← Magyarország

Bfv.693/2020/8 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Az elkövető tudatának tartalma törvényi tényállási elem, az úgynevezett alanyi okozatosság: a tárgyi oldal elemeinek (elkövetési magatartás, eredmény stb.) külvilágban való megnyilvánulása, ténybelisége és az elkövető ahhoz való akarati viszonyulása. Az alanyi és tárgyi tényezők vizsgálatának ugyanakkor az emberölés minősített esetei szempontjából is jelentősége van. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.693/2020/

  1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Márki Zoltán, a tanács elnöke Molnár Ferencné dr., előadó bíró Dr. Bartkó Levente, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. február
  3. Az ügy tárgya: emberölés bűntette Terhelt(ek): terhelt Első fok: Másodfok: Székesfehérvári Törvényszék, 11.B.9/2019/20., ítélet, tárgyalás,
  4. július
  5. Győri Ítélőtábla, Bf.III.85/2019/5., ítélet, nyilvános ülés,
  6. november
  7. Az indítvány előterjesztője: a terhelt védője Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria az emberölés bűntette miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Székesfehérvári Törvényszék 11.B.9/2019/
  8. számú és a Győri Ítélőtábla Bf.III.85/2019/
  9. számú ítéletét hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] [2] A Székesfehérvári Törvényszék a
  10. július
  11. napján meghozott 11.B.9/2019/
  12. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki előre kitervelten, nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntettében [Btk.
  13. §

(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. a)pont és
  2. b)pont]. Ezért a terheltet életfogytig tartó, fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy legkorábban 25 év elteltével bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett az eljárás során lefoglalt tárgyakról és a bűnügyi költség viseléséről. Védelmi fellebbezés alapján eljárva a Győri Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a 2019. november 27. napján jogerős Bf.III.85/2019/5. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét annyiban [3] változtatta meg, hogy a bűncselekmény megnevezését emberölés bűntettére helyesbítette, módosította a bűnjelekkel kapcsolatos rendelkezést, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az eljárt bíróság által megállapított tényállás lényege a következő. A sértett több mint 30 éve élt házasságban a terhelttel a családi házban, melyet közösen építettek, és az közös tulajdonban is volt. A sértett életét hétköznapi módon munkával, és hobbijának élve töltötte, elégedetten készült nyugdíjas éveire. A terhelt szívesen járt volna társaságba szórakozni, míg a sértett zárkózott volt, így a terhelt egyre elégedetlenebb volt házasságával, örömtelennek érezte. A terhelt ezért változtatott életmódján, sportolni kezdett, fogyókúrázott, majd 2014-től társkereső oldalakon keresztül férfiakkal ismerkedett, akikkel rövidebb-hosszabb kapcsolatot is létesített. Ennek során, 2018 márciusában ismerte meg a nála 20 évvel fiatalabb egyéb természetes személyt, akivel közelebbi kapcsolatba került, rövid időn belül pedig már közösen képzelték el jövőjüket. A terhelt jelezte férjének, hogy el akar tőle válni, mindenáron azt akarta elérni, hogy férje költözzön el a közös házukból, mivel ő ott tervezte további életét az egyéb természetes személlyel. A terheltnek bár lehetősége lett volna akár egyedül, akár az egyéb természetes személlyel - nem volt szándékában elhagyni az ingatlant, a házat mindenképpen magának akarta. 2018 márciusától május végéig több alkalommal megpróbálta a férjét rávenni, hogy váljanak el, és a sértett költözzön el a házból, azonban erre a sértett nem volt hajlandó. Miután a terhelt előtt nyilvánvalóvá vált, hogy férje önszántából nem fog elköltözni, ezért elhatározta, hogy férjét gyógyszer-túladagolással megöli. A terhelt rendszeresen használta a Coviogal nevű pulzusszabályozót és a vércukorszintet stimuláló Velmetia nevű gyógyszereket, melyek felhasználásával akarta tettét elkövetni. 2018. április elején, mielőtt egy rendezvényre elutazott, mintegy 20 darabot adott be ezekből a gyógyszerekből a sértettnek azt állítva, hogy azok vitaminok. A sértett megbízott a terheltben, ezért a gyógyszereket bevette. A gyógyszerektől a sértettnek tévképzetei lettek, azonban súlyosabb következménye a gyógyszerek bevételének nem lett. A szükségtelenül kapott vérnyomásra ható gyógyszerek miatt később azonban a sértett egészségi állapota romlani kezdett. 2018. április 15. napján rosszul lett, kórházba szállították, ahol kivizsgálták és magas vérnyomást állapítottak meg nála, melyre a háziorvos szintén gyógyszereket rendelt számára. A sértett nem volt rendszeres gyógyszerfogyasztó, kezelésre szoruló magas vérnyomása azonban nem volt. Néhány hét elteltével a terhelt ismét adott a gyógyszereiből a sértettnek, szintén körülbelül 20 darabot, a sértett ezeket bevette, mivel a terhelt ismét azt állította, hogy azok vitaminok. A sértett ezektől ismét zavart állapotba került, súlyosabb következménye ennek azonban most sem lett. A terhelt egyidejűleg egyre idegesebb és kétségbeesettebb lett, mivel június l. napjáig meg kellett szabadulnia a férjétől, hogy az egyéb természetes személy oda költözhessen. Ezért a terhelt elhatározta, hogy mivel a gyógyszerek nem hozták a számára kívánt eredményt, módszert vált. 2018. május 31. napján szexuális együttlétet ígérve rávette a sértettet arra, hogy fürödjön meg. A terve az volt, hogy gyógyszerekkel elkábítja a sértettet, majd a kádban vízbe fojtja. Ennek érdekében 16 óra körül beadott a sértettnek 5 darab Zolpidem altatót azzal, hogy azok vitaminok, majd beültette a kádba és további 5 darab altatót adott be neki, mivel az első öt tabletta hatástalannak bizonyult. A terhelt a sértettet megpróbálta a víz alá nyomni, de nem járt sikerrel, mivel nem bírt a sértett testi erejével. A sértett eközben meg is kérdezte tőle, hogy miféle játék ez, ezért a terhelt elállt a szándékától. Ezt követően új elhatározásra jutott, korábban az interneten már utánanézett, hogy a kálium egy olyan szer, mely szívleállást, így biztosan halált okoz nagyobb mennyiségben, másrészt pedig a halál után kimutathatatlan, így megmenekülhet a felelősségre vonás elől. A kálium, annak hiányának kezelésére szolgáló szer, napi adagja 3-6 tabletta, egyszerre maximum 2 tabletta alkalmazható. A terhelt ezt követően ismerősénél jelentkezett, aki egy patikában dolgozott, és aki a terhelt kérésére abban a hitben, hogy arra a terheltnek vízhajtó mellé van szüksége, 2018. június 1-jén szabálytalanul, vény nélkül kiadott neki 7 doboz, dobozonként 30 darab, összesen 210 darab Kálium-R tablettát, amely 3 havi adagnak felelt meg. A terhelt ezt követően a lakására ment, ahol körülbelül 15 óra 30 perctől a sértettnek nagy mennyiségű amlodipin hatóanyagot tartalmazó Vidonorm, bizoprolol tartalmú Coviogal és Zolpidem nevű és hatóanyag-tartalmú altatótablettát adott be azzal, hogy azok vitaminok. A sértett továbbra is megbízott a terheltben, ezért a gyógyszereket bevette. A bevett gyógyszerek hatására a sértett tudatzavart, befolyásolható, irányítható állapotba került. E zavart állapotát kihasználva a terhelt a sértettnek legalább 75 darab Kálium-R tablettát adott be. Ezt követően a terhelt 17 óra 30 perc körüli időben a férjét magára hagyva elment dolgozni, lakásukra már csak másnap, 2018. június 2. napján, 6 óra körül érkezett vissza, ahol a sértettet már holtan találta. A sértett halála keringés összeomlása és szívmegállás miatt, a terhelt által neki beadott gyógyszerek túladagolása következtében, a kálium tabletták bevételét követően legfeljebb egy órán belül, 2018. június 1. napján 18 és 19 óra között következett be. A kálium esetében már 4-5 tabletta egyszeri bevétele alkalmas volt a halálos eredményű szívritmuszavar előidézéséhez, ezen túlmenően az amlodipin hatóanyagból a terápiás mennyiség 17szerese - miközben e mennyiség ötszöröse már toxikus -, a bizoprololnál a terápiás tartomány 15szöröse - miközben a toxikus mennyiség már másfélszeres - volt kimutatható, a Zolpidem esetében pedig a terápiás mennyiség felső határának megfelelő mennyiségű hatóanyag volt a sértett szervezetében. II. [4] [5] [6] A bíróság jogerős, vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt - a Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontjára, és az
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontjára alapítottan - elsődlegesen a megtámadott határozat megváltoztatása, másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezése, és új eljárás lefolytatása érdekében. Indokai szerint a terheltnek ölési szándéka nem volt, legfeljebb el akarta kábítani a sértettet. A terhelt, ha korábban adott is gyógyszert a sértettnek, azt azért tette, mert így már a sértett beleegyezett a válásba. Annak valósnak való elfogadása mellett is, hogy a terhelt megpróbálta a sértettet vízbe fojtani, álláspontja szerint attól elállt, ezért ölési szándékának hiányára vonható következtetés. Az indítványozó kifejtette az életveszélyt okozó testi sértés megállapíthatóságának szempontjait, és a halált okozó testi sértésről való elhatárolásra vonatkozó érveit. Utalt arra, hogy az ügyben szereplő tanúk vallomásai alapján nem vonható következtetés a terhelt ölési szándékára, és azt nem igazolja az sem, hogy a terhelt segítségnyújtás nélkül hagyta a sértettet a lakásban. Hivatkozott az igazságügyi orvosszakértői vélemény azon megállapítására, miszerint a sértett halála az időben történő orvosi ellátása esetén nem következett volna be, valamint arra, hogy a terheltnek szaktudás hiányában nem kellett tudnia a gyógyszerek halált eredményező hatásáról. Az indítványozó kifogásolta, hogy az eljárt bíróság a terhelt nyomozás során első ízben tett beismerő vallomására alapította a tényállást, pedig a terhelt ekkor még férje halála miatti nyugtató hatása alatt állt. Hivatkozott arra, hogy akkori kirendelt védőjétől a megfelelő felvilágosítást nem kapta meg, és a bíróság figyelmen kívül hagyta a terhelt zárkatársai javaslatára tett későbbi írásbeli vallomását, melynek tartalma korábbi vallomásával ellentétes. Álláspontja szerint a terhelt poligráfos vizsgálata is szükséges lett volna a nyomozás során, ezért a tényállás teljes körű felderítése elmaradt. Utalt arra, hogy a sértett többször is megmagyarázhatatlanul viselkedett, nem emlékezett dolgokra, ezek azonban nem hozhatók kétséget kizáróan azzal okozati összefüggésbe, hogy a terhelt a sértettnek gyógyszert adott volna. A cselekmény minősítését illetően az előre kiterveltség kapcsán kifogásolta, hogy ennek megállapítása alapjául is kizárólag a terhelt első ízben tett beismerő vallomása szolgált, azonban kétséget kizáróan a sértett hosszabb időn keresztül történő [7] [8] [9] begyógyszerezésére nem lehet következtetni. Mindezek alapján elsődlegesen a megtámadott határozat megváltoztatását, másodlagosan az eljárás megismétlését indítványozta. A Legfőbb Ügyészség BF.710/2020/2. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartotta. Az ügyészi álláspont szerint az irányadó tényállás alapján a terhelt ölési szánékára vont következtetés helytálló, a terhelt elkövetéskori tudata a halál bekövetkezésének lehetőségét nem csupán átfogta, hanem azt a terhelt kívánta is. A tényállás alapján az is megállapítható, hogy a terhelt az ölési cselekmény végrehajtási módját, annak időpontját is átgondolta, erre vonatkozóan terve vagylagos volt, így az emberölés bűntettének előre kitervelten történő minősítő körülménye megállapítása is törvényes. Az ügyész hivatkozott arra, hogy a terhelt 2018 márciusa után több alkalommal próbálta rávenni a sértettet arra, hogy váljanak el, költözzön el az általuk közösen lakott lakásból, és amint arra az eljárt bíróság rámutatott, a terheltnek célja is volt a férje megölésével, mert nem egyszerűen csak a válását szerette volna ily módon megoldani, hanem a sértett halála révén juthatott volna hozzá a vagyonhoz, illetve annak leglényegesebb eleméhez, a családi házhoz, melyre az elképzelt jövendő életében szüksége volt. Erre figyelemmel a nyereségvágyból történt elkövetés megállapítása is törvényes. Az ügyész utalt arra, hogy az indítványnak az irányadó tényállás megalapozottságát, a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységét kifogásoló része felülvizsgálat tárgya nem lehet, ezért az indítvány e részében törvényben kizárt. Mindezek alapján a megtámadott határozat helybenhagyását indítványozta. A Legfőbb Ügyészség átiratára tett észrevételében a védő kifejtette, hogy a bíróság a tényállást kellően nem derítette fel, a sértett közvetlen közelében feltalált gyógyszer alapján okkal feltételezhető, hogy azokat saját maga vette be; eközben pedig a terhelt már a közelében sem volt, mivel dolgozott, így nem róható fel neki, hogy ő adta volna be a gyógyszereket. Egyebekben a felülvizsgálati indítványában foglaltakat változatlanul fenntartotta. III. [10] A felülvizsgálati indítvány nem alapos. [11] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős, vádról rendelkező ügydöntő határozattal szembeni jogi - és nem pedig ténybeli - kifogás lehetőségét biztosítja. Kizárólag a Be. 648. § a)-
  3. d)pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokból vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [12] Kétségtelen, hogy a Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor; a Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontja pedig lehetővé teszi a felülvizsgálatot, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályainak megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki. [13] A Be. 659. §
(1)bekezdéséből következően a jogkövetkeztetések - így a bűnösség vagy a jogi minősítés megállapításának - helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [14] Nem sértett törvényt az eljárt bíróság, amikor a terhelt bűnösségét emberölés bűntettében [Btk. 160. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés] megállapította. [15] A Btk. 160. §
(1)bekezdése szerint, aki mást megöl, bűntettet követ el. [16] A
(2)bekezdés alapján a bűncselekmény súlyosabban büntetendő, ha az emberölést
  1. a)előre kitervelten,
  2. b)nyereségvágyból,
  3. c)aljas indokból vagy célból követik el. [17] Kétségtelen, hogy az emberölés nyitott törvényi tényállás, megállapításához az alanyi oldal hiánytalan megvalósulása, az elkövetői magatartás és az eredmény között okozati összefüggés fennállása szükséges. [18] Felülvizsgálatban a felülbírálatnak egyaránt tárgya a tényállásszerűség és a bűnösség kérdése. [19] A tényállásszerűség az úgynevezett tárgyi okozatosság, a bűnösség pedig az úgynevezett alanyi okozatosság. A kettő együtt adja ki, hogy az elkövető tehet arról, amit a terhére róttak, amivel vádolják, mert van olyan külvilágbeli magatartása (viselkedése), ami a büntetőtörvényi tényállás szerint elkövetői magatartás (mint szükséges ismérv a tárgyi oldalon); és mert tehet az ilyen magatartás tanúsításáról. Ez utóbbi az anyagi jogi bűnösség elengedhetetlen alapja, ami az alany tudati/gondolati világával függ össze (és mint ilyen, szükséges ismérv az alanyi oldalon). A bűncselekmény hiánya pedig ezek hiányát jelenti. [20] Az indítvány valójában a megállapított tényekből való jogkövetkeztetés helyességét vitatja. Ennek kapcsán a Kúria rámutat a következőkre. [21] Az elkövető tudatának tartalma törvényi tényállási elem, az úgynevezett alanyi okozatosság: a tárgyi oldal elemeinek (elkövetési magatartás, eredmény stb.) külvilágban való megnyilvánulása, ténybelisége, és az elkövető ahhoz való akarati viszonyulása. [22] Ez a viszonyulás az elkövetőn belüli, külvilágtól elzárt. Ezért az elkövetési magatartásról (eredményről) való, a tudatban előzetesen, illetve egyidejűleg meglévő képzet mindig csak valamely, külvilágban megjelenő, illetve fizikai mérhető tényből következtetéssel ragadható meg, s mint ilyen, ténykérdés. Ebből a szándékosságra, gondatlanságra, illetve annak mikéntjére, s a bűnösségre vont következtetés jogi értékelés, ami jogkérdés. [23] A tudati - és más tények - megállapításától el kell különíteni a megállapított tények jogi értékelését, ami a valónak már elfogadott fizikai és tudati tényeknek a jogi normával történő egybevetése, a törvény szövegének való megfeleltetése. Ennek eredménye pedig már jogi fogalmak formájában jelenik meg. A kettő közti kapcsolatot az teremti meg, hogy ha az irányadó tényállás valamelyik külvilágból megjelenő tényt és abból vont ténybeli következtetést egyaránt rögzíti, és utóbbi helyes, akkor a jogi értékelésnek, s ekként a törvényi tényállás adott eleme megállapításának alapja van. [24] Jelen ügyben pedig ez a helyzet. [25] Az irányadó tényállás ugyanis egyértelműen rögzíti, hogy - miután nyilvánvalóvá vált a terhelt előtt, hogy férje önszántából nem fog elköltözni a közös házból, ezért elhatározta, hogy férjét gyógyszer-túladagolással megöli. - A terhelt két alkalommal, 2018. április elején és végén az általa használt pulzusszabályozó és vércukorszintet szabályozó gyógyszerekből nagy mennyiséget, 20 darabot adott be a sértettnek azt állítva, hogy azok vitaminok. - Miután az egyébként nem rendszeres gyógyszerfogyasztó, kezelésre nem szoruló sértett esetében a gyógyszerek bevételének súlyosabb következménye - tudatzavart állapotot kivéve - nem lett, a terhelt elhatározta, hogy módszert vált, mivel a gyógyszerek nem hozták számára a kívánt eredményt. - Ezt követően szexuális együttlétet ígérve rávette a sértettet arra, hogy fürödjön meg, terve az volt, hogy elkábítja és vízbe fojtja, ennek érdekében 5 darab altatót adott be neki, megpróbálta a víz alá nyomni, de nem bírt a sértett testi erejével. - Tájékozódott a kálium hatásáról, illetve arról, hogy annak nagyobb mennyiségben történő beszedése biztosan halált okoz, illetve halál utáni kimutathatatlansága a felelősségre vonás alól mentesítheti. - 2018. június 1. napján (egy nappal a vízbe fojtás sikertelen eseményét követően) a terápiás mennyiség 17-szeresét tartalmazó Vidonorm, a terápiás mennyiség 15-szörösét tartalmazó Coviogal és Zolpidem nevű altató tablettát adott be a sértett befolyásolhatósága, elkábítása érdekében, majd ezt követően legalább 75 darab Kálium-R tablettát adott be a sértettnek. - Ezt követően a sértettet magára hagyta, dolgozni ment és csaknem egy nappal később ment haza. - A sértett halála keringés összeomlása és szívmegállás miatt, a terhelt által neki beadott gyógyszerek túladagolása következtében, a kálium tabletták bevételét követően legfeljebb egy órán belül bekövetkezett. [26] E tények alapján egyértelmű következtetés vonható le arra nézve, hogy a terhelt magatartása és a sértett halála között okozati összefüggés megállapítható, a terhelt nem csupán belenyugodott a sértett halála bekövetkezésének lehetőségébe, hanem azt kívánva, egyenes szándékkal cselekedett [Btk. 7. §
(1)bekezdés]. [27] E terhelti szándék határozott, eltökélt volt, a kívánt eredmény elérése érdekében a terhelt a lehetséges módszereket váltogatta, egyre hatékonyabbra cserélte, e szándék tehát nem csupán egyenes, hanem kitartó is volt. [28] Az alanyi és tárgyi tényezők vizsgálatának ugyanakkor az emberölés minősített esetei szempontjából is jelentősége van. [29] Nem tévedett az eljárt bíróság, amikor a terhelt cselekményét előre kitervelten elkövetettnek minősítette [Btk. 160. §
(2)bekezdés a) pont]. [30] A 3/
  1. BJE határozatban kifejtett szempontok alapján az emberölés előre kitervelten történő elkövetése feltételezi, hogy az elkövető az ölési cselekmény véghezvitelének helyét, idejét és módját átgondolja, a végrehajtást akadályozó vagy segítő tényezőket felmérje, és a lényeges előkészületi, elkövetési és az elkövetés utáni mozzanatokat figyelembe vegye. [31] Az előre kiterveltséget a tervszerű és céltudatos magatartás jellemzi. Ez az ölési cselekmény részleteinek átgondolását, viszonylag hosszabb időn át történő fontolgatását, a cselekmény elkövetési szakaszainak megfelelő mozzanatok mérlegelését jelenti. Nem feltétel azonban az említett tényezők együttes fennállása. [32] Az ölésre irányuló céltudatos törekvés az egyenes szándék meglétét tételezi fel. Az előre kitervelten elkövetés megállapítása kizárt, ha az elkövető ölési szándéka eshetőleges. [33] Nem zárja ki viszont ezt a minősítést a vagylagos terv, végrehajtási mód kialakítása. Nem szükséges az, hogy az elkövető valamennyi lehetőséget pontosan számításba vegyen, és teljes bizonyossággal, határozottsággal alakítsa ki a véghezvitel tervét. A tervszerűség megállapítható már akkor is, ha tudatilag döntő vonásaiban gondolja át, alakítja ki a végrehajtási módot. [34] Az előre kiterveltségnek nélkülözhetetlen feltétele a cselekmény elkövetésére indító és az ez ellen szóló motívumoknak az elkövető tudatában lejátszódó küzdelme, a céltudatos és tervszerű elkövetés mérlegelése, megfontolása. Mindezekhez bizonyos idő szükséges. Az emberölésre irányuló szándék kialakulásának és fejlődésének feltárása ezért a súlyosabb minősítés megállapításának fontos része. Nem lehet szó előre kitervelt elkövetésről, ha az elhatározást rövid időn belül követi a véghezvitel megkezdése. [35] A véghezvitel módjából visszamenőleg is következtetés vonható az előre kiterveltségre. Alapul szolgálhat - egyebek mellett - az előre kiterveltségre való következtetésre az is, ha az elkövető a véghezvitel után a cselekmény tényleges körülményeinek megállapítását megnehezítő, a felderítést tévútra vezetni alkalmas magatartást tanúsít. [36] Ehhez képest az előre kitervelten elkövetés - ami árnyalatnyi, de lényeges különbség a megelőző szabályozás szerinti előre kitervelt módon elkövetéstől - nem csupán tervszerűségi, gyakorlati; hanem tudati, szándékoldali vizsgálatot is igényel. [37] Ennek elemei, hogy - az ölési szándék megvan, az ölési tudat adott, és az lesz céltudatos, ami a véghezvitelig tartó eltökélt magatartásba torkollik; - ehhez képest már nincs vívódás, latolgatás; az ölési tudat már nem csupán indító, hanem célképzet (ami azonban lehet spekulatív) is; - a kezdő és végpont között - az ölési alapszándék kialakulásától a véghezvitelig terjedő időszakban - a terhelti magatartás célt követő; - és a köztes idő legalább annyi, hogy nem lehet rögtönösnek tekinteni a végrehajtást. [38] Előre kiterveltség esetén megvan az ölési alapszándék, ami eltökéltséggé válik, s ezzel összefüggésben a véghezvitel biztonsága, eredményessége is jelentőséget kap. [39] Az emberölést elkövető nem akar hibázni; az előre kitervelten elkövető ezért tesz is. [40] A fentieket összegezve: az előre kiterveltség nem az ölési szándék átgondolását, hanem annál többet: a véghezvitel előre gondolását jelenti, miáltal viszont az ölési szándék eltökéltté válik, és éppen ebben van a veszélyessége (EBH 2013.B.7.). [41] Jelen ügyben az irányadó tényállás alapján mindez maradéktalanul megállapítható. [42] A tényállásól kitűnően miután a terhelt felmérte, hogy a sértettet a közös családi házból való elköltözésre rábírni nem tudja, ugyanakkor kizárólag a sértett halála révén juthatott volna hozzá a családi ház kizárólagos birtoklásához, melyre elképzelt jövendő életéhez szüksége volt, ezért elhatározta, hogy megöli a sértettet. Elhatározását hideg számítás jellemezte, melynek során az elkövetést könnyítő körülményeket számba vette, így azt is, hogy a sértett lehetséges ellenállását milyen módon tudja a lehető legkönnyebben kiiktatni. Ölési szándéka nem csupán eltökélt, hanem kitartó is volt, ezt követte a végrehajtás, melynek során egyenes szándékkal cselekedett, és cselekedetét nyilvánvalóan az eredményképzet, a sértett halálának kívánása - mint általa egyetlen lehetségesnek vélt megoldás - indította. [43] Mindezen körülmény az előre kitervelten elkövetés mint minősítő körülmény megállapítására nyújt alapot. [44] A nyereségvágyból, illetve az aljas indokból vagy célból való elkövetés minősítő körülménye kapcsán a Kúria rámutat a következőkre. [45] Az aljas indokból, illetve célból való elkövetés esetén a motívum és a célzat erkölcsileg mélyen elítélendőségéből fakad e minősítő körülmény megállapíthatósága. [46] A bíróságnak azt kell vizsgálni, hogy az ölési szándék kialakításában - a társadalom erkölcsi normáival összefüggésben - milyen tényezők játszottak szerepet. [47] E minősítő körülmény is feltételezi - az elkövetést megelőző történések részletes elemzését; - az elkövető sértetthez fűződő viszonyának vizsgálatát; - az indíték jellemző sajátosságainak feltárását. Az ölésre indító ok vagy cél viszonya kölcsönös, egybeesése gyakori, hiszen az ölésre irányuló akaratelhatározás azonos érzelem hatására alakulhat ki. [48] Jelen ügyben az eljárt bíróságok által megállapított tények a cselekmény indító okait is feltárták. [49] A terhelt vagyoni érdekei, igényei érvényesítésének kizárólagosságát, ez iránti eltökélt szándékát, (jövőbeni) vagyoni haszonszerzési célját az előzmények, és konkrét cselekvőségei is egyértelműen alátámasztják. [50] Amint azt az eljárt bíróság megállapította, a terheltnek célja volt a férje megölésével, mert nem egyszerűen csak a válását szerette volna ily módon megoldani, hanem a sértett halála révén juthatott volna hozzá a vagyonhoz, illetve annak leglényegesebb eleméhez, a családi házhoz. [51] A cselekmény akkor minősült volna nyereségvágyból elkövetettnek, ha a terhelt cselekménye közvetlenül, az ölési cselekménnyel egyidejűleg irányult volna értékek megszerzésére. Jövőbeni, később bekövetkező vagyoni előny érdekében (életbiztosítás stb.) végrehajtott ölés aljas indokból elkövetettként értékelendő. [52] A kifejtettekből következően a felrótt cselekmény törvényes minősítése a Btk.
  2. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés
  1. a)pontja és
  2. c)pontja szerint minősülő - előre kitervelten, aljas indokból elkövetett - emberölés bűntette. [53] A büntetés (illetve intézkedés) törvényessége esetében a felülvizsgálat oka a Btk. - adott büntetés kiszabása (intézkedés alkalmazása) anyagi jogi alapjára, valamint a nemére, mértékére vonatkozó mérlegelést nem tűrő rendelkezésének megszegése. [54] Konkrét ügyben a büntetés (intézkedés) anyagi jogi alapja - részint a helyes minősítést meghatározó, - részint az adott büntetés kiszabására (intézkedés alkalmazására), valamint nemére, mértékére vonatkozó anyagi jogi rendelkezés. [55] A terhelt esetében az előre kitervelten, aljas indokból elkövetett emberölés bűntette miatt a törvény 10 évtől 20 évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés büntetés kiszabását teszi lehetővé. [56] A terhelttel szemben kiszabott életfogytig tartó, fegyházban végrehajtandó szabadságvesztés miként a közügyektől eltiltás mellékbüntetés - alkalmazása nem törvénysértő. [57] Az indítvány kifogásolta az irányadó tényállás megalapozottságát, az eljárt bíróság bizonyítékértékelő tevékenységét, a terhelti beismerő vallomás elfogadását, s ezen keresztül a bűnösség megállapítását, illetve tényálláson kívüli körülményekre hivatkozott. [58] A Be. 659. §
(1)bekezdése alapján a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. [59] Következésképpen a jogerős ítéleti tényállás támadása az eljárt bíróság mérlegelési tevékenységének kifogásolásán keresztül felülvizsgálati eljárásban eredményre nem vezethet. [60] A Kúria a Be. 649. §
(2)bekezdése szerinti olyan további felülvizsgálati okot, melynek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles, nem észlelt. [61] Ekként a Kúria a megtámadott határozatot a Be. 660. §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva, a Be. 662. §
(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. IV. [62] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 6. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [63] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §
(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §
(4)bekezdés]. Budapest,
  1. február
  2. Dr. Márki Zoltán s.k. a tanács elnöke, Molnár Ferencné dr. s.k. előadó bíró, Dr. Bartkó Levente s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő BÉ

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.