A határozat elvi tartalma: A bizonyítékok mérlegelésével hozott ítélet felülvizsgálati eljárásban csak akkor támadható eredményesen, ha a bizonyítékok okszerűtlen mérlegelésével, iratellenes tényállást állapítottak meg. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.37.460/2013/8.szám A Kúria a Dr. Balogh Tibor ügyvéd által képviselt CLXIV.r., CLXV.r., CLXVI.r. felpereseknek a Gudicsné dr. Bukli Anna ügyvéd által képviselt Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal alperes ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Nógrád Megyei Bíróság
- július
- napján kelt 10.K.21.154/2005/
- számon hozott részítélete ellen az IIII.r. felperesek részéről
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán meghozta a következő részítéletet: A Kúria a Nógrád Megyei Bíróság részítéletét hatályában fenntartja. 10.K.21.154/2005/
- számú A Kúria kötelezi az CLXIV-CLXVI. r. felpereseket, hogy fizessenek meg az alperesnek 15 napon belül egyetemlegesen 30.000 (harmincezer) forint felülvizsgálati költséget. A Kúria kötelezi az CLXIV-CLXVI. r. felpereseket, hogy fizessenek meg az államnak - külön felhívásra - egyenként 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperesek több más jogosult mellett részarány földkiadást kértek a ...-es táblából úgy, hogy az általuk benyújtott kérelemben külön nem kérték tulajdonuk önálló ingatlanként való kiadását. A CLXIV.r. felperes 10,14 AK földkiadási kérelemmel rendelkezett, ezen kívül a tulajdonában volt 100,21 AK részarány, melynek kiadására kérelem nem volt. A CLXV.r. felperes a korábban neki kiadott AK-n kívül 42,566 AK kiadását kérte egyéb AK-ra kérelme nem volt. Nevezettek beviteli kötelezettségük alapján keletkezett részarányokra vonatkozóan földhivatali igazolást nem csatoltak. A CLXVI.r. felperes a neki kiadotton kívül maradt 60,05 AK-ra kérelemmel rendelkezett, a többire nem. Az alperes elsőfokú szerve a CLXIV.r. felperes részére 100,14, a CLXV.r. felperes részére 42,66, a CLXVI.r. felperes részére 60,05 AK-t az immár ... hrsz.-ú maradék ingatlanból osztatlan közös tulajdonként kiadott. Az alperes a
- június 27-i 257-6/
- döntést helybenhagyta. számú határozatával az elsőfokú A felperesek keresetükben a határozatok hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését kérték. Egy korábbi bírósági ítéletre hivatkoztak, ami a ... hrsz.-ú ingatlanra hozott minden földkiadási határozatot hatályon kívül helyezett. Állították, hogy az összes igényelt AK összeszámítható, és annak kiadására e táblából jogosultak, továbbá, hogy igazolták beviteli kötelezettségükből eredő igényüket. Kérték önálló tulajdonként a föld kiadását, amibe a CLXIV.r. felperes kérte beleszámítani a haszonélvezeti jogának értékét is. A megyei bíróság részítéletével a keresetet elutasította. Indokolása szerint az alperes a jogszabályoknak megfelelő határozatot hozott, amikor a felperesek részarány földkiadási kérelemmel érintett területeit adta ki, figyelmen kívül hagyva a kérelemmel nem érintett és megfelelően nem igazolt igényeket. Az eljárási szabálysértést, hogy nem egyidejű volt a döntés, nem tartotta a bíróság olyan súlyúnak, ami az ügy érdemére kihatott volna. A jogerős ítélet ellen a felperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet, kérve az ítélet egyben a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését. Előadták, hogy az ügyben a földkiadást egy eljárásban kellett volna elbírálni, az igazolásokkal rendelkeztek, azokat az alperes vesztette el, így kérelmük annak idején megfelelően elő volt terjesztve. A bíróság eljárásában felmerülő eljárási hibákra is hivatkoztak. Jogszabálysértésként az
- évi LXVI. törvény
- §-ába foglalt „a bíróság határozata mindenkire kötelező" rendelkezés megsértését, és a Pp.
- §-ának
(3)bekezdését jelölték meg. Az alperes érdemi észrevételében a részítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria megállapította, hogy az alapügy félbeszakadását követően került sor jelen ügy elkülönítésére, de az elkülönítés nem a per érdemére vonatkozó bírói rendelkezés, hanem a per továbbvitelét szolgálja, amely a félbeszakadás megszüntetésével kapcsolatos bírói rendelkezés, ezért a Pp. 112. §
(2)bekezdésére figyelemmel a felülvizsgálni kért részítélet nem volt hatálytalan. Ezért a Kúria a felülvizsgálati kérelmet érdemben vizsgálta. A felülvizsgálati kérelem alaptalan. A Kúriának az ügyben arról kellett dönteni, hogy helyes mérlegelés alapján jutott-e a bíróság arra következtetésre, hogy a felperesek a perbeli földterületre érvényesíthető igényüket megkapták. Az ügyben a Kúriának a földrendező és földkiadó bizottságról szóló 1993. évi II. törvény (a továbbiakban: Fkb.) rendelkezéseit kellett alkalmazni. Az Fkb. 5. §
(1)bekezdése értelmében a földkiadási eljárás a részarány földtulajdonos kérelmére indul. Az Fkb.
- §ából következik, hogy egy meghatározott földrészlet kiadására vonatkozó kérelmeket egy eljárásban kell elbírálni. Az Fkb.
- §ának
(4)bekezdése szerint a beviteli kötelezettség alapján keletkezett részarány földtulajdonos földhivatali igazolásra volt szükség. Míg az Fkb. 7. §-ának
(3)bekezdése utolsó mondata értelmében ha a tulajdonos a helyszínre kiadásra kerülő föld önálló ingatlan megállapítását kéri, nyilatkoznia kell erről és arról, hogy vállalja-e a költségeit. A felperesek támadták azt a határozathozatali módot, ami szerint földkiadási kérelmet az adott területre nem együttesen bírálták el, hanem önálló határozatokkal. Ez azonban a bíróság által kifejtett helyes álláspont szerint igényüket nem érintette, a Kúria álláspontja értelmében egyébként is e külön határozatok megtámadásával lehetett volna ezt a jogsérelmet orvosolni. A felperesek a Pp. 163. §-ának
(3)bekezdését említve hivatkoztak a köztudomásra és a hivatalos tudomásra, állítva, hogy amennyiben a bíróságnak valamely tényről hivatalos tudomása van és azt figyelembe veszi, szükséges a feleket a tárgyaláson figyelmeztetni. Arra vonatkozóan azonban, hogy a földkiadás kérelemre történt-e vagy nem, rendelkezett-e az érintett felperesek földhivatali igazolással a bevitt földjeiket illetően, illetve, hogy kérték-e az igényelt ingatlanrész önálló ingatlanná alakítását, e szabályt nem lehetett alkalmazni, mert se köztudomás, sem hivatalos tudomás az ügyben nem merült fel, a felperesek ugyanakkor kötelesek lettek volna állításaikat bizonyítékokkal alátámasztani, ami megfelelőképpen nem vitásan nem történt meg. A bíróság ezért a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján a Pp. 206. §-ának
(1)bekezdése alkalmazásával döntött. A bizonyítékok mérlegelésével hozott ítélet felülvizsgálati eljárásban csak akkor támadható eredményesen, ha a bizonyítékok okszerűtlen mérlegelésével, iratellenes tényállást állapítottak meg. Jelen ügyben a bíróság a bizonyítékokat okszerűen mérlegelte, és a tényállást helyesen megállapítva utasította el a felperesek alaptalan kereseti igényeit. Ami az
- évi LXVI. törvénynek azt a szabályát illeti, hogy a bíróság határozata mindenkire kötelező, sem sértette meg a részítéletet hozó bíróság, e sérelem mibenlétét a felperes felülvizsgálati kérelmében, e jogszabályhely említésén kívül semmivel nem indokolta és támasztotta alá. A kifejtett indokok alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
- §-ának
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felperesek egyetemlegesen kötelesek a Pp.
- §-a alapján megfizetni az alperes felülvizsgálati eljárásban a Pp.
- §-a szerint felszámítható költségeit. Ugyancsak egyetemlegesen kötelesek a felperesek megfizetni a felülvizsgálati eljárási illetéket. Budapest,
- március
- Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Ákos s.k. előadó bíró, Dr. Szecskó József s.k. bíró