Pfv.20978/2020/6 – Kúria

(2)bekezdése szerinti harminc napos határidőt a felperesnek a szerződéskötésről való tudomásszerzésétől kell számítani, a határidő anyagi jogi határidő, annak elmulasztását az ügy érdemében kell vizsgálni. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.V.20.978/2020/

1. A tanács tagjai: Dr. Bartal Géza tanács elnöke Dr. Hrubi Adrienn előadó bíró Dr. Gyöngyösiné dr. Antók Éva bíró A felperes: … A felperes képviselője: dr. Zsolnai János ügyvéd Az alperes: … I. rendű … II. rendű Az alperes képviselője: Dr. Varga István ügyvéd I. rendű … II. rendű A per tárgya: Szerződés hatálytalanságának megállapítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: I. rendű alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Szolnoki Törvényszék 11.Pf.20.264/2020/
2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Mezőtúri Járásbíróság 4.P.20.251/2019/
3. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy leletezés terhe mellett 15 napon belül fizessen meg 105.600 (százötezerhatszáz) forint különbözeti elsőfokú eljárási illetéket. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 211.000 (kétszáztizenegyezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű alperes részére 67.000 (hatvanhétezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az I. rendű alperes a tulajdonában álló és a …, mint tulajdonosi jogokat gyakorló pályáztatás és árverés mellőzésével értékesítette a … külterületi …. helyrajzi számú szántó művelési ágú 5 hektár, [2] [3] [4] [5] [6] 5762 m2 nagyságú 204,96 AK értékű ingatlan … tulajdoni hányadát. A … hirdetménye alapján a felperes és a II. rendű alperes is vételi ajánlatot tett. A felperes vételi ajánlatában nyilatkozott arról, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló
4. évi V. törvény (Ptk.) 5:
5. §

(1)bekezdése alapján mint 2895/20611 arányú tulajdonostárs elővásárlási joggal rendelkezik, amelyhez benyújtotta az I. rendű alperesnek a perbeli ingatlan tulajdoni lapját. A …

1. december 16-án tájékoztatta a felperest arról, hogy a beérkezett vételi ajánlatok rangsorolása eredményeként az adásvételi szerződést nem vele kötik meg. Közölték a felperessel azt is, hogy az adásvételi szerződés megkötésétől számított 60 napon belül tett elfogadó nyilatkozattal gyakorolhatja elővásárlási jogát.
2. január 8-án a … az adásvételi szerződést a II. rendű alperessel 2.110.000 forint vételárral kötötte meg. Az alperesek között a perbeli ingatlanra megkötött adásvételi szerződést a … hirdetőtáblájára kifüggesztették. A szerződés
3. pontja szerint a II. rendű alperes a mező- és erdőgazdálkodási földek forgalmáról szóló
4. évi CXXII. törvény (Földforgalmi törvény)
5. §

(1)bekezdés d) pontja alapján rendelkezik elővásárlási joggal. A kifüggesztés ideje alatt a felperes az adásvételi szerződéssel kapcsolatban elfogadó nyilatkozatot tett arra hivatkozással, hogy a Földforgalmi törvény 18. §

(3)bekezdésében meghatározott tulajdonostárs. A felperes ezen túlmenően vállalást, nyilatkozatot és kijelentést tett a földforgalmi törvény 13. §

(1)bekezdése,

1. §-a és
2. §-a alapján, továbbá benyújtotta a személy azonosító igazolványa, lakcímet igazoló igazolványa, adóigazolványa, a földműves nyilvántartásba vételéről szóló határozat másolatát, illetve kijelentette, hogy az elővásárlási nyilatkozaton szereplő aláírása a sajátja. A felperesi nyilatkozatot és mellékleteit a … Közös Önkormányzati Hivatal aljegyzője megbízásából … mezőgazdasági főelőadó vette át
3. február 15-én. A … számú határozatával a II. rendű alperes tulajdonjogát jegyezte be a perbeli ingatlanra, amelyről a felperes
4. augusztus 10-én szerzett tudomást, aki közigazgatási eljárás keretében kérte a II. rendű alperes tulajdonjoga bejegyzésének elutasítását. Mind az első- mind a másodfokú földhivatal elutasította a felperes kérelmét. A … számú ítéletével a földhivatali határozatokat helybenhagyta. A …
5. október 4-én kelt levelében tájékoztatta a felperest arról, hogy a perbeli ingatlan tekintetében tett elfogadó nyilatkozatával a II. rendű alperest nem tudta megelőzni. A felperes a levelet
6. október
7. napján vette át. A kereseti kérelem és az alperesek védekezése [7] [8] [9] A felperes a
8. november
9. napján előterjesztett keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperesek között a perbeli ingatlan vonatkozásában megkötött adásvételi szerződés vele szemben hatálytalan, az közötte és az I. rendű alperes között jött létre. Kérte, hogy a bíróság keresse meg a földhivatalt a tulajdonjoga bejegyzése iránt. Arra hivatkozott, hogy jognyilatkozatához a jogszabály szerinti igazolásokat benyújtotta, földtulajdonostársi minősége igazolására a tulajdoni lapot nem kellett benyújtania, az már az I. rendű alperes rendelkezésére állt, mert azt a vételi ajánlatához már csatolta. Teljesítőképességét az …. nyilatkozatával igazolta. Az I. rendű alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult, elsődlegesen arra hivatkozva, hogy a felperes az igény érvényesítésére nyitva álló, a Ptk.6:
10. §

(2)bekezdésében rögzített szubjektív határidőt elmulasztotta. Érdemben a kereset elutasítását arra tekintettel kérte, hogy a felperes jognyilatkozatához nem csatolta az elővásárlási jogosultságát igazoló tulajdoni lapot. Állította, hogy a felperes elfogadó nyilatkozatában nem tett a földforgalmi törvény 21. §

(8)bekezdése szerinti „teljességi nyilatkozatot", illetve kifogásolta, hogy a földforgalmi törvény 21. §

(4)bekezdésében foglaltak ellenére a felperes elfogadó nyilatkozatát személyesen nem a jegyző vette át. A II. rendű alperes az I. rendű alperes védekezésében foglaltakat osztva kérte a kereset elutasítását. Az elsőfokú bíróság a 4.P.20.265/2016/20. számú végzésével a pert a Pp.130. §

(1)bekezdés

1. h)pontjára és 157. §
2. a)pontjára hivatkozással megszüntette, megállapítva, hogy a felperes a keresetindítási határidőt elmulasztotta. A másodfokú bíróság a 4.Pkf.20.548/2018/3. számú végzésével az elsőfokú bíróság permegszüntető végzését hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. Végzése indokolásában kifejtette, hogy a Ptk.6:223. §

(2)bekezdése szerinti 30 napos igényérvényesítési határidő elévülési jellegű, a szerződés hatálytalanságának megállapítása iránti követelés elévülése a II. rendű alperes tulajdonjogának bejegyzését támadó közigazgatási határozat elleni jogorvoslati eljárásra és a közigazgatási per megindítására tekintettel nyugodott. A felperes az elővásárlási joga megsértéséről a

1. október 7-ei levélből értesült, ezért a keresetlevelét
2. november 4-én határidőben nyújtotta be. [10] Az elsőfokú bíróság a megismételt eljárásban 4.P.20.005/2019/
3. számú ítéletével a keresetet elutasította. A felperes fellebbezése folytán a másodfokú bíróság a 11.Pf.20.539/2019/
4. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. Rögzítette, hogy a szerződés hatálytalanságának megállapítása iránti pert a … szemben kell megindítani, a felperes tévesen jelölte meg I. rendű alperesként a …, ezért a megismételt eljárásban fel kell hívni a felperest az alperes személyének pontosítására, amelyet követően a per érdemben befejezhető. [11] A megismételt eljárásban a felperes bejelentette, hogy az I. rendű alperes a …, a … kapcsolatos polgári jogi jogviszonyokban az államot a … képviseli. Az első- és másodfokú ítélet Az elsőfokú bíróság a megismételt eljárásban a felperes keresetét elutasította és rendelkezett a perköltség viseléséről. Ítéletének indokolása szerint a Ptk. 6:223.§

(2)bekezdésében megállapított határidő tekintetében kötötte a másodfokú bíróság 4.Pkf.20.548/2018/3. számú végzésében foglalt iránymutatás. Az I. rendű alperes „teljességi nyilatkozatra" és a jegyző eljárására vonatkozó jogértelmezését nem fogadta el, megállapította azonban, hogy a felperes a Földforgalmi törvény 18.§

(3)bekezdésére alapított elővásárlási jogosultságát tulajdoni lap hiányában nem igazolta. [13] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, megállapította, hogy az alperesek által

1. január 8-án a … helyrajzi számú ingatlanra megkötött adásvételi szerződés a felperessel szemben hatálytalan, a szerződés a felperes és az I. rendű alperes között jött létre. Kötelezte a felperest, hogy a … által kibocsátott számla ellenében 8 napon belül fizessen meg 2.110.000 forintot. Megkeresni rendelte a …, hogy a vételár megfizetésének igazolását követően jegyezze be a felperes javára a tulajdonjogot az ingatlannyilvántartásba adásvétel jogcímén. Kötelezte az alpereseket annak tűrésére, hogy a felperes javára a tulajdonjogot bejegyezzék. Megállapította, hogy az ingatlan-nyilvántartási igazgatási szolgáltatási díjat a felperes köteles viselni. Leletezés mellett kötelezte a felperest 105.600 forint különbözeti elsőfokú eljárási illeték megfizetésére. [14] Ítélete indokolásában rögzítette, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, jogi álláspontja azonban az elsőfokú bíróságétól eltért. Abban a kérdésben, hogy a Földforgalmi törvény
2. §

(5)bekezdése alapján a felperesnek az elfogadó nyilatkozatához csatolnia kellett-e az elővásárlási jogosultságot bizonyító okiratot, vagyis a perbeli ingatlan tulajdoni lapját, úgy foglalt állást, hogy a Ptk.5:81. §

(1)bekezdésére és a Földforgalmi törvény 21. §

(1)bekezdésére figyelemmel az I. rendű alperesnek tudnia kellett, hogy az ajánlatot tevő felperes elővásárlási joggal rendelkezik anélkül, hogy be kellett volna nyújtani a tulajdoni lap másolatát, erről a felperesnek elég volt nyilatkoznia. Nem fogadta el az I. rendű alperesnek a jegyző eljárására vonatkozó jogi álláspontját sem. Utalt arra, hogy az elsőfokú bíróságnak nem kellett állást foglalnia keresetindítási határidőről, mert ebben a kérdésben a Szolnoki Törvényszék 4.Pkf.20.548/2018/

1. számú végzésével már döntött. [12] A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [15] [16] [17] [18] [19] Az I. rendű alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítéletnek az elsőfokú ítéletre is kiterjedő hatályon kívül helyezését és a jogszabályoknak megfelelő új határozat hozatalát, a felperes keresetének elutasítását, és a felperes perköltségben való marasztalását kérte. Megsértett jogszabályként a Ptk. 6:
2. §

(2)bekezdését jelölte meg. Felülvizsgálati kérelmét azzal indokolta, hogy álláspontja szerint a felperes a Ptk. 6:223. §

(2)bekezdése szerinti 30 napos szubjektív igényérvényesítési határidőt elmulasztotta, ezért keresetét az eljárt bíróságoknak ítélettel el kellett volna utasítania. Érvelése alátámasztására hivatkozott a Kúria, mint felülvizsgálati bíróság Pfv.VI.20.042/2018/

1. számú ítéletében kifejtettekre. Hangsúlyozta, hogy a felperes
2. augusztus
3. napján a II. rendű alperes tulajdonjogát bejegyző határozatból kétséget kizáró módon tudomást szerzett a szerződés alperesek közötti megkötéséről, semmi nem akadályozta abban, hogy hatálytalansági igényét polgári bíróság előtt érvényesítse. A szerződés hatálytalanságának megállapítása iránti igény polgári bíróság előtt érvényesíthető, elbírálására más hatóság hatáskörrel nem rendelkezik, így a felperes által is igénybe vett közigazgatási szerv vagy bíróság sem. E körben utalt a BDT.2018.3884, illetve a BH2018.
4. számú eseti döntésekre is. Kifejtette, hogy az eljárt bíróságok helytelenül állapították meg a felperes tudomásszerzésének időpontját, és ennek alapján tévesen bírálták el érdemben a felperes keresetét. Előadta, hogy tévedett az elsőfokú bíróság akkor, amikor a pert elkésettség miatt végzéssel szüntette meg, ugyanis az anyagi jogi határidő elmulasztása miatt a keresetről érdemben, ítéletben kell határozni, és tévedett a másodfokú bíróság is, amikor azt állapította meg, hogy a felperes által előterjesztett közigazgatási határozat elleni fellebbezés a 30 napos igényérvényesítési határidő nyugvásához vezetett. A Ptk. 6:
5. §

(2)bekezdése helyes értelmezése alapján a felperes keresete elkésett, mivel a szerződés megkötéséről

1. augusztus
2. napján tudomást szerzett, keresetét pedig csak
3. november
4. napján, 30 napon túl terjesztette elő. A felperes indokolt felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását és az I. rendű alperes felülvizsgálati eljárási költségben marasztalását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai A felülvizsgálati eljárás eredményeként a Kúria azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból jogszabálysértő. [21] A Polgári Törvénykönyvről szóló
5. évi V. törvény (Ptk.) 6:
6. §

(1)bekezdése szerint, ha a tulajdonos az elővásárlási jogból eredő kötelezettségeinek megszegésével köt szerződést, az így megkötött szerződés az elővásárlási jog jogosultjával szemben hatálytalan. A

(2)bekezdés értelmében a hatálytalanságból eredő igényeket a jogosult a szerződéskötésről való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül érvényesítheti azzal a feltétellel, hogy az igényérvényesítéssel egyidejűleg az ajánlatot elfogadó nyilatkozatot tesz, és igazolja teljesítőképességét. A hatálytalanságból eredő igényeket a jogosult a szerződéskötéstől számított három év elteltével nem érvényesítheti. [22] A Kúria következetes gyakorlata szerint a Ptk. 6:223. §

(2)bekezdésében szabályozott szubjektív határidő anyagi jogi határidő, annak elmulasztását az ügy érdemében kell vizsgálni. (BH2019.18.) [23] A kialakult bírói gyakorlat szerint a Földforgalmi törvény alapján elővásárlási jogát gyakorló jogosult számára a tulajdonos által kötött és általa elfogadott szerződés hatálytalanságából eredő igények érvényesítésére a Ptk.6:223.§

(2)bekezdésben szabott harminc napos határidő akkor nyílik meg, amikor az ilyen igénye keletkezik, azaz akkor, amikor tudomást szerez az elővásárlási joga megsértéséről, vagyis arról, hogy a jegyző által a kifüggesztési eljárást követően megküldött elfogadó nyilatkozatát figyelmen kívül hagyva a tulajdonos az adásvételi szerződést a vele szerződött vevő javára záradékolja, azt a változás ingatlan-nyilvántartáson történő átvezetése [20] [24] [25] [26] [27] [28] érdekében benyújtják az illetékes földhivatalhoz, a tulajdonos a szerződéses vevő részére kiadja a bejegyzési engedélyt, a szerződéses vevő tulajdonjogát bejegyzik. E cselekményekkel keletkezik a kifüggesztési eljárásban elfogadó nyilatkozatot tett elővásárlásra jogosultnak az adásvételi szerződés relatív hatálytalanságából eredő, csak perben érvényesíthető igénye, bíróság által orvosolható jogsérelme. Bármely körülményről, mint az általa elfogadott szerződésnek a szerződő felek által történő teljesítéséről való tudomásszerzéssel megkezdődik az igényérvényesítés határideje (BH2018.309.II., Pfv.VI.21.944/2018., Pfv.20.042/2018/12.). A jogában megsértett elővásárlási joggyakorló igényének érvényesítésére a Ptk.6:223.§

(2)bekezdésben engedett harminc napos határidő megnyílása mindig egyéni tényállás függvénye, időpontja az adott ügy körülményeinek vizsgálatával állapítható meg. (BH2019.173., Pfv.VI.21.944/2018., Pfv.VI.946/2018.) Mind az elsőfokú, mind a jogerős ítélet tényállása rögzítette azt a felek által nem vitatott tényt, hogy a II. rendű alperes tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba történt bejegyzéséről a felperes

1. augusztus
2. napján szerzett tudomást, ehhez képest állt tehát rendelkezésére harminc nap a hatálytalanságból eredő, polgári peres bíróság előtt érvényesíthető igénye előterjesztésére, amelyet a csak
3. november
4. napján benyújtott keresetével elmulasztott. A kifejtett indokok alapján a bíróság jogsértően tekintette a felperes keresetét határidőben előterjesztettnek. Téves a harminc napos szubjektív határidő nyugvására vonatkozó, a másodfokú bíróság által kifejtett érvelés, mivel a közigazgatási eljárás, illetve a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti per sem eredményezheti a felperest ért jogsérelem orvoslását, ezekben az eljárásokban ugyanis nincs lehetősége a felperesnek a hatálytalanság megállapítása iránti kérelme mellett, azzal egyidejűleg az ajánlatot elfogadó nyilatkozatot tenni és teljesítőképességét igazolni. A keresetindítási határidő elmulasztása miatt téves volt a másodfokú bíróság részéről a kereset érdemi elbírálása is. Az elsőfokú bíróság érdemi döntése, a kereset elutasítása tekintetében helyes, az elsőfokú bíróság elutasító ítéletének indokai azonban ugyancsak nem helytállóak, a fentiekben rögzítettekre tekintettel. Mindezekre figyelemmel a Kúria a jogszabálysértő jogerős ítéletet a Pp.275.§

(4)bekezdése alapján egészben hatályon kívül helyezte, és az indokolás fentiek szerinti módosításával az érdemben helyes elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Záró rész Az alperesek az elsőfokú ítélet ellen fellebbezést nem terjesztettek elő, ezért az elsőfokú ítélet alpereseket perköltségben marasztaló rendelkezését a Kúria a Pp. 271.§

(1)bekezdés a) pontja alapján nem érinthette. [30] A jogerős ítéletben a másodfokú bíróság kötelezte a felperest az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 42.§

(1)bekezdése alapján lerovandó 126.600 forint elsőfokú eljárási illeték és a felperes által ténylegesen lerótt 21.000 forint eljárási illeték különbözeteként105.600 forint különbözeti elsőfokú eljárási illeték megfizetésére az Itv.74.§

(2)bekezdése alapján lelet készítésének terhe mellett. A jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére tekintettel a Pp. Pp.275.§

(4)bekezdése, valamint a Pp.270.§

(1)bekezdése folytán irányadó Pp.253.§

(3)bekezdése alapján a Kúria szintén rendelkezett a le nem rótt különbözeti illeték megfizetésére kötelezésről. [31] Az I. rendű alperes felülvizsgálati kérelme eredményre vezetett, ezért a Pp. 270. §

(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78. §

(1)bekezdésének megfelelően kötelezte a Kúria a pervesztes felperest az I. rendű alperes felülvizsgálati eljárásban felmerült költségének viselésére, amelynek összegét a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3.§

(2)és

(5)bekezdése, valamint 4/A §-a alapján határozta meg. Az I. rendű alperes személyes illetékmentességére tekintettel le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a felperes az Itv. 74.§

(3)bekezdésére figyelemmel alkalmazandó [29] 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13.§

(2)bekezdése és a Pp. 78. §

(1)bekezdése alapján köteles megfizetni az államnak, az illetékes adóhatóság felhívására. [32] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Pp. 271. §

(1)bekezdés e) pontja zárja ki. Budapest,

1. november
2. Dr. Bartal Géza s.k. a tanács elnöke, Dr. Hrubi Adrienn s.k. előadó bíró, Dr. Gyöngyösiné dr. Antók Éva s.k. bíró