← Magyarország

Kfv.37156/2021/3 – Kúria

A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.III.37.156/2021/3. A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Vitál-Eigner Beáta előadó bíró, Dr. Sugár Tamás bíró Az I. rendű felperes: I.rendű felperes neve.... Az I. rendű felperes képviselője: Dr. Borovszki Beáta kamarai jogtanácsos A II. rendű felperes: II.rendű felperes neve... II. rendű felperes képviselője. dr. Kaszás Eszter ügyvéd ... Az alperes:... Az alperes képviselője:... Alperesi beavatkozó: Alperesi beavatkozó.... Alperesi beavatkozó képviselője: képviselő... A per tárgya: egyenlő bánásmód ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó felek: felperes A felülvizsgálati kérelem száma: 8. Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Fővárosi Törvényszék 2020. június 2. napján hozott 46.K.701.141/2020/5. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 46.K.701.141/2020/5. számú ítéletét hatályon kívül helyezi, az alperesi jogelőd EBH/450/20/2017. számú határozatát hatályon kívül helyezi és a kérelmet elutasítja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. és II. rendű felperesnek személyenként 80.000 (nyolcvanezer) forint együttes elsőfokú és felülvizsgálati eljárási költséget. A kereseti és a felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A M. ...Sz. (a továbbiakban: Sz.) - amelynek az alperesi beavatkozó (a továbbiakban: beavatkozó) a tagszervezete - 2015. december 21-én elektronikus levélben fordult a www.csalad.hu weboldal, (a továbbiakban: weboldal), üzemeltetőjéhez és azt ajánlotta, hogy a weboldalon a „Családszervezetek” menüpont alatt található listára vegyék fel a beavatkozót. A beavatkozó célja, hogy a magyarországi alternatív családokban élő LMBTQ (leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer) szülőknek és gyermekeiknek pszichológiai, közösségi és jogi segítséget nyújtson, valamint társadalmi szinten javítsák e családok megítélését és lehetőségeit. [2] A weboldal üzemeltetőjének válaszára figyelemmel a Szövetség 2016. február 16-án elektronikus levéllel fordult az I. rendű felperes sajtóosztályához, amelyben javasolta a 2015. decemberi levelében foglaltak megfontolását. Ezt követően még két ízben jelezte, hogy választ vár korábbi levelére. [3] A weboldal felelős szerkesztője 2016. július 15-én tájékoztatta a Szövetséget, hogy jelezni fogják, amennyiben a jelzett lehetőséggel élni kívánnak. [4] A Sz. 2016. július 19-én kelt újabb levelében rögzítette, hogy azzal, hogy a weboldalon a családszervezetek tág körét listázták, ugyanakkor az egyetlen, kifejezetten leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és queer családszervezetet nem tüntetik fel, a weboldal kiadója szexuális irányultságon és nemi identitáson alapuló közvetlen hátrányos megkülönböztetést valósít meg. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.) 8. §

  1. m)és
  2. n)pontjaira hivatkozással kifejezetten kérte a weboldalon szereplő információk javasolt kiegészítését. [5] A beavatkozó az alpereshez 2017. június 21-én előterjesztett kérelmében kifogásolta, hogy a felperesek szexuális irányultságon és nemi identitáson alapuló közvetlen hátrányos megkülönböztetést valósítottak meg azzal, hogy megtagadták az általuk üzemeltetett, illetve tartalmilag felügyelt weboldalon a családszervezetek közé történő felvételét. Az őt ért hátrány az, hogy nem kerülhetett fel a csalad.hu oldalra, holott a szervezet láthatósága kiemelten fontos a működéséhez. A céljai megvalósításához ugyanis szükséges, hogy az általa képviselt, illetve a céljaival egyetértő személyek megismerhessék az általa nyújtott információkat. A potenciális pályázati partnerek felkutatása nehezebb, ha a szervezet láthatatlan marad a több mint 30 egyesületet, alapítványt, továbbá számos határon túli szervezetet feltüntető oldalon. [6] Az alperes a 2017. november 15. napján kelt EBH/450/20/2017. számú határozatában megállapította, hogy az I. rendű felperes a II. rendű felperes feletti tulajdonosi joggyakorlóként, és a csalad.hu weboldal tartalmának alakítására befolyással bíró állami szervként, valamint a II. rendű felperes a csalad.hu weboldal üzemeltetőjeként és működtetőjeként a beavatkozóval szemben megsértette az egyenlő bánásmód követelményét és szexuális irányultságon, valamint nemi identitáson alapuló közvetlen hátrányos megkülönböztetést valósított meg. Elrendelte a jogsértő állapot megszüntetését. [7] Indokolása szerint az eljárás megszüntetésének nem volt helye, mert a jogsértő állapot folyamatosan fennállt. [8] Érvelés szerint a beavatkozót hátrány érte, amelyet önmagában megalapoz a listán való szerepeltetés hiánya. A weboldalon a „Családszervezetek” menüpontra kattintva semmilyen magyarázat vagy megjegyzés nem található a lista összeállításának szempontjára, így arra vonatkozóan sem, hogy a listán kizárólag olyan szervezetek szerepelnek, amelyek valamelyik felperessel együttműködésben, vagy szakmai kapcsolatban állnak. A felperesek nem tudták bizonyítani, hogy nem áll fenn okokozati összefüggés a beavatkozó oldalán védett tulajdonságként értékelhető szexuális irányultság, illetve nemi identitás, valamint azon hátrány között, hogy a beavatkozó a weboldalon a „Családszervezetek” között nem szerepel. A kereseti kérelem [9] A felperesek keresetet terjesztettek elő a jogerős határozat hatályon kívül helyezése és az alperes új eljárásra kötelezése iránt. Álláspontjuk szerint a kérelem elkésett, ezért az eljárást meg kellett volna szüntetni. Érdemben előadták, hogy a határozat az Ebktv. 7. §

(1)és
(2)bekezdésébe,
  1. § m) pontjába,
  2. § -ába és
  3. §
(2)bekezdésébe ütközik. Hangsúlyozták, hogy nem kötelesek teljes körű lista készítésére, arra azok a szervezetek kerültek fel, amelyek a weboldal korábbi üzemeltetőjével, vagy annak stratégiai partnereivel már a weboldal indulása előtt is kapcsolatban, szakmai együttműködésben álltak. Hangsúlyozták, hogy a beavatkozó kérelmét nem tagadták meg, csupán későbbre halasztották a döntést. Megítélésük szerint a beavatkozót hátrány nem is érte. Az elsőfokú eljárás releváns cselekményei [10] Az elsőfokú bíróság ítéletével a támadott határozatot hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte. Indokolása szerint az eljárás megindítása iránti kérelem elkésett, az alperes ezért nem vizsgálhatta volna érdemben az abban foglaltakat. [11] A Kúria a Kfv.III.37.881/2018/
  1. számú végzésével az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, és a közigazgatási bíróságot új eljárásra, valamint új határozat hozatalára utasította. Kiemelte, hogy a kérelem nem késett el, az alperes törvényesen indította meg az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését vizsgáló eljárását. A megismételt eljárásra előírta a keresetek érdemi elbírálását. A megismételt eljárásban hozott elsőfokú ítélet [12] Az új eljárásban az elsőfokú bíróság ítéletével a felperesek keresetét elutasította. [13] Indokolása szerint a listán szereplő családszervezetekhez képest a beavatkozót hátrány érte azáltal, hogy kérése ellenére 2 év elteltével sem vették fel a listára. Ennek következtében láthatósága, megismerhetősége, társadalmi elismertsége csökkent a vele összehasonlítható helyzetben lévő családszervezetekhez képest. [14] A hátrány annak ellenére bekövetkezett, hogy formálisan elutasító döntést nem kapott. [15] Hangsúlyozta, hogy ha a weboldalon a családszervezetek felsorolását tartalmazó listán egyes családszervezetek szerepelnek, mások pedig kérésük ellenére sem, akkor e megkülönböztetésnek tárgyilagosnak kell lennie, az adott jogviszonnyal közvetlenül összefüggő, észszerűen indokoltnak kell lennie. [16] Az I. rendű felperes által csatolt okirati bizonyítékokat sem számuknál, sem tartalmuknál fogva nem tartotta alkalmasnak annak alátámasztására, hogy a listán csak olyan szervezetek szerepelnek, amelyek az I. rendű felperessel, vagy a weboldal jelenlegi vagy korábbi üzemeltetőjével már több éve szakmai kapcsolatban, szoros együttműködésben állnak. [17] Rámutatott, hogy a beavatkozó megfelelően valószínűsítette védett tulajdonságát és az őt ért hátrányt, amellyel szemben a felperesek nem tudták bizonyítani hogy a valószínűsített körülmények nem állnak fenn, vagy hogy az egyenlő bánásmód követelményét az adott jogviszony tekintetében nem voltak kötelesek megtartani. A felülvizsgálati kérelmek és az ellenkérelmek [18] Az I. rendű felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a kereseti kérelmének megfelelő határozat meghozatalát kérte. Okfejtése szerint az eljárt bíróság a bizonyítási eljárás során figyelmen kívül hagyta, hogy az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta, illetve a bizonyítékokat, állításokat nem megfelelően értékelve jutott arra a következtetésre, hogy van ok-okozati összefüggés a beavatkozó védett tulajdonsága és az őt ért hátrány között. [19] Előadta, hogy a beavatkozó nem bizonyította, miszerint ténylegesen a szexuális irányultsága és nemi identitása miatt részesült kedvezőtlenebb bánásmódban, erre nézve semmilyen bizonyítékot nem mutatott be. [20] Álláspontja szerint, ha bizonyítja, hogy nem azért nem vette fel a weboldalra a beavatkozót, mert szexuális irányultsága és nemi identitása speciális, hanem azért, mert a helyette felvett szervezetekkel stratégiai partnerségben áll, akkor a felelősség alól az Ebktv.
  2. §
(2)bekezdés a) pontja alapján mentesül. A kimentési okok vizsgálatára csak akkor kerülhetne sor, ha például arra hivatkozott volna, hogy azért azok a szervezetek kerültek volna csak fel, mert azok a beavatkozóhoz képest hatékonyan képviselik a családok érdekeit. Ilyet azonban nem állított. [21] Hangsúlyozta, hogy a weboldalon a lista nem a teljesség igényével készült, ilyen elvárást nem is lehet vele szemben támasztani. Ez önmagában elegendő az ok-okozati összefüggés hiányának igazolására. A beavatkozó pedig semmiféle bizonyítékot nem szolgáltatott arra nézve, hogy a listáról csak ők, vagy más olyan családszervezet maradt le, amelynek a nemi identitása másnak minősül a listán szereplő szervezetekéhez képest. Azért, mert valaki nincs rajta egy nem teljes körű listán abból nem következik, hogy a védett tulajdonsága miatt nincs rajta. [22] Az együttműködést megalapozó szerződések csatolásával igazolta, hogy tényszerűen fennállt az egyes szervezetekkel a szakmai kapcsolat, partnerség. Kifogásolta, hogy a bíróság a bizonyítékokat jogellenesen értékelte, indokolatlanul tulajdonított döntő jelentőséget az együttműködés időtartamának, illetve a szerződések darabszámának. [23] A beavatkozó által hivatkozott, a forrásszerzési esélyének csökkenése a civilszervezetet érő hátrány, azaz a beavatkozó nem rendelkezik védett tulajdonsággal, azzal az általa képviselt természetes személyek rendelkeznek. [24] A beavatkozó hátrányként azt jelölte meg, hogy az LMBTQ emberek nem ismerhetik meg az általa nyújtott információkat, nem pedig azt, hogy a honlapot felkereső emberek nem ismerhetik meg a beavatkozót. Ilyen alapon lényegében bármely weboldalra kérhetné a beavatkozó a felvételét, ahol ő nem szerepel, ellenben más egyesület fent van. Minden ilyen esetben megállapítható lenne a védett tulajdonság és a hátrány is, mivel nem szerepel az adott felsorolásban, [25] A II. rendű felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetnek megfelelő ítélet meghozatalát kérte, arra hivatkozva hogy az ítélet sérti az Ebktv. 7. §
(1)és
(2)bekezdését,
  1. § m) pontját,
  2. §
(1)és
(2)bekezdését, valamint a polgári perrendtartásról szóló
  1. évi III. törvény (a továbbiakban: 1952-es Pp.)
  2. §
(1)bekezdését. [26] Előadta, hogy nem kompetenciája és nem is kötelezettsége a családdal kapcsolatos teljes körű tájékoztatás, így jogsértést, hátrányos megkülönböztetést nem valósított meg azzal, hogy a beavatkozót a honlapon nem tüntette fel. A weblap nem kelti azt a látszatot, hogy teljes körű képet nyújtana a vonatkozó szervezetek listájáról. [27] Érvelése szerint az eljárt bíróság helytelenül helyezte a hangsúlyt a csatolt megállapodások, együttműködések időbeli tartamára, illetve azok keltére. Erre vonatkozó feltételt ugyanis nem szabtak a listára való felkerülés érdekében. [28] Állította, hogy az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta. Megfelelően bizonyította, hogy nem azért nem vették fel a weboldalra a beavatkozót, mert szexuális irányultsága és nemi identitása speciális, hanem azért, mert a helyette felvett szervezetekkel az I. rendű felperes stratégiai partnerségben áll. [29] Kiemelte, hogy a beavatkozó semmiféle konkrét állítást, vagy bizonyítékot nem szolgáltatott arra nézve, hogy a listáról csak ők, vagy más olyan családszervezetek maradtak le, amelyeknek a nemi identitása másnak minősül a listán szereplő szervezetekéhez képest. [30] Érvelése szerint nem bizonyított a hátrány bekövetkezése sem. [31] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a támadott ítélet hatályában fenntartását kérte, annak helyes indokaira figyelemmel. Álláspontja szerint az I. rendű felperes a listán szereplő kb. 40 szervezethez képest csatolt mindösszesen három darab szerződéssel nem tudta bizonyítani hogy nem a szexuális irányultsága, illetve nemi identitása miatt nem vette fel a listára a beavatkozót, hanem ennek valódi oka a felvett szervezetekkel való stratégiai partnerség fennállása volt. Kiemelte, hogy nem lehet diszkriminatív módon eljárni akkor sem, ha a listát nem a teljesség igényével készítette el, illetve arra nem is volt köteles. A listán szereplés hiánya önmagában megalapozta a beavatkozót ért hátrány fennállását. Az I. rendű felperes ezzel kapcsolatban felhozott érveire a felülvizsgálati kérelmében hivatkozott először, megsértve ezzel a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 78. §
(4)bekezdését és 117. §
(3)bekezdését. Megjegyezte, hogy az Ebktv.
  1. §-a értelmében jogi személy is lehet a hátrányos megkülönböztetés elszenvedője. [32] A beavatkozó felülvizsgálati ellenkérelmében az alpereshez csatlakozva kérte a jogerős ítélet hatályában fenntartását. A Kúria döntése és jogi indokai [33] A felülvizsgálati kérelmek alaposak. [34] Az 1952-es Pp.
  2. §
(1)és
(2)bekezdései szerint a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a felülvizsgálati kérelem keretei között, a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A jogerős ítélet csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálható felül. [35] A Kúria szerint az elsőfokú bíróság lényegében helyesen tárta fel a jogvita elbírálása szempontjából releváns tényállást, ám a vonatkozó jogszabályi rendelkezések téves értelmezéséből, illetve a bizonyítékok okszerűtlen mérlegeléséből helytelen jogi következtetésre jutott a támadott határozat jogszerűségét illetően. [36] Az Ebktv. 4. § m) pontja értelmében a költségvetési szervek jogviszonyaik létesítése során, jogviszonyaikban, eljárásaik és intézkedéseik során kötelesek az egyenlő bánásmód követelményét megtartani. [37] Az Ebktv. 7. §
(1)bekezdése szerint az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti a közvetlen hátrányos megkülönböztetés. A 8. §
  1. m)és
  2. n)pontjai alapján közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt szexuális irányultsága, nemi identitása miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne. [38] Az Ebktv. 19. §
(1)bekezdés a) pontja alapulvételével az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt indított eljárásokban a jogsérelmet szenvedett félnek kell valószínűsítenie, hogy a jogsérelmet szenvedő személyt, vagy csoportot hátrány érte vagy ennek közvetlen veszélye fenyeget. Ugyanezen szakasz
(2)bekezdése kimondja, hogy az
(1)bekezdésben foglaltak valószínűsítése esetén a másik felet terheli annak bizonyítása, hogy a jogsérelmet szenvedett fél által valószínűsített körülmények nem állnak fenn, [
  1. a)pont], vagy az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta [
  2. b)pont]. [39] A szexuális irányultság, illetve a nemi identitás a beavatkozó oldalán védett tulajdonságként értékelhető, és az is rögzíthető, hogy a felperes kizárólagos tevékenységi területe az LMBTQ családok érdekképviselete. Ezek a körülmények azonban önmagukban még nem támasztják alá az egyenlő bánásmód követelményének megsértését az okból, hogy a weboldalon a „Családszervezetek” menüpont alatt elérthető listában őt nem tüntették fel. Ehhez ugyanis az Ebktv. bizonyítás szabályaira figyelemmel - az is szükséges, hogy a beavatkozó valószínűsítse a jogsérelem elszenvedését, azaz azt hogy a listából való mellőzése miatt őt közvetlen hátrány érte. [40] A hátrány - az Ebktv. alkalmazásában - azt jelenti, hogy valamely védett tulajdonság miatt kedvezőtlenebb bánásmódban részesül valaki azokhoz képest, mint amilyen bánásmódban más, vele összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport részesül. A hátrányos megkülönböztetés tehát önmagában nem vizsgálható, az mindig csak valamely más, hasonló helyzetű személlyel vagy csoportosulással összevetve értelmezhető, értékelhető. [41] A fentiek szerint a beavatkozónak azt kellett valószínűsítenie, hogy őt hátrány érte a vele összehasonlítható helyzetben lévőkhöz képest. Ehhez a beavatkozónak először is azt kellett volna meghatároznia, hogy kiket tekint hozzá hasonló csoportosulásnak, figyelemmel arra, hogy kinyilvánított célja nem általában a családok, hanem kifejezetten az alternatív családokban élő LMBTQ szülők és gyermekeik segítése. [42] A hasonló alapon szerveződött érdekközösségekhez képest a beavatkozót hátrány nyilván nem érte, hiszen a listán egyetlen ilyen szervezet sem szerepel. Ha pedig általában a családokért tevékenykedő csoportokhoz viszonyítjuk, akkor a hátrány azért nem állapítható meg, mert az ilyen szervezetek lényegesen szélesebb kört ölelnek fel, mint a listán szereplők. [43] Ezen kívül az Ebktv. által megkívánt „valószínűsítés” követelménye nem éri el ugyan a bizonyítás szintjét, azonban a puszta állításnál mindenképpen magasabb elvárási szintet jelent. [44] A beavatkozó csupán állította, hogy őt hátrány érte azzal, hogy a listán nem szerepel, azonban ezt az Ebktv. 8. §-ában meghatározott, vele összehasonlítható helyzetben lévő csoportosuláshoz viszonyítva, a 19. §
(1)bekezdés a) pontjában foglaltaknak megfelelően nem valószínűsítette. [45] Mind a beavatkozó, mind az alperes, mind az elsőfokú bíróság anélkül vetette össze a beavatkozó és a listán szereplő családszervezetek helyzetét, hogy annak jogi alapját adták volna. Nem indokolták meg hogy mely tények, körülmények miatt minősülnek a honlapon felsorolt csoportok az Ebktv.
  1. §-a szerinti, a beavatkozóval összehasonlítható helyzetben lévő szervezeteknek. Ilyen, kizárólag a köztük fennálló közös, vagy hasonló szempontot a beavatkozó nem állított, nem valószínűsített. [46] A fentiek értelmében minden alapot nélkülöz az az ítéleti megállapítás, miszerint a listán szereplő családszervezetekhez képest hátrány érte a beavatkozót azáltal, hogy nem vették fel őt a listára. [47] A Kúria szerint a felperesek eleget tettek az Ebktv.
  2. §
(2)bekezdés a) pontja szerinti bizonyítási kötelezettségüknek, annak ellenére, hogy ez csak a beavatkozó 19. §
(1)bekezdés a) pontjában meghatározott eredményes valószínűsítését követően terhelte volna őket. [48] Az elsőfokú bíróság, az alperes és a beavatkozó is lényegében abból indult ki, hogy a beavatkozót kötelező lett volna a honlapon szerepeltetni. Ennek jogi alapját azonban szintén nem jelölték meg. Fontos körülmény, hogy a családszervezetek jegyzékét a felperesek nem jogszabályi előírás alapján vezették, a felkerülés feltételeit jogszabály nem írta elő, a honlapon való megjelenítés nem kérelem vagy pályázat alapján történt. A felpereseknek még az erre vonatkozó indítvány alapján sincsen eljárási kötelezettségük, nem terheli őket elintézési határidő, mint ahogy döntéshozatali kötelezettség sem. A családszervezetek listájának összeállítása a felperesek saját belátásán alapult, így diszkrecionális jogkörükbe tartozott az is, hogy oda kiket vesznek fel. Ettől még megvalósulhatna eljárásuk, intézkedésük következményeként az egyenlő bánásmód sérelme, a konkrét ügyben azonban ilyet a Kúria nem talált. [49] A lista nem teljeskörű, azaz nem tartalmazza valamennyi belföldi és határon túli magyar családokkal foglalkozó szervezetet, ezt a beavatkozó sem állította. Ebből pedig egyenesen következik, hogy nemcsak a beavatkozó, hanem több más, hagyományos és alternatív családszervezetek sem szerepel a felsorolásban. Szó nincs tehát arról, hogy a beavatkozót szexuális irányultsága, valamint nemi identitása alapján közvetlen hátrányos megkülönböztetés érte volna, védett tulajdonsága és a listáról való mellőzése között ok-okozati összefüggés nem áll fenn. [50] Az alperes és az elsőfokú bíróság számuknál és tartalmuknál fogva nem tartotta alkalmasnak a csatolt megállapodásokat annak bizonyítására, hogy a honlapon szereplő szervezetek és a felperesi oldal között szakmai kapcsolat áll fenn. Nem hivatkoztak azonban olyan jogszabályi előírásra, amely szerint az ilyen együttműködés kizárólag erre vonatkozó írásbeli megállapodáson alapulhatna. Az, hogy nem áll rendelkezésre valamennyi megjelenített családszervezettel kötött írásbeli együttműködési megállapodás, még nem cáfolja a szakmai kapcsolat fennállását. Abból, hogy a számos, különféle családszervezet közül csak néhány tíz szerepelt a honlapon, éppen az következik inkább, hogy van valamiféle kötelék a felperesi oldal és a megjelenített szervezetek között, nem pedig ennek hiánya. [51] A fentiek szerint az elsőfokú bíróság tévesen ítélte az alperes határozatát jogszerűnek és alaptalannak a felperesek keresetét. A bizonyítékok okszerűtlen értékelésével és az Ebktv. 19. §ában foglaltak téves értelmezésével jutott arra a következtetésre, hogy a beavatkozó valószínűsítette az őt ért hátrányt, illetve hogy a felperesek nem bizonyították ennek ellenkezőjét. [52] A kifejtettekre figyelemmel a Kúria az 1952-es Pp. 275. §
(4)bekezdése szerint a jogerős ítéletet és a támadott határozatot hatályon kívül helyezte, egyben a kérelmet elutasította. A döntés elvi tartalma [53] Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt sérelmet szenvedett félnek valószínűsítenie kell, hogy őt valamely védett tulajdonsága miatt hátrány érte a vele összehasonlítható helyzetben lévő személlyel vagy csoporttal szemben. A valószínűsítés többet jelent, mint a puszta állítás. Záró rész [54] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet az 1952-es Pp. 274. §
(1)bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el. [55] A végső soron pervesztes alperes az 1952-es Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles a felperesek elsőfokú és felülvizsgálati eljárási költségét megfizetni. [56] A kereseti és a felülvizsgálati eljárási illetéket a teljes személyes illetékmentességet élvező alperes helyett az állam viseli a bírósági eljárásban alkalmazandó költségmentességről szóló 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 14. §-a szerint. [57] Az ítélet elleni felülvizsgálat lehetőség az 1952-es Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. [58],
  1. március
  2. Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Vitál-Eigner Beáta előadó bíró; Dr. Sugár Tamás bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.