül hagyta, hogy a fiktív számlák benyújtására több kft. részére, több gazdasági társaság felől került sor, azaz a cselekmények több adójogviszonyt érintettek. Ezért I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott közbizalom elleni bűncselekménye 4 rendbeli folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségének (az ügyészség hivatkozása szerint ezek a tényállás II/1., 2.,
2. és
3. pontjai), II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott közbizalom elleni bűncselekménye 5 rendbeli folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségének (az ügyészség átirata szerint ezek a tényállás II/5/A. és II/1., 2.,
4. és
5. pontjai) minősül, amelyből a II. rendű vádlott 4 rendbelit bűnsegédként követett el. Az ügyészség hivatkozott az EBD 2018.B.
6. számú elvi határozatra is, amely szerint aki a valótlan tartalmú adóbevallást olyan személlyel nyújtatja be, akinek a bevallás valótlan tartalma voltáról nincs tudomása, a magánokirat-hamisítást is közvetett tettesként követi el. A gazdálkodás rendjét sértő bűncselekményt illetően II.rendű vádlott neve II. rendű vádlottnak a tényállás II/5/B. és II/6/B. pontjában írt cselekményeit 2 rendbeli - melyből 1 rendbeli folytatólagosan elkövetett - számvitel rendje megsértése bűntettének indítványozta minősíteni [Btk.
7. §

(1)bekezdés b) pont]. Emellett a Kúria

1. számú BK véleményének 3/a. pontjára hivatkozva indítványozta a költségvetést károsító bűncselekmény esetében az elkövetési magatartás azonos büntetési tétellel fenyegetett alakzatait megjelölő fordulat helyesbítését, illetve feltüntetését, a bűnszövetség és az üzletszerűség, mint minősítő körülmény esetében a jogi indokolás kiegészítését. A felmentésre, illetve a büntetés enyhítésére irányuló védelmi fellebbezéseket alaptalanoknak tartotta, ezért indítványozta, hogy a másodfokú bíróság a bűncselekmények minősítését az előbb írtak szerint változtassa meg, illetve a költségvetést károsító bűncselekmény esetében a jogszabályi [19] [20] [21] [22] [23] [24] [25] [26] [27] [28] [29] [30] hivatkozást pontosítsa, és I.rendű vádlott neve I. rendű vádlottat a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője foglalkozástól tiltsa el, egyebekben az első fokú ítéletet hagyja helyben. I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott védője írásban indokolt fellebbezése szerint az elsőfokú bíróság ítélete részben megalapozatlan, mert a tényállás részben felderítetlen [a büntetőeljárásról szóló
2. évi XC. törvény (Be.) Be.
3. §

(2)bekezdés b) pont]. Ezért annak kiküszöbölése érdekében tárgyalás kitűzését és bizonyítás felvételét tartotta szükségesnek. Álláspontja szerint szakértő neve3 igazságügyi könyvszakértő szakvéleménye nem tekinthető aggálytalannak, mert az általa vizsgált számlákat eleve fiktívnek tekintette. A védő nem értett egyet az elsőfokú bíróság azon eljárásjogi okfejtésével, amelyre tekintettel nem fogadta el szakvéleményként szakértő neve1 és szakértő neve2 könyvszakértői véleményét. Mindkét szakértői vélemény a vagyoni hátrány összegét 233.121.115,- forinttal kevesebb összegben állapította meg, mint a hatóság által kirendelt szakértő. Ezért indítványozta szakértő neve3, szakértő neve1 és szakértő neve2 igazságügyi könyv-, adó- és járulékszakértők együttes meghallgatását, és amennyiben a szakértők közötti ellentmondás nem oldható fel, új könyvszakértő kirendelését. I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott egészségi állapotára vonatkozóan szakértő neve4

1. január 29-én kelt orvosszakértői véleményének ismertetését és szakértői véleménykénti elfogadását, ennek elutasítása esetén új igazságügyi orvosszakértő kirendelését indítványozta. A védő arra hivatkozott, hogy szakértő neve4 szakértő által készített szakvélemény szerint a vádlott börtöntűrő képessége továbbra is teljes mértékben hiányzik. Az elsőfokú bíróság a BVOP átiratát figyelmen kívül hagyva utasította el az új orvosszakértő kirendelésére irányuló védelmi indítványt. A védő fellebbezésének indokolásában eljárásjogi problémák mellett anyagi jogi kérdésekkel is részletesen foglalkozott, e körben a nemzetközi bírói gyakorlatra is hivatkozott. I.rendű vádlott neve I. rendű vádlottnak a bűncselekmény szándékos elkövetésére irányuló cselekvőségét vitatva utalt II.rendű vádlott neve II. és III.rendű vádlott neve III. rendű vádlott vallomására, akik egybehangzóan úgy nyilatkoztak, ők nem közölték I.rendű vádlott nevesal, hogy nem fogják bevallani az áfát. A bűnszövetség és az üzletszerűség körében - lényegében a fellebbviteli főügyészségi átirattal azonosan - az elsőfokú bíróság indokolási kötelezettségének elmulasztására hivatkozott. A védő az enyhítésre irányuló fellebbezés körében részletesen foglalkozott a büntetés kiszabásánál figyelembe veendő körülményekkel. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság az enyhítő körülményeket nem tárta fel teljeskörűen, ezért indítványozta azok kiegészítését és nagyobb nyomatékkal történő értékelését. Mindezek alapján I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott megromlott egészségi állapotára és a nagyfokú időmúlásra tekintettel az I. rendű vádlottal szemben kiszabott büntetés enyhítését és végrehajtásában próbaidőre történő felfüggesztését indítványozta. II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott védője fellebbezésének indokolásában - II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott hozzájárulásával - a felmentésre irányuló fellebbezését nem tartotta fenn. A II. rendű vádlott beismerésére, bűnsegédi magatartására, a nagyfokú időmúlásra, az ítélet belső arányosságára, a II. rendű vádlott megromlott egészségi állapotára, az elítéléskori priuszára, rendezett családi körülményeire, négy kiskorú gyermek eltartására figyelemmel elsődlegesen a büntetés enyhítését és a szabadságvesztés végrehajtásában próbaidőre felfüggesztését indítványozta. Másodlagosan - amennyiben a másodfokú bíróság erre nem lát lehetőséget - halmazati büntetésül jóval a középmérték alatti, inkább a törvényi minimumhoz közeli büntetés kiszabását indítványozta. III.rendű vádlott neve III. rendű vádlott védője a felmentésre irányuló fellebbezését arra alapította, hogy álláspontja szerint az eljárás során nem nyert bizonyítást, hogy védence milyen magatartásával törekedett a közteherviselés alóli kibúvásra. III.rendű vádlott neve III. rendű vádlott nem volt egyik gazdasági társaságnak sem a vezető tisztségviselője, tanúvallomások azt támasztották alá, hogy esetenként erdei segédmunkásként dolgozott. Az elsőfokú bíróság nem indokolta meg, mely tényekből vont le következtetést a III. rendű vádlott költségvetést károsító egyenes szándékára, illetve mely tényekből állapította meg ügyvezetői minőségét. [31] Másodlagosan, a büntetés enyhítésére irányuló fellebbezés körében elsősorban a vádlott személyi körülményeire figyelemmel kérte a kiszabott büntetés enyhítését. [32] Az ítélőtábla az ügyészségnek a bűncselekmények minősítésének megváltoztatására, illetve a jogszabályi hivatkozás pontosítására irányuló fellebbezését, továbbá II.rendű vádlott neve II. rendű és III.rendű vádlott neve III. rendű vádlott védőjének a büntetés enyhítésére irányuló fellebbezését ítélte részben alaposnak. [33] A másodfokú bíróság a Be.
2. §

(1)és

(2)bekezdése szerint eljárva - a Be. 590. §

(9)bekezdésében írt korlátok között -, a fellebbezéssel sérelmezett ítéletet az azt megelőző bírósági eljárással együtt felülbírálta. [34]ár II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott védője - a II. rendű vádlott hozzájárulásával - a felmentésre irányuló fellebbezését nem tartotta fenn, a másodfokú bíróság II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott esetében - I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott védője fellebbezésének irányára tekintettel a Be. 590. §

(10)bekezdése alapján az első fokú ítéletet szintén teljeskörűen felülbírálta. [35] Megjegyzi az ítélőtábla, hogy a fellebbezés iránya a bejelentéssel rögzül. Ezért annak ellenére, hogy II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott esetében a fellebbezést, annak felmentésre irányuló részében a védelem visszavonta, az előbb írtaktól függetlenül is teljeskörű felülbírálatnak volt helye. [36] Az ítélőtábla ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást a perrendi szabályok betartásával, hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés nélkül folytatta le. [37] Az elsőfokú bíróság az ügyben széleskörű, terjedelmes bizonyítást vett fel, tényfelderítési kötelezettségének eleget téve, túlnyomórészt megalapozott tényállást állapított meg. Az első fokú ítélet részbeni megalapozatlansága [Be. 592. §

(2)bekezdés a) pontja] a másodfokú eljárásban az elsőfokú bíróság által lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok tartalma alapján kiküszöbölhető volt. [38] III.rendű vádlott neve III. rendű vádlott büntetéseire vonatkozó adatokat [Be. 561. §

(3)bekezdés b) pontja] a következőkkel egészítette ki a másodfokú bíróság: [39] III.rendű vádlott neve III. rendű vádlottat a Fővárosi Törvényszék

1. május
2. napján meghozott 31.B.741/2018/
3. számú ítéletével - ami a Fővárosi Ítélőtábla 5.Bf.180/2019/
4. számú ítéletével
5. január
6. napján emelkedett jogerőre - a Btk.
7. §

(2)bekezdés a) pontjába ütköző és a

(4)bekezdés b) pontja szerint minősülő pénzmosás bűntette miatt 2 év 8 hónap börtönre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. A bíróság elrendelte az első fokú ítélet [14] bekezdésében írt 6 hónap börtönbüntetés végrehajtását. [40] III.rendű vádlott neve III. rendű vádlott a szabadságvesztését

1. április
2. napján kezdte meg, abból feltételes szabadságra bocsátása
3. február
4. napján esedékes. A szabadságvesztés utolsó napja
5. december
6. [41] III.rendű vádlott neve III. rendű vádlott végrehajtásra váró büntetése: a Kecskeméti Járásbíróság
7. június
8. napján kelt és a Kecskeméti Törvényszék 3.Bf.288/2020/
9. számú ítéletével
10. február
11. napján jogerőre emelkedett 18.B.237/2020/
12. számú ítéletével költségvetési csalás bűntette miatt kiszabott 1 év 6 hónap börtönbüntetés. [42] Az ítélőtábla a Be.
13. §

(1)bekezdés a) pontja alapján - figyelemmel a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 211. §

(2)bekezdésére is - az első fokú ítélet tényállását kiegészítette a következőkkel: [43] A

1. oldal [38] bekezdés utolsó sorát azzal, hogy az áfa bevallási kötelezettségét II.rendű vádlott neve II. rendű vádlottnak ... en a NAV Bács-Kiskun Megyei Igazgatóságán kellett volna teljesítenie. [44] A
2. oldal [74] bekezdés negyedik sorát azzal, hogy I.rendű vádlott neve I. rendű vádlottnak az adóbevallást ...en kellett benyújtania. [45] A
3. oldal [108] bekezdését az alábbiakkal: [46] [47] [48] [49] [50] [51] [52] [53] [54] [55] [56] [57] [58] [59] [60] [61] III.rendű vádlott neve III. rendű vádlott a tényállás II/
4. pontban részletezett magatartásával 193.019.159,- forint erejéig nyújtott segítséget I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott költségvetést károsító magatartásához. A bűncselekmények elkövetési ideje I.rendű vádlott neve I. rendű és III.rendű vádlott neve III. rendű vádlott esetében
5. január
6. napja, II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott esetében
7. december
8. napja. Egyebekben az első fokú ítélet tényállása hiánytalan, az az előbb írt kiegészítésekkel irányadó volt a másodfokú felülbírálat során. A Be.
9. §

(1)bekezdés a) pontja alapján a másodfokú bírósági eljárásban bizonyítás felvételének a részbeni megalapozatlanság, az eljárási szabálysértés kiküszöbölése érdekében és akkor van helye, ha a fellebbezésben új tényt állítottak vagy új bizonyítékra hivatkoztak. Az előzőekben az ítélőtábla rámutatott, hogy az első fokú ítélet részbeni megalapozatlansága a rendelkezésre álló bizonyítást érintő ügyiratok tartalma alapján kiküszöbölhető volt. I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott védője fellebbezésének indokolásában az elsőfokú eljárásban előterjesztett bizonyítási indítványait ismételte meg, amelyeket a törvényszék elutasított. Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában ezekkel a bizonyítási indítványokkal részletesen foglalkozott, és meggyőző indokát adta, hogy mely okból utasította azokat el (elsőfokú ítélet [343] [360] bekezdés és [385] - [392] bekezdés). A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által kifejtettekkel maradéktalanul egyetértett. Nem sértett eljárási szabályt az elsőfokú bíróság, amikor I.rendű vádlott neve I. rendű vádlottról a más ügyben készített igazságügyi orvosszakértői véleményt bizonyítékként értékelte [Be. 197. §

(5)bekezdés]. Mindezek alapján a védői fellebbezés új tényt vagy új bizonyítékot nem jelölt meg és eljárásjogi okból sem volt helye a másodfokú eljárásban bizonyítás felvételének. A vádlottak felmentésére irányuló fellebbezések a bizonyítékok mérlegelését támadták. Azt sérelmezték, hogy az elsőfokú bíróság nem fogadta el a vádlottak tagadó vallomását. Az elsőfokú bíróság a szükségest meghaladó részletességgel ismertette a tanúvallomásokat, majd az ítélet [362] - [384] és [393] - [410] bekezdéseiben iratszerű, logikus és meggyőző indokát adta annak, hogy a vádlotti tagadó vallomásokkal szemben miért az egyéb bizonyítékokat fogadta el a tényállás megállapításánál. Az ítélőtábla helyesbítette az első fokú ítélet [411] bekezdését akként, hogy „az általános forgalmi adóról szóló

1. január
2. napjáig hatályban volt
3. évi LXXIV. törvény". II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott - aki a tényállás valamennyi pontjában érintett - a másodfokú eljárásban a terhére megállapított bűncselekmények elkövetését beismerte. I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott a kezdeti teljeskörű beismerő vallomását az eljárás előre haladtával egyre inkább szűkítette, és II.rendű vádlott neve II. rendű, valamint III.rendű vádlott neve III. rendű vádlotthoz köthető gazdasági társaságoktól befogadott számlák tekintetében azt vallotta, hogy azok valósak, a rajtuk feltüntetett gazdasági események megtörténtek. Az elsőfokú bíróság helyesen mutatott rá, hogy ha voltak is valós gazdasági események, azok nem a számlán feltüntetett felek között valósultak meg. Így a kiállított számla fiktív és annak felhasználása bűncselekményt valósít meg. Az elsőfokú bíróság bizonyítékként értékelte a számlán feltüntetett gazdasági társaságok vezetőinek vallomását, a számlatömbök beszerzésének időpontjait. Ezek alapján iratszerűen mutatott rá arra, hogy a számlán feltüntetett gazdasági esemény időpontja több esetben korábbi volt, mint a számlatömb megvásárlásának az ideje. Emellett II.rendű vádlott neve II. rendű és III.rendű vádlott neve III. rendű vádlotthoz köthető gazdasági társaságok a számlán feltüntetett erdőgazdálkodási tevékenységhez sem személyi, sem tárgyi állománnyal nem rendelkeztek. [62] [63] [64] [65] [66] [67] [68] [69] [70] [71] [72] [73] [74] [75] [76] [77] Több tanú vallomása (tanú neve1, tanú neve2, tanú neve3) pedig azt bizonyította, hogy a számlán feltüntetett cégek a valóságban nem működtek, azok ügyvezetését szívességből és csak névleg vállalták el. A bizonyítékok mérlegelése az elsőfokú bíróság feladata. Megalapozott tényállás esetén a másodfokú eljárásban nincs törvényi lehetőség a bizonyítékok eltérő mérlegelésére, ezért az ezt támadó fellebbezések eredményre nem vezethettek. A megalapozott tényállásból az elsőfokú bíróság helyesen következtetett a vádlottak bűnösségére, de a bűncselekmények minősítése, illetve jogszabályi hivatkozása több tekintetben helyesbítésre szorult. Osztotta az ítélőtábla a fellebbviteli főügyészség azon álláspontját, hogy az elsőfokú bíróság részben tévesen, részben hiányosan jelölte meg mind a három vádlott esetében a költségvetést károsító bűncselekmény jogszabályi alapját. A
4. BK vélemény 3/a. pontja szerint az elkövetési magatartás azonos büntetési tétellel fenyegetett alakzataira a fordulat megjelölésével kell utalni. A jelen ügyben I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott az adóhatóságot valótlan tartalmú nyilatkozat megtételével ejtette tévedésbe, amikor a valótlan tartalmú adóbevallást az adóhatósághoz benyújtotta. Ezért ez a magatartása a Btk.
5. §

(1)bekezdés a) pont

1. fordulata szerint minősül, melyhez a hamis számlák kiállításával II.rendű vádlott neve II. és III.rendű vádlott neve III. rendű vádlottak segítséget nyújtottak. II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott amikor nem tett eleget adóbevallási kötelezettségének, a Btk.
2. §

(1)bekezdés a) pont

1. fordulata szerinti elkövetési magatartást fejtette ki. Osztotta az ítélőtábla a fellebbviteli főügyészség álláspontját abban is, hogy az első fokú ítélet indokolása a bűnszövetség és az üzletszerűség tekintetében kiegészítésre szorul. A Btk.
2. §

(1)bekezdés

1. pontja szerint üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik. Töretlen a bírói gyakorlat abban, hogy a rendszeres haszonszerzésre törekvés megállapítható abban az esetben is, ha az más személy vagyoni gyarapodása érdekében történik (BH 2008.174.). II.rendű vádlott neve II. és III.rendű vádlott neve III. rendű vádlottak a tényállás II/
2. pontjában, II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott a tényállás II/
3. és II/
4. pontjában is, I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott adókijátszásra irányuló magatartásához nyújtottak segítséget. Ezen kívül II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott a tényállás II/
5. és II/5/A. pontjában tettesként ugyanerre törekedett. A Btk.
6. §

(1)bekezdés

1. pontja szerint bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet. A megállapíthatóság lényeges eleme, hogy a megállapodás már eleve bűnözésre vagyis bűncselekmény elkövetésére irányuljon (BH 2018.69.). A bűncselekmények elkövetése a már hivatkozott tényállási pontoknak megfelelően I.rendű vádlott neve I. rendű, illetőleg II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott érdekében történt. Megjegyzendő, hogy a tényállás II/5/A. pontja szerinti tényállás esetében is egyfajta szervezettségre volt szükség ahhoz, hogy II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott
2. év folyamán a több mint 35.000.000,- forint áfát tartalmazó fiktív számlákat beszerezze. Az előbb írtak alapján I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott az általa okozott vagyoni hátrányra figyelemmel a Btk.
3. §

(1)bekezdés a) pont 3. fordulatába ütköző és az

(5)bekezdés b) pont

1. és
2. fordulata szerint minősülő - azaz bűnszövetségben és üzletszerűen - elkövetett költségvetési csalás bűntettét valósította meg, amelyhez II.rendű vádlott neve II. rendű és III.rendű vádlott neve III. rendű vádlott mint bűnsegédek kapcsolódtak. [78] [79] [80] [81] [82] [83] [84] [85] [86] [87] [88] [89] [90] [91] [92] Ezért az ítélőtábla I.rendű vádlott neve I. rendű, II.rendű vádlott neve II. rendű és III.rendű vádlott neve III. rendű vádlott költségvetést károsító bűncselekményének jogszabályi alapját a rendelkező részben írtak szerint helyesbítette. Az ítélőtábla maradéktalanul osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját abban, hogy I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott a költségvetési csalás bűntettét nem közvetett tettesként, hanem tettesként követte el (első fokú ítélet [439] - [443] bekezdése). Töretlen a bírói gyakorlat, hogy a költségvetési csalás tettese és társtettese csak olyan személy lehet, aki az adókötelezettség szempontjából jelentős tény, adat valótlan előadásával, elhallgatásával vagy más magatartással a hatóságot adóbevétel csökkentését eredményezően megtéveszti (BH 2010.290., BH 2017.139., BH 2010.290.). Ezért e bűncselekmény közvetlen tettese csak az lehet, aki az adóhatóság előtt nyilatkozattételre köteles. Ez pedig a gazdasági társaság ügyvezetője, aki az adóhatósággal jogviszonyban áll és adóalanynak minősül. A BH 2010.
3. és BH 2013.
4. alatt közzétett eseti döntésekben a közvetett tettesség megállapítása azon alapult, hogy az elkövető meghatalmazás alapján a betéti társaság beltagja helyett járt el, és az adókötelezettség szempontjából lényeges tényeket illetően a betéti társaság beltagját megtévesztette az adóbevallás során. A konkrét ügyben az adóhatósággal I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott, mint egyéni vállalkozó, illetve mint a kft neve1 és kft neve2 Kft. ügyvezetője állt adójogviszonyban, ezért az adóbevallási kötelezettség az I. rendű vádlottat terhelte. Adóalanyiság hiányában a könyvelő tettesként fel sem merülhet. Ellenkező álláspont elfogadása azt eredményezné, hogy amennyiben a könyvelő tud a bevallások hamis tartalmáról, úgy a gazdasági társaság ügyvezetőjével társtettességben valósítaná meg a bűncselekményt. Ezzel szemben a helyes minősítés ez esetben a könyvelő bűnsegédi büntetőjogi felelősségének megállapítása lenne. A védői fellebbezésben írtakra tekintettel rámutat a másodfokú bíróság, hogy III.rendű vádlott neve III. rendű vádlott esetében a bűnsegédi magatartás megállapításának nem feltétele, hogy ő maga is gazdasági társaság ügyvezetője legyen. A hamis magánokirat felhasználásának vétsége tekintetében az ítélőtábla a fellebbviteli főügyészség jogi okfejtésével egyetértett, de a bűncselekmény rendbeliségére vonatkozó indítványát a következők miatt csak részben osztotta: Az első fokú ítélet II/
5. tényállási pontja szerint II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott
6. év III. és IV. negyedévi adóbevallási és befizetési kötelezettségének egyáltalán nem tett eleget. Az irányadó tényállás szerint tehát I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott által kibocsátott számlákat a II. rendű vádlott nem használta fel. Ezért e tényállási pontot illetően a hamis magánokirat felhasználásának vétsége nem valósult meg. Az előzőekben már utalt arra az ítélőtábla, hogy a magánokirat hamis, ha annak kiállítója nem azonos azzal, aki az okiraton kiállítóként fel van tüntetve. Az okirat hamis volta szempontjából nincs jelentősége annak, hogy az okirat tartalma megfelel-e a valóságnak (BH 2012.281.). Ezért a fiktív számlák könyvelésbe történő beállításával, illetve azoknak az adóbevalláshoz történő felhasználásával ez a bűncselekmény megvalósul. A 36/
7. BK vélemény szerint a hamis magánokirat felhasználása folytatólagosan elkövetett, ha a hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú - ugyanazon vagy több - magánokiratot ugyanazon jogviszonyból származó jog vagy kötelezettség létezésének, megváltoztatásának vagy megszűnésének bizonyítására többször használják fel, és a folytatólagosság egyéb törvényi feltételei is fennállnak. A Btk.
8. §

(2)bekezdése szerint folytatólagosan elkövetett bűncselekmény az, ha az elkövető ugyanolyan bűncselekményt egységes elhatározással, azonos sértett sérelmére rövid időközönként, többször követ el. [93] [94] [95] [96] [97] [98] [99] [100] [101] [102] [103] [104] [105] A hamis magánokirat felhasználása esetén közvetlen értelemben vett sértettről nem lehet beszélni. A folytatólagosság megítélése során azt kell vizsgálni, hogy a hamis magánokiratot milyen jogviszonnyal kapcsolatos jogok és kötelezettségek bizonyítására használták fel többször. Az irányadó tényállás szerint I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott a II/

1. tényállási pontnál egyéni vállalkozóként, a II/
2. tényállási pontnál a kft neve1 Kft., a II/
3. tényállási pontnál az kft neve2 Kft. ügyvezetőjeként fogadta be II.rendű vádlott neve II. vádlott által képviselt gazdasági társaságok nevében kiállított valótlan számlákat. Így a fiktív számlák benyújtására I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott ügyvezetése alatt álló, de több gazdasági társaság részéről került sor, ezért azok több adójogviszonyt érintettek. Emiatt I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott közbizalom elleni bűncselekménye 3 rendbeli folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségének minősül, amelyet II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott, mint bűnsegéd követett el. A költségvetési csalásnál kifejtettekből következik, hogy az ítélőtábla alaptalannak tartotta az ügyészség fellebbezését a tekintetben is, hogy I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott a közbizalom elleni bűncselekményeket közvetett tettesként követte el. Tévedett az elsőfokú bíróság, amikor II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott gazdálkodás rendjét sértő bűncselekményét az üzleti évek számához igazodva 4 rendbelinek minősítette. E bűncselekmény esetében sem kizárt a folytatólagos elkövetés megállapítása (Magyar büntetőjog Kommentár a gyakorlat számára II. kötet
4. pótlás
5. oldal HVG- ORAC Kiadó). Az elsőfokú bíróság a beszámoló készítési, könyvvezetési, könyvvizsgálati kötelezettség üzleti évenkénti kötelezettségére figyelemmel minősítette a II. rendű vádlott cselekményét 4 rendbelinek. Ugyanakkor az irányadó tényállás (II/6/B.) szerint a II. rendű vádlott az kft neve3 Kft. esetében 2011-2012-2013 évben a könyvelési bizonylatokat nem őrizte meg, a gépi könyvelést hiányosan vezette, a szükséges okiratokat nem bocsátotta a könyvelő rendelkezésére, megsértette a teljesség és a valódiság elvét, a bizonylati fegyelmet (első fokú ítélet [450] bekezdés). Ily módon jelen ügyben nem a beszámoló készítési kötelezettség elmulasztása, hanem a bizonylati rend rendszeres, éveken át tartó megsértése és a vagyoni helyzet áttekintésének éveken át tartó meghiúsítása volt a vád. Ezért a másodfokú bíróság II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott gazdálkodás rendjét sértő bűncselekményét 2 rendbeli - egy esetben a Btk.
6. §

(2)bekezdése alapján folytatólagosan elkövetett (II/6/B) - számvitel rendjének megsértése bűntettének [Btk. 403. §

(1)bekezdés b) pont] minősítette. A bűnösségi körülményeket vizsgálva az ítélőtábla mind a három vádlottnál további enyhítő körülményként értékelte a büntetőeljárás elhúzódását és azt, hogy az első fokú ítélet kihirdetése óta is több mint egy év eltelt. A jelen ügyben tényként állapítható meg, hogy a bírósági eljárási elhúzódott. Ez nem a vádlottaknak felróható okból és nem a több büntetőeljárás egyesítése miatt történt. Az is nyilvánvaló azonban, hogy az ilyen jellegű szervezett bűncselekmények felderítése nehézkes, és alapos nyomozati munka esetén is hosszú bizonyítást igényel. II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott esetében a másodfokú bíróság enyhítő körülményként értékelte, hogy a másodfokú eljárás során a büntetőjogi felelősségét elismerte. A Szegedi Törvényszék 2/

1. (IX. 21.) Kollégiumi állásfoglalásra is figyelemmel a másodfokú bíróság a cselekmények elszaporodottsága helyett a költségvetési csalás elszaporodottságát tekintette súlyosító körülménynek. A kollégium ez irányú állásfoglalása a
2. évet megelőző időszakban elkövetett bűncselekményekre vonatkozik, melyet az ítélőtábla gyakorlata is megerősít, hiszen az előtte folyó ügyek döntő többségét költségvetést károsító bűncselekmények teszik ki. I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott esetében mellőzte annak súlyosító körülménykénti értékelését, hogy az okozott vagyoni hátrány többszörösen meghaladja a minősítéshez szükséges vagyoni hátrány összegét és megközelíti a különösen jelentős vagyoni hátrány alsó határát. Az 56/
3. BK [106] [107] [108] [109] [110] [111] [112] [113] [114] [115] [116] vélemény III/
4. pontja az előbbit ugyanis nem tartalmazza, míg az utóbbi akkor súlyosító körülmény, ha az elkövetési érték a felső határ közelében van. A Btk.
5. §

(6)bekezdés d) pontja szerint a vagyoni hátrány ötvenmillióegy és ötszázmillió forint között különösen nagy. I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott esetében a vagyoni hátrány 350.877.088,- forint, ezért az előbb hivatkozott feltétel nem áll fenn. Nem vitás, hogy a vádlottak a bűncselekményeket bűnszervezetben követték el. Ez bizonyos fokú szervezettséget igényel, de nem jelent hierarchikusan felépített rendszert, alá-fölé rendeltségi viszonyokat. Ezért I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott esetében nem a szervező, irányító szerepét, hanem azt értékelte a másodfokú bíróság a terhére, hogy a tényállás II/1., II/

1. és II/
2. pontjában írt bűncselekmények elkövetésében nyilvánvalóan kezdeményező szerepet töltött be. A minősítés megváltoztatására figyelemmel II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott esetében további súlyosító körülmény, hogy a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekményt egy esetben folytatólagosan követte el, I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott esetében pedig a többszörös halmazat. Egyebekben az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a büntetés kiszabásánál irányadó körülményeket. Nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor arra az álláspontra helyezkedett, hogy a Btk.
3. §-a szerinti büntetési cél mind a három vádlott esetében végrehajtandó szabadságvesztés kiszabásával érhető el. Az elsőfokú bíróság a büntetés kiszabása körében hivatkozott ugyan a Btk.
4. §

(2)bekezdése szerinti középmértékre, annak tartamát azonban nem határozta meg. A minősítés megváltoztatására figyelemmel ez I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott esetében kilenc év, II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott esetében tíz év, III.rendű vádlott neve III. rendű vádlott esetében nyolc év. A törvényszék I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott esetében a Btk. 82. §

(2)bekezdés b) pontjának alkalmazásával, azaz az úgynevezett enyhítő szakasszal halmazati büntetésként a középmértéktől lényegesen eltérve, a törvényi minimumot el nem érő szabadságvesztést szabott ki. Az I. rendű vádlottnál számba vett súlyosító körülmények nem indokolják a szabadságvesztés tartamának további lényeges enyhítését. A középmérték felét el nem érő enyhítő szakasz alkalmazásával halmazati büntetésként kiszabott szabadságvesztéssel a bíróság messzemenőkig figyelembe vette az enyhítő körülmények nyomatékát, így az időmúlást, a hosszú büntetőeljárás hatálya alatt állást és a vádlott megromlott egészségi állapotát. Ezért I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott védőjének a szabadságvesztés tartamának enyhítésére irányuló fellebbezését - különösen oly mértékig, hogy annak végrehajtása a Btk. 85. §

(1)bekezdése alapján felfüggeszthető legyen - alaptalannak találta a másodfokú bíróság. I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott esetében számba vett enyhítő körülményekre - elsősorban megromlott egészségi állapotára figyelemmel - az ítélőtábla a Btk. 35. §

(1)bekezdése alapján a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát fogházban állapította meg. II.rendű vádlott neve II. rendű és III.rendű vádlott neve III. rendű vádlott esetében az ítélet úgynevezett belső arányosságára is figyelemmel, alaposnak tartotta a büntetés enyhítésére irányuló fellebbezéseket. E vádlottaknál a büntetés kiszabása során nem lehet ugyanis I.rendű vádlott neve I. rendű vádlottal szemben kiszabott büntetést alapul venni, hiszen ott a már kifejtettek miatt a bíróság lényegesen eltért a középmértéktől, és a törvényi minimum alatti szabadságvesztést szabott ki. II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott esetében azonban nem hagyható figyelmen kívül, hogy a bűncselekmények jelentős részét bűnsegédként követte el. A költségvetést károsító tettesi magatartásával okozott vagyoni hátrány mintegy harmincnyolcmillió forint. Az enyhítő körülmények nyomatékára figyelemmel, a másodfokú bíróság a II. rendű vádlottnál is indokoltnak tartotta az úgynevezett enyhítő szakasz alkalmazását, ezért a Btk. 82. §

(1)és

(2)bekezdés b) pontja alapján a szabadságvesztés tartamát 4 év 6 hónapra enyhítette. [117] A védelmi fellebbezést e körben alaposnak találta, és a II. rendű vádlottal szemben a középmértéktől lényegesen eltért, és a törvényi minimum alatti szabadságvesztést szabott ki. [118] A számba vett súlyosító körülmények számára és nyomatékára figyelemmel azonban a szabadságvesztés további lényeges enyhítését nem tartotta indokoltnak, mert az már a büntetési célokat veszélyeztetné. Megjegyzi az ítélőtábla, hogy II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott esetében végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés kiszabása a Btk. 86. §

(1)bekezdés c) pontja alapján törvényben kizárt. Az a tény ugyanis, hogy a II. rendű vádlott az ítéletben elbírált bűncselekmények egy részét a korábbi ügyében kiszabott, de végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje alatt követte el, független attól, hogy e szabadságvesztés végrehajtásának elrendelésére elévülés miatt nem kerülhetett sor. [119] III.rendű vádlott neve III. rendű vádlott a bűncselekményeket bűnsegédként követte el. A III. rendű vádlott esetében az enyhítő körülmények súlya lényegesen meghaladja a súlyosító körülményekét. Ezért az ítélőtábla e vádlott esetében is alaposnak tartotta a szabadságvesztés enyhítésére irányuló fellebbezést. A III. rendű vádlott büntetését a Btk. 82. §

(1)és

(2)bekezdés b) pontja alapján 2 év 8 hónapra enyhítette. [120] Észlelte a másodfokú bíróság, hogy III.rendű vádlott neve III. rendű vádlott esetében az első fokú ítélet rendelkező része és az indokolás [471] bekezdése a szabadságvesztés tartamát illetően eltér egymástól. Míg az előbbi három év hat hónap szabadságvesztésről rendelkezik, addig az utóbbi három évet tartalmaz. Az iratok alapján kihirdetésre a rendelkező rész szerinti tartam került, ezért a felülbírálat során ez volt az irányadó (61. BK vélemény 6. pont). [121] Az irányadó tényállás szerint I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott rokkantnyugdíjas, amelynek havi összege 42.500,- forint. Élettársa jövedelemmel nem rendelkezik. Ezért a pénzbüntetés kiszabásának Btk. 50. §

(1)bekezdése szerinti törvényi feltételei nem állnak fenn, így a pénzbüntetést az ítélőtábla mellőzte. [122]találta az ügyészség fellebbezését I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott esetében a tekintetben is, hogy a másodfokú bíróság a vádlottat a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője foglalkozástól tiltsa el. I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott 2009-ben egyéni vállalkozóként, majd 2010-2012-ben gazdasági társaság ügyvezetőjeként követte el a bűncselekményeket. Ezért az ítélőtábla álláspontja az, hogy az eltiltás körét nem szükséges kiterjeszteni a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselésétől való eltiltásra. [123] A rendelkezésre álló iratok alapján az ítélőtábla megállapította, hogy a NAV Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatóság Csongrád Megyei Vizsgálati Osztálya által 863/2015.bü. szám alatt bevételezett bűnjeleket - amelyek a kft neve4 Kft. iratai - a Kecskeméti Járásbíróság Gazdasági Hivatala kezeli Bj.I.256/2017/1-6. tételszámon. [124] A kifejtettekből következik, hogy az ítélőtábla a fellebbezéseket részben alaposnak ítélte, az első fokú ítélet I.rendű vádlott neve I. rendű, II.rendű vádlott neve II. rendű és III.rendű vádlott neve III. rendű vádlottakra vonatkozó részét a Be. 606. §

(1)bekezdése alapján a rendelkező részben írtak szerint megváltoztatta, egyebekben a Be. 605. §

(1)bekezdése alapján helybenhagyta. [125] Az ítélőtábla a Be. 604. §

(3)bekezdés c) pontja alapján - figyelemmel a Be. 10. §

(1)bekezdés

1. pontjára is - megállapította III.rendű vádlott neve III. rendű vádlott tényleges tartózkodási helyét. [126] Az ítélet ellen a Be.
2. §

(1)és

(2)bekezdése alapján fellebbezésnek nincs helye. Szeged,

1. február
2. Dr. Benedek Tibor sk.. Cserháti Ágota sk. a tanács elnöke előadó bíró Sefta Márta dr. sk. bíró A Szegedi Ítélőtábla Bf.I.323/2020/
3. számú ítélete és a Szegedi Törvényszék 7.B.975/2017/
4. számú ítéletének I.rendű vádlott neve I. rendű, II.rendű vádlott neve II. rendű és III.rendű vádlott neve III. rendű vádlottra vonatkozó, és jelen ítélettel meg nem változtatott része mindhárom vádlott vonatkozásában a mai napon jogerős. Szeged,
5. február
6. Dr. Benedek Tibor sk. a tanács elnöke