A határozat elvi tartalma: Törvénysértő a büntetés, ha annak mértéke nem éri el az adott büntetési nemre a törvényben meghatározott generális minimumot. Kúria ítélete Az ügy száma: Bfv.II.27/2020/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: . Katona Sándor, a tanács elnöke . Somogyi Gábor, előadó bíró . Scholtz Hilda, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- június
- Az ügy tárgya: lopás vétsége Terhelt: fk. ... Első fok: Érdi Járásbíróság, 4.Bpk.286/2019/3., végzés, tárgyaláson kívül,
- szeptember 13., jogerő:
- október
- Másodfok: Harmadfok: Az indítvány előterjesztője: Megyei Főügyészség Az indítvány iránya: a terhelt terhére Rendelkező rész A Kúria a lopás vétsége miatt fk. ... ellen folyamatban volt büntetőügyben a Pest Megyei Főügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva az Érdi Járásbíróság 4.Bpk.286/2019/
- számú végzését annyiban változtatja meg, hogy a fk. ... terhelttel szemben kiszabott közérdekű munka mértékét 48 (negyvennyolc) órára súlyosítja. A közérdekű munka nem teljesítése esetén a helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtási fokozata fiatalkorúak fogháza. Egyebekben a megtámadott határozatot hatályában fenntartja. Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] I. Az Érdi Járásbíróság a
- szeptember 13-án meghozott 4.Bpk.286/2019/
- számú büntetővégzésében fk. ... terhelttel szemben lopás vétsége [Btk.
- §
(1)bekezdés és
(2)bekezdés a) pontja] miatt 40 óra közérdekű munkát szabott ki azzal, hogy azt a terhelt fizikai munkakörben köteles végrehajtani, és ha munkakötelezettségének önként nem tesz eleget, a közérdekű munka helyébe fogházban végrehajtandó szabadságvesztés lép, melynek során négy óra közérdekű munkának egy napi szabadságvesztés felel meg. [2] A büntetővégzés - tárgyalás tartására irányuló kérelem hiányában - 2019. október 7-én jogerőre emelkedett. [3] II. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Pest Megyei Főügyészség terjesztett elő felülvizsgálati indítványt Fk.1858/2019/1-I. szám alatt, a Be. 649. §
(1)bekezdés
- b)pont
- ba)alpontja alapján a terhelt terhére, törvénysértő büntetés kiszabása miatt. Ebben a jogerős ítélet megváltoztatását és a terhelttel szemben kiszabott közérdekű munka mértékének felemelését kérte. [4] Indokolásában hivatkozott a Btk. 47. §
(1)bekezdésére, ami akként rendelkezik, hogy a közérdekű munka tartamát órákban kell meghatározni, annak legkisebb mértéke negyvennyolc, legnagyobb mértéke háromszáztizenkettő óra. Erre tekintettel megállapítható, hogy a bíróság jogerős ügydöntő végzésében kiszabott büntetés mértékének negyven órában történt meghatározása törvénysértő. [5] A Legfőbb Ügyészség az Fk.Bf.1463/2019. számú átiratában a megyei főügyészség indítványát fenntartotta. Indokolásában kitért arra is, hogy a terheltet a bíróság a Btk. 105. §
(1)bekezdése szerint fiatalkorúként marasztalta el, azonban a közérdekű munka mértéke tekintetében a Btk. XI. Fejezete eltérő rendelkezést nem tartalmaz. Észrevételezte, hogy a fiatalkorú terhelttel szemben a közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtási fokozatára nézve a Btk. 48. §
(2)bekezdésének zárófordulata nem alkalmazható, mert a fiatalkorúval szemben a Btk. 110. §-a ilyen végrehajtási fokozatot nem határoz meg, ezért a közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtási fokozata az utóbb említett törvényhely
(2)bekezdése alapján fiatalkorúak fogháza. Érdemben lehetőséget látott a törvénynek megfelelő határozat meghozatalára, ezért a terhelttel szemben kiszabott közérdekű munka mértékének felemelését és a közérdekű munka nem teljesítése esetén a helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtási fokozatának fiatalkorúak fogházában való meghatározását indítványozta. [6] A terhelt és védője az indítványra nem tett észrevételt. [7] III. A felülvizsgálati indítvány alapos. [8] 1. A Kúria elöljáróban arra utal, hogy a törvény pontosan meghatározza a felülvizsgálat alanyi, tárgyi és - a terhelt terhére előterjesztett indítvány esetén - az időbeli feltételeit. Az ügyészség a Be. 651. §
(1)bekezdése alapján - a Be. 652.
(3)bekezdése szerint a határozat közlésétől számított hat hónapon belül - jogosult a terhelt terhére felülvizsgálati indítvány előterjesztésére. Az ügyiratok tartalma alapján nem állapítható meg, hogy a bíróság a jogerős határozatát az ügyészséggel mikor közölte; ugyanakkor mivel a felülvizsgálati indítvány 2019. december 6. napján érkezett meg a bírósághoz, az kétséget kizáróan megállapítható, hogy az indítvány a törvényes határidőn belül került előterjesztésre. [9] A Be. 660. §
(2)bekezdése a) pontja szerint a Kúria a felülvizsgálati indítványról nyilvános ülésen határoz, ha a terhelt vagy a védő a terhelt terhére benyújtott felülvizsgálati indítvány kézbesítésétől számított nyolc napon belül ezt indítványozza. Jelen ügyben a jogosultak nyilvános ülés tartását nem kérték, így a 2020. március 31. napján 15 órakor hatályba lépett, a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről 74/2020. (III.31.) Korm. rendelet 83. §
(1)és
(2)bekezdésének alkalmazására nem került sor, a Kúria a Be. 660. §
(1)bekezdése szerint az indítványt tanácsülésen bírálta el. [10] A Be. 649. §
(1)bekezdés
- b)pont első fordulata alapján felülvizsgálatnak van helye akkor, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, második fordulata alapján pedig akkor, ha a büntetőjog más szabályának megsértése miatt szabtak ki - a
- ba)alpont szerint - törvénysértő büntetést, illetőleg - a
- bb)alpont szerint - törvénysértő intézkedést. [11] Általános érvénnyel kimondható, hogy a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetés címén felülvizsgálati okot képez az olyan anyagi jogi szabály megszegése, amelynek alkalmazását a büntetés (intézkedés) meghatározása körében a törvény az ítélőbíró számára korlátok közé szorítva biztosítja, és elvétése miatt az egyszerűsített felülvizsgálat (Be. XCIV. Fejezet) nem ad jogorvoslati lehetőséget. Ilyen esetben a büntetés nem illeszkedik a törvénybe, másként szólva ilyen büntetést - illetve ilyen formában joghátrányt - a törvény nem ismer, nem tesz lehetővé. A jelen ügyben erről van szó. [12] A Btk. 47. §
(1)bekezdése szerint a közérdekű munka büntetés kiszabható legkisebb mértéke negyvennyolc, legnagyobb mértéke háromszáztizenkettő óra. [13] A Btk. 105. §
(2)bekezdése szerint a törvény rendelkezéseit a fiatalkorúakra vonatkozó fejezetben (Btk. XI. Fejezet) foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. E Fejezet azonban a fiatalkorúakkal szemben kiszabható közérdekű munka mértékére vonatkozóan nem határoz meg eltérő rendelkezést. Nincs olyan más törvényi rendelkezés sem, ami törvényes lehetőséget adna negyvennyolc óránál kisebb mértékű közérdekű munka kiszabására. [14] A negyven órában meghatározott mértékű közérdekű munka tehát önmagában sérti a Btk. 47. §
(1)bekezdésében írt, mérlegelést nem tűrő, kötelező érvényű szabályt. Ez a büntetés azonban a közérdekű munka mértékének a törvényesen kiszabható legkisebb mértékre való felemelésével törvényessé tehető. [15] A jogerős végzés tévesen rendelkezett a közérdekű munka önkéntes teljesítésének hiányában a helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtási fokozatáról. Mivel a Kúria a törvénysértést a közérdekű munka mértéke tekintetében megállapította, módja volt e tekintetben is a rendelkezés helyesbítésére. [16] A Btk. 48. §
(1)bekezdése szerint, ha az elítélt a számára meghatározott munkát önhibájából nem végzi el, a közérdekű munkát vagy annak hátralévő részét szabadságvesztésre kell átváltoztatni, míg az említett törvényhely
(2)bekezdése akként rendelkezik, hogy a közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztést büntetés-végrehajtási intézetben, fogház fokozatban kell végrehajtani. A Btk.
- §-a szerint azonban a fiatalkorúval szemben kiszabott szabadságvesztés végrehajtási fokozata kizárólag a fiatalkorúak börtöne vagy a fiatalkorúak fogháza lehet. [17] Következésképp - a Btk.
- §
(2)bekezdésére tekintettel - fiatalkorú esetében a közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtási fokozata is fiatalkorúak fogháza [Btk. 110. §
(2)bekezdés]. Az indítvány és a döntés további elvi tartalma [18] A büntetés önmagában anyagi jogszabályt sértő, ha annak mértéke nem éri el az adott büntetési nem legkisebb kiszabható mértékét. E törvénysértés kiküszöbölése esetén a Kúria helyesbítheti a közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtási fokozatát is, ami fiatalkorú terhelttel szemben fiatalkorúak fogháza. Záró rész [19] A Kúria - mivel nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles - a felülvizsgálati indítványnak helyt adott, a megtámadott határozatot - a Be. 662. §
(2)bekezdés b) pontja alapján - megváltoztatta és maga hozott a törvénynek megfelelő határozatot. A terhelttel szemben kiszabott közérdekű munka mértékét negyvennyolc órára súlyosította, és az önkéntes teljesítés hiányában a helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtási fokozatát fiatalkorúak fogházára helyesbítette. Egyebekben a jogerős végzést nem érintette, hanem azt - a Be. 662. §
(1)bekezdés a) pontja alapján - hatályában fenntartotta. [20] A Be. 653. §
(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárás lefolytatására a harmadfokú bírósági eljárás szabályait az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A harmadfokú bíróság határozatával szemben viszont a Be. nem biztosítja a fellebbezés lehetőségét, s attól eltérő rendelkezést a Be. XC. Fejezete sem tartalmaz. Az ítélet ellen tehát nincs helye fellebbezésnek. Felülvizsgálatát a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pont
- fordulata zárja ki. [21] A Be.
- §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul; az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §
(4)bekezdés]. Budapest,
- június
- . Katona Sándor s.k. a tanács elnöke, Dr. Somogyi Gábor s.k. előadó bíró, Dr. Scholtz Hilda s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Schulz Oszkárné tisztviselő