Bf.81/2020/25 – Szegedi Ítélőtábla

(1)bekezdés 3. fordulata, kettő esetben

(4)bekezdés b) pont 2. fordulata, egy esetben

(5)bekezdés a) pont, egy esetben

(5)bekezdés b) pont

1. fordulata szerint minősíti. Az V. rendű vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztésbe a
2. október
3. napjától
4. június
5. napjáig házi őrizetben és
6. július
7. napjától
8. szeptember
9. napjáig bűnügyi felügyeletben töltött időt rendeli beszámítani azzal, hogy egynapi szabadságvesztésnek 4 (négy) nap bűnügyi felügyeletben töltött idő felel meg. Az V. rendű vádlottal szemben kiszabott vagyonelkobzás összegét 8.073.000,- (nyolcmillióhetvenháromezer) forintra leszállítja. VII. rendű vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát 1 (egy) év 4 (négy) hónapra enyhíti. X. rendű vádlott terhére megállapított, költségvetést károsító bűncselekményeket a Btk.
10. §

(1)bekezdés 3. fordulat, egy esetben

(4)bekezdés b) pont 2. fordulata, egy esetben

(5)bekezdés b) pont

1. fordulata szerint minősíti. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletének V. rendű, VII. rendű és X. rendű vádlottakra vonatkozó, fellebbezések folytán felülbírált részét helybenhagyja azzal, hogy V. rendű, VII. rendű és X. rendű vádlottak egyezően
2. október
3. napjáig voltak őrizetben, VII. rendű vádlott terhére megállapított költségvetést károsító bűncselekmények jogszabályi alapja helyesen: Btk.
4. §

(1)bekezdés 3. fordulat,

(5)bekezdés b) pont

1. fordulat. Megállapítja, hogy X. rendű vádlott tényleges tartózkodási helye: [bv. intézet neve].. Az ítélettel szemben fellebbezésnek helye nincs. Indokolás [1] A Kecskeméti Törvényszék fenti számú ítéletével a
2. október
3. napjától őrizetben,
4. október
5. napjától
6. október
7. napjáig előzetes letartóztatásban,
8. október
9. napjától
10. július
11. napjáig házi őrizetben,
12. július
13. napjától
14. december
15. napjáig bűnügyi felügyelet alatt volt, azt követően személyi szabadságában nem korlátozott V. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki 4 rb. bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettében [melyből 1 rb. Btk.
16. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés,

(5)bekezdés a) pontja szerint, 3 rb. Btk. 396.

(1)bekezdés,

(2)bekezdés,

(5)bekezdés b) pontja szerint minősül] és 4 rb. bűnsegédként folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében [Btk.

1. §]. Ezért az V. rendű vádlottat, mint bűnszervezetben elkövetőt halmazati büntetésül 1 év 6 hónap szabadságvesztésre, 2 év közügyektől eltiltásra, 3 év gazdasági társaság vezető tisztségviselése foglalkozástól eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben határozta meg és megállapította, hogy az V. rendű vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. A kiszabott szabadságvesztésbe beszámította az V. rendű vádlott által
2. október
3. napjától
4. október
5. napjáig előzetes fogvatartásban és
6. október
7. napjától
8. július
9. napjáig házi őrizetben töltött időt azzal, hegy egy napi szabadságvesztésnek egy napi fogvatartás, illetve 4 nap házi őrizet felel meg. Az V. rendű vádlottal szemben 8.075.000,- forint vagyonelkobzást rendelt el. [2] A
10. október
11. napjától őrizetben,
12. október
13. napjától
14. december
15. napjáig előzetes letartóztatásban,
16. december
17. napjától
18. február
19. napjáig házi őrizetben,
20. február
21. napjától
22. május
23. napjáig lakhelyelhagyási tilalom alatt állt, azt követően személyi szabadságában nem korlátozott VII. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki 2 rb. bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettében [Btk.
24. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés,

(5)bekezdés b) pont] és 2 rb. bűnsegédként folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében [Btk.

1. §]. Ezért a VII. rendű vádlottat, mint bűnszervezetben elkövetőt halmazati büntetésül 1 év 6 hónap szabadságvesztésre, 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben határozta meg és megállapította, hogy a VII. rendű vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. A kiszabott szabadságvesztés tartamába beszámította a VII. rendű vádlott által
2. október
3. napjától
4. december
5. napjáig előzetes fogvatartásban,
6. december
7. napjától
8. február
9. napjáig házi őrizetben töltött időt azzal, hegy egy napi szabadságvesztésnek egy napi fogvatartás, illetve 4 nap házi őrizet felel meg. A VII. rendű vádlottal szemben 7.200.000,- forint vagyonelkobzást rendelt el. [3] A
10. október
11. napjától
12. október
13. napjáig őrizetben,
14. október
15. napjától
16. július
17. napjáig előzetes letartóztatásban,
18. július
19. napjától
20. december
21. napjáig lakhelyelhagyási tilalom alatt volt, azt követően személyi szabadságában nem korlátozott X. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki 2 rb. bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettében [melyből 1 rb. Btk.
22. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés,

(5)bekezdés b) pontja szerint, 1 rb. a Btk. 396. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés,

(3)bekezdés b) pontja szerint minősül] és 2 rb. bűnsegédként folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében [Btk.

1. §]. Ezért a X. rendű vádlottat, mint bűnszervezetben elkövetőt halmazati büntetésül 1 év 3 hónap szabadságvesztésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben határozta meg és megállapította, hogy a X. rendű vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. [4] A Kecskeméti Törvényszék 1.Bnyf.258/2017/
2. számú határozatával jogerős Kecskeméti Járásbíróság Bny.342/2017/
3. számú határozatával X. rendű vádlott valamennyi ingatlan és ingó vagyonára elrendelt zár alá vételt feloldotta. [5] Az elsőfokú bíróság ítélete XIV. rendű, XV. rendű, XVI. rendű vádlottak vonatkozásában elsőfokon jogerőre emelkedett. [6] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen ellenérdekű fellebbezések bejelentésére került sor: - az ügyészség, X. rendű vádlott terhére súlyosításért, foglalkozástól eltiltás büntetés kiszabása érdekében, - V. rendű vádlott védője a kiszabott büntetés enyhítése és a vagyonelkobzás elrendelésének mellőzése, - VII. rendű vádlott és védője, egyezően a kiszabott büntetés enyhítése és a vagyonelkobzás elrendelése, - X. rendű vádlott és védője egyezően a kiszabott büntetés enyhítése érdekében. [7] A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség Bf.379/2019/
4. számú átiratában az ügyészség által, X. rendű vádlott terhére bejelentett fellebbezést visszavonta. A védelmi fellebbezéseket alaptalannak tartotta. Indítványozta, hogy a másodfokú bíróság - tekintve, hogy a fellebbezéseket kizárólag a Be.
5. §

(3)bekezdése alapján jelentették be - a Be. 590. §

(3)bekezdése szerint V., VII. és X. rendű vádlottak vonatkozásában az elsőfokú ítéletet a Be. 606. §

(3)bekezdésében írt korlátok között, a Be. 590. §

(5)bekezdés a)-d) pontjában és a

(7)bekezdésében írtak tekintetében bírálja felül. [8] A fellebbviteli főügyészség álláspontja szerint, az elsőfokú bíróság az eljárást a perrendi szabályok megtartásával folytatta le. Az általa megállapított tényállás alapján a vádlottak bűnösségét helytállóan állapította meg és cselekményeiket a törvénynek megfelelően minősítette. A minősítést alátámasztó jogi indokolása is minden tekintetben helytálló. Az ítélet jogi indokolásának kiegészítését indítványozta a Be. 565. §

(2)bekezdésének felhívásával. [9] A büntetés kiszabása során, az ügyészség véleménye szerint az elsőfokú bíróság a bűnösségi körülményeket többségében helyesen állapította meg, azonban tévesen mellőzte a súlyosító körülmények közül a költségvetést károsító bűncselekmények országos és helyi elszaporodottságát, az irányadó bírói gyakorlatra figyelemmel. Tekintve, hogy az elsőfokú bíróság a vádlottak javára szóló enyhítő körülményeket messzemenően figyelembe vette, a kiszabott büntetéseket az úgynevezett kétszeres leszállással állapította meg, ezért az ügyészség nem látta indokoltnak a kiszabott büntetések enyhítését. [10] A vagyonelkobzás körében hivatkozott arra, hogy VII. rendű vádlott vonatkozásában adatként szerepel a vagyongyarapodás mértéke, hiszen a VII. rendű vádlott tevékenységéért 12 hónapon keresztül kapott havonta 600.000,- forintot, így az ő vonatkozásában a vagyonelkobzás alkalmazása törvényes. V. rendű vádlott esetében pedig a tényállás alapján megállapítható, hogy vádlott-társával fuvaronként 3000 euró hasznon osztoztak meg. Ezen túlmenően, az ítélet indokolásában szerepel az a megállapítás is, hogy az ezen időtartamon belül, a legkedvezőbb euró árfolyam 1 euró / 299,forint volt, így meghatározható forintban az a vagyon, amely a megvalósult bűncselekmény során jutott az V. rendű vádlotthoz. Az elsőfokú ítélet tényállásából kitűnően, az V. rendű vádlott 2015. év elejétől 2016. év őszéig vett részt a különböző gazdasági társaságokhoz kapcsolódóan a bűncselekmények elkövetésében, hiszen az első számla dátuma 2015. február 5. (Kft1.), míg az utolsó számla kiállításának dátuma 2016. október 3. (Kft.2). Ebből következően az elsőfokú bíróság által figyelembe vett, 18 hónapon keresztül történt elkövetés havonta legalább egy fuvarral számolt, tehát az alkalmanként 1500 euró haszon az V. rendű vádlott esetében megalapozott következtetés. [11] Összességében a főügyészség indítványozta, hogy az ítélőtábla a Kecskeméti Törvényszék ítéletének fellebbezések folytán felülbírált részétV.,VII. és X. rendű vádlottak vonatkozásában a Be. 605. §

(1)bekezdése alapján hagyja helyben. [12] V. rendű vádlott védője, fellebbezésének indokolásában és a fellebbezési nyilvános ülésen továbbra is kérte a kiszabott büntetés enyhítését, a vagyonelkobzás mellőzését, továbbá a házi őrizetben és a bűnügyi felügyeletben ténylegesen eltöltött idő beszámítását a kiszabott szabadságvesztésbe. Az enyhítő körülmények tekintetében hivatkozott a további időmúlásra - hiszen az elsőfokú ítélet meghozatala óta is közel másfél év eltelt -, valamintV. rendű vádlott megromlott egészségi állapotára, felesége és szülei betegségére, melyeknek alátámasztására orvosi iratokat csatolt. [13] A vagyonelkobzás mellőzése érdekében bejelentett fellebbezése kapcsán kifogásolta, hogy sem a vád, sem az ítélet tényállása nem tartalmazta, hogy a hasznonV. rendű és vádlott-társa milyen arányban osztoztak meg. A vádhatóság maga sem tudott konkrétan állást foglalni ebben a körben, mert a védelem álláspontja szerint, ha azt kívánta volna állítani, hogy egyenlő arányban osztoztak, akkor ennek megfelelően fogalmazott volna. Így tekintve, hogy a vagyont pénzösszegben nem lehet meghatározni, a vagyonelkobzás nem alkalmazható, ezért annak mellőzése indokolt. Erre figyelemmel az V. rendű vádlott gépkocsijára elrendelt zár alá vétel feloldására is indítványt tett. [14] Kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság

1. július
2. napjáig számította be az V. rendű vádlott által házi őrizetben töltött időt, holott a kényszerintézkedés ekkor nem változott meg, csupán a neve lett bűnügyi felügyelet. Hivatkozott a Kecskeméti Járásbíróság 8.Bny.776/2018/
3. számú, illetve a Kecskeméti Törvényszék
4. szeptember
5. napján kelt 1.Bnyf.414/2018/
6. számú végzésében írtakra, melyekből megállapítható, hogy V. rendű vádlott magatartási szabályait a másodfokú bíróság változtatta meg, így a végzés kézbesítéséig a bűnügyi felügyelet teljes idejét kell álláspontja szerint beszámítani, hiszen eddig az időpontig az V. rendű vádlott a lakását nem hagyhatta el. Erre tekintettel a
7. július
8. napját követő, a Kecskeméti Törvényszék
9. szeptember
10. napján meghozott végzésének kézbesítéséig terjedő időszakot is kérte beszámítani a kiszabott szabadságvesztésbe. [15] A védő, a kiszabott büntetés enyhítése érdekében bejelentett fellebbezését fenntartva, indítványozta nyomatékos enyhítő körülményként értékelni, hogy az V. rendű vádlott a nyomozás kezdetétől fogva feltáró jellegű beismerő vallomást tett, amellyel jelentős mértékben segítette a nyomozó hatóság munkáját. Ezért kérte a kiszabott szabadságvesztés tartamának enyhítését is. [16] VII. rendű vádlott védője a kiszabott büntetés enyhítése érdekében bejelentett fellebbezését fenntartva, a fellebbezési nyilvános ülésen nyomatékos enyhítő körülményként kérte értékelni azt a tényt, hogy a VII. rendű vádlott volt az első, aki tényfeltáró, bűnösségre is kiterjedő beismerő vallomást tett. Ennek során az egész bűnszervezet működését feltárta, így nagyban segítette a nyomozó hatóság munkáját. További enyhítő körülmény, álláspontja szerint az elsőfokú ítélet kihirdetése óta eltelt 14 hónap, így összességében kérte, hogy a szabadságvesztés tartamát a másodfokú bíróság a törvényi minimumban állapítsa meg. [17] X. rendű vádlott védője írásban indokolt fellebbezésében és a fellebbezési nyilvános ülésen fellebbezését változatlanul fenntartotta. Indítványozta, hogy a másodfokú bíróság nyomatékos enyhítő körülményként értékelje, hogy a X. rendű vádlott a nyomozás kezdetétől fogva feltáró jellegű, beismerő vallomást tett, bűnsegédi magatartást tanúsított, az időmúlást, azt, hogy védence hosszú ideje áll büntetőeljárás hatálya alatt, továbbá, hogy 3 kiskorú gyermeke van, akik közül az egyik tartósan beteg. Erre tekintettel indítványozta a kiszabott büntetés jelentős enyhítését. [18] Kizárólag V. rendű vádlott vonatkozásában, a további beszámítás érdekében, valamint VII. rendű vádlott vonatkozásában, a kiszabott büntetés enyhítése érdekében bejelentett fellebbezések az alaposak. [19] Tekintve, hogy a fellebbezések bejelentésére kizárólag a Be.
11. §

(3)bekezdés a) pontja alapján került sor, így a Be. 590. §

(3),

(5)és

(7)bekezdéseiben írt, korlátozott felülbírálatnak volt helye. Ennek során a másodfokú bíróság a Be. 590. §

(5)bekezdés a), b),

1. c)és
2. d)pontjai alapján, az ítélet fellebbezéssel nem érintett része tekintetében is felülbírálta az elsőfokú bírósági eljárást, vizsgálta azon eljárási szabályok megtartását, amelyek megsértése esetén a Be. 607. §

(1)bekezdése, valamint a 608. §

(1)bekezdése alapján az ítéletet hatályon kívül kell helyezni, továbbá a bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére, valamint a büntetés kiszabására, illetve intézkedés alkalmazására vonatkozó rendelkezéseket egyaránt. [20] Felülbírálata során figyelemmel volt arra, hogy a Be. 606. §

(3)bekezdésében foglalt rendelkezés szerint, ha az elsőfokú bíróság ítélete a vádlott beismerő nyilatkozatának elfogadásán alapult, a másodfokú bíróság a fellebbezéssel megtámadott ítéletnek a bűnösség megállapítására, valamint a vádirati minősítéssel egyező minősítésre vonatkozó rendelkezéseit akkor változtathatja meg, ha a terhelt felmentésének, az eljárás megszüntetésének vagy a bűncselekmény minősítése megváltoztatásának van helye. [21] Az ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság eljárását a perrendi szabályok maradéktalan megtartásával folytatta le, így olyan eljárási szabályt sem sértett, amely az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését eredményezné. [22] A másodfokú bíróság a Be. 561. §

(3)bekezdés

1. a)és
2. b)pontjaira figyelemmel, a rendelkezésre álló iratok egybehangzó adatai alapján, az elsőfokú bíróság ítéletének indokolását a vádra történő utalás és a vádlottak személyi körülményei tekintetében az alábbiak szerint kiegészítette, illetve helyesbítette: [23] A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség B.1280/2016/735. számú vádiratában, a bűncselekményt beismerő vádlottak esetében az alábbi indítványokat tette: [24] V. rendű vádlottal szemben 1 év 8 hónap szabadságvesztés kiszabását azzal, hogy az V. rendű vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható, illetőleg közügyek gyakorlásától eltiltást is indítványozott. [25] VII. rendű vádlottal szemben 1 év 6 hónap szabadságvesztés kiszabását azzal, hogy a VII. rendű vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható, illetőleg közügyektől eltiltást is indítványozott. [26] X. rendű vádlottal szemben 1 év 6 hónap szabadságvesztés kiszabását azzal, hogy a X. rendű vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható, illetve közügyek gyakorlásától eltiltást is indítványozott. [27] Ezen túlmenően V. rendű vádlottal szemben 27.000 euró,VII. rendű vádlottal szemben 7.200.000,forint vagyonelkobzást indítványozott. [28] Ez a kiegészítés azért vált szükségessé, mert a Be. 565. §

(2)bekezdésében foglalt rendelkezés alapján a bíróság, ha a vádlott a bűnösséget beismerő nyilatkozatát az előkészítő ülésen fogadta el, nem szabhat ki hátrányosabb büntetést, illetve nem alkalmazhat hátrányosabb intézkedést, mint amelyet a vádirat, illetve az 502. §

(1)bekezdése alapján előterjesztett indítvány tartalmaz. [29] V. rendű vádlott személyi körülményeit kiegészítette azzal, hogy az V. rendű vádlott cukorbetegségben, gerinc degeneratív kopásában, gerinccsatorna szűkületben, porckorong sérvben és fülzúgásban szenved. [30] Ez a kiegészítés azért vált szükségessé, mert az elsőfokú bíróság, bár V. rendű vádlott megbetegedéseit enyhítő körülményként értékelte, elmulasztotta ennek ténybeli alapját rögzíteni. [31] X. rendű vádlott személyi körülményeiben írtakat kiegészítette azzal, hogy a X. rendű vádlott egy kiskorú gyermeke tartós megbetegedésben szenved. [32] Kiegészítette továbbá előéleti adatait azzal, hogy X. rendű vádlottat a Székesfehérvári Törvényszék a

1. január
2. napján meghozott 5.B.34/2017/
3. számú ítéletével - mely a Győri Ítélőtábla Bf.II.28/2019/
4. számú határozata folytán
5. október
6. napján emelkedett jogerőre - a
7. január
8. -
9. január
10. között megvalósított, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás bűntette miatt 4 év börtönre ítélte. A X. rendű vádlott szabadságvesztés büntetését
11. február
12. napja óta tölti. [33] A fenti kiegészítés azért vált szükségessé, mert időközben X. rendű vádlottat jogerősen más bíróság, hasonló jellegű bűncselekmény elkövetése miatt elítélte. [34] A törvényszék által, a vádirattal egyezően megállapított tényállás megalapozottságát az ítélőtábla, a Be.
13. §

(2)bekezdés a) pontja alapján nem vizsgálta. [35] Az elsőfokú bíróság a tényállás alapján helyesen következtetett a vádlottak büntetőjogi felelősségére, tévedett azonban, amikor teljesen a vádirattal egyezően minősítette a bűncselekményeketV. rendű és X. rendű vádlottak vonatkozásában. [36] V. rendű vádlott esetében a Kft

1. tevékenysége körében részletezett II/1.,
2. és
3. tényállási pontokban megjelölt cselekmények vonatkozásában a váddal egyező minősítés törvényes. A III. ponttal érintett Kft.4 tevékenysége körében leírt III/
4. és
5. tényállási pontok tekintetében azonban az irányadó tényállás szerint a vagyoni hátrány összege összesen: 7.274.658,- forint. A Kft.5 vonatkozásában a IV/A/2.,
6. és
7. tényállási pontjaiban leírt cselekmények tekintetében a vagyoni hátrány összege összesen: 204.057.744,- forint, míg a Kft.6 tekintetében a IV/B/
8. tényállási pontban leírt cselekmény esetében a vagyoni hátrány összege 10.507.508,- forint. [37] A Btk.
9. §

(6)bekezdés c) pontja alapján, a Kft.4 és a Kft

1. esetében a vagyoni hátrány összege jelentős, ezért ez a két bűncselekmény bűnsegédként elkövetett, jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalásnak, míg a Kft.5 esetében a Btk.
2. §

(6)bekezdés d) pont alapján a vagyoni hátrány különösen nagy, ezért ez a cselekmény bűnsegédként elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalásnak minősül. [38] A fentiekre tekintettel az ítélőtábla V. rendű vádlott terhére megállapított költségvetést károsító bűncselekményeket a Btk. 396. §

(1)bekezdés a) pont 3. fordulat, kettő esetben

(4)bekezdés b) pont 2. fordulat, egy esetben

(5)bekezdés a) pont, egy esetben

(5)bekezdés b) pont

1. fordulata szerint minősítette. [39] Az elsőfokú bíróság szükségtelenül hivatkozott a minősítés körében a Btk.
2. §

(2)bekezdésére, ezért azt az ítélőtábla mellőzte. [40] VII. rendű vádlott vonatkozásában a bűncselekmények minősítése törvényes, csupán a jogszabályi hivatkozás pontosítása vált szükségessé, úgy mint az elkövetési magatartásra utaló fordulat - később hivatkozott - feltüntetése és a

(2)bekezdésre történő hivatkozás mellőzése. [41] X. rendű vádlott terhére megállapított bűncselekmények közül, a III/

1. tényállási pontban leírt bűncselekmény esetében a vagyoni hátrány összege 7.274.658,- forint, így ez a cselekmény a Btk.
2. §

(6)bekezdés c) pontja alapján jelentős vagyoni hátrányt okozott. Ezért e cselekmény jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettének minősül. A X. rendű vádlott terhére megállapított költségvetést károsító bűncselekményeket, így az ítélőtábla a Btk. 396. §

(1)bekezdés a) pont 3. fordulat, egy esetben

(4)bekezdés b) pont 2. fordulata, egy esetben

(5)bekezdés b) pont

1. fordulata szerint minősítette. [42] Ezen túlmenően a törvényszék a Kúria
2. számú BK véleményének 3/a. pontjában foglaltak ellenére elmulasztotta az elkövetési magatartásra utaló fordulat feltüntetését. Figyelemmel arra, hogy a költségvetési csalás valamennyi fellebbezéssel érintett vádlott esetében valótlan nyilatkozat tételével került elkövetésre, ezért a másodfokú bíróság a költségvetési csalás bűntette jogszabályi alapját ennek megfelelően, valamennyi esetben pontosította a Btk.
3. §

(1)bekezdés a) pont

1. fordulatára utalással. [43] Az ítélőtábla az elsőfokú ítélet jogi indokolását is kiegészítette. [44] Az elsőfokú bíróság által hivatkozott
2. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) mind az elkövetés, mind az elbírálás időpontjában hatályos volt, ugyanakkor a törvényszék a Btk.
3. §

(2)bekezdésében írtak ellenére nem vizsgálta az elkövetéskor hatályban volt, az adózás rendjéről szóló

1. évi XCII. törvény (régi Art.), valamint a
2. január
3. napjával hatályba lépett, az adózás rendjéről szóló
4. évi CL. törvény (Art.) rendelkezéseit. Ezen keretjogszabályok az adóbevallásra és annak megfizetésére vonatkozó rendelkezéseket tartalmazzák. Ezeket az elkövetés idején hatályban lévő régi Art.
5. §,
6. §,
7. §

(1)és

(2)bekezdése, azonos módon szabályozza a jelenleg hatályban lévő, 2017. évi CL. törvény (Art.) 49. §, 58. §

(1)bekezdés és 59. §

(1)bekezdésében foglaltakkal. [45] Ez a kiegészítés azért vált szükségessé, mert az 1/

1. Büntető Jogegységi Határozat szerint, ha a Btk. Különös Részének valamely rendelkezése úgynevezett keretdiszpozíció és az annak keretét kitöltő jogszabályi rendelkezésekben a bűncselekmény elkövetése után olyan mérvű változás következik be, amely a kötelezettség megszüntetésével vagy a tilalom feloldásával az addigi büntetőjogi védelmet megszünteti, e változás - a meghatározott időre szolgáló jogszabályok kivételével - a Btk.
2. §-ának
3. fordulatára figyelemmel az elbíráláskor hatályban lévő büntetőjogi szabályozás visszaható hatályú alkalmazását alapozza meg. A kiegészítés alapján azonban megállapítható, hogy a
4. január
5. napjától hatályos Art. rendelkezései szerint a büntetőjogi védelem továbbra is fennáll. [46] V. rendű vádlott vonatkozásában az elsőfokú bíróság 8.075.000,- forint tekintetében vagyonelkobzást rendelt el. Az irányadó tényállás alapján az V. rendű vádlott, vádlott-társával fuvaronként 3.000 euró hasznon osztozott meg. Az elsőfokú bíróság - az ügyészi indítvánnyal egyezően - 18 hónappal számolva, fuvaronként 1.500 euró, összesen 27.000 euró haszon vonatkozásában állapította meg a bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyon összegét. Ez azonban a legkedvezőbb 299,- forintos euróval számolva helyesen: 8.073.000,- forint, így megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság számítási hiba folytán tévesen állapította meg a vagyonelkobzás összegét 8.075.000,- forintban. [47] Az ítélőtábla e vagyonelkobzás mellőzésére törvényes lehetőséget nem látott. [48] A Btk.
6. §

(1)bekezdés a) pontja alapján vagyonelkobzást kell elrendelni arra a bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyonra, amelyet az elkövető a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett. [49] Az irányadó tényállás alapján V. rendű vádlott 8 hónapon keresztül, legalább 8.073.000,- forintban részesült a bűncselekmény elkövetéséből eredő pénzből, míg VII. rendű vádlott abból 7.200.000,forint összegben részesült. Így a törvény kötelező rendelkezése szerint e szerzett vagyonok elkobzását el kellett rendelni, annak mellőzésére nincs lehetőség. [50] Az elsőfokú bíróság ítéletében elmulasztotta az üzletszerű elkövetéssel kapcsolatosan a Btk. 459. §

(1)bekezdés

1. pontjára történő hivatkozást, illetőleg a költségvetési csalással kapcsolatban a vagyoni hátrány mértékére nézve a Btk.
2. §

(6)bekezdés

1. c)és
2. d)pontjaira történő hivatkozást, ezért ezeket a másodfokú bíróság pótolta. [51] Az elsőfokú bíróság által értékelt bűnösségi körülményeket a másodfokú bíróság azzal egészítette ki, hogy mindhárom vádlott vonatkozásában további enyhítő körülményként értékelte, hogy megbánó magatartást tanúsítottak, továbbá helyesen azt, hogy tényfeltáró, bűnösségre is kiterjedő beismerő vallomást tettek. Ugyanakkor mindhárom vádlott esetében további súlyosító körülményként vette figyelembe a költségvetést károsító bűncselekmények elszaporodottságát, mert következetes a Kecskeméti Törvényszék és a Szegedi Ítélőtábla gyakorlata abban, hogy e bűncselekmény elszaporodottsága megállapítható. [52] A büntetés tartamának meghatározása körében, a másodfokú bíróság mellőzte az irányadó középmértékes büntetésre történő hivatkozást, tekintve, hogy a büntetéseket az ügyészi indítványhoz kötötten szabta ki az elsőfokú bíróság, hiszen a Be. 565. §

(2)bekezdése alapján a beismerő nyilatkozat elfogadása esetén a kiszabható maximális büntetés az ügyészi indítványhoz kötött. [53] Az ügyészi indítványhoz képest V. rendű vádlottal szemben enyhébb büntetés került kiszabásra, ennek további enyhítésére a másodfokú bíróság - figyelemmel a bűncselekmények többszörös halmazatára, a bűnszervezetben történő elkövetésre és a bűncselekmények tárgyi súlyára - törvényes lehetőséget nem látott, annak ellenére sem, hogy az V. rendű vádlott terhére rótt bűncselekmények közül kettő enyhébben minősült. [54] VII. rendű vádlott vonatkozásában az ügyészi indítványnak megfelelő tartamú büntetés került kiszabásra. Ez azonban a másodfokú bíróság megítélése szerint a belső arányosságra is figyelemmel, eltúlzottan súlyos, hiszen a VII. rendű vádlott (szemben V. rendű vádlottal) 4 rb. bűncselekményt követett el, melyekből 2 rb. nagyobb tárgyi súlyú bűncselekmény, így az ítélőtábla indokoltnak találta a szabadságvesztés tartamának 1 év 4 hónapra történő enyhítését. [55] X. rendű vádlott esetében a kiszabott büntetés megegyezik az ügyészi indítványban foglaltakkal. Ennek további enyhítésére a másodfokú bíróság még arra figyelemmel sem látott lehetőséget, hogy a X. rendű vádlott terhére rótt bűncselekmények közül egy bűncselekmény enyhébben minősült, figyelemmel a X. rendű vádlott által elkövetett bűncselekmények tárgyi súlyára és a bűnszervezetben történt elkövetésre. [56] Az elsőfokú bíróság a szabadságvesztés börtön végrehajtási fokozata vonatkozásában elmulasztott hivatkozni a Btk. 37. §

(2)bekezdés a) pontjára, a közügyek gyakorlásától eltiltás tekintetében pedig a Btk. 61. §

(1)bekezdésére, ezért ezeket az ítélőtábla pótolta. [57] A felülbírálat során az ítélőtábla megállapította az iratok egybehangzó adatai alapján, hogyV. rendű, VII. rendű és X. rendű vádlottak egyezően

1. október
2. napjától
3. október
4. napjáig voltak őrizetben, ezért ezt helyesbítette. [58] Ezen túlmenően, V. rendű vádlott
5. július
6. napjától - jogszabályváltozásra figyelemmel bűnügyi feleügyelet hatálya alatt állt. A Kecskeméti Törvényszék
7. szeptember
8. napján meghozott 1.Bnyf.414/2018/
9. számú végzésében foglaltak alapján megállapítható az is, hogy az V. rendű vádlott számára
10. szeptember
11. napjáig volt előírva, hogy a ....... szám alatti ingatlanban köteles tartózkodni, ezt a helyet engedély nélkül nem hagyhatta el. Így a Btk.
12. §

(1)bekezdésében foglalt rendelkezés alapján a kiszabott szabadságvesztésbe a

1. október
2. napjától
3. június
4. napjáig házi őrizetben és
5. július
6. napjától
7. szeptember
8. napjáig bűnügyi felügyeletben töltött időt kell beszámítani, a
9. október
10. napjától
11. október
12. napjáig előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításán túl. [59] A fent részletezettek alapján az ítélőtábla kizárólag V. rendű vádlott vonatkozásában a bűnügyi felügyelet további beszámítása, valamint VII. rendű vádlott vonatkozásában a kiszabott büntetés enyhítése érdekében bejelentett fellebbezéseket ítélte alaposnak és az elsőfokú bíróság ítéleténekV. rendű, VII. rendű és X. rendű vádlottakra vonatkozó részét hivatalból is felülbírálva, azt a Be.
13. §

(1)és

(3)bekezdése alapján, a rendelkező részben foglaltak szerint megváltoztatta, egyebekben a Be. 605. §

(1)bekezdése alapján helybenhagyta. [60] A Be. 561. §

(2)bekezdés b) pontja, valamint a Be. 184. §

(2)bekezdés f) pontja alapján X. rendű vádlott tényleges tartózkodási helyét megállapította. [61] Az ítélet ellen a Be. 615. §

(1)és

(2)bekezdése alapján fellebbezésnek helye nincs. ,

1. február
2. dr. Joó Attila s. k. a tanács elnöke dr. Katona Dorottya s. k.. Hegedűs István s. k. előadó bíró bíró A Szegedi Ítélőtábla Bf.III.81/2020/
3. számú ítélete és a Kecskeméti Törvényszék 5.B.192/2019/
4. számú ítéleténekV. rendű VII. rendű és X. rendű vádlottakra vonatkozó része jelen ítélet folytán jogerős. A jogerőre emelkedés időpontja:
5. február
6. Szeged,
7. február
8. dr. Joó Attila s. k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: tisztviselő