← Magyarország

Kfv.37032/2020/7 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Az

  1. évi Pp.
  2. § szerinti szabad bírói mérlegeléssel megállapított tényállás, ha az nem iratellenes vagy logikátlan - felülvizsgálata nem lehet eredményes, ugyanis felülvizsgálati eljárásban felülmérlegelésnek nincs helye. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.II.37.032/2020/
  3. A tanács tagjai: Dr. Kovács András a tanács elnöke Dr. Figula Ildikó előadó bíró Dr. Rák-Fekete Edina bíró Az I. rendű felperes: (...) A II. rendű felperes: Az I-II. rendű felperes képviselője: (...) Az I. rendű alperes: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Az I. rendű alperes képviselője: (...) jogtanácsos A II. rendű alperes: (...) Megyei Jogú Város Önkormányzata A II. rendű alperes képviselője: Dr. Horváth Tünde Mária ügyvéd Dr. Gyöngyösi Zoltán ügyvéd A per tárgya: kisajátítás tárgyában hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: I-II. rendű felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: (...)i Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, 10.K.27.794/2016/
  4. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a (...)i Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 10.K.27.794/2016/
  5. számú ítéletét hatályában fenntartja. A Kúria kötelezi az I. és a II. rendű felpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg 15 napon belül I. rendű és II. rendű alperesnek külön-külön 50.000-50.000,- (ötvenezer-ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a Kúria az I. és a II. rendű felpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg az állam javára, az állami adó-és vámhatóság külön felhívására, az ott megjelölt módon és számlára 70.000,(hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3] A (...) belterületi (...) hrsz. alatt nyilvántartott "kivett lakóház udvar és egyéb épület" megnevezésű, a valóságban (...) szám alatt található, 1510 m2 területű ingatlan az I. rendű felperes kizárólagos tulajdonában áll, a II. rendű felperesnek az ingatlanon holtig tartó haszonélvezeti joga van. A II. rendű alperes mint kisajátítást kérő
  6. június 13-án terjesztette elő kisajátítási eljárás iránti kérelmét az I. rendű alperesnél, a kisajátításról szóló
  7. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Kstv.)
  8. § c) pontjában megjelölt terület és településrendezés közérdekű célra hivatkozással a (...)i (...) hrsz. alatti ingatlanra. A kisajátítás közérdekű célját a (...) fejlesztés projekthez kapcsolódó gyűjtőút és közpark kialakításának megvalósításában határozta meg. Az I. rendű alperes, mint kisajátítási hatóság, igazságügyi szakértőt rendelt ki az eljárása során. B.B. igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő szakértői véleménye az összehasonlító értékelemzés módszere alapján, - 2014-
  9. ingatlanforgalmi adatokat felhasználva - 49.385.000 forintban határozta meg a korrekciós tényezők figyelembevételével az ingatlan kisajátításkori forgalmi értékét. A szakértői véleményben megállapított forgalmi értéket az I. rendű alperes elfogadta a kisajátításkori forgalmi érték meghatározásaként, és
  10. augusztus 4-én kelt BO/05/2077-20/
  11. számú határozatával amellett, hogy a II. rendű alperes javára az ingatlant kisajátította, kötelezte a kisajátítást kérő II. rendű alperest, hogy az I. rendű felperesnek 29631000 Forint, míg a II. rendű felperesnek 19754000 Forint kisajátításért járó kártalanítást fizessen. A kereseti kérelem és ellenkérelmek [4] [5] [6] [7] A felperesek a kisajátítás tárgyában hozott határozattal szemben kereseti kérelmet terjesztettek elő, melyet többször pontosítottak, és végleges formában a határozat megváltoztatását kérték akként, hogy a bíróság módosítsa a kártalanítás összegét 120 millió forintra, és ennek alapján állapítsa meg az I. rendű felperes javára járó többletkártalanítás összegét 90.369.000 forintban, míg a II. rendű felperes vonatkozásában 39.246.000 forintban. Keresetükben a kisajátítás jogalapját nem vitatták, a határozatot a kártalanítási összeg meghatározása kérdésében tartották jogsértőnek, állítva, hogy az nem tekinthető teljes kártalanításnak. Állításuk szerint az ingatlan forgalmi értékén túl, az ingatlan eszmei értékét is figyelembe kellett volna venni, másrészt olyan kártalanítási összeget kellett volna meghatározni, amely egy másik hasonló méretekkel és adottságokkal rendelkező ingatlan vásárlásához szükséges összeget jelent. A per folyamán csatolták előzetes bizonyítási eljárásban beszerzett, a (...)i Járásbíróság előtt 5.Pk.52.555/
  12. számon folyamatban volt nemperes eljárásban előterjesztett, a (...) Kft. által elkészített szakértői véleményt, mely szakértői vélemény az ingatlan üres, beköltözhető forgalmi értékét 88.500.000 forintban, míg lakott forgalmi értékét 61.950.000 forintban, a kerítés értékét 2.274.000 forintban, míg a zöld növényzet értékét 1.600.000 forintban állapította meg. A szakértői vélemény a forgalmi érték meghatározására úgynevezett vegyes módszert használt, és egyrészt költségalapú számítással, másrészt piaci összehasonlító értékelemzéssel is megállapította a forgalmi értéket, a kettőt 50-50%-ban súlyozta, és ekként határozta meg az átlagárat. Az összehasonlító értékelemzés során kínálati árakat is szerepeltetett, és nem az értékelt ingatlanhoz közeli ingatlanokat vett számításba. A felperesek kereseti kérelmük alátámasztására csatoltak egy magánszakértői véleményt is. D.Cs. igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő az ingatlan lakott forgalmi értékét 79.734.200 forintban, míg üres beköltözhető forgalmi értékét 113.906.000 forintban állapította meg, szakértői véleménye során a lakóépületet összehasonlító módszerrel, a melléképületeket költségalapú módszerrel értékelte, az összehasonlító adatokhoz két forrás állt rendelkezésre, egyrészt a NAV összehasonlító adatbázisa, másrészt ingatlanok kínálati árajánlatai. [8] A közigazgatási perben kirendelt igazságügyi szakértő, a Nemzeti Szakértő és Kutató Központ (...)i Intézete (továbbiakban :perszakértő) szakértői véleményével szemben is számos kritikát fogalmaztak meg keresetükben, és végül új szakértő kirendelését indítványozták. [9] Az I. rendű alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Állítása szerint a hatóság tényállásfeltárási kötelezettségének eleget tett, a Kstv.
  13. §

(3)bekezdés a) pontja alapján az összehasonlításra alkalmas ingatlanok helyben kialakult forgalmi értéke figyelembevétele mellett a szakértői véleményt alapul véve helyesen döntött a kisajátításkori kártalanítás összegéről. Érvelése szerint a kisajátítást szenvedőt olyan kártalanítás illeti meg, amelyet akkor kapna, ha az ingatlant szabadpiaci forgalomban értékesítené. Ellenkérelme szerint a felperesek szubjektív sérelme értéknövelő tényezőként nem vehető figyelembe. [10] A II. rendű alperes érdemi ellenkérelmébne szintén a felperesek keresete elutasítását kérte. Álláspontja szerint a hatósági eljárás során eljárt független igazságügyi szakértő a jogszabályoknak és a szakmai szabályoknak megfelelően járt el, helyes szakvéleményt készített, melyet az I. rendű alperes helyesen használt fel a kisajátítási kártalanítás összeg meghatározásánál. [11] A II. rendű alperes szerint a felperesek kártalanítási igénye eltúlzott, figyelemmel az ingatlannak (...)on belül történő elhelyezkedésére, és kiemelte, hogy mind a kisajátítási törvény, mind a bírói gyakorlat tiltja a káron szerzést. [12] Indítványozta a (...)i Járásbíróság előzetes bizonyítási eljárása során beszerzett szakértői vélemény mellőzését, kiemelve abból azt a hiányosságot, hogy egyrészt a szakvélemény teljesen figyelmen kívül hagyja a környezet és az ingatlan valós helyzetét, azt, hogy az ingatlan (...)on az ún. számozott utcákban a szegregátumban található, mely környezet alapvetően leromlott műszaki állapotú ingatlanokból áll, a terület (...)i viszonylatban is rossz közbiztonsági, közegészségügyi és kinézeti viszonyokat mutat, jellemző a terület elhanyagoltsága. A jogerős ítélet [13] A (...)i közigazgatási és munkaügyi bíróság az ingatlan kisajátításkori forgalmi értéke meghatározása érdekében széles körű bizonyítási eljárást lefolytatva, egyrészt mellőzve a hatósági eljárásban beszerzett szakértői véleményt, a (...)i Járásbíróság előzetes bizonyítási eljárásában beszerzett szakértői véleményt, és a felperesek felkérésére eljárt és a fél véleményének tekintett igazságügyi szakértői véleményt, új igazságügyi szakértő kirendeléséről döntött. [14] A közigazgatási bíróság a perszakértő írásban előterjesztett szakértői véleményét, valamint az eljárt szakértő tárgyaláson tett szakértői nyilatkozatát ítélkezése alapjául elfogadta, és ennek eredményeként a felperesek által felülvizsgálni kért BO/05/2077-20/
  1. számú határozatot megváltoztatta, azzal, hogy a (...)i (...) hrsz-ú ingatlan után, kisajátításra tekintettel járó kártalanítás összegét 55.634.040 forintra felemelte, és egyben kötelezte a kisajátítást kérő II. rendű alperest, hogy fizessen meg többletkártalanításként az I. rendű felperes részére 5.624.136 forintot, míg a II. rendű felperes részére 624.904 forintot. Ezt meghaladóan a felperesek keresetét elutasította. [15] Az ítélet indokolása valamennyi, a közigazgatási perben a forgalmi érték meghatározása során rendelkezésre álló szakértői véleményt értékelt. A felperesek részéről a peres iratokhoz
  2. sorszám alatt csatolt, felperesek felkérésére D.Cs. által készített szakértői véleményt a felperesek nyilatkozataként értékelte, és kiemelte, mivel kizárólag kínálati oldal által nyújtott adatok felhasználásával végezte el az összehasonlító értékelemzést, ezért az a jogszabályi követelményekkel ellentétes. [16] A közigazgatási per irataihoz
  3. sorszám alatt csatolt (...) Kft. által készített szakértői vélemény kapcsán a szakértői véleményt aggályosnak tekintette, figyelemmel arra, hogy vegyes módszerrel határozta meg az ingatlan forgalmi értékét, azaz az összehasonlító módszert vegyítette a nettó pótlási költség elvű értékeléssel, mely módszer a bírói gyakorlattal ellentétes, ezért a kereset megalapozásaként nem szolgálhatott. Az ítélet indokolása szerint a szakvélemény azért is aggályos, mert az összehasonlításba bevont ingatlanok adatait a kínálati oldalról szerezte be, továbbá a felhasznált összehasonlító adatok közül csak kettő volt az, amely a perben értékelt ingatlanhoz közeli volt, ezért azok összehasonlításra alkalmatlanok voltak. [17] Az ítélet indokolása részletesen bemutatta és értékelte a perszakértő írásban előterjesztett szakértői véleményét (iratokhoz
  4. sorszám alatt csatolva), valamint a tárgyaláson elhangzott , szakértői véleményét pontosító nyilatkozatait. Az ítélet indokolása idézve a szakértői véleményt, megállapította, hogy a kisajátítással érintett ingatlanban két sajátosság jelenik meg, egyrészt a telekhatáron belüli épített környezet átlagon felüli minősége, másrészt a telekhatáron kívüli, azaz az ingatlan környezetét jelentő ún. szlömös jellege. Az ítélet utalt arra, hogy az értékelt ingatlan a városnak egy olyan szigetszerű részén található, ahol a forgalmi érték a városon belüli átlagérték alatti értéket képvisel. A szakértői vélemény szerint egy vevői oldalon megjelenő első és legfontosabb kérdés, hogy hol helyezkedik el a megvásárolni kívánt ingatlan, éppen ezért egy hátrányos környezetben elhelyezkedő ingatlanon fejlesztett felépítmény költségeit nem biztos, hogy megtérülnek az ingatlan értékesítése során. [18] Az ítélet indokolása szerint a perszakértő helyesen járt el akkor, amikor összehasonlító értékelemzése módszerét választva,- figyelemmel a Kstv.
  5. §
(3)bekezdés a) pontjára - az ingatlan környezetében fellelhető adásvételeket vett figyelembe, ezekből helyesen állapította meg a m2-re eső fajlagos forgalmi érték 90.000 Ft/m2-es összegét, és a korrekciós tényezőket is helyesen szerepeltette, és került sor végül a 126.000 Ft/m2 fajlagos forgalmi érték meghatározására sor. [19] Az ítélet indokolása szerint mivel a perszakértő által megállapított 55.634.040 forint összegű kisajátításkori kártalanítási összeg az ítélkezés alapjául elfogadható, és figyelemmel arra, hogy a felperesek a felülvizsgálni kért határozat szerint már kártalanításban részesültek, és figyelemmel arra, hogy a tulajdonos és haszonélvező közötti felosztási arányt a szakértő a haszonélvező életkorára tekintettel is 90-10%-ban állapította meg - döntött a bíróság a felpereseknek járó többletkártalanítás összegéről. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [20] A jogerős ítélettel szemben a felperesek terjesztettek elő felülvizsgálati kérelmet, melyben a (...)i Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését, és a közigazgatási bíróság új eljárásra kötelezését kérték azzal, hogy kapjon lehetőséget a bíróság újabb szakértő kirendelésére. [21] A felülvizsgálati kérelem szerint az ítélet sérti a polgári perrendtartásról szóló jelen perben még alkalmazandó 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: 1952. évi Pp.) 206. §
(1)bekezdését, a Kstv. 9. §
(3)bekezdés b) pontját, helytelen tényállást állapított meg, a tényállási elemeket nem derítette fel, és helytelen kártalanítási, értékelési módszert alkalmazott. [22] A felülvizsgálati kérelem szerint a kisajátításkori kártalanítási összeget a 9. §
(3)bekezdés b) pontja alkalmazásával kellett volna meghatározni, tekintettel arra, hogy nem állt rendelkezésre összehasonlításra alkalmas ingatlan. Ezen állításuk alátámasztására hivatkoztak egyrészt a perben kirendelt szakértő szakértői véleményére, amely szerint egyetlen ingatlan adásvétel realizálódott a kisajátításkori időszakban a perbelivel közeli területen, másrészt a (...) Kft. szakértői véleményéből arra, hogy csak kettő olyan ingatlant szerepeltetett az összehasonlító adatok körében, amely a környékbeli ingatlanokra vonatkozott, harmadrészt D.Cs. szakértői véleményére, amely csak összehasonlításra nem alkalmas ingatlanokkal dolgozott. [23] A felperesek szerint a közigazgatási bíróság helytelenül mellőzte D.Cs. szakértői véleményét amiatt, hogy az nem megvalósult adásvételeken alapult, és helytelenül mellőzte a (...) Kft. szakértői véleményét arra hivatkozva, hogy csak két közeli ingatlant szerepeltetett az összehasonlító értékelésben. [24] A felülvizsgálati kérelem kritikát fogalmazott meg a közigazgatási bíróság részéről ítélkezés alapjául elfogadott perszakértő szakértői véleményével szemben, így kifogás tárgyává tette azt, hogy az összehasonlító értékelemzés során felhasznált ingatlanok elemzése hiányzott, a szakértői véleményben megjelölt korrekciós tényezők bizonytalanok, nem került meghatározásra pontosan a beépített terület négyzetmétere, és elfogadhatatlan, hogy a szakértő nem vette figyelembe a tároló és a nyári konyha létét. [25] A felülvizsgálati kérelem érvelése szerint a helyes szakértői módszer az lett volna, ha a Kstv. 9. §
(3)bekezdés b) pontja szerint kerül sor a forgalmi érték meghatározására, és az ott szereplő értékelendő tényezőket, a településen belüli fekvést, a közművekkel való ellátottságot, és a gazdasági (pénztermelő) adottságait értékelik az ingatlannak, és így a településen belüli fekvés körében arra a következtetésre jutnak, hogy az ingatlan igen jó helyen helyezkedik el, mivel főút mellett van, közel minden ügyintézési és bevásárlási lehetőséghez, közel az új stadionhoz, és mivel a kisajátítás idején az ingatlan három oldala egy erődszerű kerítéssel volt körbevéve, biztonságos volt és csendes. Szerintük az új eljárás elrendelése esetén úgy kell a szakértőt a közigazgatási bíróságnak kirendelni, hogy a forgalmi értéket a Kstv. 9. §
(3)bekezdés b) pontja alapján állapítsa meg, értékelje a főútvonal melletti fekvést, tömegközlekedési kapcsolatot, a szürke víz kinyerhetőségét, a kerítés értékét, a ház pénztermelő, jövedelemszerzési adottságait, a fajlagos árnál pedig a nyári konyhai és a kerti tároló négyzetmétereit. [26] A felperes perköltség iránti igényét a 32/
  1. (VIII.22.) IM rendelet
  2. §-ára hivatkozva kérte megállapítani. [27] Az I. rendű alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban való fenntartását, és a felperesek perköltségben való marasztalását kérte, a 32/
  3. (VIII.22.) IM rendelet
  4. §
(1)bekezdés a) pontja alapján. [28] A felülvizsgálati ellenkérelem szerint a felperes érvei sem egyenként, sem összességükben nem alkalmasak a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére. Az I. rendű alperes szerint a kártalanítási összeg a Kstv. 9. §
(3)bekezdés a) pontja alapján helyesen került az összehasonlító értékelemzés módszerével meghatározásra, egyebekben kiemelte, hogy ugyanezen módszert alkalmazta a felperes által felkért D.Cs. igazságügyi szakértő is - bár kínálati adatokat felhasználva -, másrészt a (...) Kft. által készített szakértői vélemény is részben. [29] Az I. rendű alperes kiemelte azt is, hogy a felperesek által indítványozott új eljárásra kötelezés és új szakértő kirendelése azzal a következménnyel járna, hogy egy ötödik szakértő járna el a perben, amely amellett, hogy évekkel növelné a közigazgatási per tartamát, előre véleményezhető, hogy olyan eredményt nem hoz, amely teljesen alátámasztaná a felperesek álláspontját. [30] Az I. rendű alperes szerint a perszakértő helyesen vette figyelembe a korrekciós tényezőket, és az ingatlan térmértékét is. A felperesek a tároló és nyári konyha figyelmen kívül hagyására elkésetten hivatkoztak a szakértői vélemény kézhezvétele után tizedik hónappal. [31] A II. rendű alperes felülvizsgálati ellenkérelmében szintén a (...)i Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletének hatályban való fenntartását kérte, és perköltség iránti igényét a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 4. §
(1)bekezdés a) pontjára hivatkozva jelentette be. [32] A II. rendű alperes érvelése szerint a közigazgatási bíróság ítélete jogszabályoknak megfelelő, helyes döntés, mindenre kiterjedő alapos indokolást tartalmaz, a bizonyítékok mérlegelése nem sérült, az
  1. évi Pp.
  2. §-nak megfelelő, logikailag zárt egységet képez. [33] A felülvizsgálati ellenkérelem szerint helyesen lett mellőzve a (...) Kft. szakértői véleménye, tekintve, hogy vegyes értékelési módszert alkalmazott, és D.Cs. szakértői véleménye is, amelyet helyesen értékelt a közigazgatási bíróság a fél nyilatkozataként. [34] A II. rendű alperes szerint a perben eljárt szakértő logikus, egyértelmű, aggálymentes szakvéleményére helyesen alapította döntését a bíróság. Érvelése szerint a felperesek kereseti kérelmében a szakértői véleménnyel szemben megfogalmazott aggályokat az elsőfokú eljárásban kellett volna szerepeltetni. Hivatkozott a
  3. évi LIII. törvényre, amelyben a jogalkotói cél az eljárás minél hamarabb történő befejezése. A Kúria döntése és jogi indokai [35] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [36] A felülvizsgálati eljárás során az
  4. évi Pp.
  5. §
(2)bekezdése és 272. §
(2)bekezdése szerint kizárólag a jogerős ítélet jogszerűsége vizsgálható, az 1952. évi Pp. 275. §
(2)bekezdésének megfelelően a felülvizsgálati kérelemmel érintett körben. Az 1952. évi Pp. 275. §
(1)bekezdése szerint a Kúria a rendelkezésére álló adatok alapján dönt, bizonyítás felvételnek nincs helye. [37] A Kúria szerint a közigazgatási bíróság megfelelő alapossággal feltárta és ismertette ítéletének indokolásában az ügyben irányadó tényállást, és abból a jogszabályi rendelkezések alkalmazásával helytálló jogi következtetést vont le, a felülvizsgálati kérelemben jogszabálysértésként megjelölt 1952. évi Pp. 206. §
(1)bekezdése és a Kstv. 9. §
(3)bekezdés b) pontja nem sérült. [38] Az általánosan kialakult és következetes kúriai gyakorlat szerint, ha a felülvizsgálati kérelem a jogerős ítélettel megállapított tényállást, vagyis azt sérelmezi, hogy a bíróság a tényállást a Pp.
  1. § megsértésével állapította meg, a jogerős ítélet érintésének csakis akkor van helye, ha a tényállás iratellenes, illetőleg a bíróság a bizonyítékokat - azok egybevetése során - nem a maguk összességében értékelte, és ennélfogva a megállapított tényállás nyilvánvalóan okszerűtlen, vagyis lényeges logikai ellentmondást tartalmaz. Az
  2. évi Pp.
  3. § szerinti szabad bírói mérlegeléssel megállapított tényállás, ha az nem iratellenes vagy logikátlan - felülvizsgálata nem lehet eredményes, ugyanis felülvizsgálati eljárásban felülmérlegelésnek nincs helye. A felülvizsgálat a Kúria részéről csak arra szorítkozhat, hogy a mérlegelés körébe vont adatok, tények, értékelésénél nincs-e nyilvánvalóan helytelen következtetés. [39] A Kúria álláspontja szerint a közigazgatási bíróság ezen követelményeknek megfelelően végezte el a perben rendelkezésére álló szakértői vélemények értékelését, és figyelembe vette a kisajátítási eljárásokat felülvizsgáló közigazgatási perekben kialakult azon gyakorlatot is, hogy elsősorban a Kstv.
  4. §
(3)bekezdés a) pontja szerinti, összehasonlító forgalmi értékelemzés módszerével kell meghatározni a kisajátításkori forgalmi értéket. [40] A jogerős ítélet indokolása részletes indokolást tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a kisajátításkori forgalmi érték meghatározásához rendelkezésre álló négy szakértői véleményből miért tartotta a kártalanítási összeg meghatározására alkalmasnak a perben kirendelt szakértői véleményt, és miért vetette el a többit. [41] A Kúria kisajátítási kártalanítás összegének megállapításával és a kisajátítási perekkel kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 16/2010. (XI.8.) KK véleménye alapján formálódó és töretlen bírói gyakorlat szerint a Kstv. 9. §
(3)bekezdés a) pontja az irányadó a kisajátításkori forgalmi érték meghatározásánál. [42] A felperesek felülvizsgálati kérelmükben alaptalanul hivatkoztak arra, hogy a Kstv. 9. §
(3)bekezdése b) pontja alkalmazásával kellett volna a kisajátításkori forgalmi értéket meghatározni, ugyanis a közigazgatási perben értékelt szakértői vélemények szerint is rendelkezésre állt összehasonlítható ingatlan, kétségtelen, hogy nem tömeges számban, de éppen az igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő feladata volt az, hogy a perben értékelt ingatlan egyediségét vizsgálva korrekciós tényezőket alkalmazzon, mint ahogy tette ezt a felülvizsgálni kért ítéletben ítélkezés alapjául felhasznált szakértői vélemény is. [43] A felülvizsgálati kérelem alaptalanul hivatkozott arra is, hogy a szakértői véleményben a korrekciós tényezők bizonytalanságot mutatnak, ugyanis a közigazgatási per irataihoz
  1. sorszám alatt csatolt írásbeli szakértői vélemény és az ítélet indokolása is szerepeltette az összességében 40%-os mértékűnek megjelölt korrekciós tényezőket, annak elemeit, illetve a szakértő az
  2. sorszámú tárgyalási jegyzőkönyvben rögzített meghallgatása során az írásbeli szakértői véleményét pontosította a korrekciós tényezők körében is, azok értékelése az ítéletben pontosan szerepelt. [44] A közigazgatási bíróság ítéletében a perben kirendelt szakértő szakértői véleményének elfogadását, a többi szakértői vélemény elvetését megfelelően, logikusan, okszerűen megindokolta, számot adott a mérlegelés szempontjairól, azokkal a Kúria is egyetért. [45] A fentiekre tekintettel a felülvizsgálati kérelemben felhozott érvek miatt a felülvizsgálattal támadott ítélet jogsértését megállapítani nem lehetett, ezért a Kúria a jogerős ítéletet az
  3. évi Pp. 275.§
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [46] A Kúria a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárási intézkedésekről szóló 74/2020. (III.31.) Korm.rendelet 41. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül járt el, és a Korm.rendelet 41. §
(5)bekezdése alapján ítéletét tárgyaláson kívül hozta meg. [47] A Kúria az eredménytelen felülvizsgálati kérelmet előterjesztő felpereseket az 1952. évi Pp. 270. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó, 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte egyetemlegesen az I. és II. rendű alperes felülvizsgálati perköltségének a megfizetésére. Ennek összege meghatározásánál figyelemmel volt a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 4. §
(1)bekezdés a) pontjára, és a kifejtett jogi munkára. [48] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50. §
(1)bekezdés és 39. §
(3)bekezdés d) pontja szerint megállapított felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére az eredménytelen felülvizsgálati kérelmet előterjesztő felperesek egyetemlegesen kötelesek. [49] Az ítélet elleni felülvizsgálatot az 1952. évi Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. Budapest,
  1. június
  2. Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke, Dr. Figula Ildikó s.k. előadó bíró, Dr. Rák-Fekete Edina s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.