A határozat elvi tartalma: A fogyatékosság, mint orvosszakmai kérdés, és a fogyatékosság - fogyatékossági támogatásra való jogosultságot teremtő - jogszabályi feltételei nem mindig esnek egybe. A jogi szabályozás nem teremt minden fogyatékos személy részére alanyi jogi jogosultságot fogyatékossági támogatásra. Amennyiben a bíróság a perben rendelkezésre álló és/vagy beszerzett szakvélemények alapján kétséget kizáróan meg tudja állapítani a jogszabályi feltételek teljesülését (vagy ennek hiányát) nincs szükség újabb szakértői vélemények beszerzésére, vagy a szakértő perben való meghallgatására. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.IV.35.023/2016/4.szám A tanács tagjai: . Kozma György a tanács elnöke, Dr. Balogh Zsolt előadó bíró, Dr. Hörcherné Dr. Marosi Ildikó bíró A felperes: felperes neve A felperes képviselője: Dr. Pusztai Judit ügyvéd Az alperes: alperes neve Az alperes képviselője: Dr. Dani Csaba főosztályvezető jogtanácsos A per tárgya: fogyatékossági támogatás A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 10.K.27.002/2014/
- számú ítélete Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 10.K.27.002/2014/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi 10.K.27.002/2014/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A pártfogó ügyvéd díját az állam viseli. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás Bíróság [1] A felperes 13 éves kora óta pszichiátriai megbetegedésben szenved. Megbetegedése miatt a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezte. A felperes értelmi fogyatékossága miatt fogyatékossági támogatásban részesült, amelynek felülvizsgálata 2013 februárjában vált esedékessé. A Magyar Államkincstár Csongrád Megyei Igazgatósága a felperes fogyatékossági támogatás iránti kérelmét elutasította azzal az indokkal, hogy a Kormányhivatal Rehabilitációs Szakigazgatási Szervének elsőfokú szakhatósági állásfoglalása szerint nem minősül súlyosan fogyatékosnak. [2] A felperes fellebbezése folytán eljárt Magyar Államkincstár Központ a
- október
- napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A másodfokú hatóság új szakhatósági állásfoglalást kért a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) másodfokú bizottságától, amely az elsőfokú szakhatósági állásfoglalással egybehangzó megállapításra jutott. A másodfokú hatóság határozatát a fogyatékos személyek jogairól és az esélyegyenlőségük biztosításáról szóló
- évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fot.)
- §
(1)bekezdésére, továbbá a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII.9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. sz. melléklet 3. pontjának
- a)és
- b)alpontjaira alapozta. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [3] A felperes kérte a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát. Kérelmében az alperes határozatának az elsőfokú határozatra kiterjedő hatállyal történő megsemmisítését kezdeményezte. [4] Az alperes és az alperesi elutasítását kérték. beavatkozó a felperes keresetének Az elsőfokú ítélet [5] Az ügyben eljárt Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 10.K.27.002/2014/65. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. A bíróság idézte a Fot. 4. §
- a)pontját, 23. §
(1)bekezdés c),
- d)pontját, valamint a Korm. rendelet 1. sz. melléklet 3. pontja
- a)és
- b)alpontjait. A Korm. rendelet jelölt rendelkezései vonatkozásában a bíróság megállapította, hogy azok nem vagylagos, hanem konjunktív feltételeket tartalmaznak, ami azt jelenti, hogy a fogyatékosság megállapításához az abban szereplő valamennyi feltétel egyidejű teljesülése szükséges (többek között az, hogy az ott meghatározott IQ értékek között kell lenni a kérelmező szakértő által megállapított intelligencia szintjének). [6] A bíróság felperes kérelmére az ügyben orvosszakértőt rendelt ki. A perben beszerzett szakvéleményében a Szegedi Tudományegyetem Igazságügyi Orvostani Intézetének (a továbbiakban: SZTE IOI) igazságügyi orvosszakértője megállapította, hogy a felperes súlyosan fogyatékosnak minősíthető. [7] Az alperes és az alperesi beavatkozó vitatta a megállapítást, és új szakértő kirendelését kérte, ezért a bíróság kirendelte a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Szakértői Intézetét. Az eljárt szakértő a szakvéleménye elkészítését megelőzően úgy nyilatkozott, hogy a felperes állapota vélelmezhető, így a szakvélemény elkészítéséhez nem szükséges személyes vizsgálat. A bíróság ezt elfogadta. A szakvélemény szerint a felperesnél mért IQ szintek a normál övezet alsó határán állnak, a felperes nem egészséges szervezetű személy, de a súlyos fogyatékossága a rendelkezésre álló iratok alapján nem állapítható meg; a Korm. rendeletben foglalt feltételek nem állnak fenn. [8] Figyelemmel arra, hogy mindkét szakértő 2006-ban mért IQ szintet vett alapul, amelyet a felperes vitatott, a bíróság a felperes indítványára további szakértői bizonyítást folytatott le. [9] Az SZTE IOI igazságügyi orvosszakértői és pszichológiai lelet véleményében megállapította, hogy a felperes IQ szintje 78, amely igen alacsony szintnek felel meg. Az SZTE IOI továbbra is fenntartotta a korábbi szakvéleményében foglaltakat azzal, hogy bár felperes átlag IQ szintje alapján nem középsúlyos, vagy súlyos mértékű fogyatékos, de a részpróbákból egyértelműen kitűnik, hogy ismereteit tartósan fennálló elmebetegsége miatt képtelen megfelelő mértékben hasznosítani, azaz önellátásra a felperes nem képes. [10] A felperes indítványozta a perben szakértők tárgyaláson történő meghallgatását, amely bizonyítási indítványt a bíróság elutasított, figyelemmel arra, hogy a szakértők szakvéleményei alapvetően jogkérdésben különböznek egymástól, amelynek feloldása és megválaszolása nem a szakértők, hanem a bíróság feladata. [11] A bíróságnak abban a jogkérdésben kellett döntenie, hogy a felperes IQ szintje kizárja-e őt a fogyatékossági támogatásra jogosultak köréből. Márpedig a felperes intelligencia hányadosa a Korm. rendelet 1. számú melléklet 3/b. pontjában írt mértéket valamennyi szakvélemény szerint meghaladja. A Korm. rendelet az IQ szint alacsony voltát kötelező feltételként írja elő. A jogalkotó nem biztosít valamennyi pszichiátriai szempontból súlyosan fogyatékos személy részére fogyatékossági támogatást, csupán azok részére, akik megfelelnek a Korm. rendelet vonatkozó rendelkezéseiben szereplő követelményeknek. [12] A bíróság végül utalt arra, hogy azon körülmények, hogy a felperest cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezték, valamint a folyamatban való büntetőperben megállapították a gyengeelméjűséget, a jelen perben nem vehetők figyelembe abból az okból, hogy az ott kirendelt szakértőknek más jogszabályi feltételeket kellett figyelembe venniük, mint a fogyatékossági támogatásra való jogosultság megállapításakor. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [13] A felperes pártfogó ügyvéd által előterjesztett felülvizsgálati kérelmében kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az eljárt bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását. [14] Előadta, hogy felperes önellátásra képtelen, súlyosan fogyatékos. Ezt a Szegedi Tudományegyetemen személyes vizsgálat után állapították meg. A Pécsi Tudományegyetem személyes vizsgálat nélkül, csak az iratok alapján adott szakvéleményt, ezt a perben kifogásolta, kérte a szakértők együttes meghallgatását, de a bíróság a bizonyítási indítványának nem adott helyt. A felperes véleménye szerint a bíróság az orvosszakértői vélemények közötti ellentmondást nem oldotta fel, a szakértők közötti ellentétet csak a szakértők együttes meghallgatásával, adott esetben újabb szakértő kirendelésével lehetett volna tisztázni. [15] Jogszabálysértésként megjelölte, hogy a bíróság figyelmen kívül hagyta és ezzel megsértette a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 59. §
(5)bekezdésében foglalt rendelkezését, valamint a Pp. 206. §-át is. Ez utóbbival összefüggésben előadta, hogy a jogerős ítéletben megállapított tényállás a lefolytatott bizonyítás anyagától eltér. A Kúria döntése és jogi indokai [16] [17] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint nem megalapozott. A Korm. rendelet 1. számú melléklet 3. pontja értelmében „Értelmi fogyatékosnak azt a személyt kell tekinteni, aki
- a)önellátásra képtelen, ezért állandó ápolásra szorul, beszéde nem alakult ki vagy tagolatlan, tartalom nélküli, s mindezek következtében a mindennapi élet szintjén csak kis mértékben képezhető, és élete más személy állandó segítsége nélkül veszélybe kerülne (IQ pontja 0-19 között határozható meg olyan teszttel, amelynek átlaga száznál van. BNO szerinti besorolása: F 73.), vagy
- b)a hétköznapi élet elemi cselekményei területén másokra van utalva, mivel az általános értelmi képessége az adott korosztályú népesség átlagától az első évektől kezdve számottevően elmarad, s amely miatt az önálló élet vezetése jelentősen akadályozott (IQ pontja: 20-49 között határozható meg olyan teszttel, amelynek átlaga száznál van és standard deviációja 15. BNO szerinti besorolása: F 71-F 72.)." [18] A Kúria megítélése szerint helyes álláspontot fogadott el az elsőfokú bíróság akkor, amikor megállapította, hogy a Korm. rendelet idézett szabályai konjunktív feltételeket tartalmaznak, fogyatékossági támogatás csak annak ítélhető meg, akinél valamennyi feltétel egyidejűleg teljesül. Mivel - egybehangzó szakértői vélemény szerint - a felperes IQ szintje magasabb mint a Korm. rendeletben meghatározottak, ezért fogyatékossági támogatásra nem jogosult. [19] A Kúria e körben az alábbiakat jegyzi meg: A Korm. rendelet a fogyatékossági támogatás feltételeit határozza meg. A Kúria már több ügyben észlelte, hogy a fogyatékosság, mint orvosszakmai kérdés, és a fogyatékosság Korm. rendeletben meghatározott jogszabályi feltételei nem mindig estek egybe. Ki kell ezért emelni, hogy a Korm. rendelet nem teremt minden - adott esetben orvosszakmai szempontból - fogyatékos személy részére alanyi jogi jogosultságot fogyatékossági támogatásra. Amennyiben a bíróság a perben rendelkezésre álló és/vagy beszerzett szakvélemények alapján kétséget kizáróan meg tudja állapítani a jogszabályi feltételek teljesülését (vagy ennek hiányát) nincs szükség újabb szakértői vélemények beszerzésére, vagy a szakértő perben való meghallgatására. [20] Jelen ügyben ilyen jogszabály által meghatározott egzakt szempont az IQ szint. A felperes szakértők által megállapított IQ szintje kétséget kizáróan magasabb a Korm. rendelet 1. számú melléklet 3. pontjában meghatározottaktól, amely alapján a támogatás jogszabályi feltételei nem állnak fenn. A bíróságoknak - a jogi szabályozás alapján - ettől függetleníteni kell azt, hogy egyes szakvélemények szerint a felperes pszichiátriai megbetegedésben szenved, s ez alapján orvosszakmai szempontból súlyosan fogyatékosnak minősíthető. [21] A Kúria megítélése szerint az elsőfokú bíróság nem sértette meg a Pp. 206. §
(1)bekezdésben foglaltakat, a Korm. rendelet alkalmazása szempontjából a tényállást helyesen állapította meg, s nem sértett jogszabályt akkor sem, amikor a felperesnek a szakértők meghallgatására vonatkozó bizonyítási indítványát elutasította. [22] A felperes szerint a bíróság figyelmen kívül hagyta a Ket. 59. §
(5)bekezdésben foglaltakat is. A Kúria már több döntésében rámutatott, hogy a Ket. szabályai a közigazgatási eljárásra irányadók. A Kúria felülvizsgálati eljárásban a jogerős bírósági döntés törvényességét vizsgálja felül, a bírósági eljárásra nem a Ket., hanem a Pp. szabályai vonatkoznak, a bírósági eljárás Ket. szerinti vizsgálatának értelemszerűen nincs helye. [23] A fentiek alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta. Az döntés elvi tartalma [24] A fogyatékosság, mint orvosszakmai kérdés, és a fogyatékosság fogyatékossági támogatásra való jogosultságot teremtő - jogszabályi feltételei nem mindig esnek egybe. A jogi szabályozás nem teremt minden fogyatékos személy részére alanyi jogi jogosultságot fogyatékossági támogatásra. Amennyiben a bíróság a perben rendelkezésre álló és/vagy beszerzett szakvélemények alapján kétséget kizáróan meg tudja állapítani a jogszabályi feltételek teljesülését (vagy ennek hiányát) nincs szükség újabb szakértői vélemények beszerzésére, vagy a szakértő perben való meghallgatására. Alkalmazott jogszabályok: [25] 1998. évi XXVI. törvény 23. §
(1)bekezdése; 141/2000. (VIII.9.) Korm. rendelet 1. sz. melléklet 3. pontjának
- a)és
- b)alpontja Záró rész [26] [27] [28] A Kúria az ügyet a Pp. 274. §
(1)bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el. A pártfogú ügyvéd díjáról való rendelkezés a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 11/A. §
(2)bekezdésén alapul. Az eljárás a Fot. 23/D. §
(5)bekezdése alapján tárgyi költségmentes, ezért az illetékről rendelkezni nem kellett. Budapest,
- november
- Dr. Kozma György sk. a tanács elnöke, Dr. Balogh Zsolt bíró, Dr. Hörcherné Dr. Marosi Ildikó sk. bíró sk. előadó