A határozat elvi tartalma: A büntetővégzéssel kiszabott törvénysértően súlyos pénzbüntetés miatt a határozat megváltoztatása. Kúria ítélete Az ügy száma: Bfv.III.294/2020/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Márki Zoltán, a tanács elnöke Dr. Soós László, előadó bíró Dr. Bartkó Levente, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- december
- Az ügy tárgya: költségvetési csalás bűntette Terhelt: I. rendű Első fok: Nyíregyházi Járásbíróság, 26.Bpk.1612/2019/2., büntetővégzés, tárgyaláson kívül,
- december
- (jogerős:
- december 30.) Az indítvány előterjesztője: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A költségvetési csalás bűntette miatt az I. rendű terhelt és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség felülvizsgálati indítványát elbírálva a Nyíregyházi Járásbíróság 26.Bpk.1612/2019/
- számú büntetővégzését az I. rendű terhelt tekintetében megváltoztatja, az I. rendű terhelttel szemben kiszabott pénzbüntetés napi tételeinek számát - változatlanul hagyva egy napi tétel összegeként 1.000 (egyezer) forintot - 540 (ötszáznegyven) napban állapítja meg, s az I. rendű terhelttel szemben összesen 540.000 (ötszáznegyvenezer) forint összegű pénzbüntetést szab ki; az így kiszabott pénzbüntetés - változatlanul 20 (húsz) hónapon belül fizetendő - egy havi részletének összege 27.000 (huszonhétezer) forint. Egyebekben a megtámadott büntetővégzést az I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárás során felmerült 18.000 (tizennyolcezer) forint bűnügyi költséget az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás I. [1] A Nyíregyházi Járásbíróság a
- december
- napján meghozott és
- december
- napján jogerős 26.Bpk.1612/2019/
- számú büntetővégzésével az I. rendű terhelttel szemben költségvetési csalás bűntette [Btk.
- §
(1)bekezdés a) pont,
(2)bekezdés a) pont] miatt 800 napi tétel, napi tételenként 1.000 forint, összesen 800.000 forint pénzbüntetést szabott ki, melynek megfizetésére 20 havi, 40.000 forintos részletfizetést engedélyezett. Rendelkezett a pénzbüntetés, illetőleg az esedékes részlet meg nem fizetése esetén annak fogházbüntetésre történő átváltoztatásáról. II. [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] A bíróság jogerős határozata ellen a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség a Be. 649. §
(1)bekezdés
- b)pont
- ba)alpontjára hivatkozva terjesztett elő felülvizsgálati indítványt. Indokai szerint a bíróság az I. rendű terhelt cselekményét az ügydöntő határozata rendelkező részében a Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pontjába ütköző és a
(2)bekezdés a) pontja szerint minősülő költségvetési csalás bűntettének minősítette, amely azonban a büntetővégzés indokolásában foglaltakkal és a váddal egyezően helyesen a Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pontjába ütköző és a
(3)bekezdés a) pontja szerint minősülő költségvetési csalás bűntettének minősül. Az elkövetési értéket számítási hiba folytán a bíróság tévesen állapította meg, ez azonban a helyes jogi minősítést nem befolyásolja; emellett a Be. 650. §
(2)bekezdése folytán a felülvizsgálati indítványban a tényállás nem támadható. A bíróság a büntetővégzésében törvénysértően határozta meg a pénzbüntetés napi tételeinek számát, mert a Btk. 50. §
(3)bekezdése szerint a pénzbüntetés legkisebb mértéke 50, legnagyobb mértéke 540 napi tétel lehet, szemben a kiszabott 800 napi tétel pénzbüntetéssel. Ezek alapján indítványozta a megtámadott határozat megváltoztatását, az I. rendű terhelt terhére rótt cselekmény költségvetési csalás bűntetteként [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont,
(2)bekezdés a) pont] minősítését és a pénzbüntetés napi tételei számának mérséklését. A Legfőbb Ügyészség a BF.201/2020/3. számú, a Be. 657. §
(2)bekezdése alapján tett nyilatkozatában a felülvizsgálati indítvánnyal egyetértve, azt mindenben fenntartotta. A felülvizsgálati indítvány elbírálására a Kúria a Be. 660. §
(1)bekezdése alapján tanácsülést tűzött ki, melyen a megtámadott határozatot a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálta felül; emellett a 659. §
(6)bekezdése alapján vizsgálta a 649. §
(2)bekezdésében meghatározott esetleges eljárási szabálysértéseket is, ilyet azonban nem észlelt. III. [9] A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség felülvizsgálati indítványa a következők szerint alapos. [10] Nem sértett törvényt a bíróság, amikor az ügyet a büntetővégzésre vonatkozó külön eljárás szabályai alapján intézte el. [11] Kétségtelen, hogy a bíróság számítási hibát vétett, amikor a költségvetésnek okozott bevételkiesést 7.789.363 forintban határozta meg, a helyes összeg 7.473.971 forint. A felülvizsgálati eljárásban ugyanakkor a megállapított tényállás az irányadó, az nem helyesbíthető. Megjegyzendő azonban, hogy az ilyen természetű hiba a felülvizsgálati eljárásban nem köti a Kúriát. [12] Kétségtelen, hogy a helyes minősítés az okozott vagyoni hátrány alapján - a Btk. 459. §
(6)bekezdés c) pontjára figyelemmel - a Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pontjába ütköző és a
(3)bekezdés a) pontja szerint minősülő költségvetési csalás bűntette, amelynek büntetési tétele egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés. Ehhez képest a büntetővégzés rendelkező részében és az indokolásában szereplő minősítés eltér egymástól. A rendelkező rész és az indokolás ezen ellentéte azonban nem teljes mértékű, emiatt a megtámadott határozatot nem kell hatályon kívül helyezni. [13] A törvény ugyanis a helyes minősítés mellett is - az enyhítő szakasz alkalmazásával - lehetővé teszi pénzbüntetés kiszabását, ha a büntetési tétel alsó határa egy évi szabadságvesztés [Btk. 82. §
(3)bekezdés]. Olyan szabály pedig nincs, ami a büntetővégzéses eljárásban kizárná az enyhítő szakasz alkalmazását. [14] Jelen ügyben volt ügyészségi indítvány az e külön eljárás lefolytatására (vádirat 4. oldal), a Be. 740. §
(1)bekezdésében - a szakasz
(3)bekezdésére is figyelemmel - írt törvényi előfeltételek fennálltak. [15] A Be. 740. §
(3)bekezdése az öt évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény esetén a büntetővégzés meghozatalát az
(1)bekezdésben felsoroltakon túl ahhoz a további feltételhez köti, hogy a terhelt a bűncselekmény elkövetését ismerje be. [16] Kétségtelen, hogy a büntetővégzés ennek a törvényi előfeltételnek a meglétére nem tartalmaz utalást, azonban a nyomozás során az I. rendű terhelt beismerő vallomást tett (nyomozati iratok 913. oldal). [17] Kétségtelen viszont az is, hogy a Btk. 800 napi tétel pénzbüntetés kiszabását nem teszi lehetővé, annak legnagyobb mértéke 540 napi tétel [Btk. 50. §
(3)bekezdés]. [18] Ezért a járásbíróság a büntetőjog más szabályának megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést, amellyel a Be. 649. §
(1)bekezdés
- b)pont
- ba)alpontja szerinti felülvizsgálati eljárásra okot adó körülmény valósult meg. Ez pedig független attól, hogy a rendelkező részben az I. rendű terhelt esetében helytelen minősítést jelölt meg, ilyen mértékű pénzbüntetés a helyes minősítés mellett is törvénysértő. [19] Kétségtelen továbbá, hogy a részletfizetésre vonatkozó rendelkezés a felülvizsgálat alapos okával szükségszerű kapcsolatban áll, azaz értelemszerűen változtatás igényel (csupán a számszaki megfelelés végett is). Ebben a perjogi helyzetben a Kúria - mivel a Be. súlyosítási tilalomra vonatkozó szabályának sincs kifejezett rendelkezése - rendelkezhet úgy, hogy mellőzi a részletfizetést és rendelkezhet úgy, hogy a részletfizetést a törvényes büntetéshez igazítja. Kétségtelen, hogy a részletfizetés a perbírói akarat része, s mint ilyen, anyagi jog alkalmazása volt. S annak törvényességét értelemszerűen érinti a napi tételszám törvénysértő megállapítása. [20] Kétségtelen, hogy erre az esetre sem a felülvizsgálat törvényi oka, sem az egyszerűsített felülvizsgálat (Be. 671. §), sem pedig a különleges eljárás [Be. 837. §
(2)bekezdés] nem tartalmaz rendelkezést. Valójában tehát az a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat tárgya lehet (vö.: Be.
- §), aminek címzettje a Kúria (Be.
- §). [21] A Kúria a felülvizsgálati ok alapossága mellett a határozatával a részletfizetésre vonatkozó rendelkezést is megváltoztatta, hozzáigazítva annak összetevőjét (azaz 1 havi részlet összegét) a pénzbüntetés törvényes összegéhez. Ez értelemszerűen hatásköri kérdést nem vet fel. [22] Ekként a Kúria a Be.
- §
(2)bekezdés b) pontja alapján maga hozott a törvénynek megfelelő határozatot, az I. rendű terhelttel szemben kiszabott pénzbüntetés mértékét a törvény szerinti maximumban állapítva meg, míg az 1 havi részlet összegét ehhez igazodva csökkentette; a bűnügyi költség viseléséről pedig a Be. 664. §
(1)bekezdés záró fordulata szerint rendelkezett. IV. [23] Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 653. §
(1)bekezdésére figyelemmel a 458. §
(3)bekezdése, felülvizsgálatát pedig a 650. §
(1)bekezdés b) pontja kizárja. Budapest,
- december
- Dr. Márki Zoltán s.k. a tanács elnöke, Dr. Soós László s.k. előadó bíró, Dr. Bartkó Levente s.k. bíró Kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző