← Magyarország

Kfv.35163/2015/12 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A közigazgatási eljárás során felvett bizonyítás nem része a peres eljárásnak. Ezért a perbeli szakvéleményt nem a szakhatósági állásfoglalás megállapításaival kell ütköztetni. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.IV.35.163/2015/12.szám A Kúria a dr. F. J. által képviselt felperesnek a dr. Dani Csaba jogtanácsos által képviselt Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Központ alperes ellen támogatási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében, amely perbe az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében a dr. Geiger István jogtanácsos által képviselt Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal beavatkozó beavatkozott, a Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

  1. december
  2. napján kelt 3.K.27.125/2014/
  3. számú jogerős ítélete ellen az alperesi beavatkozó által
  4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi 3.K.27.125/2014/
  5. számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi a beavatkozót, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 30.000 (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s Az alperes elsőfokú hatósága
  6. október 14-én kelt határozatával elutasította a felperes saját jogú családi pótlék iránti kérelmét, mivel szakhatósági állásfoglalásra alapított megállapítása szerint a felperes össz-szervezeti egészségkárosodása 45 %-os mértékű volt, amely így nem érte el a családok támogatásáról szóló
  7. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.)
  8. § fb) pontja szerinti 50 %-os mértéket. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a másodfokú szakhatósági állásfoglalásra alapítottan,
  9. március 10-én kelt határozatával az elsőfokú hatóság határozatát helybenhagyta. Az alperes határozatában megállapította, hogy mivel a szakhatóság állásfoglalása értelmében a felperes össz-szervezeti egészségkárosodása nem érte el a törvényes mértéket, „jelen állapota alapján felülvizsgálata nem szükséges", ezért a felperes nem felelt meg a Cst.
  10. §

(2)bekezdése szerinti feltételeknek. A felperes keresete folytán eljárt Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (a továbbiakban: Bíróság)
  1. december 2-án kelt 3.K.27.125/2014/
  2. számú ítéletével az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú hatóságot új eljárásra és új határozat hozatalára kötelezte. A Bíróság a felperes indítványára igazságügyi orvosszakértőt rendelt ki a perben, aki szakvéleménye elkészítéséhez igazságügyi pszichiáter szakértőt is igénybe vett. Az igazságügyi szakvélemény megállapította, hogy a felperes 51 %-os össz-szervezeti egészségkárosodása 18 éves kora előtt is fennállt. Az alperes és az alperesi beavatkozó indítványára tekintettel a Bíróság elrendelte a szakértői vélemény kiegészítését. Ugyanakkor figyelemmel az aggálytalan szakvéleményre, valamint arra a tényre, hogy az igazságügyi szakértők szakvéleményüket az orvosi dokumentáció áttanulmányozása mellett a felperes személyes vizsgálatára alapozták, indokolatlannak ítélte és elutasította újabb szakértő bevonását a perbe. Az alperesi beavatkozó felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához, amelyben a Pp.
  3. §
(3)bekezdésének megsértésére tekintettel a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a Bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. Kérelmét azzal indokolta, hogy a Bíróság nem rendelkezett olyan orvosszakmai ismeretekkel, amely alapján az alperesi beavatkozó szakhatósági állásfoglalása és a perben kirendelt igazságügyi orvosszakértők szakvéleménye közötti ellentmondást ítéleti döntésével feloldhatta volna. Ezért a Pp. 182. §
(3)bekezdésének alkalmazása mellőzhetetlen lett volna a perben. Utalt arra is, hogy másodfokú szakhatóság véleményét a felperes
  1. január 27-én elvégzett személyes vizsgálatára is alapozva készítette el. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában történő fenntartását kérte. a jogerős ítélet A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. Az alperesi beavatkozó a perbeli közigazgatási eljárásban a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról, valamint a szakmai irányítása alá tartozó rehabilitációs szakigazgatási szervek feladat- és hatásköréről szóló 95/
  2. (V. 15.) Korm. rendelet értelmében a Kormány által kijelölt szakértői szerv. Az alperesi beavatkozó szakvéleménye - az első és másodfokú határozatokba a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
  3. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)
  4. §-a szerinti szakhatósági állásfoglalásként, kötelező jelleggel épült be az alperes határozataiba, amely ekként - a kereseti kérelem korlátai között - képezte a bírósági felülvizsgálat tárgyát. A Pp.
  5. §
(3)bekezdése értelmében „[h]a a szakvélemény homályos, hiányos, önmagával vagy más szakértő véleményével, illetve a bizonyított tényekkel ellentétben állónak látszik, vagy helyességéhez egyébként nyomatékos kétség fér, a szakértő köteles a bíróság felhívására a szükséges felvilágosítást megadni. A fél erre irányuló indítványa alapján a bíróság más szakértőt rendelhet ki. (...)". A Pp. bizonyítási rendszerében a szakértő kirendelése bizonyítási eszköz, a szakvéleményben foglaltak értékelése - az egyéb bizonyítékokkal és a felek észrevételeinek mérlegelésével együtt - képezi az ítélkezés alapját. A bíró további szakértői bizonyítást akkor folytat le, ha a szakvélemény a Pp. 182. §
(3)bekezdése szerinti okokból, a per egyéb adataival, szakértői és egyéb bizonyítékaival áll ellentétben, ezért további bizonyítási aktusok nélkül nem alkalmas arra, hogy az ítélkezés alapjává váljék. A perbeli esetben az alperes és az alperesi beavatkozó több alkalommal is nyilatkozhatott a szakvélemény tartalmára, indítványukra a szakértők szakvéleményüket két alkalommal is kiegészítették (
  1. és
  2. sorszám alatt). A Bíróság ugyanakkor az alperes és az alperesi beavatkozó más szakértő kirendelésére irányuló indítványát
  3. sorszám alatti, tárgyalási jegyzőkönyvbe foglalt végzésével, szükségtelenként elutasította. A bizonyítási eljárás lezárásával, a bizonyítékok együttes értékelésével jutott a Bíróság arra az álláspontra, hogy a szakértői bizonyítás eredményre vezetett, a szakvélemény ellentmondásmentes, ezért azt elfogadta az ítélkezés alapjául. Az alperesi beavatkozó felülvizsgálati kérelmében azt sérelmezte, hogy a Bíróság a Pp. rendelkezéseit megsértve mérlegelte a szakhatósági állásfoglalással ellentétes tartalmú, perben kirendelt igazságügyi szakértő szakvéleményét és tette azt ítélkezése alapjává. A bíróság a szabad bizonyítás rendszerében, a felek indítványai alapján folytatja le a bizonyítási eljárását, amelyet akkor zár le, ha a felek nem tudják igazolni, hogy a perbeli, kiegészített szakvélemény a Pp.
  4. §
(3)bekezdésében foglaltak szerint aggályos (Kfv.II.35.017/2013/8.). Ugyanakkor a Pp. 182. §
(3)bekezdése azt is jelenti, hogy a bizonyítási eljárás akkor nem zárható le, amennyiben a perben kirendelt igazságügyi szakértői vélemény önmagával, illetve más perbeli bizonyítékokkal, perbeli szakértői véleménnyel áll ellentétben. A közigazgatási eljárás során felvett bizonyítás nem része a peres eljárásnak. Ezért a perbeli szakvéleményt nem a szakhatósági állásfoglás megállapításaival kell ütköztetni. Másképpen megfogalmazva: a perben felvett bizonyítás célja nem a szakhatósági állásfoglalás és a perbeli szakértői vélemény közötti ellentmondás feloldása (Kúria Kfv.IV.35.768/
  1. ítélete, a Kúria Kfv.III.35.231/
  2. ítélete). A bírónak azt kell mérlegelnie, hogy a perbeli bizonyítási eljárás eredményeként a felperesnek a szakhatósági állásfoglaláson alapuló közigazgatási határozat jogszerűtlenségének megállapítására irányuló keresete megalapozott, avagy megalapozatlan. A perbeli igazságügyi szakértői vélemény koherenciájának ebből a szempontból van jelentősége. A kialakult és következetes bírói gyakorlat szerint a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésének csakis akkor van helye, ha a bírói értékelés, mérlegelés iratellenes, illetőleg a bíróság a bizonyítékokat - azok egybevetése során - nem a maguk összességében értékelte, és ennél fogva a megállapított tényállás, értékelés és mérlegelés nyilvánvalóan okszerűtlen, vagy lényeges logikai ellentmondást tartalmaz. Nem állapítható meg jogszabálysértés akkor, ha a felülvizsgálati kérelem a bizonyítékok okszerű mérlegelését támadja. A felülvizsgálati eljárás keretében ugyanis nincs lehetőség a bizonyítás adatainak újabb egybevetésére és a bizonyítékok felülmérlegelésére. Az ügy iratainak áttekintése alapján a Kúria arra a következtetésre jutott, hogy a jogerős ítélet logikus, koherens módon adta indokát annak, hogy miért ítélte jogsértőnek az alperes szakhatósági állásfoglalással alátámasztott határozatát, azaz túl a személyesen elvégzett vizsgálatra utaláson - meggyőzően indokolta azt, hogy miért fogadta el ítélkezése alapjául a perbeli társszakértők által elkészített szakvéleményt. A Kúria ilyen körülmények között nem látott indokot a Bíróság ítéletének hatályon kívül helyezésére és a Bíróság új eljárásra utasítására. Ezen indokok alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
  3. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az alperesi beavatkozó sikertelen felülvizsgálati kérelmére tekintettel a Pp.
  1. §-a folytán alkalmazandó
  2. §-a alapján köteles a felperes - alapvetően a jogi képviselettel összefüggésben keletkező - költségeit megfizetni. Az eljárás a Cst.
  3. §- alapján tárgyi költségmentes, ezért a Kúriának az eljárási illetékről határo9zni nem kellett. Budapest,
  4. szeptember
  5. Dr. Kozma György sk. a tanács elnöke, Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó sk. előadó bíró, Dr. Balogh Zsolt sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.