SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Bf.II.222/2008/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN A Szegedi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Szegeden,
- szeptember
- napján tartott fellebbezési nyilvános ülés alapján meghozta a következő VÉGZÉST: A hivatali visszaélés bűntette és más bűncselekmények miatt az I.r. vádlott ÉS TÁRSAI ellen indított büntetőügyben a Csongrád Megyei Bíróság
- február
- napján kihirdetett 1.B.1308/2006/
- számú ítéletének a II.r. vádlottra vonatkozó és fellebbezés folytán felülbírált részét helybenhagyja. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. INDOKOLÁS: A megyei bíróság a II.r. vádlottat bűnösnek mondta ki felbujtóként elkövetett hivatali visszaélés bűntettében, amelyért - mint visszaesőt - 6 hónap börtönre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. Megszüntette a Csongrád Megyei Bíróság 1.B.800/1999/
- számú ítéletével kapcsolatosan alkalmazott feltételes szabadságot, s megállapította, hogy a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. Kötelezte a vádlottat a vonatkozásában felmerült bűnügyi költség megfizetésére. Az ítélet ellen a II.r. vádlott védője jelentett be fellebbezést, elsődlegesen az ítéleti tényállás
- pontja vonatkozásában a bűnösség megállapítása miatt felmentésért, másodsorban pedig enyhítésért, pénzbüntetés kiszabása és a feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezések mellőzéséért. Az ítélet további rendelkezéseket is tartalmaz a II.r. vádlott, valamint a vádlott-társait illetően, amelyek azonban első fokon jogerőre emelkedtek. A II.r. vádlott védője fellebbezését írásban is indokolta, amelyben bizonyítási indítványt, (név)-nek, a (forgalmi rendszám megjelölése) frsz-ú gépkocsi tulajdonosának kihallgatását indítványozta a személygépkocsira vonatkozó eladási szándékát illetően. A védő a nyilvános ülésen előadott perbeszédében az erre vonatkozó bizonyítás hiányára alapozva az ítélet hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását indítványozta. A fellebbviteli főügyészség a minősítés megváltoztatását, és a bűncselekménynek a Btk. 177/A. §
(1)bekezdés a) pontjába ütköző, de a
(2)bekezdés I. fordulata szerint minősülő felbujtóként elkövetett visszaélés személyes adattal megállapítását, egyebekben az ítélet helybenhagyását indítványozta. bűntettének A védő fellebbezése és a fellebbviteli főügyészség minősítés változtatásra irányuló indítványa is alaptalan. Az ítélőtábla a Be. 349. §
(1)bekezdése és a 348. §
(1)és
(2)bekezdése alapján eljárva, az ítéletnek a II.r. vádlottra vonatkozó és a fellebbezéssel érintett részét az azt megelőző bírósági eljárással együtt bírálta felül. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályok maradéktalan betartásával folytatta le a tárgyalást. Tényállás-felderítési kötelezettségének eleget tett, az ügy megalapozott ténybeli és jogi elbírálásához szükséges körben és mélységben felvette a bizonyítást. A másodfokú bíróság nem osztotta a védő bizonyítási indítványában foglaltakat. Az elsőfokú bíróság indokolási kötelezettségének maradéktalanul eleget téve, okszerűen és az iratok tartalmának megfelelően számot adott arról, hogy mely bizonyítékokra alapította a tényállást, illetve hogy a II.r. vádlott védekezését miért nem fogadta el. A másodfokú bíróság az indokolást mindössze annyiban pontosította, hogy a II.r. vádlottra az ítéleti tényállás
- pontja (ami a vádirati tényállás
- pontja volt) vonatkozik. A megyei bíróság által értékelt és a tényállás alapjául szolgáló telefonlehallgatásokról készített beszélgetések tartalma alapján minden kétséget kizáróan megállapítható, hogy az I.r. vádlott, a II.r. vádlott megkeresésére kérdezte le a szóban forgó személygépkocsi és tulajdonosának adatait (ki a tulajdonos, van-e rajta kötelező felelősségbiztosítás, körözik-e). Ehhez képest a bűncselekmény megvalósulása, illetve elkövetője szempontjából nyilvánvalóan szükségtelen (név) arra vonatkozó kihallgatása, hogy volt-e eladási szándéka a gépkocsit illetően, illetőleg kinek a részére akarta azt értékesíteni, hiszen a bizonyítás eltérő tényállás megállapítását nem eredményezheti. Az ítélőtábla ezért a bizonyítási indítványt elutasította. Az indokolás okszerűsége egyben azt is jelentette, hogy a védőnek a bizonyítékok mérlegelésén keresztül a tényállást támadó - a telefonhívások során elhangzott egyes mondatoknak a szövegkörnyezetükből és a telefonhívások körülményeiből való kiragadására alapított - megalapozatlanságra [közelebbről felderítetlenségre - Be.
- §
(2)bekezdés a) Bf.II.222/2008/
- pontja] hivatkozással történő hatályon kívül helyezést [Be.
- §
(1)bekezdése] célzó fellebbezése eredményre nem vezethetett. A másodfokú bíróság a Be. 352. §
(2)bekezdés a) pontja alapján eljárva figyelemmel az iratok tartalmára - mindössze a következők szerint helyesbítette, illetve egészítette ki a tényállást: A II.r. vádlott felesége az eljárás során elhalálozott. Az I.r. vádlott a II.r. vádlott kérésére azért szegte meg hivatali kötelezettségét, hogy a II.r. vádlottat, a hivatalos utat megkerülve, soron kívül juttassa a személygépkocsi és annak tulajdonosa adataihoz (ítélet 10. oldal 4. bekezdés). Az ítélőtábla - erre vonatkozó bizonyítékok hiányában - mellőzte a különleges személyes adatok kezelésére vonatkozó megállapítást. A fentiekkel együtt a tényállás teljes egészében megalapozott lett, s irányadó volt a másodfokú bíróság számára [Be. 352. §
(2)bekezdés]. A megyei bíróság a tényállásból okszerűen következtetett a II.r. vádlott bűnösségére, és a II.r. vádlott által elkövetett bűncselekményt is a Btk. vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően minősítette. Az ítélőtábla nem osztotta a fellebbviteli főügyészség álláspontját, amely a 3/2007. BJE határozatban foglaltakra hivatkozással a felbujtóként elkövetett hivatali visszaélés bűntetteként történt minősítés helyett a felbujtóként elkövetett visszaélés személyes adattal bűntettének a megállapítását indítványozta. Az ügyészi indítvány helytálló volt annyiban, hogy a 3/2007. BJE értelmében, amennyiben az elkövető egy cselekménnyel valósítja meg a hivatali visszaélés bűntettét, valamint a hivatalos személy által elkövetett személyes adattal visszaélés bűntettét, úgy az elkövető bűnössége az utóbbi bűncselekményben állapítható meg, ezen bűncselekmény speciális jellege folytán. A visszaélés személyes adattal bűncselekményt az követi el, aki a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi rendelkezések megszegésével
- a)jogosulatlanul vagy a céltól eltérően adatot kezel, .... és ezzel más vagy mások érdekeit jelentősen sérti [Btk. 177/A.§
- a)pontja]. Ezen bűncselekmény materiális bűncselekmény, amelynek alaptényállási eleme az eredmény, vagyis a más vagy mások érdekeinek jelentős sérelme. Jelen tényállás alapján azonban csakis az állapítható meg, hogy az I.r. vádlott cselekménye nem okozott, és a bűncselekmény megvalósulási körülményei folytán nem is okozhatott senki számára jelentős érdeksérelmet. A hivatali visszaélés bűncselekményéhez képest speciális bűncselekménynek minősülő visszaélés személyes adattal bűncselekmény megvalósulására tehát egyáltalán nem kerülhetett sor, így a két bűncselekmény konkurálásának és az utóbbi minősítés megállapításának a kérdése ténylegesen nem merülhetett fel. Az ítélőtábla álláspontja szerint a megyei bíróság a bűncselekményt helyesen minősítette, s mindössze azt az észrevételt tette csak, hogy a 61/2008. BK vélemény értelmében az ítélet rendelkező részében, a bűncselekmény megnevezése után, zárójelben a bűncselekmény alapesetének - illetve esetleges minősített esetének törvényi tényállását és a büntetési tételét meghatározó törvényi rendelkezéseket kell feltüntetni, s az Általános Részi rendelkezéseket nem. Az elsőfokú bíróság ebből következően szükségtelenül tüntette fel a felbujtói elkövetői alakzatra vonatkozó jogszabályhelyet [Btk. 21. §
(1)bekezdését]. A büntetés kiszabása során az elsőfokú bíróság a bűnösségi körülményeket túlnyomórészt helyesen sorolta fel, s azok mindössze annyiban szorultak helyesbítésre, hogy az ítélőtábla mellőzte az enyhítő körülmények közül a felbujtói bűnrészességre utalást, tekintettel arra, hogy enyhítő körülményként csak a bűnsegédi elkövetés értékelhető [56/
- BK vélemény III/
- pontja]. Az ítélőtábla álláspontja szerint a megyei bíróság olyan törvényes nemű és mértékű büntetésre ítélte a visszaesőnek minősülő és az újabb szándékos bűncselekményt feltételes szabadsága alatt elkövető II.r. vádlottat, amely mindenképpen szükséges a büntetés törvényi céljainak [Btk.
- §-a] az eléréséhez, és semminemű indoka nem volt az enyhítő szakasz [Btk.
- §] alkalmazásával a büntetési tételnél enyhébb főbüntetés (pénzbüntetés) kiszabásának. Így a büntetés enyhítésére irányuló fellebbezések is alaptalannak bizonyultak. Figyelemmel arra, hogy a II.r. vádlott vonatkozásában az ítéletnek a fellebbezések folytán felülbírált további rendelkezései is helytállóak voltak, ezért a másodfokú bíróság az ítélet felülbírálattal érintett részét a Be.
- §
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. Bf.II.222/2008/
- A fellebbezési jog kizártságának megállapítása a Be.
- §-án alapszik. S z e g e d ,
- szeptember
- Gyurisné dr.Komlóssy Éva sk. Dr.Mezőlaki Erik sk. Dr.Cserháti Ágota sk. a tanács elnöke a tanács tagja,előadó a tanács tagja A Szegedi Ítélőtábla Bf.II.222/2008/
- számú végzése és a Csongrád Megyei Bíróság 1.B.1308/2006/
- számú ítéletének a II.r. vádlottra vonatkozó és fellebbezés folytán felülbírált része a jelen végzés folytán a mai napon jogerős és végrehajtható. S z e g e d ,
- szeptember
- Gyurisné dr.Komlóssy Éva sk. a tanács elnöke