← Magyarország

Bfv.1342/2019/5 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozat hatályában fenntartása tanácsülésen. A Btk. 178. §

(1)bekezdésében körülírt kábítószer birtoklásának bűntette, mivel a Btk. 178. §
(6)bekezdésében szabályozott kábítószer birtoklásának vétségéhez képest eleve súlyosabban büntetendő, ráadásul a térben, időben és elkövetési tárgyban eltérően elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettével valóságos anyagi halmazatot képez. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.I.1342/2019/
  1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Feleky István a tanács elnöke, Dr. Gimesi Ágnes előadó bíró, Dr. Sebe Mária bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. március
  3. Az ügy tárgya: tartási kötelezettség elmulasztásának vétsége és más bűncselekmények Terhelt(ek): I. rendű terhelt és társai Első fok: Mosonmagyaróvári Járásbíróság B.400/2017/
  4. ítélet,
  5. augusztus
  6. tárgyalás Másodfok: Győri Törvényszék 3.Bf.268/2018/
  7. ítélet,
  8. május
  9. nyilvános ülés Harmadfok: Az indítvány előterjesztője: III. rendű terhelt védője Az indítvány iránya: terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a tartási kötelezettség elmulasztásának vétsége és más bűncselekmények miatt folyamatban volt büntetőügyben a III. rendű terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Mosonmagyaróvári Járásbíróság B.400/2017/
  10. számú ítéletét és a Győri Törvényszék mint másodfokú bíróság 3.Bf.268/2018/
  11. számú ítéletét III. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] I. A Mosonmagyaróvári Járásbíróság a
  12. augusztus
  13. napján tartott tárgyaláson meghozott és kihirdetett B.400/2017/
  14. számú ítéletével a III. rendű terheltet bűnösnek mondta ki kábítószer- [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] kereskedelem bűntettében [a Büntető Törvénykönyvről szóló
  15. évi C. törvény (Btk.)
  16. §
(1)bekezdés - tényállás I/
  1. pont] és kábítószer birtoklásának bűntettében [Btk.
  2. §
(1)bekezdés tényállás I/
  1. pont]. Ezért őt - halmazati büntetésül - 4 év 6 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a (szabadságvesztés) büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon feltételes szabadságra bocsátható. Rendelkezett továbbá az előzetes fogvatartás (őrizet) beszámításáról, a lefoglalt bűnjelekről és a bűnügyi költségről. A kétirányú fellebbezések alapján másodfokon eljárt Győri Törvényszék a
  2. május
  3. napján tartott nyilvános ülésen meghozott és kihirdetett 3.Bf.268/2018/
  4. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet a III. rendű terhelt tekintetében megváltoztatta: az előzetes fogvatartás további (letartóztatás) idejét is beszámította és 464.000 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el. Egyebekben az elsőfokú ítéletet a III. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta. Az elsőfokú bíróság által megállapított (elsőfokú ítélet 9-
  5. oldal) és a másodfokú bíróság által történeti részében nem korrigált (másodfokú ítélet 3-
  6. oldal) tényállás lényege. A III. rendű terhelt 2015 májusa és 2016 novembere között követte el a kábítószer-kereskedelem bűntettét (tényállás I/
  7. pont), míg
  8. január 16-án, illetőleg azt megelőző, közelebbről meg nem állapítható időpontban követte el a kábítószer birtoklásának bűntettét, éspedig összességében a csekély mennyiség felső határát meghaladó, de a jelentős mennyiség alsó határát el nem érő kábítószerre (tényállás I/
  9. pont). Az elsőfokú bíróság nem indokolta meg, hogy miért állapított meg bűnhalmazatot. A másodfokú bíróság szerint ez helytálló, mert „a két tényállás térben és időben egymástól elkülönülten, más elkövetési magatartással valósult meg, így kétszeres értékelést nem eredményezett (másodfokú ítélet
  10. oldal
  11. bekezdés). II. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a III. rendű terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a törvényhely megjelölése nélkül: a kábítószer birtoklásának bűntettében (tényállás I/
  12. pont) a bűnösség törvénysértő megállapítása miatt, felmentés és enyhébb büntetés kiszabása érdekében. A védő felülvizsgálati indítványának indokai szerint a bíróságok teljes mértékben figyelmen kívül hagyták a Kúria „15/2016." büntető elvi határozatát, s a Fővárosi Ítélőtábla gyakorlatát, illetőleg az azt ismertető tanulmányban foglaltakat. Ekként kizárólag a fogyasztást elnyelő kábítószer-kereskedelem bűntette állapítható meg. A Legfőbb Ügyészség a BF.1473/2019/
  13. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak találta. A védő által hivatkozott kúriai elvi döntés a Btk.
  14. §
(6)bekezdésben meghatározott szubszidiárius vétség önálló megállapítását zárja ki, valamint a BH 2016.
  1. számú eseti döntés alapján azonos elkövetési tárgyra kábítószerrel visszaélés, illetőleg a hatályos Btk. szerinti kábítószer birtoklása vagy kábítószer-kereskedelem anyagi halmazatban nem állapítható meg. [10] Az irányadó tényállás szerint a III. rendű terhelt által átadással és kereskedéssel elkövetett kábítószer-kereskedelem (tényállás I/
  2. pont), valamint a megszerzéssel és tartással elkövetett kábítószer birtoklása (tényállás I/
  3. pont) egymástól elkülönült tényeken alapul: az előbbi nem a Btk.
  4. §
(6)bekezdésében foglalt privilegizált eset, hanem a nem is azonos elkövetési tárgyra elkövetett Btk. 178. §
(1)bekezdésében foglalt kábítószer birtoklásának bűntette valósult meg. [11] Ezért törvényes a bűnhalmazat megállapítása. Ezt meghaladóan még a védő álláspontjának elfogadása sem eredményezhetné enyhébb büntetés kiszabását, mert a kiszabott büntetés a kábítószer-kereskedelem bűntettének büntetési tételén belül maradt. [12] A bíróságok határozatai mentesek a Be. 649. §
(2)bekezdésében szabályozott eljárási szabálysértésektől. [13] A Legfőbb Ügyészség indítványozta a megtámadott határozat tanácsülésen történő hatályában fenntartását. [14] A III. rendű terhelt és védője nem tett észrevételt az ügyészségi álláspontra. [15] III. A III. rendű terhelt védőjének felülvizsgálati indítványa nem alapos. [16]
  1. A védő szerint a III. rendű terhelt bűnösségének megállapítása a kábítószer birtoklásának bűntettében törvénysértő. [17] Felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt helye van [Be.
  2. § a) pont]. A büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a terhelt bűnösségét [Be.
  3. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpont]. [18] A III. rendű terhelt bűnösségét az egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő kábítószer-kereskedelem bűntettében [Btk. 176. §
(1)bekezdés] és a két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő kábítószer birtoklásának bűntettében [Btk. 178. §
(1)bekezdés] mondta ki a bíróság. [19] Aki kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő [Btk. 176. §
(1)bekezdés]. Aki kábítószert termeszt, előállít, megszerez, tart, az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő [Btk. 178. §
(1)bekezdés]. Aki kábítószert fogyaszt, illetve csekély mennyiségű kábítószert fogyasztás céljából megszerez vagy tart, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő [Btk. 178. §
(6)bekezdés]. [20] A Kúria a védő által hivatkozott - a Bfv.II.288/2015/
  1. számú határozatára visszautaló - EBH 2016.B.
  2. számú elvi határozata szerint a kábítószer fogyasztás szubszidiárius vétség, ezért, ha a forgalomba hozatallal megvalósított kábítószer-kereskedelem kísérletének elkövetője egyúttal fogyaszt is kábítószert, terhére kizárólag a fogyasztást elnyelő kábítószer-kereskedelem bűntettének kísérletét kell megállapítani. [21] A Kúria BH 2016.
  3. számú eseti döntésének I. pontja megállapította, hogy azonos elkövetési tárgyra kábítószerrel visszaélés, illetőleg a hatályos Btk. szerint kábítószer birtoklása vagy kábítószer-kereskedelem anyagi halmazatként nem állapítható meg. [22] A Kúria BH 2017.
  4. számú eseti döntése pedig kimondta, hogy a kábítószer fogyasztás céljából történő megszerzése (tartása) csak csekély mennyiségre nézve valósíthatja meg a szubszidiárius privilegizált esetet, ezt meghaladó mennyiség esetén a fogyasztást szükségképpen megelőzi a súlyosabban minősülő, tipikusan megszerzéssel (tartással) elkövetett kábítószer birtoklása bűntette; a „megszerzés" ugyanis nemcsak tartós birtokba helyezkedést jelent, megvalósítja a csupán fogyasztás céljából történő pillanatnyi „megszerzés" is. [23] A Kúria három döntésének egybeolvasandó lényege, hogy kizárólag a Btk.
  5. §
(6)bekezdése szerint minősülő kábítószer birtoklásának vétsége veszíti el a büntetendőségét, amennyiben azt azonos elkövetési tárgy esetén elnyeli a kábítószer-kereskedelem bűntette. [24] Ennélfogva a Btk. 178. §
(1)bekezdésében körülírt kábítószer birtoklásának bűntette esetében - mivel a Btk. 178. §
(6)bekezdésében szabályozott kábítószer birtoklásának vétségéhez képest eleve súlyosabban büntetendő - szóba sem jöhet, hogy az ettől ráadásul térben, időben és elkövetési tárgyban eltérően elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettével nem áll valóságos anyagi halmazatban. Ez egyértelmű fogalmi tévedés. [25] Következésképpen a védő felülvizsgálati indítványa nem bizonyult alaposnak. [26]
  1. A védő által igényelt enyhébb büntetés kiszabása tárgytalanná vált. [27] A kiszabott büntetés viszont önmagában nem támadható. Erre nézve az ítélkezési gyakorlat következetes. Ha a felülvizsgálattal érintett cselekmények vonatkozásában anyagi jogszabálysértés nincs, a büntetés önálló vizsgálatára az
  2. évi XIX. törvény (korábbi Be.)
  3. §
(1)bekezdés b) pontja nem biztosít lehetőséget (EBH 2011.2387.). A
  1. július
  2. napja utáni helyzetben ugyanez értendő a Be.
  3. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontjára. [28] A kiszabott büntetés csak akkor tekinthető törvénysértőnek, és esik felülvizsgálat alá, ha az - a minősítésen túl - a büntetőtörvény valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütközve a nemében és/vagy mértékében törvénysértő (BH 2012.239., BH 2005.337., BH 2016.264. II.). Ilyen törvénysértésre viszont a védő nem hivatkozott, és ilyet a Kúria sem észlelt. [29] A Kúria tehát abban is egyetértett a Legfőbb Ügyészség álláspontjával, hogy a védő felülvizsgálati indítványa még akceptálása esetén sem foghatna helyt, mivel a kiszabott büntetés (4 év 6 hónap szabadságvesztés) a kábítószer-kereskedelem bűntettének büntetési tételén (két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés) belül maradva sem volna törvénysértő. [30] A büntetéskiszabás sem képezheti önmagában a felülvizsgálat tárgyát, így az sem, hogy a bíróságok a büntetéskiszabás során a büntetés célját, a büntetéskiszabás elveit, illetőleg a büntetéskiszabás során értékelhető (súlyosító, enyhítő) tényezőkről szóló 56. BK véleményt miként veszik figyelembe (BH 2005.337.III. - korábbi hivatkozások aktualizálásával). [31] 3. A Kúria a hivatalból elvégzett vizsgálata [Be. 659. §
(6)bekezdés] során felülvizsgálatot megalapozó ún. feltétlen (abszolút) eljárási szabálysértést [Be. 649. §
(2)bekezdés] nem észlelt. Az indítvány elvi tartalma [32] A bűnösség törvénysértő megállapítása a kábítószerrel visszaélés bűntettében. A döntés elvi tartalma [33] A Btk. 178. §
(1)bekezdésében körülírt kábítószer birtoklásának bűntette, mivel a Btk. 178. §
(6)bekezdésében szabályozott kábítószer birtoklásának vétségéhez képest eleve súlyosabban büntetendő, ráadásul a térben, időben és elkövetési tárgyban eltérően elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettével valóságos anyagi halmazatot képez. Záró rész [34] A kifejtettek értelmében a Kúria - a Be. 660. §
(1)bekezdés főszabálya alapján tanácsülésen, a Be. 655. §
(1)bekezdés főszabálya szerinti összetételben eljárva - a védő felülvizsgálati indítványának nem adott helyt, és a megtámadott határozatot nem ügydöntő végzéssel hatályában fenntartotta [Be. 662. §
(1)bekezdés]. [35] A Be. 653. §
(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárás lefolytatására a harmadfokú bírósági eljárás szabályait az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A harmadfokú bíróság határozatával szemben viszont a Be. nem biztosítja a fellebbezés lehetőségét, ami következik a Be. 458. §
(3)bekezdésből is, s attól eltérő rendelkezést a Be. XC. Fejezete sem tartalmaz. A végzés ellen tehát nincs helye fellebbezésnek. Felülvizsgálatát a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pont
  1. fordulata zárja ki. A Be.
  2. §
(4)bekezdése pedig rögzíti, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,
  1. március
  2. Dr. Feleky István s. k. a tanács elnöke, Dr. Gimesi Ágnes s. k., előadó bíró, Dr. Sebe Mária s. k. bíró A kiadmány hiteléül: Mátyás Gyöngyi bíróság ügyintéző

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.