← Magyarország

Bfv.390/2020/12 – Kúria

A határozat elvi tartalma: alaptalan felülvizsgálati indítványra tekintettel a megtámadott határozat hatályában fenntartása. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.390/2020/

  1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Márki Zoltán, a tanács elnöke Dr. Bartkó Levente, előadó bíró Molnár Ferencné dr., bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. december
  3. Az ügy tárgya: lopás bűntette és más bűncselekmények Terhelt(ek): IV. rendű terhelt Első fok: Másodfok: Szegedi Járásbíróság, 27.B.2625/2013/321., ítélet, tárgyalás,
  4. április
  5. Szegedi Törvényszék, 2.Bf.1223/2019/13., ítélet, nyilvános ülés,
  6. február
  7. Az indítvány előterjesztője:a IV. rendű terhelt védője Az indítvány iránya: a IV. rendű terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a lopás bűntette és más bűncselekmények miatt az I. rendű terhelt és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben a IV. rendű terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Szegedi Járásbíróság 27.B.2625/2013/
  8. számú, illetve a Szegedi Törvényszék 2.Bf.1223/2019/
  9. számú ítéletét a IV. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Szegedi Járásbíróság a
  10. április
  11. napján kihirdetett 27.B.2625/2013/
  12. számú ítéletével, mely a Szegedi Törvényszék mint másodfokú bíróság 2.Bf.1223/2019/
  13. számú ítéletével
  14. február
  15. napján emelkedett jogerőre, a IV. rendű terheltet bűnsegédként elkövetett lopás bűntettének kísérlete [Btk.
  16. §

(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. b)pont
  2. bc)alpont,
(5)bekezdés b) pont] miatt 3 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett a járulékos kérdésekről. II. [2] [3] [4] [5] [6] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a IV. rendű terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontjára hivatkozva, a IV. rendű terhelt felmentése érdekében. Kifejtette, hogy az elkövetéskor a figyelő szerepet ellátó IV. rendű terhelt, miközben a gépkocsiban várakozott az I. rendű és a II. rendű terheltre, úgy döntött, nem folytatja a bűncselekmény végrehajtását, nem figyel tovább. Ezt telefonon közölte a II. rendű terhelttel, ennek hatására az I. rendű és a II. rendű terhelt is felhagyott a cselekménnyel. A IV. rendű terhelt arról nem tudott, hogy az I. rendű és a II. rendű terhelt később a cselekményt 2 hónap múlva ismételten végrehajtja. Mindez alapot ad arra, hogy a IV. rendű terheltet az önkéntes elállásra tekintettel az ellene emelt vád alól a bíróság felmentse. Sérelmezte továbbá a védő, hogy tévesen került sor a IV. rendű terhelt kártérítés megfizetésére történő kötelezésére, mivel a bűnösségét a bűncselekmény kísérletében állapította meg a bíróság, azaz semmilyen értéket nem tulajdonított el. A Legfőbb Ügyészség BF.388/2020/2. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt törvényben kizártnak tartotta. Kifejtette, hogy a jogerős tényállásban a felülvizsgálati indítványban hivatkozott meggondolás és az ezzel kapcsolatos telefonhívás nem szerepel, az elkövetők a rossz helyre történt födémbontás miatt nem fejezték be cselekményüket. E tényállás alapján az önkéntes elállás ténybeli alapjai hiányoznak, így a bűnösség megállapítása, a cselekmény minősítése törvényes. A polgári jogi igény ellen pedig a polgári perrendtartásról szóló törvény szabályai szerint van helye felülvizsgálatnak. Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria a felülvizsgálati indítványt utasítsa el. III. [7] [8] [9] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 660. §
(1)bekezdése szerint tanácsülésen bírálta el. A IV. rendű terhelt védőjének felülvizsgálati indítványa nem alapos. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős ítélettel szemben jogi - nem ténybeli - okból terjeszthető elő. Kizárólag a Be.
  1. § a)-d) pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok köre nem bővíthető. [10] A védő a felülvizsgálati indítványt a Be.
  2. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontjára alapította, mely szerint a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a terhelt bűnösségét. Álláspontja szerint a IV. rendű terhelt javára az önkéntes elállás [Btk. 10. §
(4)bekezdés a) pont] megállapítható, ezért felmentésének van helye. [11] Kifejtette, hogy a IV. rendű terhelt a bűncselekmény elkövetése során saját elhatározásából döntött úgy, hogy felhagy annak elkövetésével (a figyeléssel), minderről tájékoztatta a társait, akik ennek hatására szintén felhagytak a bűncselekmény elkövetésével. [12] A Be. 650. §
(2)bekezdése szerint a felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható. A Be. 659. §
(1)bekezdése alapján pedig a bizonyítékok ismételt és eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. [13] Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, s ezen keresztül a bűnösség kérdésének - a minősítéssel kapcsolatos más büntető anyagi jogszabály sérelme nélkül - a kiszabott büntetés, illetve mértékének vitatására. A jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [14] A védő indítványában foglaltakkal szemben a jogerős tényállás a következőket tartalmazza. - 2012 nyarán a II. rendű és a III. rendű terhelt elhatározta, hogy egy ékszerüzletből ékszereket tulajdonítanak el akként, hogy az üzlet alatti pincéből az ékszerek tárolására használt páncélszekrény alól fúrnak fel az értékek megszerzésének érdekében. - A cselekmény megtervezésébe a II. rendű és III. rendű terhelt bevonta az I. rendű terheltet is, majd feltérképezték a helyszínt, megtekintve az ékszerboltot, illetve a pincét is. - A terheltek nem rendelkeztek az elkövetéshez szükséges felszereléssel, ezért felvették a kapcsolatot a IV. rendű terhelttel, akinek elmondták a tervüket. - A IV. rendű terhelt felajánlotta, hogy a szükséges műszaki és tárgyi feltételeket biztosítja a kivitelezéshez, ha a megszerzett vagyonból 1/4 részben részesül. - A cselekmény elkövetését a
  1. augusztus 20-i hosszú hétvégére időzítették azért, hogy kevésbé hívják fel a figyelmet cselekményükre, mivel az ünnep ideje alatt az ékszerüzlet zárva tartott, a lopásra csak napok elteltével derült volna fény. - A megállapodásuknak megfelelően a IV. rendű terhelt biztosította a felszerelést az I. rendű és a II. rendű terhelt részére, majd
  2. augusztus
  3. napján a fúrási tevékenység megkezdését követően a IV. rendű terhelt az utcán figyeléssel biztosította a helyszínt. - Az I. rendű és a II. rendű terhelt a
  4. augusztus
  5. napján megkezdett bontást másnap,
  6. augusztus
  7. napján folytatta akként, hogy a IV. rendű terhelt által részükre biztosított fúrógéppel az ékszerüzlet padlóján keresztül az üzletbe felfúrtak. - A két terhelt azonban nem a megfelelő helyre fúrt, a páncélszekrényt nem sikerült elérniük, ezért a cselekményüket ezt követően félbehagyták és a helyszínről távoztak. A cselekménnyel veszélyeztetett érték az 50.000.000 forintot nem haladta meg. [15] Ekként a felülvizsgálatban irányadó tényállás nem tartalmazza mindazon körülményeket, amelyekre a védő a felülvizsgálati indítványban az önkéntes elállás alapjaként hivatkozott. Sem a IV. rendű terhelt szándékának megváltozása, sem ennek közlése a társaival (telefonhívás) nem szerepel a jogerős tényállásban. A bűncselekményt a sikertelen, rossz helyre történt fúrás miatt nem fejezték be. [16] Kizárja az önkéntességet, ha az elkövető valamilyen akadályozó tényező következtében, miként jelen esetben az elkövetés helyszínére való bejutás sikertelensége, nem tudja a cselekményt befejezni. Ekként a jogerős tényállásból az önkéntes elállás ténybeli alapjai hiányoznak, a védő hivatkozása tényálláson kívüli, az eljárt bíróság a IV. rendű terhelt bűnösségét törvényesen állapította meg, a cselekmény minősítése helytálló. [17] A részes (így a bűnsegéd) a tényállásszerű cselekményt nem megvalósítja, hanem ahhoz járul. A részes tetteshez társulása a tettes szándékához történik. A részesi szándék a tettesi szándékkal mutat egyezőséget, azt kiváltja vagy véghezvitel végett erősíti. Ezért büntetendő a részes. [18] A részesi szándék tehát nem a véghezvitelt követő, hanem az előtti. Ebből az is következik, hogy a részesnek a becsatlakozása, illetve a cselekmény végrehajtása idején van lehetősége behatárolni, akár megváltoztatni szándéktartalmát önmaga és a tettes felé, ha azonban ezt nem teszi, tehát a véghezvitel terjedelmét nem korlátozza, a végrehajtástól való visszalépését a külvilág számára észlelhetően, felismerhetően nem jelzi, akkor számolnia kell azzal, hogy folyamatos jelenléte a végrehajtást változatlan erősíti. A kifejtettek - ekként a tudatra vont következtetés - alapja ténybeli. A belső történés, amely a külvilág, és így a társai előtt rejtve marad, nem lehet jogi következtetés tárgya. [19] Jelen ügyben is erről van szó. Ugyanis a kísérlet esetében az elállás mögött meghúzódó törvényi megfontolás lényege, hogy az elkövetőnek önként, döntően saját akaratelhatározásából kell a külvilágban érzékelhetően tennie azért, hogy utóbb a megkezdett cselekményért ne, illetve csupán az addig történtek miatt feleljen. A IV. rendű terhelt részesi magatartásának ekkénti szándékoldali megváltoztatása azonban nem történt meg. [20] A polgári jogi igény kérdésében hozott rendelkezés ellen pedig a polgári perrendtartásról szóló törvény szabályai szerint van helye felülvizsgálatnak [Be.
  8. §
(3)bekezdés]. [21] A Kúria hivatalból vizsgálta a IV. rendű terhelt és a III. rendű terhelt közötti esetleges érdekellentét fennállását, azonban arra alapot adó körülményt - miként azt a Bfv.III.446/2020/
  1. számú határozatában kifejtette - nem észlelt. [22] Ekként a Kúria - miután nem észlelt más olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be.
  2. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles - a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a Be. 662. §
(1)bekezdés a) pontja alapján a megtámadott határozatokat a IV. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta. IV. [23] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 653. §
(1)bekezdésére figyelemmel a Be. 458. §
(3)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [24] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §
(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §
(4)bekezdés]. Budapest,
  1. december
  2. Dr. Márki Zoltán s.k. a tanács elnöke, Dr. Bartkó Levente s.k. előadó bíró, Molnár Ferencné dr. s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő BÉ

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.