← Magyarország

Gfv.30388/2020/5 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Felülvizsgálat megtagadása, mert az engedélyezés iránti kérelemben hivatkozottak nem adnak alapot annak megállapítására, hogy a vizsgált jogkérdés különleges súlyú, illetve társadalmi jelentőségű. 2016. CXXX. Tv. 409. §

(2)b A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Gfv.VII.30.388/2020/
  1. A tanács tagjai: Dr. Vezekényi Ursula a tanács elnöke . Tibold Ágnes előadó bíró . Osztovits András bíró A felperes: A felperes képviselője: Dr. Balogh Anett jogi előadó Az alperes: Az alperes képviselője: Dr. Frisch Gábor pártfogó ügyvéd A per tárgya: kölcsöntartozás megfizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Székesfehérvári Törvényszék 1.Pf.53/2020/
  2. számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Székesfehérvári Járásbíróság 2.P.21.885/2019/
  3. számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálatot megtagadja. A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelemnek az alperes személyes költségmentessége folytán le nem rótt 40.000 (negyvenezer) forint illetékét az állam viseli. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felperes keresete és az alperes érdemi ellenkérelme [1] A felperes keresetében 2.000.000 forint tőke és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Az alperes a kereset elutasítását kérte arra hivatkozással, hogy a felperes követelése elévült. Az első- és a másodfokú bíróság határozata [2] [3] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest a kereset szerinti összeg megfizetésére. Indokolásában kifejtette, a Polgári Törvénykönyvről szóló
  4. évi IV. törvény (a továbbiakban: rPtk.)
  5. §
(1)bekezdése, 326. §
(1)bekezdése, 327. §
(1)bekezdése és 329. §
(2)bekezdése értelmében a követelés bírósági úton érvényesíthető az alperessel szemben. Rögzítette, hogy az alperes a követelés összegszerűségét nem vitatta, és módosított ellenkérelmében a sérelemdíj iránti igényét nem tartotta fenn, ezért e körben az elsőfokú bíróság nem folytatott le vizsgálatot. Az alperes fellebbezése folytán eljárt törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az elsőfokú bíróság érdemi döntésével és annak indokolásával is teljes [4] egészében egyetértett, nem kívánta azokat részletesen megismételni, csak utalt erre a körülményre a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: a Pp. 386. §
(4)bekezdésére hivatkozva. A törvényszék az alperes fellebbezésében írtakkal ellentétben megállapította, hogy az alperes az elsőfokú eljárás során úgy nyilatkozott, hogy a felperes követelése jogalap nélküli, és kizárólag arra kíván hivatkozni, hogy a követelés elévült, erre tekintettel az összegszerűség vonatkozásában nem kíván érdemi ellenkérelmet előterjeszteni, mert, „az elévülés miatt azzal nem kell foglalkoznia a bíróságnak". A sérelemdíj vonatkozásában pedig úgy nyilatkozott, hogy amennyiben sérelemdíj csak viszontkereset útján lenne érvényesíthető, erre vonatkozó érdemi ellenkérelmét nem tartja fenn. Indokolásában a Pp. 221. §
(2)bekezdése, 373, §-a alapján kifejtette, hogy az alperes fellebbezésében előterjesztett védekezése nem ellenkérelem változtatás, hanem ismételten előterjesztett ellenkérelem, amely hatálytalannak minősül. A törvényszék egyetértett továbbá az elsőfokú bíróság elévülés körében kifejtett álláspontjával is. A felülvizsgálati kérelem [5] [6] [7] A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet anyagi és eljárási jogszabálysértésekre hivatkozással. Állította, hogy az alperes sérelemdíj iránti igényére tekintettel a felülvizsgálati kérelem a Pp. 408. §
(1)bekezdése alapján befogadható, és elbírálása nem zárható ki. Másodlagosan a Pp. 409. §
(2)bekezdés b) pontjára alapítottan kérte a felülvizsgálat engedélyezését. Alapvető jogkérdésként jelölte meg a Pp. 2. §
(2)bekezdésében foglalt alapelvét, amely szerint a bíróság a felek által előterjesztett kérelmekhez és jognyilatkozatok kötve van, a Pp.
  1. §-a szerinti perkoncentráció elvét, illetve az Alaptörvény XXIV. cikkében megjelenő tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot. Előadta, hogy az alperes sérelemdíj iránti igényét fenntartotta, amellyel az eljárt bíróságok nem foglalkoztak. Állította, hogy a bírósági igényérvényesítés olyan jelentőségű társadalmi kérdés, amely a demokratikus jogállam egyik legfontosabb alapértéke. A Kúria döntése és annak jogi indokai [8] A Kúria elöljáróban rögzíti, az első- és a másodfokú eljárásnak az eljárt bíróságok által kifejtetett indokolásából is kitűnően nem volt tárgya az alperes sérelemdíjra történő hivatkozása. A sérelem díj iránti igény viszontkereset esetén lett volna vizsgálható, amelyet az alperes az elsőfokú bíróság felhívása ellenére sem terjesztett elő. [9] A Kúria megállapította, hogy az elsőfokú bíróság határozatát a másodfokú bíróság azonos jogszabályi rendelkezésekre utalással és azonos jogi indokolással hagyta helyben, ezért a Pp.
  2. §
(2)bekezdése és 409. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem elbírálása érdekében az alperesnek engedélyezés iránti kérelmet kellett előterjesztenie. [10] A Kúria az alperes engedélyezés iránti kérelmét a Pp. 411. §
(1)bekezdése alapján vizsgálta. A Pp. rendelkezései szerint a fél szabadon megjelölheti a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmében, hogy melyik okra hivatkozással kéri a felülvizsgálat engedélyezését. A felülvizsgálat engedélyezésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 2/
  1. (IX. 13.) PK vélemény (a továbbiakban: PK vélemény)
  2. pontjában foglaltak alapján a Kúria a felülvizsgálatot kizárólag a fél által megjelölt okból engedélyezheti. Erre figyelemmel az alperes által előterjesztett felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet érdemben kizárólag abból a szempontból vizsgálta, hogy az előadottakra figyelemmel a jogszabálysértés vizsgálata szükséges-e a felvetett jogkérdés különleges súlyára vagy társadalmi jelentőségére figyelemmel. [11] A
  3. §
(2)bekezdés b) pontjának első fordulata kizárólag akkor teszi lehetővé a jogerős ítélet felülvizsgálatát, ha a vizsgált jogkérdés az egyedi ügyön - különleges súlyára tekintettel - túlmutat. Ez az eset áll fenn például akkor, ha egy új jogszabály értelmezése, vagy újonnan felmerülő joghézag kitöltése elvi iránymutatást igényel. Ilyen ok lehet még például az új típusú ügyek nagy száma. A Pp. 409. §
(2)bekezdés b) pontjának második fordulata szerint a felülvizsgálat akkor engedélyezhető, ha a fél által állított jogszabálysértés vizsgálata a felvetett jogkérdés társadalmi jelentősége miatt indokolt. „Társadalmi jelentősége" van az olyan jogkérdéseknek, illetve ügyeknek, amelyek a társadalom széles körét közvetlenül vagy közvetett módon érintik. Nagy társadalmi jelentősége lehet egy jogkérdésnek akkor is, ha a jogsértő gyakorlat fenntartása másokat is a jogsértő gyakorlat folytatására ösztönözhet. [12] Az alperes engedélyezés iránti kérelmében előadott indokok nem voltak alkalmasak annak megállapítására, hogy az általa megjelölt jogértelmezési kérdések szükségessé teszik a Pp. 409. §
(2)bekezdés b) pontjából a felülvizsgálatot. Az alperes bírósági eljárásban történő igényérvényesítési jogosultságát perbeli jogképessége alapozza meg. Ez a feltétel azonos valamennyi perbeli jogképességgel rendelkező személy esetében. Az alperes a perben - általa sem vitatottan - megtehette-e a nyilatkozatát, amelyeket a perben eljárt bíróságok értékeltek, elbíráltak. Az alperes ezen értékelés helytállóságát vitatja, ami nem tekinthető különös súlyú vagy társadalmi jelentőségű jogkérdésnek. [13] Ezért a Kúria a felvetett jogkérdés különleges súlyára, illetve társadalmi jelentőségére hivatkozással a felülvizsgálatot nem látta engedélyezhetőnek, következésképpen azt a Pp. 411. §
(1)bekezdése alapján megtagadta. [14] Az alperes az eljárás során teljes személyes költségmentességben részesült, ezért az engedélyezés iránti kérelemnek az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50. §
(2a)bekezdés a) pontja szerinti illetékét a Pp. 95. §
(1)bekezdés c) pontja alapján az állam viseli. [15] A végzés elleni felülvizsgálatot a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja zárja ki. [16] A Kúria döntését a Pp. 411. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül hozta meg. Budapest,
  1. március
  2. Dr. Vezekényi Ursula sk. a tanács elnöke, Dr. Tibold Ágnes sk. előadó bíró, Dr. Osztovits András sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.