Pf.20124/2008/4 – Pécsi Ítélőtábla

Pécsi Ítélőtábla Pf.III.20.124/2008/

1. szám A Magyar Köztársaság nevében! A Pécsi Ítélőtábla a dr. Artner Ügyvédi Iroda (9600 Sárvár, Várkerület utca 26., ügyintéző: dr. Artner Péter ügyvéd) által képviselt felperes neve (címe) felperesnek I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) I. rendű és VIII. rendű alperes neve (ugyanottani lakos) VIII. rendű alperesek ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a Tolna Megyei Bíróság
2. február
3. napján kelt 15.P.20.972/2006/
4. számú ítélete ellen a felperes által
5. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - az állami adóhatóság felhívására - 105.000 (egyszázötezer) forint le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az elsőfokú bíróság ítéletével elutasította az I. és a VIII. rendű alperesek között létrejött házassági vagyonjogi szerződés semmisségének, valamint fedezetelvonó jellegének megállapítása iránt előterjesztett keresetet. Korábban a
6. sorszám alatt meghozott végzésével pedig követelés behajtása és más szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti részében a pert a II-VII. rendű alperesekkel szemben megszüntette. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint az I. és VIII. rendű alperesek
7. április
8. napján kötöttek házasságot. Az
9. július 18-án tartott árverésen az I. rendű alperes megszerezte a d-i
10. helyrajzi szám alatt nyilvántartott P. tér
11. szám alatti ingatlan 2/8 tulajdoni illetőségét. A
12. október 18-án kelt, de
13. február 12-én létrejött szerződéssel a VIII. rendű alperes megvásárolta az ingatlan további 6/8 tulajdoni illetőségét.
14. szeptember 21-én ügyvéd által ellenjegyzett házassági vagyonjogi szerződést kötöttek az I. és VIII. rendű alperesek arról, hogy ez az ingatlan teljes egészében a VIII. rendű alperes különvagyona, mert annak megszerzéséhez mind a 2/8, mind pedig a 6/8 tulajdoni hányad tekintetében az ő különvagyona került felhasználásra. A szerződésben rögzítették azt is, hogy a szerződés hatálya egyéb vagyontárgyakra nem terjed ki. A szerződés alapján az ingatlan-nyilvántartásban változás nem történt.
15. augusztus 27-én - ugyancsak ügyvéd által ellenjegyzett - újabb házassági vagyonjogi szerződés jött létre ezen alperesek között, amely szerződéssel a
16. szeptember 21-én kötött szerződést megerősítették, s rendelkeztek arról is, hogy a VIII. rendű alperes tulajdonjoga a 2/8 tulajdoni hányad tekintetében is az ingatlannyilvántartásba bejegyzésre kerüljön. A tulajdonjog változás átvezetése meg is történt. A felperes keresete alapján a Vas Megyei Bíróság G.40.045/2004/
17. számú ítéletében kötelezte az X és Y Bt. I. rendű alperest 7.547.098 forint és kamatai megfizetésére. A követelés behajthatatlansága esetére a Bt-vel egyetemlegesen kötelezte III.rendű alperes II. rendű és I.rendű alperes IV. rendű (jelen per I. rendű alperese) alpereseket a tartozás megfizetésére. A felperes fellebbezése folytán eljárt Győri Ítélőtábla Gf.II.20.231/2005/
18. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta és az X és Y Bt-vel szembeni végrehajtás eredménytelensége esetén egyetemlegesen kötelezte II.rendű és VIII.rendű (a jelen per VIII. rendű alperese) alpereseket arra, hogy az elsőfokú ítéletben írt marasztalási összeget III.rendű és I.rendű alperesekkel egyetemlegesen fizessék meg azzal, hogy VIII.rendű alperes a tartozásért a házastársi közös vagyonból reá eső rész erejéig felel. A felperes jelen perbeli módosított keresetében elsődlegesen az I. és a VIII. rendű alperesek között
19. szeptember 21-én és
20. augusztus 27-én létrejött házassági vagyonjogi szerződés semmisségének megállapítását kérte, mert álláspontja szerint a házassági vagyonjogi szerződések a 105/
21. (XII.28.) MT. rendelet
22. és 9.§-ába ütköznek, mivel a házastársi közös vagyon megosztását nem a megyei bíróság mondta ki. Másodlagosan hivatkozott arra, hogy az I. rendű alperes és a VIII. rendű alperes között létrejött szerződés a Ptk.203.§-a szerinti fedezetelvonó szerződés, ezért annak megállapítását kérte, hogy a Vas Megyei Bíróság, illetőleg a Győri Ítélőtábla ítéletében foglalt követelés behajthatatlansága esetén a VIII. rendű alperes tűrni tartozik a D, P. u.
23. szám alatti ingatlan 2/8 részéből a felperes követelésének kielégítését. Harmadlagosan arra is hivatkozott, hogy a VIII. rendű alperes különvagyonát képező ingatlan forgalmi értéknövekedésének fele összege az I. rendű alperest illeti, mert a különvagyoni ingatlan forgalmi értéknövekedése a közös vagyonba tartozik. Az I. és VIII. rendű alperesek a kereset elutasítását kérték, arra hivatkozással, hogy a házassági vagyonjogi szerződés a jogszabály által megkívánt alakban jött létre, s
24. szeptember 21-én, a házassági vagyonjogi szerződés létrejöttekor, a felperesnek még nem volt követelése velük szemben, továbbá állították, hogy az ingatlan megvásárlása teljes egészében a VIII. rendű alperes különvagyonából történt. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Megállapította, hogy a házassági vagyonjogi szerződés megkötése, illetőleg annak megerősítése a törvényben előírt alaki feltételeknek megfelel, az jogszabályba nem ütközik. Megállapította, hogy
25. szeptember 21-én, a házassági vagyonjogi szerződés létrejöttekor, a felperesnek követelése még nem volt, s kellően bizonyítottnak találta, hogy az ingatlan megvásárlására kizárólag a VIII. rendű alperes különvagyonából került sor. Alaptalannak találta a harmadlagos kereseti kérelmet is, mert a forgalmi értéknövekedés nem minősül a különvagyon hasznának, ezért az nem tartozik a közös vagyonba. Az ítélet ellen, annak megváltoztatása és keresetének teljesítése érdekében, a felperes fellebbezett. Fellebbezésében elsődlegesen az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését indítványozta, mert álláspontja szerint az megalapozatlan. Másodlagosan az ítélet részbeni megváltoztatásával az elsődleges kereseti kérelem teljesítését és a házassági vagyonjogi szerződés semmisségének a megállapítását kérte. Ennek hiányában a szerződések hatálytalanságának megállapítását kérte, azok fedezetelvonó jellege miatt. Arra az esetre, ha ez a fellebbezési kérelme sem lenne teljesíthető, annak megállapítását kérte, hogy a D, P. tér
26. szám alatti ingatlanon az alperesek által közösen végzett értéknövelő beruházások forgalmi értékének az ingatlan beruházások nélküli forgalmi értékéhez viszonyított arányában az alperesek közös tulajdont szereztek az ingatlanra. Erre vonatkozóan szakértői bizonyítás elrendelését kérte. Az I. és VIII. rendű alperesek az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérték. A fellebbezés alaptalan. Az elsőfokú bíróság a tényállást a szükséges terjedelemben lefolytatott bizonyítási eljárás során megismert bizonyítékok indokolt és okszerű értékelése alapján helyesen állapította meg. Az ítélőtábla az irányadó és helyesen felhívott jogszabályokkal összhangban állónak, téves jogalkalmazástól mentesnek találta az elsőfokú bíróság érdemi döntését és az ítélet indokolásában kifejtettekkel is maradéktalanul egyetértett. A másodfokú bíróság ezért az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.253.§-ának