Bhar.598/2020/6 – Debreceni Ítélőtábla

(1)bekezdés,

(2)bekezdés bc) alpont,

(3)bekezdés ba) alpont], III. r. vádlottat bűnsegédként elkövetett lopás bűntettében (Btk. 370. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés bc) alpont,

(3)bekezdés ba) alpont), ezért I. r. vádlottat 8 hónap végrehajtásában 1 évre felfüggesztett börtönbüntetésre, II. r. vádlott 1 év végrehajtásában 2 évre felfüggesztett börtönbüntetésre, míg III. r. vádlottat 2 évre próbára bocsátotta. Továbbá kötelezte I., II., III. r. vádlottakat, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 60 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg sértett magánfélnek 457.548,- Ft tőkét, és annak 2016. április 3. napjától számított törvényes kamatait. Továbbá kötelezte mindhárom vádlottat külön-külön 2.745,- Ft illeték állam javára történő megfizetésére. IV. r. vádlottat az ellene emelt orgazdaság vétségének Btk. 379. §

(1)bekezdés c) pont

(2)bekezdés a) pont] vádja alól felmentette. [2] Az ítélet ellen az ügyész III. r. és IV. r. vádlottak terhére jelentett be fellebbezést, III. r. vádlott esetében a büntetés súlyosítása, míg IV. r. vádlott esetében a bűnösség megállapítása és a büntetés kiszabása érdekében. [3] A Heves Megyei Főügyészség B.49/2019/

1. számú átiratában IV. r. vádlottat érintő részleges megalapozatlanságra figyelemmel tartotta fenn a fellebbezést, mivel az elsőfokú bíróság elmulasztotta a bizonyítás anyagává tenni IV. r. vádlott nyomozás során tett vallomását, ezért a IV. r. vádlott különböző eljárási szakaszokban tett vallomásai között mutatkozó ellentmondásokat nem oldotta fel, ennek következtében helytelen következtetéseket vont le. Míg III. r. vádlottal szemben végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását látta indokoltnak. [4] A másodfokon eljáró Egri Törvényszék
2. január 16., és október
3. napján megtartott nyilvános fellebbezési tárgyalás alapján IV. r. vádlott tekintetében a Gyöngyösi Járásbíróság
4. november
5. napján kihirdetett 4.B.184/2017/
6. számú ítéletét megváltoztatta és bűnösnek mondta ki a Btk.
7. §

(1)bekezdés c) pontjában meghatározott és a

(2)bekezdés a) pontja szerint minősülő és büntetendő orgazdaság vétségében, ezért egy év időtartamra próbára bocsátotta, valamint 327.548,Ft erejéig vagyonelkobzást rendelt el vele szemben. III. r. vádlottal szemben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [5] A másodfokú bíróság ítéletével szemben IV. r. vádlott és védője felmentés végett fellebbezést jelentettek be. [6] A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség Bf.362/2020/

1. számú átiratában a másodfokú bíróság ítélete ellen benyújtott IV. r. vádlott és védőjének fellebbezését alaptalannak tartotta, és észrevételezte, hogy a bűnösség körében hozott rendelkezés az elsőfokú bíróságétól ellentétes, ezért a büntetőeljárásról szóló
2. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.)
3. §

(3)bekezdés

1. a)és
2. b)pontjai értelmében az ellentétes döntés és az elsőfokú bíróság ítéletének az ellentétes döntéssel összefüggő felülbírálata által eredményezett másodfokú ítéleti rendelkezés is sérelmezettnek tekintendő. A másodfokú eljárás során a bíróság tárgyalás tartása után bizonyítás felvétele mellett helyesbítette, pontosította és egészítette ki a tényállását. A IV. r. vádlott nyomozás során tett vallomását a bizonyítás anyagává tette és a vádlotthoz intézett kérdésekkel vallomásának ellentmondása okát megkísérelte kiküszöbölni, amelynek eredményeként jutott arra a következtetésre, hogy IV. r. vádlott nem tekinthető szavahihetőnek, így a terhére rótt bűncselekmény elkövetése további terhelő bizonyítékok alapján megállapítható. Az iratok tartalma alapján történő és a bizonyítás eredményeként végzett kiegészítés a másodfokú eljárás törvényes rendjének megfelelt (Be. 592. §

(2)bekezdés a), b) pont, Be. 593. §

(1)bekezdés a) pont) és az annak eredményeként megállapított tényállás a harmadfokú eljárás során is irányadó. Hivatkozott arra, hogy amennyiben a megalapozatlanság részleges a helyesen megállapított megalapozatlanság kiküszöbölése a másodfokú bíróság kötelezettsége akkor is, ha az elsőfokon felmentett vádlott bűnösségének megállapításához vezet. A részleges megalapozatlanság kiküszöbölésének mennyiségi korlátja nincs, a részleges megalapozatlanságot minden esetben a másodfokú bíróságnak kell kiküszöbölnie, az nem esik a felülmérlegelés tilalma alá (Kúria EBH2018.B.8, Debreceni Ítélőtábla Hkf.I.336/2019/3., Debreceni Ítélőtábla Hkf.II.278/2019/5., Kúria Bhar.III.1436/2018/8. számú határozatai). [7] A másodfokú bíróság a Be. 592. §

(3)bekezdése értelmében, tehát az így helytállóan pontosított, illetve kiegészített tényállás alapján bírálta felül a másodfokú ítéletet, és ezen tényállásból okszerűen vont következtetést arra, hogy IV. r. vádlott a terhére rótt orgazdaság vétségét elkövette. [8] Fentiekre tekintettel indítványozta, hogy a Debreceni Ítélőtábla a másodfokú ítélet elleni fellebbezést tanácsülésen elbírálva a Be. 623. § alapján hagyja helyben. [9] IV. r. vádlott védelmében eljáró védő 2021. január 11. napján érkeztetetten fellebbezését írásban is megindokolta, melyben előadta, hogy álláspontja szerint az Egri Törvényszék eljárása során megsértette a Be. 7. §

(1)és

(4)bekezdésében foglaltakat a Be. 163. §

(2)bekezdésében foglaltakat, a Be. 167. §

(1),

(2),

(3)bekezdésében foglaltakat, a Be. 591. §

(2)bekezdés a) pontjában foglaltakat, a Be. 593. §

(1),

(2),

(4)bekezdésében foglaltakat, illetve a Be. 597. §

(1)bekezdésében foglaltakat. Előadása szerint a Gyöngyösi Járásbíróság felmentő rendelkezését az Egri Törvényszék törvénysértően változtatta meg, mert felülmérlegelési tevékenységet végzett és ennek eredményeképpen döntött a IV. r. vádlott bűnösségének megállapításáról. Véleménye szerint az Egri Törvényszék nem szerzett be új bizonyítékot, hanem az elsőfokú bíróság által lefolytatott bizonyítás alapján megállapított tényállás felülmérlegelését végezte el a vádhatóság indítványának megfelelően. Álláspontja szerint az Egri Törvényszék által foganatosított kihallgatás azonban nem járt olyan eredménnyel, bizonyítékkal, amelyek alapján eltérő tényállás megállapítására lett volna módja. A Be. 590. §

(1)bekezdésében foglaltak nem teljesültek, nem volt helye a bizonyítás felvételének, mert nem került sor új bizonyíték beszerzésére. Mindezekre figyelemmel kérte, hogy az Ítélőtábla az Egri Törvényszék ítéletét változtassa meg és IV. r. vádlottat mentse fel az ellene emelt orgazdaság vétségének vádja alól. [10] A vádlott védője által előterjesztett fellebbezés nem alapos. [11] A büntetőügyben harmadfokon eljáró ítélőtábla a Be. 620. §

(1)bekezdése folytán alkalmazandó Be. 621. §

(2)bekezdése alapján a bejelentett vádlotti fellebbezést tanácsülésen bírálta el, miután az arra jogosultak nyilvános ülését nem indítványozták és azt a bíróság sem látta indokoltnak. [12] A Be. 615. §

(1)bekezdése szerint a másodfokú bíróság ítélete ellen fellebbezésnek van helye a harmadfokú bírósághoz, a másodfokú bíróságnak az elsőfokú bíróságéval ellentétes döntése esetén. A Be. 615. §

(2)bekezdés a) pontja kimondja, hogy ellentétes a döntés, ha a másodfokú bíróság olyan vádlott bűnösségét állapította meg, akit az elsőfokú bíróság felmentett, vagy vele szemben a büntetőeljárást megszüntette. [13] A

(3)bekezdés

1. a)pontja alapján a fellebbezés sérelmezheti az ellentétes döntést, illetve a
2. b)pont alapján kizárólag a másodfokú bíróság ítéletének azon rendelkezését vagy részét, amelyet az elsőfokú bíróság ítéletének az ellentétes döntéssel összefüggő felülbírálata eredményezett. [14] A harmadfokú bíróság a Be. 618. §

(1)bekezdés

1. a)pontjának
2. aa)alpontja értelmében a fellebbezéssel sérelmezett ellentétes döntését ugyanezen szakasz
3. a)pont
4. ab)alpontja szerint az elsőfokú ítélet ellentétes döntéssel összefüggő felülbírálata által eredményezett másodfokú ítéleti részt, valamint a Be. 618. §

(1)bekezdés b) pontja alapján az első és a másodfokú bírósági eljárást vizsgálta felül. [15] Az Ítélőtábla elsőként ellenőrizte, hogy az első és a másodfokú bíróság megtartotta-e az eljárási szabályokat (Be. 618. §

(1)bekezdés b) pont). Ennek során az Ítélőtábla nem észlelt abszolút eljárási szabálysértést, amely a bíróságok ítéleteinek hatályon kívül helyezését indokolná. Vizsgálta továbbá azt is, hogy megvalósult-e bármely egyéb eljárási szabálysértés, azonban ilyet sem tapasztalt. [16] A Be. 619. §

(1)bekezdése szerint a harmadfokú bíróság a határozatát arra a tényállásra alapítja, amely alapján a másodfokú bíróság az ítéletét meghozta, kivéve ha a másodfokú bíróság ítélete a fellebbezéssel sérelmezett ellentétes döntés tekintetében megalapozatlan. Megalapozatlanságot azonban megállapítani nem lehetett. Az Ítélőtábla e körben utal rá, hogy az Egri Törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletének részleges megalapozatlanságot küszöbölte ki tárgyalás keretében bizonyítás felvételével. Az Egri Törvényszék a Be. 592. §

(2)bekezdése szerinti részleges megalapozatlanságot küszöbölte ki, amely minden esetben kiküszöbölendő a másodfokú bíróság által. [17] Egyetértve a Fellebbviteli Főügyészség átiratában rögzítettekkel, ki kell emelni, hogy az indokolási kötelezettség teljesítése csak megalapozott, illetve megalapozottá tett tényállás tekintetében vizsgálható. Amennyiben ugyanis tények megállapítása hiányzik, úgy az azokra vonatkozó indokolás sem kérhető számon [(EBH2018.B.8.III, EBH2019.B.9.

(44)]. [18] A fentebb írtak szerint a Be. 592. §

(2)bekezdése szerinti részleges megalapozatlanságot a másodfokú eljárásban minden esetben ki kell küszöbölni. Következik ez abból is, hogy a Be.

1. §-ai nem határozzák meg a részleges megalapozatlansághoz tartozó hatályon kívül helyezési okot. A Be. 592-
2. §-ai a részleges megalapozatlanság másodfokon történő kiküszöbölésének lehetőségét teljes körben biztosítják. A bizonyítékok felülmérlegelésének tilalma (Be.
3. §

(2)bekezdés) nem a megalapozatlanság kiküszöbölését korlátozza, hanem az első fokon lefolytatott bizonyítást védi. A tényállás hiányosságainak pótlása, felderítetlenségének megszüntetése, az iratellenesség kiküszöbölése, avagy a téves helyett a helyes ténybeli következtetés levonása, az elfogadott bizonyítékokból nem esik a felülmérlegelés tilalma alá, hanem a megalapozatlanság orvoslásának törvényes eszköze. A Be. 593. §

(1)bekezdés c) pontja pedig a tényállás javításának mindhárom eszközét felsorolja. Ez történhet az elsőfokú bíróság által lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok tartalma, ténybeli következtetés vagy az ügyészség által indítványozott bizonyítás alapján is. A másodfokú bíróságnak a számára a törvény alapján nyitva álló tényállás javítási eszközökkel élnie kell, azokat nem szabhatja feladatként az elsőfokú bíróság számára. A törvény akkor teszi lehetővé a hatályon kívül helyezést, amikor ennek a döntésnek a feltételei a másod vagy harmadfokú eljárásban hiányoznak. [19] Jelen esetben az Egri Törvényszék a részbeni megalapozatlanságot bizonyítás felvétele útján kiküszöbölte, helyes a Fellebbviteli Főügyészség ebben a körben tett hivatkozása is, miszerint a részbeni megalapozatlanság kiküszöbölésének nincs mennyiségi korlátja, bármilyen nagy terjedelmű is a megalapozatlanság az iratok tartalma alapján, helyes ténybeli következtetés útján vagy bizonyítás felvételével kiküszöbölhető (Kúria BT.III.1.505/2015/6.). [20] Fentebb kifejtettek alapján, tehát az Egri Törvényszék ellentétben a védői érveléssel nem az elsőfokú bíróság által megállapított tények felülmérlegelését végezte el, hanem annak részbeni megalapozatlanságát küszöbölte ki a rendelkezésre álló törvényes eszközökkel, vett fel bizonyítást és állapított meg attól eltérő tényállást és mondta ki büntetőjogi felelősségét IV. r. vádlottnak orgazdaság vétségében. [21]AzAz Ítélőtábla megjegyzi, hogy az Egri Törvényszék jogszabályi hivatkozása pontosításra szorul, mellyel a részleges megalapozatlanságot kiküszöbölte, melyre a Be. 593. §

(1)bekezdés c) pontja alapján került sor, egyéb rendelkezései törvényesek. [22] Az Ítélőtábla a Be. 618. §

(2)bekezdésére is figyelemmel felülbírálta a törvényszék vagyonelkobzásra vonatkozó rendelkezését is. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság 4.B.184/2017/

1. számú határozatában kötelezte I. r. vádlott I. r., II. r. és III. r. vádlottakat, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül egyetemlegesen fizessenek meg sértett magánfélnek 457.548,- Ft-ot és annak
2. április
3. napjától számított mindenkori törvényes kamatát, valamint kötelezte hogy a vádlottak fizessenek meg az államnak külön-külön felhívásra 2.745-2.745,- Ft illetéket. Az Egri Törvényszék határozatában IV. r. vádlottal szemben 327.548,- Ft erejéig vagyonelkobzást rendelt el, mely az ítélet indokolásából kiderül, hogy a sértettet ért kár összegéből levonásra került a IV. r. vádlott által megvásárolt bála háló és bála szalagok ellenértékeként kifizetett 120.000,- Ft, valamint levonásra került egy 10.000,- Ft értékű töltő is, mely az iratok tartalma szerint II. r. vádlottnál maradt. A törvényszék indokolása szerint IV. r. vádlott ilyen összeggel gazdagodott és ezért rendelt el vele szemben ilyen összegben vagyonelkobzást. [23] A Btk.
4. §

(1)bekezdés a) pontja alapján vagyonelkobzást kell elrendelni arra a bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyonra, amelyet az elkövető a bűncselekmény elkövetése során, vagy azzal összefüggésben szerzett. A Btk. 74. §

(5)bekezdés a) pontja alapján nem rendelhető el vagyonelkobzás arra a vagyonra, amely a büntetőeljárás során érvényesített polgári jogi igény fedezetéül szolgált. [24] A büntetőeljárásban maradéktalanul érvényesül a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben megszerzett vagyonnövekmény erejéig a vagyonelkobzás kimondása. Következetes az ítélkezési gyakorlat abban is, hogy a bűncselekmény elkövetése során szerzett vagyon értéke a megszerzéskori érték, amely lopás esetén az eltulajdonított tárgy értéke. [25] Az orgazdával szemben az általa a Btk.

1. §-ba ütköző módon megszerzett és az orgazdaság tárgyát képező vagyonra vagyonelkobzást kell elrendelni. A vagyon elleni bűncselekménynek az elkövetővel szemben pedig, akitől az orgazda az alapbűncselekmény tárgyát képező vagyont megszerezte az általa az orgazdától szerzett vagyonra kell a vagyonelkobzást elrendelni. [26] A 69/
2. BK vélemény III. pontja alapján, ha a bűncselekményt többen követték el külön kell vizsgálni minden egyes elkövetőnél, hogy vele szemben helye van-e vagyonelkobzás elrendelésének és milyen mértékben. A vagyonelkobzás célja a bűnös úton elért vagyongyarapodás elvonása. [27] Az orgazdaság járulékos bűncselekmény, mint hogy feltételezi a törvényben felsorolt alapcselekmény valamelyikének megvalósulását. Az orgazdaság önálló deliktum. A tettese a dolog tulajdonosát és az alapbűncselekmény elkövetőjét kivéve bárki lehet. [28] Helyesen döntött az Egri Törvényszék, amikor IV. r. vádlott vonatkozásában vagyonelkobzást rendelt el, hiszen ahogy már az Ítélőtábla korábban kifejtette az orgazdaság tárgyát képező vagyonra vagyonelkobzást kell elrendelni. Azonban tévedett annak összegszerűsége tekintetében. A vagyonelkobzást a bűncselekmény elkövetésével szerzett vagyon növekményére kell elrendelni. Közömbös, hogy azt nyereséggel vagy veszteséggel hasznosította vagy ellenszolgáltatás fejében szerezte meg (2/
3. Büntető jogegységi határozat, 69/
4. BK vélemény). Ebből következően a vagyonelkobzás szempontjából a lopás során eltulajdonított tárgy értéke az irányadó, ami jelen esetben 457.548,- Ft. Fentiek alapján az Ítélőtábla az Egri Törvényszék által megállapított vagyonelkobzás összegét pontosította. [29]
5. január
6. napjától a Btk. nem nevesíti az orgazdaságot, mint bűncselekményt, hanem azt beolvasztotta a Btk.
7. §

(2)bekezdésében foglalt pénzmosás törvényi tényállásába. A Btk. 2. §

(1)bekezdése alapján a bűncselekményt az elkövetés idején hatályban lévő Büntető Törvénykönyv szerint kell elbírálni. A

(2)bekezdés szerint, ha a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő új büntető törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új büntető törvényt kell alkalmazni. Fentiekre tekintettel az Ítélőtábla úgy látta, hogy a 399. §

(2)bekezdésében nevesített bűncselekmény büntetési tételére is tekintettel, a cselekmény elkövetése idején érvényben lévő büntető törvény rendelkezéseit alkalmazta a IV. r. vádlottra nézve. [30] A kifejtettekre tekintettel az Ítélőtábla a Be. 620. §

(1)bekezdés folytán alkalmazandó Be. 621. §

(2)bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva a Be. 624. §

(1)bekezdése alapján a másodfokú bíróság ítéletét a rendelkező részben foglaltak szerint megváltoztatta, míg törvényes rendelkezéseit a Be.

1. § alapján helybenhagyta. Debrecen,
2. január
3. Dr. Balla Lajos sk. a tanács elnöke, Dr. Virágh Pál sk. előadó bíró, Dr. Nagy Éva sk. bíró Záradék: Az Egri Törvényszék 2.Bf.54/2019/
4. számú ítélete a fellebbezéssel érintett IV. r. vádlott vonatkozásában az ítélőtábla jelen határozatával a mai napon jogerős. Debrecen,
5. január
6. . Balla Lajos sk. a tanács elnöke