← Magyarország

Pfv.21886/2018/7 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Közérdekű adatigénylés esetén alapvetően nincs jelentősége az igénylés céljának, motivációjának. Közérdekű adatként akár teljes szerződések és azok összes módosításai kiadását is lehet kérni, és a kérelem kellően egzaktnak tekinthető, ha meghatározott a szerződő felek személye, a megállapodás tárgya és időpontja. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.IV.21.886/2018/

  1. A tanács tagjai: Dr. Baka András a tanács elnöke Dr. Pataki Árpád előadó bíró Dr. Kovács Zsuzsanna bíró A felperes: A felperes képviselője: Dr. Szalai Krisztina Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Szalai Krisztina ügyvéd) Az alperes: Az alperes képviselője: Dr. Vörös József ügyvéd A per tárgya: Közérdekű adat kiadása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: A felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Tatabányai Törvényszék 2.Gf.40.005/2018/
  2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Tatabányai Járásbíróság 16.G.40.034/2017/
  3. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletnek a felülvizsgálati kérelemmel érintett rendelkezését - az első-, másodfokú eljárás költség viselésére is kiterjedően - hatályon kívül helyezi az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatja, és kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül adja ki a felperesnek az .. és az .. között
  4. április 7-én létrejött Együttműködési Megállapodást és annak esetleges módosításait, valamint az abban meghatározott vagyonelemek közül az .. által - az együttműködési megállapodás
  5. pontja alapján - az .. részére hasznosított (bérbe adott) vagyonelemekre vonatkozó megállapodásokat. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 75.000 (hetvenötezer) forint első- és másodfokú, továbbá felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt 70.
  6. (Hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
  7. június 25-én írásbeli kérelemmel fordult az alpereshez. Ebben a következő adatok kiadására kérte kötelezni az alperest:
  8. Az állami tulajdonban álló és az .. által rendelkezésére bocsátott víziközmű-elemek vagyonkezelésére vonatkozó megállapodásokat, megjelölve azokban a .. víziközmű elemeket a víziközművagyon-leltár szerinti bontásban;
  9. Az ... és az ... között
  10. április 7-én létrejött Együttműködési Megállapodást és annak esetleges módosításait;
  11. Az .. rendelkezésére bocsátott állami tulajdonban álló víziközműelemek vagyonkezelésére vonatkozó megállapodásokban szereplő dorogi víziközmű elemek közül az .. által az Együttműködési Megállapodás
  12. pontja alapján az .. részére hasznosított (bérbe adott) vagyonelemekre vonatkozó megállapodásokat;
  13. Adjon tájékoztatást arról, hogy az .. részéről a vízkitermelés újraindítását követően évente milyen összegű díj került kifizetésre vagy beszámításra az ..a vízértékesítési tevékenysége okán, továbbá az .. által végzett mely és milyen összegű beruházások elszámolása történt meg az Együttműködési Megállapodás
  14. pontja szerint a jogviszonnyal érintett állami közműrendszerrel kapcsolatosan;
  15. Az Együttműködési Megállapodás alapján éves szinten ténylegesen milyen mennyiségű ivóvíz átvételére került sor, az hol került felhasználásra (mely települések lakosságát látták el ebből), és az ezen felhasználási területeken az ellátás kizárólagosan az Együttműködési Megállapodás szerinti vízvásárlás keretében beszerzett vízből történt-e, vagy más források is felhasználásra kerültek;
  16. Az állami tulajdonban álló és az .. által saját üzemeltetésű ..jelű karsztkútból jelenleg milyen mennyiségű víz kitermelése történik, és milyen ellátási területen kerül felhasználásra, továbbá mekkora az engedélyezett vízkitermelési mennyiség. [2] A kérelem nem vezetett eredményre, ezt követően a felperes keresetet terjesztett elő. A Tatabányai Járásbíróság 10.G.40.035/
  17. szám alatt indult peres eljárást a jogvesztő határidőn túl történt kezdeményezésre tekintettel megszüntette. A felperes ezt követően
  18. szeptember 4-én a korábbi tartalommal megegyező adatokat igényelt az alperestől, aki a megkeresésre ezúttal sem válaszolt. Ezt követően a Tatabányai Járásbíróság a 10.G.40.044/2015/
  19. számú ítéletével a felperes keresetének helyt adott és kötelezte az alperest az ítéletben megjelölt adatok kiadására. A Tatabányai Törvényszék az elsőfokú bíróság határozatát a 2.Gf.40.001/2016/
  20. számú végzésével hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. Ezt követően a megismételt eljárás eredményeként a Tatabányai Járásbíróság 4.G.40.020/2016/
  21. szám alatt hozott ítéletet, amelyet a Tatabányai Törvényszék 2.Gf.40.007/2017/
  22. sorszámú végzésével ismételten hatályon kívül helyezett. A felperes keresete és az alperes ellenkérelme [3] [4] A felperes keresetében az adatigénylésben foglaltaknak megfelelő tartalommal kérte az ítélet meghozatalát, az alperesnek az igényelt adatok kiadására kötelezését. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását és felperes perköltségben való marasztalását kérte. Az alperes álláspontja szerint a felperesnek a
  23. évi CXII. törvényre alapított adatigénylése visszaélésszerű, mert az egy jövőbeli polgári per alapjául szolgálhat, illetve annak teljesítése az .. részére aránytalan sérelmet okozna. Az alperes álláspontja szerint a felperes adatigénylése gazdasági haszonszerzés céljából készült, és az alperes nem kapott felhatalmazást az .. a szerződés nyilvánosságra hozatalára. Megjegyezte, hogy az .. nem víziközmű szolgáltató, és nem ellátásért felelős személy. Az alperes az elutasítás indokaként hivatkozott arra is, hogy a felperes adatigénylése nem volt kellően pontos és határozott. Az első- és másodfokú ítélet [5] [6] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetének részben adott helyt, és kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül adjon tájékoztatást a felperesnek arról, hogy az állami tulajdonban álló és az .. által saját üzemeltetésű .. jelű karsztkútból jelenleg milyen mennyiségű víz kitermelése történik meg, és milyen ellátási területen kerül felhasználásra, mekkora az engedélyezett vízkitermelési mennyiség. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 31.750 forint ügyvédi munkadíjat. Az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy a felperes az állami tulajdonban álló és az alperes rendelkezésére bocsátott víziközműelemek vagyonkezelésére vonatkozó megállapodások tekintetében az adatigényét csak a peres eljárásban határozta meg konkrétan, ezáltal vált az adat kezelője számára egyértelművé, hogy a felperes mely közérdekű adatokra vonatkozóan kért tájékoztatást. Az elsőfokú bíróság szerint az így pontosított igény már elő nem terjeszthető tartalmi módosításnak minősül, ugyanis a pert megelőzően az alperes nem volt abban a helyzetben, hogy az adatok kiadásáról, annak módjáról, vagy az igény megtagadásáról döntést hozzon, ezért az alperes nem volt kötelezhető annak bizonyítására sem, hogy a perben igényelt adatok kiadását a pert megelőzően jogszerűen tagadta-e meg. [7] Az elsőfokú bíróság az alperes és az .. között
  24. április 7-én létrejött Együttműködési Megállapodáshoz kapcsolódó adatigénylés tárgyában megállapította, hogy a felperes által megjelölt adatok közérdekűnek minősülnek, de a kiadásra kötelezést nem rendelte el, mert álláspontja szerint a felperes nem jelölte meg keresetében pontosan, hogy az .. részére hasznosított vagyonelemekre vonatkozó milyen jellegű megállapodások születtek, és azok pontos dátumát sem tudta feltüntetni. [8] Az elsőfokú bíróság kiemelte, hogy az adatigénylésnek közérthető formában kell eleget tenni, ehhez képest a kért adatok körét megfelelő konkrétsággal kell meghatározni, a felperesnek a közérdekű adat megismerésére irányuló igényét nevesítetten kellett volna közölni. A kiadni rendelt adatok vonatkozásában az elsőfokú bíróság arra a megállapításra jutott, hogy azok esetében nem volt vitatott, hogy közérdekű adatról van szó, azt az alperes kezeli, az alperes úgy nyilatkozott, tudta, hogy ezen adatok vonatkozásában a felperes kérelme a
  25. évre irányult. [9] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett rendelkezését nem érintette, a felperes keresetét azt meghaladóan elutasító rendelkezést részben megváltoztatta, és kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül adja ki az alperes és .. által kötött, az alperes rendelkezésére bocsátott, állami tulajdonban álló víziközmű elemek vagyonkezelésére vonatkozó megállapodásnak azt a részét, amely tartalmazza a .. víziközmű elemeket a víziközmű vagyonleltár szerinti bontásban. Kötelezte továbbá az alperest, hogy 15 napos határidőn belül adjon tájékoztatást arról, hogy az alperes részéről a vízkitermelés újraindítását követően évente milyen összegű díj került kifizetésre vagy beszámításra az ..a vízértékesítési tevékenysége okán, továbbá mely és milyen összegű - az .. által végzett - beruházások elszámolása történt meg az Észak.. és az.. között
  26. április 7-én létrejött Együttműködési Megállapodás
  27. pontja alapján, a jogviszonnyal érintett állami közműrendszerrel kapcsolatosan. Kötelezte továbbá a másodfokú bíróság az alperest, hogy 15 napon belül adjon tájékoztatást a felperesnek a
  28. április
  29. napján létrejött Együttműködési Megállapodás alapján éves szinten ténylegesen milyen mennyiségű ivóvíz átvételére került sor, az hol került felhasználásra (mely települések lakosságát látták el ebből), továbbá az ezen felhasználási területeken az ellátás kizárólagosan az Együttműködési Megállapodás szerinti vízvásárlás keretében beszerzett vízből történt-e, vagy más források is felhasználásra kerültek/kerülnek. A jogerős ítélet ezt meghaladóan tekintette a felperes keresetét elutasítottnak. [10] A jogerős ítélet a perköltség viselésére vonatkozó rendelkezést akként változtatta meg, hogy az elsőfokú eljárásban felmerült költségeiket a felek maguk viselik, és így rendelkezett a másodfokú eljárásban felmerült költségekről is. [11] A másodfokú bíróság alapvetően azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy a 2., 3.,
  30. és
  31. pont tekintetében kellően egzakt volt-e az adatigénylés. Azzal a jogi kérdéssel foglalkozott tehát, hogy az adatkezelő számára egyértelműen meghatározott adatok kiadását kérte-e felperes, valamint, hogy a kiadni kért adatok általánosságára, pontosságára az adatkezelő hivatkozhat-e a peres eljárás során, ha azt nem kifogásolta a peres eljárást megelőző adatigénylési eljárás során. A másodfokú bíróság osztotta a felperes fellebbezési álláspontját abban a körben, hogy az elsőfokú bíróság olyan kúriai döntés alapján mondta ki, hogy ha a kérelmezőnek az adatkezelőhöz intézett adatigénylése általános, nem egyértelmű, akkor az adatkezelő ellen indított perben már nincs lehetőség az adatok konkrét meghatározására, amely a korábbi (
  32. évi LXIII. törvény (Avtv.)) rendelkezéseire alapult. Nem volt figyelmen kívül hagyható, hogy az irányadó
  33. évi CXII. törvény szerint ha az adatigénylés nem egyértelmű, az adatkezelőnek fel kell hívnia az igénylőt az igény pontosítására (Infotv.
  34. §

(3)bekezdés). [12] Mindezekre figyelemmel az .. és az .. között
  1. április 7-én létrejött együttműködési megállapodás
  2. pontja tekintetében a másodfokú bíróság egyetértett a felperessel abban, ha az adatkezelő ilyen felhívást nem bocsát ki az adatigénylő irányába, akkor vélelmezni kell, hogy számára egyértelmű kellően határozott a kiadni kért adatok megjelölése, így utóbb a peres eljárás során nem védekezhet megalapozottan az alperes azzal, hogy a megjelölt adatok általánosak. A másodfokú bíróság úgy foglalt állást, hogy az adatigénylés 1.,
  3. és
  4. pontjában meghatározott adatigénylés kellően egzakt volt ahhoz, hogy az ott megjelölt közérdekű adatok az adat kezelőjétől (alperestől) igényelhetőnek minősüljenek. [13] Ettől eltérő álláspontot képviselt a másodfokú bíróság azokban az esetekben (
  5. és
  6. pont), amikor a felperes a teljes megállapodások (szerződések) kiadását kérte. A jogerős ítélet ebben a körben úgy foglalt állást, hogy a szerződések adathordozóknak tekintendők, a bennük szereplő adathalmazból a felperesnek egzakt módon meg kellett volna határoznia a kiadni kért adatokat, önmagában a szerződő partnerek vagy a megállapodás dátumának a megjelölése nem tekintendő kellően pontos igénylésnek, ezért abban a tekintetben a jogerős ítélet szerint megalapozott volt az elsőfokú ítélet. Ugyanakkor rögzítette a másodfokú bíróság ítélete azt is, hogy az adatigénylés célja a kiadás vizsgálata szempontjából közömbösnek tekintendő. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [14] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte a jogerős ítélet részben történő hatályon kívül helyezését, annak megváltoztatását, és a keresetnek teljes mértékben helyt adó határozat meghozatalát. Másodlagosan kérte a hatályon kívül helyezés mellett a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását. Tartalmilag a kérelem az eredeti adatigénylés 2., illetve
  7. pontjának megfelelő döntés meghozatalára irányult. A felperes álláspontja szerint a jogerős ítélet érdemben nem indokolta meg, hogy miért értett egyet ebben a tekintetben az elsőfokú bírósággal, vagyis miért utasította el ezeket a kereseti kérelmeket. Ha pedig már egyszer nem vitatott az, hogy önmagában közérdekű adatokról van szó, akkor a megtagadásnak sem lehet érdemi indoka a jogerős ítélet által megjelölt ok. A felperes előadta, hogy az alperes állami közfeladatot lát el, és a maguk részéről konkrétan megjelölték azt a bizonyos megállapodást (szerződést), amelynek a kiadását kérik. A felperes álláspontja szerint az alperes és az .. közötti megállapodás kiadását az alperes jogszerűen nem tagadhatta volna meg. [15] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte, annak helyes indokai alapján. Álláspontja szerint, ha a szerződés egésze közérdekű adat lenne, nem lenne szükség az Infotv.
  8. §
(1)bekezdése szerinti rendelkezésre, mely szerint, ha a közérdekű adatot tartalmazó dokumentum az igénylő által meg nem ismerhető adatot is tartalmaz, a másolaton a meg nem ismerhető adatot felismerhetetlenné kell tenni. A Kúria döntése és jogi indokai [16] A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmét alaposnak találta. [17] A Pp. 275. §
(1)bekezdése szerint a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének helye nincs. A Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A
(2)bekezdés értelmében a Kúria a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül. Jelen esetben ez azt jelenti, hogy a Kúria kizárólag csak azzal foglalkozhat, hogy a jogerős ítélet által még kiadni nem rendelt közérdekű adatok kiadásának van-e helye vagy sem. A jogerős ítélet a kiadás megtagadásának indokaként azt hozta fel, hogy nem volt elég határozott a
  1. és
  2. pont tekintetében az eredeti kérelem, és ezért jogszerűen tagadta meg az alperes annak teljesítését. A jogerős ítélet érvelése szerint a megállapodások, szerződések egyfajta adathalmazt jelentenek, amelyből ki kell jelölni azt, amelyre az adatigénylő valóban igényt tart, ez azonban a jelen esetben nem történt meg. [18] A Kúria álláspontja szerint a jogerős ítélet az adott körben helytelenül interpretálta a kialakult gyakorlatot. A következetesnek és egyértelműnek tekinthető bírói gyakorlat szerint semmilyen érdemi akadálya nincs annak, hogy egész szerződések, illetve azok valamennyi módosítása közérdekű adatként kiadásra kerüljön, erre vonatkozóan az utóbbi években számos kúriai döntés is született. A jelen esetben a felperes, mint adatigénylő egyértelműen megjelölte, hogy a kért megállapodások, szerződések kik között és mikor jöttek létre és érdemben mire vonatkoztak. Ezek alapján a megállapodások érdemben beazonosíthatóak. Érdemben azt sem vitatta egyik fél sem, hogy a kért adatok közérdekű adatnak minősülnek, amely az állami közfeladatot ellátó alperesnek a közfeladata ellátásával összefüggésben keletkeztek, és amely adatokat az alperes ténylegesen kezel. A kért adatok azért is közérdekű adatnak minősülnek, mert az állami tulajdonban is álló alperes gazdálkodásához kapcsolódnak. Ehhez képest a Kúria szerint a kért adatok kiadása ezen igénypontok tekintetében is indokolt volt, az alperes nem tudta bizonyítani azt, hogy azok kiadását megalapozottan tagadta volna meg. (Infotv. 31.§.
(2)bek.) [19] Az Infotv. (
  1. évi CXII. törvény)
  2. §
(1)bekezdése kizárólag arra vonatkozik, ha az egyébként közérdekű adatot jelentő szerződésben olyan adatok lennének, amelyek minőségüknél fogva az adatigénylő által nem megismerhetőek, mint például személyek adatok vagy üzleti titkot képező adatok, akkor azokat az egész megállapodás, illetve összes módosításai kiadása során felismerhetetlenné kell tenni. A jogerős ítélet már korábban rendelkezett abban a kérdésben, hogy üzleti titkok fennállását az alperes konkrétan bizonyítani nem tudta, konkrétumok nélküli általános hivatkozás az adatkiadás megtagadásához nem elegendő. A kért adatokat az Alaptörvény VI. cikk
(1)bekezdése, 39. §
(2)bekezdése és az Infotv. 26. §
(1)bekezdése és 31.§.
(7)bekezdése alapján is ki kell adni. A megállapodások, illetve azok módosításai személyes adatokat tartalmaznak, akkor azok a kiadással egyidejűleg felismerhetetlenné tehetők. [20] Mindezekre figyelemmel a Kúria a felülvizsgálati kérelemmel érintett rész vonatkozásában a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta, és az igénypontok közül a 2. és 3. pontban foglaltak teljesítésére is kötelezte az alperest. Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat [21] 2011. évi CXII. törvény 3. § 5. pont, 26. §
(1)bekezdés, 31. §
(2)és
(7)bekezdés, Pp. 275. §
(3)és
(4)bekezdés. Záró rész [22] A felülvizsgálati eljárásban hozott döntés folytán a felperes a per egészét tekintve pernyertesnek minősül, ezért a Kúria a pervesztes alperest kötelezte a teljes (elsőfokú, másodfokú és felülvizsgálati eljárásra vonatkozó) perköltség viselésére. Ennek mértékét a Kúria mérlegeléssel határozta meg. Az eljárás illetékmentes. Budapest, 2019. december 11. Dr. Baka András s.k. a tanács elnöke, Dr. Pataki Árpád s.k. előadó bíró, Dr. Kovács Zsuzsanna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: AM tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.