← Magyarország

Pfv.21613/2019/6 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során azt vizsgálja, hogy a fél által megjelölt jogszabálysértések megállapíthatók-e. 1952. III. tv. 272. §

(2), 275. §
(2),
  1. IV. tv.
  2. §
(1),
  1. §,
  2. §
(1),
(2)ő A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Pfv.VII.21.613/2019/
  1. A tanács tagjai:. Farkas Attila a tanács elnöke . Csőke Andrea előadó bíró . Gáspár Mónika bíró A felperes: A felperes jogi képviselője: Álmos és Széles Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Széles Szabolcs ügyvéd Az alperes: Az alperes jogi képviselője: Kaposvári
  2. számú Ügyvédi Iroda; ügyintéző: dr. Boda Róbert ügyvéd A per tárgya: megbízási díj megfizetése Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Kaposvári Törvényszék, 6.G.40.049/2018/5/II. A másodfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Pécsi Ítélőtábla, Gf.V.40.006/2019/
  3. A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az alperes Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 330.000 (háromszázharmincezer) Ft felülvizsgálati eljárási költséget. Megállapítja, hogy a le nem rótt 1.557.200 (egymillió-ötszázötvenhétezer-kétszáz) Ft felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [1] [2] A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás A felperes az alperes jogelődjével
  4. június 10-én szemészeti és sebészeti járóbeteg szakellátás biztosítása céljából megbízási szerződést kötött. A szerződés
  5. pontja szerint a szerződést bármelyik fél jogosult indokolás nélkül felmondani 90 napos felmondási idővel. A sebészeti szakellátás biztosítására
  6. január
  7. napjával új szerződést kötött az alperes [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] jogelődje a M Bt.-vel (a továbbiakban: Bt.). A határozatlan időtartamra létesített jogviszonyra nézve a szerződés
  8. pontja kimondta, hogy a felek 6 hónapos felmondási idővel a naptári év végére a másik félhez intézett írásbeli nyilatkozat útján indokolás nélkül jogosultak felmondani. A felek
  9. november 15-én módosították ezt a szerződést, határozott idejűre változtatták,
  10. december
  11. napjáig. A „Megbízási szerződés módosításáról rendelkező megállapodás”
  12. pontjában a
  13. január 1-jén kötött szerződés
  14. pontját hatályon kívül helyezték és módosították annak
  15. pontját, mely szerint megállapodtak abban, hogy amennyiben a megbízási szerződés valamelyik fél nem szerződésszerű felmondása miatt lehetetlenül, úgy a felmondási jog gyakorlója a sérelmet szenvedett fél részére kárátalányként köteles megfizetni a szerződésmódosítás aláírásától a felmondás időpontjáig kifizetésre kerülő megbízási díj havi átlag összegével a megbízási szerződés határozott idejéből még hátralévő időre számított teljes összegét. A szerződést az alperes jogelőd alapítójához nem nyújtották be, holott az alperes jogelődjének alapító okirata úgy rendelkezett, hogy szükséges az alapító által az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelynek értéke a 30 millió forint értékhatárt meghaladja, illetőleg amelyet a társaság saját tagjával, ügyvezetőjével vagy azok közeli hozzátartozójával köt, kivéve, ha az utóbb szerződés megkötése a társaság szokásos tevékenységéhez tartozik. Az alperes jogelődje részéről a szerződésmódosítást nem a társaság képviselője, dr. M J írta alá, hanem az egészségügyi szolgáltató két alkalmazottja. Az okiratra utólag került rá az önkormányzatot képviselő polgármester aláírása. A felek előzetes alapítói jóváhagyás nélkül módosították az alperes jogelődje és a felperes között a szemészeti szakellátásra megkötött,
  16. június
  17. napján kelt megbízási szerződést is, határozott idejűvé változtatták (
  18. december 31-ig), kiegészítették a felmondási okokat és a nem szerződésszerű felmondás miatti lehetetlenülés esetén fizetendő kárátalány szabályait (
  19. pont). Az alperes jogelődje átalakulás folytán
  20. január 15-én megszűnt, jogutódja az alperes.
  21. december 6-án az alperes és a Bt. megállapodtak a megbízási szerződésük közös megegyezéssel történő megszüntetéséről „azzal, hogy a sebészeti szakellátást
  22. január
  23. napjától kezdődően azonos szerződési feltételekkel” a felperes látja el, dr. M J sebész szakorvos személyes közreműködésével. A felperes és az alperes a „Megbízási szerződés módosítása” elnevezésű, szintén
  24. december 6án kelt okiratban abban állapodtak meg, hogy a megbízást
  25. január 1-től
  26. december 31-ig kiterjesztik a megbízó sebészeti szakellátására is, a Bt.-vel
  27. január 1-jén kötött megbízási szerződésben azonos feltételekkel. A módosítás
  28. pontja szerint a szerződő felek rögzítik, hogy a megbízási szerződésnek és módosító okiratainak a szemészeti szakrendelésre vonatkozó rendelkezésein a sebészeti szakrendelést is érteni kell. Az alperes
  29. június 24-én az alperes veszteséges gazdálkodására és a megváltozott jogszabályi környezetre tekintettel javasolta, hogy a korábbi megbízási szerződés helyébe személyes közreműködői szerződés lépjen életbe. A felek közötti egyeztetés eredménytelenül zárult, a felperes a közreműködői szerződést nem írta alá, ezért az alperes
  30. július 30-án a szerződés felmondása tárgyú levelében közölte, hogy a jogszabályi rendelkezésekre figyelemmel eltérő szerződéses jogviszony létrehozására vagy a hatályos szerződés fenntartására nincs lehetősége, és pénzügyi forrás sem áll rendelkezésére. Kérte, hogy a felek működjenek közre a hatályos megbízási szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésében. Ennek hiányában kérte, hogy a felperes tekintse a levelet az
  31. június 10-én létrejött megbízási szerződés
  32. augusztus 31-i hatállyal történő felmondásának. A felperes vitatta, hogy a felmondás jogszerű volt és a megbízási díj átlagának megfelelő kárátalány megfizetésére szólította fel az alperest, melynek az nem tett eleget. A felperes keresete és az alperes ellenkérelme A felperes módosított keresetében kérte, hogy az alperes jogellenes felmondására figyelemmel a módosított szerződés rendelkezései alapján a bíróság kötelezze az alperest 15 hónapos időszakra 30.432.285 Ft kárátalány és kamatai megfizetésére. Másodlagos kereseti kérelme szerint a Bt.-vel 2004-ben a sebészeti szakellátásra kötött megbízási szerződés
  33. pontja alapján kérte 16 hónapra kártérítés címén 32.461.104 Ft és annak
  34. május 15-től járó kamatai megfizetésére kötelezni az alperest. [10] Az alperes ellenkérelmében a Bt. megszüntetésére és a Kft.-re vonatkozó szabályok alkalmazására figyelemmel legfeljebb 90 napos felmondási idő elszámolását fogadta el azzal, hogy egy hónapot a felperes nem vett figyelembe, így legfeljebb 59 napra járhat felmondási időre járó megbízási díj. Az alperes nem vitatta, hogy a szemészet esetében a havi átlag 830.937 Ft, a sebészet tekintetében pedig 1.197.882 Ft. Az első- és a másodfokú bíróság határozata [11] Az elsőfokú bíróság kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 6.086.457 Ft-ot és annak
  35. május 15-től a kifizetés napjáig járó késedelmi kamatát, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Megállapította, hogy a szerződés megszűnésével kapcsolatos jogkövetkezmények tekintetében a
  36. évi módosítások nem alkalmazhatóak az alapító jóváhagyásának hiányában, ezért az elsődleges kereseti kérelem megalapozatlan. A Kft.-re nézve az
  37. június 10-én létrejött szerződés hatályban maradt rendelkezéseit alkalmazta. Kifejtette, a
  38. december 6-án kelt módosítással a felek az
  39. június 10-i szerződést módosították, melyet – a
  40. évi módosítás hiányában – a felek jogviszonyára alkalmazni kellett. Ebből következően a szerződés megszüntetésére 90 napos felmondási határidővel bármelyik fél indokolás nélkül volt jogosult. Az alperes a felmondása jogellenes volt – mert nem alkalmazta a 90 napos felmondási időt és nem jelölt meg súlyos szerződésszegést – emiatt a másodlagos kereseti kérelmet kártérítés címén megalapozottnak találta 90 napra, összegében a Polgári Törvénykönyvről szóló
  41. évi IV. törvény (rPtk.)
  42. §
(1)bekezdése alapján az általános kártérítés szabályait alkalmazva, az rPtk. 355. §
(4)bekezdése szerint elismerő nyilatkozata alapján marasztalta az alperest. [12] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, az alperest terhelő, a felperesnek fizetendő marasztalás összegét 21.658.923 Ft-ra és annak késedelmi kamataira emelte, a keresetet ezt meghaladó részében tekintette elutasítottnak. [13] Az ítélet indokolásában – hivatkozva rPtk.
  1. §-ára – részletesen megindokolva álláspontját rámutatott, hogy az alapítói jóváhagyás szükségessége egyszemélyes társaság esetében az alperes belső ügye, amely a képviseleti jog korlátozását jelenti, a jóváhagyás elmaradása a harmadik személlyel kötött szerződést nem teszi érvénytelenné. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásáról és a végelszámolásról szóló
  2. évi V. törvény (Ctv.)
  3. §
(4)bekezdésére tekintettel a felperessel szemben az alapító okiratba foglalt képviseleti jog korlátozása hatálytalan volt, tévedett ezért az elsőfokú bíróság, amikor a jóváhagyás hiánya miatt tekintette a 2005. évi szerződésmódosítást érvénytelennek. [14] Az alperesnek a jó erkölcsbe ütközésre [rPtk. 200. §
(2)bekezdés] való hivatkozása tekintetében – utalva az EBH2003.
  1. döntésben kifejtettekre – vizsgálta a
  2. november
  3. napján létrejött módosítások
  4. pontját (felperes – alperes jogelődje) és
  5. pontját (Bt. – alperes jogelődje) a nem szerződésszerű felmondás miatti lehetetlenülés esetén fizetendő kárátalány szabályairól, s megállapította, hogy azok a jó erkölcsbe ütköznek, ezért érvénytelenek. [15] Az ítélőtábla álláspontja szerint az érvénytelenség miatt az alperes jogelődje és a felperes között
  6. június 10-én kötött megbízási szerződés irányadó a felek jogviszonyára, amely szerint a szerződés határozatlan időre jött létre és a szerződés megszüntetésére 90 napos felmondási idővel bármelyik fél jogosult indokolás nélkül. Ez a rendelkezés mind a két tevékenységre vonatkozott. [16] A sebészeti szakellátásra
  7. január 1-jén a Bt.-vel kötött szerződés, annak megszüntetése, valamint a
  8. december 6-án létrejött szerződésmódosítás vizsgálata alapján arra a következtetésre jutott, hogy a szerződésszerű felmondás esetén a szemészet tekintetében az 1998-as szerződés alapján 90 napos felmondási időre, a sebészet tekintetében a 2004-es szerződés alapján hat hónapos felmondási idővel a naptári év végére volt felmondható, ennek figyelembe vételével állapította meg az elmaradt hasznot mint kárt, amelyet a másodlagos kereseti kérelmében érvényesített a felperes. Felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [17] Az alperes felülvizsgálati kérelmében – tartalma szerint – a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. [18] Állította az rPtk.
  9. §
(1)és
(2)bekezdésének megsértését. [19] A Bt. vonatkozásában (sebészeti ellátás) kifejtette, hogy a 2005 évi szerződésmódosítás érvénytelensége nem éleszti fel a már
  1. december 6-án megszüntetett megbízási szerződés korábbi tartalmát. A felek akarata a Bt. 2011-es időállapotú feltételrendszerének továbbvitelére vonatkozott a Kft-vel fennálló szerződés kiterjesztésével. Ha ezen kiterjesztett tartalmú szerződés valamely rendelkezése érvénytelenné válik, annak módosítás előtti rendelkezéseire a felperes
  2. június 10-i megbízási szerződése az irányadó. [20] Rámutatott, hogy a Bt. és az alperes jogelődje a
  3. november 5-i szerződésmódosítás
  4. pontjában a megbízási szerződés
  5. pontját hatályon kívül helyezték. Mivel a másodfokú bíróság a perbeli szerződésmódosítás tekintetében csak a
  6. pontot érintő részben mondta ki az érvénytelenséget, a feleknek a korábbi felmondási időt szabályozó
  7. pont hatályon kívül helyezésére vonatkozó rendelkezése érvényes. A bíróságnak így vagy a felperes korábbi szerződéséből, vagy a bíróság által célszerűnek gondolt felmondási idő megállapításával kellett volna a felmondási időt meghatároznia. [21] Hangsúlyozta, hogy a Bt.
  8. január 1-jén kötött szerződése egyébként is érvénytelen, mert az alperes jogelődje részéről olyan személy írta alá, aki erre nem volt jogosult. Ebből következően a Kft.-nek a felmondás időpontjában érvényben levő eredeti felmondási szabálya alkalmazandó. [22] Az összegszerűség tekintetében a másodfokú bíróság nem vette figyelembe az egy hónap felmondási időt. Egy hónap felmondási időre kifizetésre került a megbízási díj, a
  9. július
  10. augusztus
  11. közötti időtartamra. [23] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében kérte a jogerős ítélet hatályában való fenntartását. Hangsúlyozta, nem kizárt, hogy a felek egy már megszüntetett szerződés általuk ismert feltételeire hivatkozzanak egy megállapodásban. Kiemelte, hogy a jogerős ítélet nem tartalmaz marasztalást a
  12. augusztus 31-ig terjedő időszakra. A Kúria döntése és jogi indokai [24] A Kúria a jogerős ítéletet kizárólag a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül a polgári perrendtartásról szóló
  13. évi III. törvény (rPp.)
  14. §
(2)bekezdése szerint. [25] Előrebocsátja a Kúria, hogy a felülvizsgálati eljárás nem a per folytatása, a felülvizsgálat az rPp. 270. §
(2)és
(3)bekezdésében megnevezett jogerős határozatok ellen jogszabálysértésre alapítottan igénybe vehető rendkívüli perorvoslat. [26] A felülvizsgálat alapjául szolgáló jogszabálysértés anyagi és eljárási jogszabálysértés egyaránt lehet, az eljárási szabályok megsértése azonban az rPp. 275. §
(3)és
(4)bekezdése értelmében csak akkor adhat alapot a felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére, ha lényegesen kihatott az ügy érdemi elbírálására. [27] Mindezeknek megfelelően a felülvizsgálati kérelem előterjesztője kérelmében a jogszabálysértés megjelölése körében arra hivatkozhat, hogy valamely, az ügy érdemi elbírálására lényegesen kiható eljárási szabály megsértésére került sor, illetőleg a döntés meghozatala során nem a megfelelő anyagi jogszabályt alkalmazták vagy az egyébként irányadó anyagi jogi szabályt tévesen értelmezték. [28] Jogszabálysértést jelent a megalapozatlanság is, ha az eljárt bíróságok a tényállást kellően nem tárták fel, noha a felek a szükséges bizonyítást felajánlották, illetőleg a bizonyítási indítványok előterjesztése azért maradt el, mert a felek előzőleg a bizonyítandó tények és a bizonyítási teher körében nem kaptak az rPp. 3. §
(3)bekezdésének megfelelő tájékoztatást, vagy e vonatkozásban téves tájékoztatást kaptak. A felülvizsgálat alapjául szolgálhat, tehát jogszabálysértést eredményez a megalapozatlanság abban az esetben is, ha a jogerős ítéletben megállapított tényállás a lefolytatott bizonyítás anyagától eltér, iratellenes, illetőleg ha a bíróság a bizonyítékok egybevetése és értékelése során kirívóan okszerűtlen, logikai ellentmondást tartalmazó következtetésre jutott. A bizonyítékok okszerű mérlegelése azonban felülvizsgálattal nem támadható. A Kúria következetes gyakorlata szerint a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt, eltérő értékelésére (ún. felülmérlegelésére) nem kerülhet sor. Nem hivatkozhat a jogszabálysértés megjelölése körében a felülvizsgálati kérelem előterjesztője új tényekre, illetve olyan kérdésekre sem, amelyekkel az ügyben eljárt bíróságok erre irányuló kérelem hiányában a perben nem foglalkozhattak. [29] A felülvizsgálati kérelemnek az rPp. 272. §
(2)bekezdésében felsorolt tartalmi kellékekkel kell rendelkeznie. Ezek a támadott határozat, a jogszabálysértés és azzal összhangban a megsértett jogszabályhely megjelölése, a jogorvoslati kérelem indokainak ismertetése és a Kúria döntésére irányuló határozott kérelem. Az rPp. 272. §
(1)és
(2)bekezdései értelmében – miként azokat az 1/
  1. (II. 15.) PK vélemény értelmezte – a jogerős ítélet több rendelkezését támadó, avagy több egymástól elkülönülő jogszabálysértésre hivatkozó felülvizsgálati kérelemnek valamennyi hivatkozás tekintetében rendelkeznie kell a törvényben meghatározott, egymással szoros logikai és perjogi kapcsolatban álló kötelező tartalmi kellékekkel, ellenkező esetben a tartalmilag fogyatékos felülvizsgálati kérelmet – vonatkozó részében – a Kúria nem vizsgálhatja érdemben. A tartalmilag hiányos perorvoslati kérelem nem korrigálható utóbb, sem hiánypótlás elrendelésével, sem a felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél kiegészítő nyilatkozatával. [30] A felülvizsgálati kérelemnek a kötelező tartalmi, egyben fogalmi elemekkel a benyújtására nyitva álló hatvannapos határidőn belül kell rendelkeznie. A felülvizsgálati kérelmet az rPp.
  2. §
(5)bekezdése értelmében a felülvizsgálati határidő elteltét követően nem lehet megváltoztatni, így újabb, a határidőben benyújtott kérelemben nem szereplő jogszabálysértésekre hivatkozásokkal sem lehet kiegészíteni azt. [31] Az rPp.
  1. §-át
  2. szeptember 1-jei hatállyal módosító, az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló
  3. évi CXVII. törvény
  4. §-a és
  5. §-a eredményeként a
  6. október 31-e után jogerőre emelkedett határozatok ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmek kötelező tartalmi eleme – egyebek mellett – a megsértett jogszabályhely megjelölése, amelyet – az 1/
  7. (II. 15.) PK vélemény
  8. pontjához fűzött indokolásból kitűnően – konkrétan, a jogforrás, a paragrafusszám, az esetleges bekezdések és pontok számának megadásával kell meghatározni. Követelmény továbbá az is, hogy az így megjelölt jogszabályhely megfeleljen a jogszabálysértés szöveges körülírásának. [32] Az rPp.
  9. §
(3)bekezdése értelmében egyedül akkor térhet el a Kúria a felülvizsgálati kérelemben tévesen megjelölt konkrét jogszabályhelyektől az állított jogszabálysértések vizsgálata során, ha e körben nyilvánvaló, azonosítható elírás történt, vagyis, ha a jogszabálysértés tényének megfelelő szöveges előadása alapján meg lehet állapítani, hogy a kérelem előterjesztője a kérelemben tévesen írtak helyett milyen jogszabályhely megsértésére kívánt valójában hivatkozni. Jelen ügyben e szabály alkalmazására nem volt mód. [33] Az alperes felülvizsgálati kérelmében több jogszabálysértésre hivatkozott, a 2004 január 1-jén kelt szerződésnek az aláíró képviseleti joga hiánya miatti érvénytelenségére, az összegszerűség szerinte nem megfelelő megállapítására és a kiadásai figyelmen kívül hagyására vonatkozó hivatkozásaihoz kapcsolódóan azonban nem jelölte meg a megsértett konkrét jogszabályhelyet, e hivatkozásokat ezért a Kúria érdemben nem vizsgálhatta. [34] Megsértett jogszabályhelyként az alperes kizárólag az rPtk. 319. §
(1)és
(2)bekezdését jelölte meg, amelyek a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetéséről vagy felbontásáról és ezek joghatásairól, az elszámolás rendjéről rendelkeznek. Ezzel a jogszabálysértésre hivatkozással az alperes nyilvánvalóan nem azt kívánta kétségbe vonni, hogy
  1. július 30-án felmondást közölt a felperessel, a perben ugyanis nem volt vitás, hogy a felek nem közös megegyezéssel szüntették meg, illetve bontották fel jogviszonyukat, hanem az alperes felmondta azt. A felülvizsgálati kérelem tartalmából kitűnően az rPtk.
  2. §
(1)és
(2)bekezdésének megsértésére hivatkozás az alperesnek ahhoz az érveléséhez kapcsolódott, hogy a M Bt.-vel
  1. január 1-jén kötött szerződést
  2. december 6-án megszüntették, a megszüntetett szerződés eredeti kikötései pedig nem képezhetik a peres felek jogviszonyának tartalmát. [35] A Kúria álláspontja szerint a jogerős ítélet nem sérti az rPtk.
  3. §
(1)és
(2)bekezdését. A másodfokú bíróság maga is megállapította, hogy a M Bt. és az alperes jogelődje között
  1. január 1-én létrejött szerződés
  2. december 6-án megszűnt. A szerződésben foglaltakat ennek ellenére azért ítélte a peres felek jogviszonyában alkalmazandónak, mert a felek
  3. december 6-án a M Bt.-vel kötött szerződés előírásait a saját, a sebészeti szakellátásra is kiterjesztett szerződésük részévé tették. A Kúria rámutat, szerződésük tartalmát a felek az rPtk.
  4. §
(1)bekezdése értelmében szabadon állapíthatják meg. Ennek keretében nincs akadálya annak sem, hogy valamely korábbi, már megszűnt szerződés előírásait beemeljék fennálló szerződésükbe. [36] Azt, hogy a peres felek a M Bt. és az alperes jogelődje között
  1. január 1-én létrejött szerződést mely időállapotában emelték be szerződésükbe, mely kikötéseit tették saját szerződésük részévé, a másodfokú bíróság a
  2. december 6-án kötött, a jogviszonyt a sebészeti szakellátásra is kiterjesztő megállapodás
  3. pontjának értelmezésével állapította meg. A szerződések értelmezésére vonatkozó anyagi jogi szabályt (rPtk.
  4. §) azonban az alperes a felülvizsgálati kérelmében megsértett jogszabályhelyként nem jelölte meg, így a jogerős ítélet érdemben ebből a szempontból sem vizsgálható felül. A Kúria ezért csupán megjegyzi, hogy megítélése szerint nem volt kizárt az, hogy a másodfokú bíróság a
  5. december 6-án kelt megállapodást a jogerős ítéletben kifejtetteknek megfelelően értelmezze, és a szerződés értelmezése alapján az általa levont következtetésre jusson. [37] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítéletet az rPp.
  6. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [38] Az alperes felülvizsgálati kérelme alaptalan volt, ezért az rPp. 270. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó rPp.78. §
(1)bekezdése alapján köteles megfizetni a felperes felülvizsgálati eljárással kapcsolatban felmerült költségét, amely a felperes jogi képviseletével felmerült ügyvédi munkadíjból áll. Az ügyvédi munkadíj összegét a Kúria a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003.(VIII.22.) IM. rendelet 3.§
(2)bekezdésének a)-b) pontja,
(5)bekezdése, és 4/A. §
(1)bekezdése alapján állapította meg. [39] A 6/1986 (VI.26.) IM rendelet 14.§-a értelmében a le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az alperes teljes személyes illetékmentessége folytán az állam viseli. [40] A Kúria tárgyaláson kívül hozta meg ítéletét. Budapest, 2020. október 27. Dr. Farkas Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Csőke Andrea s.k. előadó bíró, Dr. Gáspár Mónika s.k. bíró A kiadmány hiteléül:

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.