A határozat elvi tartalma: A személyiségi jogi per a rendeltetésénél és a Ptk. által biztosított jogvédelmi eszközök miatt nem alkalmas más jogterületre tartozó vita eldöntésére, az annak keretén belül a bizonyítás lefolytatására emiatt nincs lehetőség.
- évi V. Tv. 2:
- § A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.IV.21.561/2019/
- A tanács tagjai: Dr. Kovács Zsuzsanna a tanács elnöke Dr. Dzsula Marianna előadó bíró Dr. Pataki Árpád bíró A felperes: ... A felperes képviselője: Lichy Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Lichy József ügyvéd) Az alperes: ... Az alperes képviselője: Várnai és Társa Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Márton Attila) A per tárgya: Jóhírnév megsértésének megállapítása és sérelemdíj megfizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: A felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf. 20.317/2019/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Budapest Környéki Törvényszék 10.P. 21.343/2016/
- Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen (kétszázötvennégyezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. meg az alperesnek 254.000 Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] A felperes a gyártója -más sportcélú táplálékkiegészítő készítmény mellett - az ... terméknek, amely a csomagolásán feltüntetett tájékoztatás szerint 85 gramm fehérjét tartalmaz. Az alperes is sportcélú táplálékkiegészítők gyártásával és forgalmazásával foglalkozó, Németországban bejegyzett gazdasági társaság.
- június 30-án az alperes ügyvezetője, ... a facebook oldalán a következő közleményt tette közzé német nyelven, amelyben - utalva a kivizsgálás eredményeire - a saját áraival szemben a felperesi termékek esetében tapasztalható alacsonyabb árak magyarázataként hivatkozott arra, hogy az izolátum 85 gramm fehérje helyett 79 gramm fehérjét tartalmaz, és ebből 16 gramm glicin, a WPC izolátum helyett. A WPC egy tejsavó koncentrátum, amihez képest az izolátum - ami ugyancsak tejsavó alapú - magasabb fehérjetartalmú. A szöveg alatt elérhető volt az alperes által megbízott ... (a továbbiakban: német laboratórium) ezen adatokat tartalmazó vizsgálati eredménye is. A perindítást megelőzően a felperes megbízta a ... laboratóriumot hasonló vizsgálat lefolytatásával, amelynek az eredménye szerint a felperes terméke a csomagoláson feltüntetett mennyiségű fehérjét tartalmaz. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [3] [4] A felperes keresetében azt kérte megállapítani, hogy az alperes a ... oldalon közzétett valótlan tényállításokkal, illetve azok híresztelésével megsértette az üzleti jó hírneve védelméhez fűződő személyiségi jogát. Kérte az alperes kötelezését a jogsértés abbahagyására, eltiltását a további jogsértésektől, valamint arra kötelezését, hogy írásban, saját költségén fejezze ki sajnálkozását a felperes jó hírnevének megsértéséért az erről és a valós tényekről szóló nyilatkozat útján a jogsértő tartalom közlésével azonos helyen és formában, illetve 2.000.000 euró sérelemdíj megfizetésére kötelezését. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte, azt jogalapjában és a sérelemdíjat összegszerűségében is vitatta. Arra hivatkozott, hogy a közleményben foglalt állítások valósak, ennek alátámasztásául csatolta a német laboratórium vizsgálati eredményét. Ez ugyanis igazolja, hogy a perbeli termékről állított tények megfelelnek a valóságnak, ami kizárja a felperes jóhírnévének a sérelmét. Állította, hogy az ügyvezetője által írt közlés okszerű és tényszerű kritikát tartalmaz, ezért az nem minősíthető a felperest sértő és lealázó megnyilvánulásoknak. Elismerte, hogy a közlemény negatív hatást gyakorol a felperes üzleti tevékenységére, azonban arra hivatkozott, hogy ez a piaci szereplők közötti szabad verseny természetes velejárója. Az első- és másodfokú ítélet [5] [6] [7] Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperes „a
- június
- napján képviseletében eljáró vezetője, ..." facebook oldalán megfogalmazott közleményében tett valótlan állításaival megsértette a felperes (üzleti) jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát. Kötelezte az alperest a jogsértő magatartás abbahagyására, elégtétel adására, egyidejűleg eltiltotta a további jogsértésektől és kötelezte 10.000 euró megfizetésére, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Az elsőfokú bíróság a széleskörű bizonyítási eljárás eredményének mérlegelése alapján megállapította, hogy az alperes közleményével szemben a felperes ... termékének fehérjetartalma megfelel a csomagoláson a gyártó (felperes) által feltüntetett értéknek, ezért az alperes képviselőjének közleményében tett állításai nem felelnek meg a valóságnak. Az alperes abban olyan valótlanságot állított, illetve híresztelt, ami alkalmas a felperes jóhírnevének megsértésére, ezért a felperes keresetét alaposnak találta az objektív szankciók, valamint részben a sérelemdíj tekintetében. A felperes és az alperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. Kiemelte, hogy az elsőfokú bíróság által lefolytatott bizonyítási eljárás (a szakértői vizsgálatot is beleértve) meghaladták a személyiségi jogi per kereteit. A személyiségi jogi per ugyanis a jogrendszerben elfoglalt szerepénél, rendeltetésénél fogva nem alkalmas bármely más jogterületre (élelmiszer-biztonság, fogyasztóvédelem) tartozó jogviták eldöntésére, de még véleményezésére sem. Rámutatott arra is, hogy a széleskörű bizonyítás egyebekben szükségtelen is volt, mivel a perben nem azt kellett bizonyítani, hogy a felperes perben megvizsgált terméke - amelyet a kifogásolt közlés után más országban később vásároltak - megfelel a dobozon feltüntetett adatoknak, hanem azt, hogy a perbeli közlemény alapját képező szakértői vizsgálat alperes által közzétett eredményei hamisak. Az elsőfokú bíróság által elrendelt vizsgálat erre nem alkalmas, ezért nem igazolta, de nem is cáfolta azt, hogy a német laborvizsgálat során ténylegesen mi volt a termékben. A felperes nem állította, hogy az alperes által megvizsgáltatott termék nem az övé, az az általánosságban tett megjegyzése pedig, hogy tapasztalata szerint időnként hamisítják a termékeit, nem tekinthető ilyen állításnak. A másodfokú bíróság megállapítása szerint azt a felperes is elismerte, hogy a magyar és a német laboratórium eredménye ütközik egymással, azonban a
- számú jegyzőkönyvben tett nyilatkozata szerint azt tekintette jogsértőnek, hogy az alperes a felperesről általában nyilatkozott. Ilyen általános hivatkozás azonban a sérelmezett közlésből nem volt kiolvasható. A felperes által sérelmezett közlés nem utal a felperes más termékére, a nyilatkozó általánosságban ír a felperes árairól. A jogerős ítélet utalt arra is, hogy a bejegyzés indulatos és személyes hangnemű vélemény-tartalmú része („Ebből még több van a tarsolyomban, de túl sok igazságot egyszerre nem tudtok befogadni", „Srácok, sajnos így néz ki ez a piac!", „Ássátok el magatokat!" stb.) pedig inkább a fogyasztókat és nem a felperes termékeit minősíti. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a felperesre vonatkozó közlés a hozzáfűzött szakvéleményre tekintettel - a szakvéleményből levont okszerű következtetésnek minősül, amely azt a tényt ismétli meg, hogy az izolátum termékben 85 gramm fehérje helyett 79 gramm fehérje van. Ezt az állítást azonban a német laboratórium vizsgálata igazolta, az alperes ennek az eredményét és az arra alapított következtetéseit közölte. A perben eljárt szakértő a német laboratóriumi vizsgálat szakmai hitelességét ugyan vitatta a mintavételt kifogásolva, azonban nem vonta kétségbe a laboratóriumi vizsgálat eredményének a helyességét. A jogerős ítélet utalt arra is, hogy az alperessel szemben nem támasztható olyan igény, hogy a vizsgálat szakmai hitelességét mérlegelje, illetve kétségbe vonja, és mivel azt az utóbb végzett vizsgálatokkal nem lehet cáfolni, az alperes közlése nem sértette meg a felperes jóhírnevét. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [8] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon [9] kívül helyezését, és az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatásával a teljes keresetének való helytadást kérte. Megsértett jogszabályként hivatkozott a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:
- §
(1)-
(2)bekezdésére, a Ptk. 2:
- §-ára, a Ptk. 2:
- §
(1)-
(2)bekezdésére, a Ptk. 2:51. §
(1)bekezdés a),
- b)
- c)pontjára, a Ptk. 2:52. §
(1)-
(3)bekezdésére, a Ptk. 3:1. §
(2)-
(3)bekezdésére. Felülvizsgálati álláspontja szerint a másodfokú bíróság jogszabálysértően értékelte az elsőfokú bíróság által lefolytatott bizonyítás eredményét és utasította el a keresetét. A másodfokú bíróság figyelmen kívül hagyta, hogy az elsőfokú eljárásban foganatosított szakértői bizonyítás alátámasztotta azt az állítását, hogy az érintett készítménye - a gyártási folyamat dokumentálásával igazoltan - megfelelő minőségi és mennyiségi mutatókkal rendelkezik. Vitatta a másodfokú bíróság által meghatározott, a peres feleket terhelő bizonyítási érdeket. Álláspontja szerint nem az képezte a bizonyítás tárgyát, hogy valós vagy valótlan vizsgálati eredményeket mutatott-e ki alperes a németországi laboratóriumi vizsgálattal, hanem az, hogy a felperes a gyártási folyamat során olyan összetételű készítményt hoz-e kereskedelmi forgalomba, amely tartalmazza a csomagoláson feltüntetett összetevőket. Hivatkozott arra is, hogy az alperes közleménye azért sérti a jóhírnevét, mert azt a látszatot kelti, hogy a felperes termékei szándékosan nem a csomagoláson feltüntetett összetételűek, és azt sugallja, hogy emiatt olcsóbbak. A közlemény indulatosabb és személyes hangvételű jelzői éppen ezért utalnak azokra a fogyasztókra, akik a felperes termékeit fogyasztják. Hangsúlyozta, hogy annak is jelentősége van, hogy a perbeli közlemény a közismerten nagyon érzékeny német piacon jelent meg. Sérelmezte, a másodfokú bíróság figyelmen kívül hagyta, hogy az alperes nem igazolta a perben, hogy a felperes - eredetét illetően is bizonyított - termékét vizsgáltatta be. Állította, hogy az elsőfokú bíróság ítéletének a következtetése a helytálló, amely szerint a bevizsgált termék - a sérelmezett közlemény tartalmával szemben - a csomagolás szerinti mennyiségű fehérjét tartalmaz. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte, annak helyes indokaira hivatkozással. A Kúria döntése és jogi indokai A felülvizsgálati kérelem alaptalan az alábbiak szerint. A felperes felülvizsgálati kérelmében megsértett jogszabályhelyként számos jogszabályi rendelkezést jelölt meg, felülvizsgálati kérelmének indokait azonban a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp). 272. §
(2)bekezdésében felsorolt kötelező tartalmi kellékek közül csupán a Ptk. 2:45. §
(2)bekezdése körében fejtette ki, a másodfokú bíróság által a bizonyítási eljárás eredményének a mérlegelését támadva. A további jogszabálysértések tekintetében a felülvizsgálati kérelem nem felel meg a Pp. 272. §
(2)bekezdésében foglaltaknak, ezért a Kúria - a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasításának egyes kérdéseiről szóló 1/
- (II. 15.) PK vélemény
- és
- pontjára is figyelemmel - azokat figyelmen kívül hagyta. [12] A felülvizsgálati kérelem alapján a Kúriának érdemben azt kellett megítélnie, hogy a jogerős ítélet a Ptk. 2:
- §
(2)bekezdését megsértve állapította-e meg a sérelmezett közlés tárgyában a személyiségi jogsértés hiányát. Jogsértés hiányában ugyanis a Ptk. 2:52. §-a szerinti sérelemdíj fizetési kötelezettség fel sem merülhet. [13] A Ptk. 2:45. §
(2)bekezdése szerint a jóhírnév megsértését jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó és e személyt sértő, valótlan tényt állít vagy híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel. E rendelkezés alapján a jóhírnév sérelmének megállapítására az olyan valótlan és a személy hátrányos megítélését kiváltó közlés alkalmas, amely valamely tényt határozottan vagy burkoltan tartalmaz. Az értékítélet, bírálat, akaratnyilvánítás, óhajok kifejezése a jóhírnév megsértéseként nem eredményezheti. [14] A Kúria egyetértett a másodfokú bíróságnak azzal az okfejtésével, hogy a fenti szempontok [10] [11] vizsgálata nem terjedhet ki más per tárgyát képező jogvitákra. Annak vizsgálata és bizonyítása, hogy az alperes a felperes eredeti, sértetlen csomagolású, az összetevők megváltoztatása nélküli, megfelelő körülmények között tárolt termékét vizsgáltatta-e be, nem a személyiségi jogi per körébe tartozó kérdés. A személyiségi jogi perben ugyanis nem dönthető el más per (eljárás) tárgyát képező jogvita, ezek vizsgálata meghaladja a személyiségi jogi per kereteit. A Kúria ebben a kérdésben irányadónak tekinti és nem kíván eltérni a Pfv.IV.21.842/2017/13. számú határozatában kifejtettektől, amelyben rámutatott arra, hogy más jogterületre tartozó jogvita nem képezheti a személyiségi jogi per tárgyát. A Kúria egyetértett a másodfokú bíróságnak azzal az okfejtésével is, hogy a felperesnek - az alperes által csatolt okiratokkal (német laboratóriumi vizsgálati jegyzőkönyv, a termék vásárlását igazoló blokk) szemben azt kellett volna bizonyítania, hogy a perbeli közlemény alapját képező laboratóriumi vizsgálat közzétett eredményei hamisak. [15] A felperes felülvizsgálati kérelmében sem tett olyan tényállítást vagy jelölt meg olyan bizonyítékot, amely ennek igazolására alkalmas lett volna. A másodfokú bíróságnak a bizonyítékok Pp. 206. §
(1)bekezdése szerinti mérlegelése pedig mindenben megfelel a peres iratoknak. Ehhez kapcsolódóan kiemeli a Kúria, hogy a felülvizsgálati eljárás mint rendkívüli perorvoslati eljárás során általában nem vizsgálható az eljárt bíróság mérlegelési jogkörébe tartozóan megállapított tényállás, nincs lehetőség a bizonyítás adatainak újabb egybevetésére és értékelésére. A Kúria csak azt vizsgálja, hogy az eljárt bíróságok a mérlegelés körébe vont adatok, bizonyítékok megállapítása és azok egybevetése során nem jutottak-e nyilvánvalóan helytelen és kirívóan okszerűtlen következtetésre. A bizonyítékok nyilvánvalóan okszerűtlen mérlegelésének hiányában a bizonyítékok felülmérlegelésére a felülvizsgálati eljárásban nincs lehetőség. Csak az minősíthető nyilvánvalóan okszerűtlen következtetésnek, ha a bizonyítékokból csak egyfajta, a felülvizsgálattal támadott ítélettől eltérő következtetésre lehet jutni (Kúria Pfv.I.21.474/2011/10., megielent: BH2013.119.). A megjelölt eseti döntésben írt felülmérlegelési korlát (iratellenes, logikai ellentmondást tartalmazó vagy a bizonyítékok nyilvánvalóan okszerűtlen mérlegelésén alapuló megállapítások) a felülvizsgálati eljárásban érvényesül, mivel annak rendkívüli perorvoslati jellege miatt nincs helye a bizonyítékok ismételt egybevetésének és felülmérlegelésének {Kúria Pfv.1.20.924/2018/9., Pfv.1.20.579/2019/7. [28]}. [16] A Kúria megítélése szerint a Ptk. 2:45. §
(1)bekezdésébe ütköző jóhírnév megsértésének megállapítására kizárólag olyan tartalmú közlés adhatna alapot, amely valótlan tényállításon alapul. A perben ez nem került bizonyításra, ezért a másodfokú bíróság jogszabálysértés nélkül jutott arra a következtetésre, hogy a perben közlemény sérelmezett tartalma - a teljes szövegkörnyezetre is figyelemmel - egyértelműen értékelésnek, véleménynyilvánításnak minősül. [17] Mindezek alapján a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet jogszabálysértés nélkül utasította el a felperes keresetét. Ezért a Kúria a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat [18] Ptk. 2:45. §
(2)bekezdés Záró rész [19] A Kúria a Pp. 270. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az eredménytelen felülvizsgálattal élő felperest az alperes jogi képviseletével felmerült, ügyvédi munkadíjból álló felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére, amelynek összegét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2),
(5)és
(6)bekezdése, valamint a 4/A. §
(1)bekezdése alapján a kifejtett ügyvédi tevékenységgel arányban állóan, mérlegeléssel határozta meg. [20] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
- január
- Dr. Kovács Zsuzsanna s.k. a tanács elnöke, Dr. Dzsula Marianna s.k. előadó bíró, Dr. Pataki Árpád s.k. bíró A kiadmány hiteléül: S.K. bírósági ügyintéző