A határozat elvi tartalma: Nem sérti az egyenlő bánásmódot, ha egy baráti társaság kívülálló személyt nem enged maga közé. Ugyanígy egy étteremben lefoglalt asztal helyett más asztalnál való kiszolgálás sem sérelmes. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: A tanács tagjai: Kfv.III.37.519/2016/
- . Kovács András a tanács elnöke . Kovács Ákos előadó bíró . Fekete Ildikó bíró A felperes: (...) A felperes képviselője: örzsönyiné dr. Kiricsi Szilvia ügyvéd Az alperes: Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Az alperes képviselője: (...) jogtanácsos A per tárgya: fogyasztóvédelmi ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes (
- sorszám) A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, 10.K.27.217/2015/13/I. Rendelkező rész A Kúria a Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 10.K.27.217/2015/13/I. számú ítéletét hatályában fenntartja. A le nem rótt 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A (...) étterem nagytermét
- január 1-jétől péntekenként 17 és 21 óra között egy egyedülálló személyekből álló csoport használta, akik ott a vendéglős engedélyével egy perben nem álló személy szervezésében kialakult kör tagjaiként jelentek meg. A felperes január 9-én és 16-án is megjelent ebben a helyiségben, és ott az étterem szolgáltatásait akarta igénybe venni. Az első alkalommal nevezettnek asztalfoglalása is volt. Az étterem üzemeltetője nem az asztalfoglalás helyszínén, hanem egy más helyiségben biztosította a felperes számára a vendéglátást. A felperes emiatt bejelentést tett az alperesnél, melyben diszkriminációra az egyenlő bánásmód [2] megsértésére hivatkozott. Az elsőfokú hatóság a keresetet elutasította, hivatkozva az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló
- évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.)
- § t) pontjában,
- §
(2)bekezdésében, valamint 30. §
(1)és
(2)bekezdésében írt előírásokra. Az alperes ezt a határozatot
- augusztus 17-én meghozott HAJ-01134-16/
- számú határozatával helybenhagyta, határozatában hivatkozott a fogyasztóvédelemről szóló
- évi CXLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 45/A. §-ának
(1)-
(3)bekezdéseire is. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [3] A felperes keresetében a jogerős határozat hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte. Keresetében előadta, hogy az alperes a tényállást nem derítette fel kellőképpen. Álláspontja szerint az a rendezvény, melyen nem vehetett részt, nem volt zártkörűnek jelölve, ezért abban a helyiségben, ahol kívánta, őt ki kellett volna szolgálni. Hivatkozott arra is, hogy a rendezvényen gyakorlatilag kereskedelmi tevékenység folyt, melyre szolgáltatásként az étterem adott lehetőséget, és egyúttal állította, hogy emiatt megsértették a szolgáltatás tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolgtv.) 8. §-át, valamint a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 6. §
(2)bekezdésének b) pontját is. Az elsőfokú ítélet [4] A Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a keresetet elutasította. Indokolása szerint az alperes az ügyben, mint fogyasztóvédelmi hatóság eleget tett az Fgytv. rá vonatkozó 45/A. §-ába foglalt előírásoknak, és a bíróság álláspontja alapján is helyes következtetést vont le az alperes, amikor arra jutott, hogy nincs hatásköre a felperes és egy rendezvényt szervező illető közti személyes jogvita elbírálására. Helytállóan állapította meg az alperes azt is, hogy az Ebktv. hatáskörre vonatkozó rendelkezései szerint az ügyben az Ebktv. rendelkezéseit nem lehetett alkalmazni. A bíróság kiemelte azt is, hogy még ha az Ebktv. említett rendelkezései alá is tartozna a szervező magánszemély, a felperes és a szervező közti haragos viszony miatt az, hogy a felperest az ismerkedési estre a szervező nem engedte be, éppen a haragos viszony miatt ésszerű indoknak tekinthető. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [5] A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott kérelmet, kérve az ítélet hatályon kívül be felülvizsgálati helyezését, és a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezésével az alperes új eljárásra kötelezését, illetőleg a bíróság új eljárásra utasítását. Jogszabálysértésként az Ebktv. 30. §
(1)bekezdésének b) pontját jelölte meg, felülvizsgálati kérelmében arra hivatkozott, hogy bizonyítási kötelezettségének eleget tett a szükséges mértékig, ami ezen felül a tényállás megállapításához szükséges tényezők felderítését illeti, azt az alperes kötelessége lett volna feltárni, ennek hiányában ugyanakkor bizonyítottnak a tényállás nem tekinthető, és ez okból a határozat sem lehetett jogszerű. A Kúria döntése és jogi indokai [6] [7] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. Az Ebktv. 30. §
(1)bekezdése értelmében az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen - a 8. §-ban meghatározott tulajdonság alapján az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben, így különösen a vendéglátó-ipari, kereskedelmi, valamint a művelődés és a szórakozás céljára létrehozott intézményekben -
- a)megtagadni vagy mellőzni szolgáltatások nyújtását vagy áru forgalmazását,
- b)az adott helyen rendelkezésre álló szolgáltatásoktól, illetve áruktól eltérő minőségben szolgáltatást nyújtani, illetve árut forgalmazni,
- c)olyan feliratot vagy jelzést elhelyezni, amely azon következtetés levonását teszi lehetővé, hogy az ott nyújtott szolgáltatásból vagy áruforgalmazásból valakit vagy valakiket kizárnak. E szakasz
(2)bekezdése értelmében a
- §-ban meghatározott tulajdonságok alapján meghatározható csoport tagjai részére létrehozott, a hagyományápolás, a kulturális és az önazonosság fenntartását szolgáló, a szűkebb közönség számára nyitva álló létesítménybe a belépés korlátozható, tagsághoz, illetőleg külön feltételekhez köthető. [8] A Kúria osztja a felperes és a rendezvényt szervező személy közti viszonnyal kapcsolatban az Ebktv. alkalmazhatóságának kizártságával összefüggésben kifejtett bírói okfejtést. [9] Ténykérdés, és azt a felperes sem vitatja, hogy a vállalkozó és a felperes közti jogviszonyt illetően megállapítható, hogy a vállalkozó nem tagadta meg és nem mellőzte a felperes által igényelt szolgáltatások nyújtását, mert a felperes kiszolgálását a vendéglőben lehetővé tette. Helytállóan utalt a Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ebben a körben arra, hogy adat nem merült fel arra, hogy a módosítási ajánlat el nem fogadása esetén (a felperes más helyiségben való kiszolgálása) bármilyen hátrányos jogkövetkezményt helyezett volna kilátásba a vállalkozó. Ilyen körülmények közt a vállalkozó a helyszínt illető módosítási ajánlatának felperes általi elfogadása kizárja az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének megállapítását. [10] A bíróság ítéletét a bizonyítékok mérlegelése alapján a Pp.
- §
(1)bekezdését alkalmazva hozta. A bizonyítékok mérlegelésén alapuló ítélet eredményesen felülvizsgálati eljárásban csak akkor támadható, ha a bizonyítékok okszerűtlen mérlegelésével iratellenes tényállás került megállapításra. Jelen ügyben a bíróság a rendelkezésére álló bizonyítékokat okszerűen mérlegelve helyes tényállást állapított meg, ezért a felperes felülvizsgálati kérelme alaptalan. [11] A kifejtett indokok alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [12] A felperes felülvizsgálati kérelme nem vezetett eredményre, de költségmentessége folytán a le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. [13] Az alperesnek a felülvizsgálati eljárásban felszámítható költsége nem merült fel, ezért annak viseléséről rendelkezni nem kellett. Budapest, 2016. október 4. Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Ákos s.k. előadó bíró, Dr. Fekete Ildikó s.k. bíró