A határozat elvi tartalma: A normatív támogatás rendeltetésének megvalósulása során a jogszerű működés szükséges feltétele, hogy a költségvetési forrás felhasználásának a kötelező nyilvántartás alapján utólag egyértelműen követhetőnek kell lennie. A eljárást segítő mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.IV.35.385/2020/6. szám A tanács tagjai: . Balogh Zsolt a tanács elnöke, Dr. Horváth Tamás előadó bíró, Dr. Kiss Árpád Lajos bíró A felperes: felperes neve (....) A felperes képviselője: Jámbor Tóth Kolláth Ügyvédi Iroda; ügyintéző: dr. Tóth Gergely ügyvéd (3530 Miskolc, Rákóczi Ferenc utca 14. I/5) Az alperes: Magyar Államkincstár B-A-Z Megyei Igazgatóság (3525 Miskolc, Hősök tere 3. szám alatti székhelyű) Az alperes képviselője: Dr. Palkó Lajos jogtanácsos A per tárgya: költségvetési támogatás elszámolása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Miskolci Törvényszék 101.K.700.147/2020/6. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Miskolci Törvényszék 101.K.700.147/2020/6. számú ítéletét hatályában fenntartja. A 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala 2015. február hó 5. napján kelt és 2015. február hó 19. napján jogerőre emelkedett BOC/01/112-7/2015. számú határozatával a felperes mint fenntartó fenntartásában működő ... Családi Napközit a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyezte önálló családi napköziként 7 fő férőhelyszámmal, határozott időre, 2018. december hó 31. napjáig. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Gyámügyi és Igazságügyi Főosztálya a 2016. november hó 30. napján kelt és 2016. december hó 31. napján jogerőre emelkedett BOC/01/2160-5/2016. számú határozatával a felperes fenntartásában működő engedélyes adatait hivatalból indult eljárás során módosította, miszerint a szolgáltatás megnevezése önálló családi bölcsőde 7 fő férőhelyszámmal. A módosítás kezdő időpontja 2017. január hó 1. napja. [2] A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Gyámügyi és Igazságügyi Főosztálya 2018. november hó 21. napján kelt, 2018. november hó 30. napján véglegessé vált BOC/01/01695-6/2018. számú határozatával a felperes fenntartásában működő engedélyes adatait a felperes kérelmére indult eljárásban a határozat véglegessé válásának napjával a szolgáltatói nyilvántartásból törölte. [3] A felperes a vizsgált időszakban munkanapokon 8-17 óráig tartott nyitva, a nyitvatartási idő előtt egy órával, 7-8 óráig, illetve a zárást követő két órában, 17-19 óráig ügyeletet tartottak, ezáltal lehetőséget biztosítva a 9 órán felüli tartózkodásra. Smizsánszki Józsefné, a felperes törvényes képviselője 2014. december hó 1. napjától határozatlan idejű munkaszerzőssel állt alkalmazásban napi 6 órában, 12-18 óráig, családi napközi vezető munkakörben. Rendelkezett családi napközi működtetője tanúsítvánnyal. Ezentúl 2017. január 1. napjától kezdődően a ...i Óvodában heti 40 órában közalkalmazotti jogviszonyban állt élelmezésvezetőként. Nem tartózkodott a bölcsődében a teljes nyitvatartási, illetve ügyeleti időtartamban. Smizsánszki Krisztina 2015. november hó 1. napjától napi 4 órában, 8-12 óráig gyermekgondozó, gondozónő munkakörben került foglalkoztatásra. [4] Az alperes a felperes részére a 2018. december hó 10. napján kiadott és 2018. december hó 27. napján véglegessé vált BOR-ÁHI/310-19/2018. számú elszámolásról szóló határozat alapján 2018. január hó 1. és 2018. október hó 31. napja közötti időszakra vonatkozóan Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről szóló 2017. évi C. törvény (továbbiakban: 2018. évi Kvtv.) 2. számú melléklet III. 3.
- j)pontja szerinti családi bölcsődei ellátás jogcímen 2.206.800,- forint, 8. számú mellékelte IV. pontja szerinti szociális ágazati összevont pótlék támogatás jogcímén 396.773,- forint, valamint a 350/2017. (XI. 23.) Kormányrendelet (továbbiakban: 350/2017. Kormrend.) szerinti minimálbér és garantált bérminimum támogatás jogcímen 413.453,- forint, összesen 3.017.026,- forint összegű támogatást állapított meg. [5] Az alperes az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok állami támogatásáról szóló 489/2013. (XI.18.) Kormányrendelet (továbbiakban: Átr.) 19. §-a alapján a támogatások elszámolásának szabályszerűségét ellenőrizte, mely kiterjedt a támogatások alapját képező mutatószámok, illetve létszámadatok megállapítása szabályszerűségének, a 2018. évi Kvtv.-ben meghatározott igénybevételi feltételek teljesülésének, valamint a felhasználás jogszerűségének vizsgálatára. A hatósági ellenőrzés lefolytatására 2018. november hó 28. napjától 2019. február hó 11. napjáig került sor. [6] Az alperes 2019. április hó 4. napján kelt BOR-ÁHI/19-8/2019. számú határozatával a felperest mint fenntartót a 2018. január hó 1. napjától 2018. október hó 31. napjáig terjedő időszakra a 2018. évi Kvtv. alapján igénybe vett támogatások elszámolásának szabályszerűségére és felhasználásának jogszerűségére irányuló hatósági ellenőrzés megállapításai alapján a 2018. évi Kvtv. 2. számú melléklet III. 3.
- j)pontja szerinti családi bölcsődei ellátás jogcímen 2.206.800,- forint, a 8. számú mellékelt IV. pontja szerinti szociális ágazati összevont pótlék támogatás jogcímen 396.773,- forint, valamint az egyházi és nem állami szociális fenntartóknál dolgozók részére a 2018. évben kifizetésre kerülő minimálbér és garantált bérminimum támogatásáról szóló 350/2017. (XI.23.) Kormányrendelet alapján minimálbér és garantált bérminimum támogatás jogcímen 413.453,- forint visszafizetésére kötelezte. Megállapította, hogy 3.017.026,- forint finanszírozási különbözet keletkezett felperes terhére. Kötelezte továbbá a 2019. április hó 4. napjáig felszámított 44.606,- forint ügyleti kamat, valamint 2019. április hó 5. napjától a visszafizetés napjáig a felperes által megállapítandó ügyleti kamat megfizetésére. [7] Rögzítette, hogy a finanszírozási rendszerbe befogadott maximális férőhelyszám 7 fő volt, a 2018. évi Kvtv. 2. számú melléklet III. 3.
- j)pontja szerinti támogatást felperes naponta 7 fő alapján vette igénybe, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII.29) Kormányrendelet (továbbiakban: 328/2011. Kormrend.) 4. számú melléklete szerinti nyilvántartásban a vizsgált időszakban az ellátásban részesülő gyermekek száma egyidejűleg 7 fő/nap volt, valamint a Központi Elektronikus Nyilvántartás a Szolgáltatást Igénybevevőkről (továbbiakban: KENYSZI) informatikai rendszerből lekérdezett éves ellátotti létszám alakulásáról szóló riport alapján naponta 7 fő gyermek került lejelentésre. [8] A helyszíni ellenőrzés során a vizsgált időszakra két fő foglalkoztatására vonatkozó dokumentumok kerültek bemutatásra, melyből egy fő, Smizsánszki Józsefné, a felperes törvényes képviselője rendelkezett a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV.30.) NM rendelet (továbbiakban: NM rend.) 1. számú melléklet II. rész 2.4. pontjában foglalt képesítéssel, a foglalkoztatása napi 6 órában történt. A másik munkavállaló, Smizsánszki Krisztina nem rendelkezett az NM rend. 1. számú melléklet II. rész 2.4. pontjában foglalt képesítéssel, a vizsgálat időszakban napi 4 órában került foglalkoztatásra. A hatóság ennek alapján megállapította, hogy felperes nem biztosította a teljes nyitvatartási idő alatt a megfelelő képesítéssel rendelkező, szolgáltatást nyújtó személyt. [9] A jogszabály napi 7 fő gyermeklétszámhoz a bölcsődei szolgáltatást nyújtó személy mellett segítő személy alkalmazását írja elő, a felperes a teljes nyitvatartási idő alatt nem biztosított szolgáltatást nyújtó személyt, a segítőnek arra vonatkozóan nem volt megfelelő képzettsége. Mivel a napi 7 fő gyermeklétszámhoz szükséges személyi feltételek nem teljesültek, ezért a vizsgált időszakra vonatkozóan ellátotti létszám nem vehető figyelembe, a felperes családi bölcsődei jogcímen támogatásra nem volt jogosult. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [10] A felperes keresetében kérte az alperesi határozat megsemmisítését. Kifejtette, hogy álláspontja szerint az alperes eljárási jogsértéseket követett el, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) 2.§
(1)-
(2)bekezdésében foglalt jogszerűségi elveket megsértette, így az együttműködés, jóhiszeműség, szakszerűség, egyszerűség elvét, tisztességes eljárás, tárgyilagosság és objektivitás követelményét. Ezentúl tényállás tisztázási kötelezettségének nem tett eleget az Ákr.
- §-ában foglaltak szerint, a tényállást nem megfelelően tárta fel, a feltárt tényekből téves és jogellenes következtetéseket vont le. Hivatkozott arra, hogy a felperes törvényes képviselője, Smizsánszki Józsefné mindvégig rendelkezett az NM rend.
- számú melléklet II. rész 2.
- pontjában foglalt képesítéssel. Ezentúl a felperes másik alkalmazottja, Tarsoly-Tóth Erika is sikeresen elvégezte a tanfolyamot, azaz rendelkezett a szükséges képesítéssel. A vizsgálat időszakban tehát 2 fő is megfelelt a jogszabályi követelményeknek. [11] Az alperes védiratában kérte a felperesi kereset elutasítását. Álláspontja szerint a felperes által fenntartott családi bölcsőde vonatkozásában a
- évi Kvtv.
- számú melléklet III. pont
- j) pontban előírt személyi feltételek nem, vagy csak részben teljesültek, illetve azok a jogszabályban meghatározott módon nem igazolhatóak. Az elsőfokú bíróság ítélete [12] A Miskolci Törvényszék 101.K.700.147/2020/
- számú,
- június 16-án kelt ítélete szerint a felperes keresete nem megalapozott. [13] A bíróság álláspontja szerint helytálló volt az alperes megállapítása, hogy nem vette figyelembe tényleges létszámként a fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalót, aki a vizsgált időszakban a családi bölcsödében munkát nem végzett. Erre tekintettel az sem volt releváns a perben, hogy Tarsoly-Tóth Erika rendelkezik a szükséges szakképesítéssel. [14] Smizsánszki Krisztina vonatkozásában kifejtette a bíróság, hogy helytálló az az alperesi megállapítás, hogy a több alkalommal tett szándéknyilatkozata a képesítés meglétét nem pótolja, nevezett személy a vizsgált időszakban nem rendelkezett a családi napközit működtetők képzés elvégzését igazoló tanúsítvánnyal, vagy családi napközi szolgáltatás nyújtásra vonatkozó képesítéssel, ezért szolgáltatást nyújtó személyként, illetve helyettesítő személyként nem volt figyelembe vehető. [15] A tényállás felderítése az elsőfokú bíróság szerint megfelelő volt a rendelkezésre álló okiratok beszerzésével, illetve a KENYSZI adatok lekérésével, azok pedig eltérést mutattak, amely alapján a hatóság megfelelő következtetést vont le. [16] A sérelmezett szülői nyilatkozatok tekintetében továbbá a tanúmeghallgatás általi pótlás lehetőségét a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló
- évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 42/A.§
(1)bekezdés cb) pontja nem teszi lehetővé, valamint a Gyvt. 145.§
(8)bekezdése alapján az egyházi fenntartók és a nem állami fenntartók a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásával kapcsolatos ügyekben az ügyfél nyilatkozatával a hiányzó bizonyíték nem pótolható. [17] Megállapítást nyert, hogy a felperes a határozat összegszerűségének vitatása tárgyában tett kereseti kérelmét a per első tárgyalását követően nem tartotta fenn, így ebben a körben a bíróságnak bizonyítást lefolytatnia nem kellett, továbbá a szakértő kirendelésére vonatkozó bizonyítási indítványról sem kellett döntenie, mivel azt a felperes visszavonta. [18] Mindezekre tekintettel a bíróság megállapította, hogy az alperes a tényállást megfelelően tisztázta, és abból helytálló jogi következtetéseket vont le, így a felperes keresete elutasításra került. A felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelem [19] Az ügyben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését, és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését. A vizsgált időszakban ugyanis 2 fő rendelkezett a 15/
- (IV. 30.) NM rendelet
- számú mellékletet II. rész 2.
- pontjában foglalt képesítéssel, a ... Családi Bölcsőde teljes nyitvatartási ideje alatt biztosította a megfelelő képesítéssel rendelkező, szolgáltatást nyújtó személyeket a gyermekek megfelelő ellátásra. Eszerint a felperes a vizsgált időszakban biztosította, hogy a teljes nyitvatartási idő alatt rendelkezésre álljon egy fő szolgáltatást nyújtó személy, azzal, hogy a fentiek alapján minimum 1 fő segítő is rendelkezett a szolgáltatás nyújtására megfelelő képesítéssel. Ehhez kapcsolódóan a felperes hivatkozik a Kúria 3/
- (helyesen 13/2016.) számú közigazgatási elvi határozatának jele ügyre történő kiterjesztésére is. [20] A kérelem szerint az alperes nem hallgatta meg az érintett személyeket és nem tárta fel a tényállást, ami az Ákr.
- és
- §-a szerinti jogsértés. A felperes állítja, hogy a szükséges bizonyító erejű iratokat az eljárás során csatolta. [21] A hatóság szerint eltérés van a KENYSZI informatikai rendszerben rögzített adatok, a gondozási napokról vezetett nyilvántartás, a megkötött megállapodások, és a jelenléti ívek között. Nyilvánvaló azonban a felperes szerint, hogy az adatok között ellentmondás áll fenn, mivel az alperes a tényállást nem tisztázta, az ügy szempontjából releváns és az ügy megítélése szempontjából elhagyhatatlan tanúmeghallgatásokat teljes egészében mellőzte, megsértve ezzel az Ákr.
- §-át. Az alperes a felülvizsgálati kérelem szerint a vizsgált időszakban a
- életévét betöltött gyermekek vonatkozásában szülőt, vagy törvényes képviselőt nem hallgatott meg arról, hogy a gyermek rendelkezett-e a Gyvt. 42/A. §
(1)bekezdés cb) pontja szerinti szülői nyilatkozattal. A felperes ugyanakkor még a vizsgált időszakban becsatolta az alperes részére a szülő és törvényes képviselő fenti szülői nyilatkozatait, abban a tekintetben, hogy a gyermek napközbeni ellátását bölcsődei ellátás keretében kívánják-e megoldani az érintett gyermekek vonatkozásában, megsértve ezzel az: Ákr.
- , 65., és
- §-ait. Nem igazolt eszerint az alperes részéről továbbá az alkalmazott szankció összegszerűsége és jogalapja, megsértve ezzel az Ákr.
- §-ában foglalt indokolási kötelezettségét. [22] A felperes továbbá hivatkozik arra, hogy a felperes beazonosítására alkalmas adatok, így a Központi Illetményszámfejtési Rendszerből történő, a felperes foglalkoztatására és közalkalmazotti jogviszonyai fent állásásának azonosítására alkalmas adatlekérés a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Általános adatvédelmi rendelet)
- cikk
(1)bekezdésében meghatározott jogalap hiányában végzett adatkezelési műveletnek minősült, melyet a bíróság nem vett figyelembe. [23] Mindezekre tekintettel a felperes álláspontja szerint az elsőfokú ítélet az ügy érdemére kihatóan megsértette a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (továbbiakban: Kp.) 78. §
(2)bekezdésében foglaltakat, tekintettel arra, hogy a bíróság a bizonyítékokat egyenként és összességükben nem a megelőző eljárásban megállapított tényállással összevetve értékelte, ezáltal az ügy érdemére kiható, hibás jogi megállapításra jutott. [24] Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében az elsőfokú ítélet hatályában fenntartását kérte. Hivatkozott különösen arra, hogy a támogatást nem jogszerűen használták fel. Azért nem került becsatolásra Tarsoly-Tóth Erika munkaügyi dokumentációja, illetőleg a képzés megszerzését igazoló tanúsítványa, mert a munkavállaló az ellenőrzési időszakban fizetés nélküli szabadságon volt. Smizsánszki Krisztina vonatkozásában pedig a szándéknyilatkozat a képesítés megszerzését nem pótolja, ezért szolgáltatást nyújtó személyként, illetve helyettesítő személyként sem vehető figyelembe. A felperes Smizsánszkiné 40 órás közalkalmazotti jogviszonyban áll, tehát életszerűtlen, hogy emellett a családi bölcsödében napi 6 óránál többet töltött. Az alperes állítja, hogy bizonyítékait jogszerűen szerezte be. A Kúria döntése és jogi indokai [25] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. [26] A Kúria a Kp.) 115. §
(2)bekezdése alapján alkalmazandó 108. §
(1)bekezdése szerint a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem, a csatlakozó felülvizsgálati kérelem és a felülvizsgálati ellenkérelem keretei között vizsgálja felül. A Kp. 85. §
(2)bekezdése alapján a bíróság a közigazgatási tevékenység jogszerűségét a megvalósításának időpontjában fennálló tények alapján vizsgálja. [27] A Kúriának elsődlegesen abban a kérdésben kellett döntenie, hogy az elsőfokú bíróság helyesen ítélte-e meg az alperesi eljárás jogszerűségét, mindenekelőtt az alperesi döntés bizonyítottságát. [28] A Kúria Kfv.IV.35.676/2014/
- számú ítélete szerint a normatívafelhasználáshoz kapcsolódó törvényi és egyéb jogszabályi előírások kógens jellegét az indokolja, hogy minden esetben transzparens módon követhető kell, hogy legyen a költségvetési forrás intézményi útja. „Ennek szükséges, de nem elégséges feltétele az, hogy a támogatási jogviszony kötelezetti oldalán a [támogatott szolgáltató] a működési engedélyben foglalt tevékenységre használja fel a normatívát. A jogszerű működés szükséges feltétele az is, hogy a költségvetést források felhasználása utólag egyértelműen követhető kell legyen.” Ezen okfejtést követték a Kúria Kfv.IV.35.005/2014/6., Kfv.IV.35.165/2014/5.; Kfv.IV.35.567/2015/7., Kfv.IV.35.417/2018/4., Kfv.IV.35.178/2019/
- számú további döntései is. [29] Megállapítható, hogy a Kúria fentebb hivatkozott 13/
- számú közigazgatási elvi határozata (Kfv.IV.35.253/
- számú ítélet) esetében azonban a tényállás eltérő (nyilvántartás vezetésének hiánya), ezért jelen ügyben az arra való hivatkozás nem indokolt. [30] Az elsőfokú bíróság a joggyakorlatnak megfelelően állapítja meg, hogy az alperesnek nem róható fel, hogy a jelenléti íveket ellenőrizte, figyelemmel arra, hogy a munkáltató kötelezettsége a munkaidő-nyilvántartás vezetése, melynek naprakésznek kell lennie. A munkahelyi jelenlét igazolása tanúvallomással nem pótolható, jogszabályi előírás az okirat megléte. Mindezek alapján az alperesnek, illetve a bíróságnak nem róható fel a tényállás esetleges feltáratlansága, hiszen a hiányosság mindenképpen igazolást nyert. [31] A létszám és képesítések tekintetében a bíróság a rendelkezésre álló okiratok, az ellenőrzési eljárás iratanyaga, a felperes törvényes képviselőjének nyilatkozata, illetve a meghallgatott tanú vallomása alapján megállapította, hogy az alperes helytállóan tárta fel a tényállást, az ellenőrzés során a felperes dokumentumokkal nem tudta igazolni, hogy a családi bölcsődében foglalkoztatott személyek rendelkeztek a bölcsőde teljes nyitvatartási ideje alatt a megfelelő személyi feltétellel. A felperes alkalmazásában a vizsgálattal érintett időszakban nem állt olyan személy, aki által a teljes nyitvatartási idő alatt biztosította lett volna a megfelelő képesítéssel rendelkező, szolgáltatást nyújtó személy alkalmazása, valamint aki által a jogszabályban előírt helyettesítés szabályszerűen megoldottá vált volna. [32]ósan fizetés nélküli szabadságon lévő személlyel, továbbá olyannal, aki csak szándékozik megszerezni a szükséges képesítést az előírt személyi feltételek nyilvánvalóan nem teljesülnek. Figyelemmel jelen esetben különösen arra is, hogy ilyenkor már a szabályszerű dokumentálás és nyilvántartás vezetése sem lehetséges. [33] A rendelkezésre álló iratok szerint a helyszíni ellenőrzés során ellenőrzésre került a gondozási napokról vezetett nyilvántartás, a KENYSZI informatikai rendszerből előállított megállapodások listája riport, valamint a szolgáltatás havi és napi összesítő riport, melyek alapján az ellátottak nyilvántartásba vételének időpontja, valamint a vizsgált időszakban az ellátotti létszám alakulása megállapítható volt. Az alperes határozatában részletesen levezette a felperes által benyújtott
- évi elszámolásban szereplő ellátotti létszám, a KENYSZI informatikai rendszerben rögzített ellátotti létszám és a helyszíni ellenőrzés során bemutatott ellátotti dokumentációk, valamint a gondozási napokról vezetett nyilvántartásban lévő ellátotti létszám alakulását. Az is megállapítható volt az iratokból, hogy a helyszíni ellenőrzés során bemutatott dokumentumok alapján kerültek megállapításra az eltérések. [34] A Kúria egyetért az elsőfokú bírósággal, hogy nem helytálló azon felperesi állítás, miszerint a KENYSZI nyilvántartás és gondozási napokról vezetett nyilvántartás eltérése kizárólag azért áll fenn, mert a hatóság nem járt el kellő gondosággal és a tényállást nem tisztázta teljes körűen. A KENYSZI nyilvántartás közhiteles nyilvántartás, amelyben a rögzített adatok a valóságnak megfelelően szerepelnek, aminek tekintetében az adatok rendelkezésre állása a felperes felelőssége. [35] Nem helytálló továbbá a felperes azon hivatkozása sem, mely szerint az alperes az Általános adatvédelmi rendelet
- cikk
(1)meghatározott jogalap hiányában végzett adatkezelési műveletet. E rendelet 6. cikke
(1)bekezdésének e) pontja értelmében a személyes adatok kezelése jogszerű, amennyiben az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges. Megállapítható, hogy az alperes (mint az Általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 7. pontja szerinti közhatalmi szerv) jelen esetben az Átr. 19. §
(1)és
(5)bekezdésében kapott felhatalmazás alapján ráruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében ellenőrizte, hogy a támogatási jogviszony kötelezetti oldalán a támogatott szolgáltató a működési engedélyben foglalt tevékenységre használja-e fel a normatívát. [36] A felperes alapvető kifogását, a tényállás feltáratlanságát illetően a Kúria megállapítja, hogy az elsőfokú bíróságnak nem kellett vizsgálnia a szolgáltatás megvalósítása ténylegességének további körülményeit. A bizonyításnak elegendő volt arra irányulnia, hogy a felperesi nyilvántartások nem feleltek meg a szolgáltatásnyújtás valóságos paramétereinek. Tekintettel arra a fentebb idézett követelményre, hogy a költségvetési források felhasználása követhető kell, hogy legyen, a hátrányos jogkövetkezmények érvényesítésének az ekképpen megállapított (jogellenes) helyzet, már önmagában is megfelelő alapul szolgált. Az elsőfokú bíróság ezért helyesen szorítkozott annak megállapítására, hogy az alperes a nyilvántartások hiányosságait kellő alátámasztás mellett tárta fel, ezzel nem sértette meg a Kp. 78. §
(2)bekezdésében foglaltakat. [37] A felperes felülvizsgálati kérelmében hivatkozott, az Ákr. megsértésére vonatkozó kifogásai nem relevánsak, tekintettel arra, hogy a felülvizsgálat tárgya a bíróság ítélete és nem a közigazgatási eljárás. [38] A fentiek alapján a Kúria a Kp. 121. §
(2)bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Záró rész [39] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 115. §
(1)bekezdése és a 107. §
(1)bekezdése alapján, a felek erre irányuló kérelme hiányában, és mert maga sem tartotta szükségesnek, tárgyaláson kívül bírálta el. [40] Az alperesnek az eljárás során igazolt és elismerhető költsége nem merült fel, ezért arról rendelkezni nem kellett. [41] A felperes egyesület, ezért az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 5. §
(1)bekezdés d) pontja alapján személyes illetékmentességben részesül. Erre tekintettel a tárgyi illetékfeljegyzési jog alapján le nem rótt, az Itv. 50. §
(1)bekezdése szerinti mértékű, a 39. §
(3)bekezdés d) pontja alapján számított és a 62. §
(1)bekezdés
- h)pontja értelmében feljegyzett felülvizsgálati eljárási illeték az állam terhén marad. [42] Az ítélet elleni felülvizsgálat lehetőségét a Kp. 116. §
- d)pontja zárja ki. Budapest, 2020. november 24. Dr. Balogh Zsolt sk. a tanács elnöke, Dr. Horváth Tamás sk. előadó bíró, Dr. Kiss Árpád Lajos sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő