A határozat elvi tartalma: Jogszabály előírásait a hatályba lépést megelőzően létrejött jogviszonyok esetén is annyiban alkalmazni kell, amennyiben a jogviszonnyal érintett tény a jogszabály hatályba lépését követően keletkezett, és a jogszabály e tekintetben külön másképpen nem rendelkezett. A Kúria mint másodfokú bíróság ítélete Az ügy száma: Kf.IV.38.312/2019/
- szám A tanács tagjai: Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke, Dr. Horváth Tamás előadó bíró, Dr. Kiss Árpád Lajos bíró A felperes: felperes neve A felperes képviselője: Dr. Balázsi Csaba kamarai jogtanácsos Az alperes: Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal Az alperes képviselője: Dr. Hernádi Eleonóra Ügyvédi Iroda, A per tárgya: villamosenergia-vételezés A fellebbezést benyújtó fél: felperes Az elbírálni kért jogerős határozat: Fővárosi Törvényszék mint elsőfokú bíróság 104.K.700.077/2019/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 104.K.700.077/2019/
- számú ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy külön felhívásra fizesse meg az államnak a feljegyzett 40.000 (negyvenezer) forint fellebbezési eljárási illetékből fennmaradó 25.000 (huszonötezer) forintot. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás Az elbírálás alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
- január 1-től áll szerződéses jogviszonyban D. J-sal (a továbbiakban: panaszos). A S., L.
- szám alatt (a továbbiakban: fogyasztási hely) a felperes
- július 23-án mérőhelyi ellenőrzést végzett és megállapította, hogy a szolgáltatói zárópecsét drótja el volt szakadva, emiatt a méretlen hozzáférés lehetséges. Ezek miatt az elosztói üzletszabályzat 6.10.2.eb) pontja alapján megállapította, hogy a felperes szerződésszegést követett el, mivel szabálytalan villamosenergiavételezést tett lehetővé, ezért az elosztói üzletszabályzat 6.11.
- pontja alapján 120 000 forint összegű kötbért szabott ki. [2] A panaszos kérelme alapján eljárt alperes az FVFO_2018/1947-
- ügyiratszámú határozatával a jogkövetkezmény mértékével kapcsolatos panasznak helyt adott, egyben megtiltotta a felperesnek, hogy a 120 000 Ft végösszegű kötbért alkalmazza. A szabálytalan villamosenergia-vételezés lehetővé tételével kapcsolatos panaszt ugyanakkor elutasította. Kötelezte a felperest arra, hogy a megtett intézkedésről az alperest, valamint a panaszost írásban értesítse az intézkedéseket követő 30 napon belül. Az alperes megjelölte határozatában a villamos energiáról szóló
- évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/
- (X. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vet VHR.)
- január
- napjától hatályos
- számú mellékletének
- pontjában, továbbá a hálózathasználati szerződés felek általi megszegésének egyes eseteire vonatkozó jogkövetkezmények mértékéről és alkalmazásáról szóló 18/
- (XII. 21.) MEKH rendelet (a továbbiakban: rendelet)
- február
- napjától hatályos 6., 23.,
- §aiban és az
- számú mellékletben, valamint az elosztói üzletszabályzat
- pontjában foglaltakat. Ezek alapján rögzítette, hogy
- február
- napjától a felperes nem az elosztói üzletszabályzat szerinti kötbért alkalmazhatja, hanem a rendelet
- melléklete szerint kellett volna eljárnia és eszerint 40 000 forint kötbér volt kiszabható. Mindezek miatt, bár a szabálytalan vételezésre lehetővé tétel megvalósult, a Vet.
- §
(4)és
(5)bekezdés alapján megtiltotta a 120 000 forint végösszegű kötbér alkalmazását. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [3] A felperes keresetében kérte az alperesi határozatnak a panasznak helyt adó rendelkezése megváltoztatását akként, hogy a jogkövetkezmény mértékével kapcsolatos panaszt is utasítsa el a bíróság. Nem vitatta, hogy a rendelet 2018. február 19. napján hatályba lépett, ugyanakkor hivatkozott a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 15. §
(1)bekezdésében foglaltakra és ennek alapján arra, hogy a panaszossal a jogviszonya
- január
- napján jött létre, így a rendelet szabályait jelen esetben alkalmazni nem lehetett volna. Általános normatani szabály, hogy az anyagi jogszabály változása csak az újonnan keletkező jogviszonyokra vált ki jogi hatást, azonban a korábban létrejött jogi tények körében tovább alkalmazandó addig, amíg az érintett jogviszonyok ténylegesen meg nem szűnnek. A rendelet nem rendelte kifejezetten alkalmazni a saját előírásait a korábbi jogviszonyokra. Márpedig a rendelet hatályba lépését megelőzően az üzletszabályzataiban szabályozott kötbér-mértékek az irányadóak. [4] Az alperes védiratában kérte a kereset elutasítását. A határozatában foglaltak maradéktalanul fenntartásával kiemelte, hogy a rendelet jogszabály, így annak alkalmazása mindenkire nézve kötelező. A felperes üzletszabálya nem lehet ellentétes jogszabályokkal, így a felperesnek az üzletszabályzatát a jogszabályhoz kell, kellett volna igazítania. A Jat.
- §
(1)bekezdés a) pontja a hatályba lépését követően keletkezett tényekre rendeli alkalmazni a jogszabály rendelkezéseit, ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik. Jelen esetben a szabálytalan vételezés feltárása a hatályba lépést követően keletkezett. Az elsőfokú ítélet [5] A Fővárosi Törvényszék mint elsőfokú bíróság 104.K.700.077/2019/
- számú,
- október 9-én kelt ítélete szerint a kereset nem megalapozott. [6] A törvényszék szerint a felek által nem volt vitatott az, hogy a rendelet hatályba lépését követően keletkezett az a tény (szabálytalan vételezés lehetővé tétele), amely miatt a felperes kötbért alkalmazott, és amelynek az alperes a jogszerűségét megvizsgálta. A törvényszék hivatkozott a Jat.
- §
(1)bekezdésére, az Alaptörvény R) cikkének
- bekezdésére, amiből következően a felperesi üzletszabályzatnak a jogszabályi előírásokhoz kell igazodnia. Alaptalan eszerint az a kifogás, hogy a jogszabálynak nem megfelelő szabályzati pontot alkalmazni lehetne. A fellebbezés és az ellenkérelem [7] A felperes az elsőfokú ítélettel szemben előterjesztett fellebbezésében kérte az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és a törvényszék új eljárás lefolytatására utasítását. Másodlagosan kérte az ítélet megváltoztatását a keresetnek helyt adva. [8] A felperes hivatkozott az eljárási szabályok lényeges megsértésére, amennyiben nyilvántartása szerint az első fokon eljáró bíróság részére nem közölte az alperesi védiratot, így arra érdemben és hatályosan nem tudta észrevételeit megtenni. [9] Az ügy érdemét illetően kifejtette, hogy a rendelet hatályba lépését megelőzően létrejött szerződésre is kiterjed a rendelet hatálya, mivel a szerződéssel kapcsolatos tény a rendelet hatályba lépését követően keletkezett. A felperes álláspontja szerint szerződéses viszonyrendszerben a jogviszony és a jogi tény nem válhatnak szét, még abban az esetben sem, ha maga jogszabály rendelkezik a követelés kiszabásának feltételrendszeréről és összegszerűségéről, hiszen a jogalapot továbbra is az elosztói engedélyes és a felhasználó között fennálló szerződéses kapcsolat teremti meg. A felperes álláspontja szerint maga a szerződéses jogviszony "erősebb", mint az utóbb keletkezett tény. A felperes álláspontja szerint jogszabálysértő az az értelmezés, hogy a később keletkezett tényre esetlegesen irányadó jogszabály hatálya a tény miatt a szerződésre, annak keletkezésének idejére visszahatóan is érvényes és hatályos lenne. A felperes szerint esetében az időbeli hatály eltérése miatt nem áll fenn a közjogi érvénytelenség a rendelet és üzletszabályzata között. [10] A felperes hivatkozik arra, hogy a rendelet irányadó rendelkezéseit átültette üzletszabályzatába. Az üzletszabályzat 6.11.
- pontja részletezi a rendelet hatályba lépése előtt, azaz
- február
- napja előtt létrejött hálózathasználati szerződésekre irányadó kötbér összegét, míg az üzletszabályzat 6.12.
- pontja írja elő a rendelet alkalmazását a hatálybalépését követően született hálózathasználati szerződésekre. Amennyiben a felperes üzletszabályzata ellentétes lenne a hatályos jogszabállyal, az alperes a Vet.
- §
(1)bekezdése szerinti, a villamosenergia-ellátással, a villamosenergia-ellátás biztonságának és a villamosenergia-piac hatékony működésének felügyeletével kapcsolatos feladatai körében nem hagyta volna jóvá az üzletszabályzatot. [11] Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Utalt arra, hogy a felperes üzletszabályzatának módosítása nem a felperes által előadott értelmezésnek felel meg. Felhívta a figyelmet arra, hogy az üzletszabályzat a felperesi értelmezéssel ellentétben nem jogforrás. A Kúria döntése és jogi indokai [12] A fellebbezés nem megalapozott. [13] A másodfokú bíróság a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 108. §
(1)bekezdése alapján az ítéletet csak a fellebbezés, a csatlakozó fellebbezés vagy a fellebbezési ellenkérelem keretei között vizsgálhatja felül. A Kp. 99. §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó 85. §
(2)bekezdés szerint a bíróság a közigazgatási tevékenység jogszerűségét - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a megvalósításának időpontjában fennálló tények alapján vizsgálja. [14] A felperes eljárási kifogását illetően a Kúria megállapítja, hogy az elsőfokú bíróság részéről a védiratnak a felperes részére történt megküldésének nyoma az iratanyagban nem lelhető fel. Figyelemmel annak rövid terjedelmére és jogforrási értelmező tartalmára, ismeretének hiánya a felperesi érvelés, illetve az ügy kimenetele szempontjából nem tekinthető olyan érdemi hiányosságnak, ami az ítélet hatályon kívül helyezésére elegendő okot adna. A Kúria ezért a kérelem alapján az elsőfokú ítélet érdemi vizsgálatát látta indokoltnak. [15] A felek nem vitatták, hogy eltérő rendelkezés hiányában a rendelet alkalmazása a Jat. 15. §
(1)bekezdésében foglaltakon alapul. A felek lényegében a Jat. 15. §
(1)bekezdését értelmezték eltérően. A Kúria feladata a törvényszékkel egyezően az volt, hogy tisztázza, a rendelet rendelkezéseit a perbeli esetben alkalmazni kellett-e az alperes részéről. [16] A Jat. 15. §
(1)bekezdése értelmében a jogszabályi rendelkezést - ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik - a hatályba lépését követően keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint megkezdett eljárási cselekményekre kell alkalmazni. Mindez azt jelenti, hogy a rendelet rendelkezéseit a hatályba lépését követően létrejött jogviszonyokra, és a hatályba lépést követően keletkezett tényekre is alkalmazni kell. A Kúria a törvényszékkel egyezően állapítja meg, hogy a rendelet előírásait a hatályba lépést megelőzően létrejött jogviszonyok esetén is annyiban alkalmazni kell, amennyiben a jogviszonnyal érintett tény a jogszabály hatályba lépését követően keletkezett. A rendelet hatályba lépését követően keletkezett az a tény (a szabálytalan vételezés lehetővé tétele), ami miatt a felperes jogviszonyon alapuló kötbért alkalmazott. A felperesi és az alperesi eljárás is a szabálytalan vételezés lehetővé tételével kapcsolatos, vagyis a rendelet hatályba lépést követően keletkezett tény vizsgálatára irányult. Helytálló tehát az alperesi hivatkozás, miszerint az Alaptörvény R) cikkének 2. bekezdése értelmében a felperesi üzletszabályzatnak a jogszabályi előírásokhoz kell igazodnia. A felperesi üzletszabályzat rendelkezései nem állhatnak ellentétben jogszabályi előírásokkal, így a perben vizsgált rendelet 24. §
(1)bekezdésében, illetőleg az
- számú mellékletben foglaltakkal sem. Ha pedig az üzletszabályzat nem módosult, akkor a rendelet közvetlen alkalmazásának lett volna helye a felperes részéről is. [17] A felperes álláspontja szerint a hivatkozott rendelet csak olyan hálózathasználati szerződés következményeinek vizsgálata, kiszabása körében alkalmazható, amelyek létrejötte időpontjában már hatályban volt. A Kúria szerint ez tévedés, a szerződés ugyanis nem jogszabály. [18] Az üzletszabályzat ugyancsak nem jogszabály, a jogforrási hierarchia csak jogszabályok tekintetében értelmezhető. [19] A rendelet alkalmazandó állapota szerinti
- §-a alapján a rendelet hatálya a hálózathasználati szerződés felek általi megszegésére vonatkozó jogkövetkezmények mértékére és alkalmazására terjed ki. Külön értelmező szabály nélkül is az következik ebből, hogy a hatálybalépéssel egyidejű hatállyal az eltérő üzletszabályzati rendelkezést módosítani kellett volna, továbbá a már megkötött hálózathasználati szerződésekre is ez a szabály érvényesül, azaz a
- február
- napja előtt megkötött szerződések ezen időpontot követő megszegése esetén a rendelet módosított szabályai alkalmazandóak. [20] Nem megalapozott az a felperesi állítás miszerint, mivel a korábban kihirdetett jogszabályszövegben erről nem rendelkezett a jogalkotó, így a
- február
- napján hatályba lépett rendelet a rendelet hatályba lépésének napjától megkötött hálózathasználati szerződésekre alkalmazható. Az akkori jogszabály
- §-ának ez ellentmond. A jogszabályt ugyanis „közvetlenül" (azaz a szerződés mint a felek között érvényben lévő megállapodásra tekintet nélkül) alkalmazni kellett a hálózathasználati szerződés felek általi megszegésére vonatkozó jogkövetkezmények mértékére nézve. [21] A szerződésre a jogszabályváltozás hatását a polgári törvénykönyvről szóló 2013.évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:
- §-a szabályozza, miszerint semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek, kivéve, ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz. Más jogkövetkezmény mellett is semmis a szerződés akkor, ha a jogszabály ezt külön kimondja, vagy ha a jogszabály célja a szerződéssel elérni kívánt joghatás megtiltása. Jelen esetben a hálózathasználati szerződésnek csak egy (az üzletszabályzatban foglalt) rendelkezéséről van szó. Az ágazati jog jogszabályváltozáshoz fűzött jogkövetkezménye a szerződéses viszony egésze érvényességének fenntartása érdekében nyilvánvalóan a jogszabályi rendelkezésnek megfelelő módosulás és az üzletszabályzat már említett módosítása, illetve mindezek elmaradása esetén a rendelet vonatkozó pontjának közvetlen alkalmazása az előbbiekben szereplők helyett, a rendeletre hivatkozással. [22] Mindezek alapján a törvényszék ítélete nem jogszabálysértő. Mivel az elsőfokú bíróság határozata jogszabályt nem sértett, a Kúria a Kp.
- §
(1)bekezdése alkalmazásával az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Záró rész [23] A Kúria a fellebbezést a Kp. 107. §
(1)bekezdésére tekintettel tárgyaláson kívül bírálta el. [24] Az alperes ellenkérelme szerint perköltség iránti igényt terjesztett elő, aminek nyoma azonban sem az elektronikus, sem a papíralapú ügyiratok között nem lelhető fel. Költségjegyzék hiányában a Kp. 35. §
(1)bekezdése értelmében alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 81. §
(5)bekezdése alapján a Kúriának a perköltségről rendelkeznie nem lehetett. [25] A tárgyi illetékfeljegyzési jog alapján le nem rótt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 50. §
(1)bekezdése szerinti mértékű, a 39. §
(3)bekezdés d) pontja és 46. §
(1)bekezdés alapján számított és a 62. §
(1)bekezdés
- h)pontja értelmében feljegyzett fellebbezési illetéket a pervesztesnek minősülő felperes viseli, amiből 15.000 (tizenötezer) forintot már megfizetett. [26] Az ítélet ellen a felülvizsgálat lehetőségét a Kp. 116. §
- d)pontja zárja ki. Budapest, 2020. június 30. Dr. Balogh Zsolt s.k. a tanács elnöke, Dr. Horváth Tamás s.k. előadó bíró, Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. bíró