Pfv.20450/2008/5 – Kúria

Pfv.II.20.450/2008/

1. szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága ügyvéd által képviselt felperesnek ügyvéd által képviselt I. rendű és II. rendű alperesek ellen öröklési szerződés megszüntetése iránt a Gödöllői Városi Bíróságnál 7.P.20.336/
2. számon megindított és a Pest Megyei Bíróságnak 2.Pf.24.422/2007/
3. számú ítéletével befejezett perében az említett számú másodfokú határozat ellen az I. és II. rendű alperesek által
4. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítélet felülvizsgálati kérelmekkel támadott rendelkezéseit hatályában fenntartja. Kötelezi az I. és II. rendű alpereseket, hogy fizessenek meg a felperesnek 20.000 (Húszezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték az állam terhén marad. I n d o k o l á s: A jogerős ítélet alapjául szolgáló tényállás szerint a peres felek rövid idejű ismeretséget követően,
5. szeptember
6. napján olyan tartalmú írásbeli öröklési szerződést kötöttek egymással, amelyben az alperesek, mint eltartó szerződéses örökösök kötelezettséget vállaltak arra, hogy a felperes, mint eltartott örökhagyó „jelenleg és a jövőben szükségessé váló gondozásáról, ápolásáról, tartásáról és orvosi kezeltetéséről a haláláig gondoskodni fognak, az elhalálozásakor pedig illő módon eltemettetik. Ennek keretében az eltartók vállalták, hogy az örökhagyó részére a szükséges élelmezést biztosítják; az örökhagyó ruháit, ágyneműit szükség szerint tisztítják vagy tisztíttatják. Kötelezettséget vállaltak az alperesek arra is, hogy az örökhagyó tulajdonát képező, a b-i 7822/
7. hrsz.-ú hétvégi házának kertjében lévő gazdasági növényeket a jó gazda gondosságával gondozzák, ápolják és betakarítják. E kertben lévő gazdasági növények terméseinek felhasználásáról az örökhagyó rendelkezik. E szolgáltatások ellentételezéseként a felperes a halála esetére a kizárólagos tulajdonában álló b-i 7822/
8. hrsz.-ú ingatlan örököseivé személyenként 1/2-1/2 arányban az alpereseket nevezte meg, és az alperesek öröklési jogának a biztosítására a felek a szerződésben az alperesek javára a szerződés tárgyát képező ingatlanra vonatkozó elidegenítési és terhelési tilalmat kötöttek ki. A szerződést a peres felek és két okirati tanú is aláírta, annak ügyvédi ellenjegyzésére azonban nem került sor, ezért a földhivatal a bejegyzési kérelmet elutasította. A szerződés megkötését követően az alperesek a felperest igénye szerint látogatták, személyes gondoskodást és ellátást azonban nem nyújtottak a részére, mert azt a felperes egészségi állapota nem kívánta meg és a felperes nem is igényelte. Elvégezték viszont az alperesek a felperes b-i kertingatlanának megművelését, valamint a felperes által a szerződés megkötése után megvásárolt - a perbeli kertingatlannal szomszédos - b-i 7822/
9. hrsz.-ú és a perbeli b-i 7822/
10. hrsz.-ú ingatlanok közötti kerítés elbontását. Többször jártak az alperesek a felperes b-i lakásingatlanában is, és gondoskodtak a felperes B-ről B-re történő szállításáról is.
11. szeptember
12. napján a felek - a korábbi szerződés alaki hibás volta miatt - olyan újabb írásbeli öröklési szerződést kötöttek egymással, amelynek tartalma és szövege a korábbi szerződéssel azonos volt, de amely a szerződő felek és az okirati tanúk aláírásán kívül már ügyvédi ellenjegyzést is tartalmazott.
13. novemberében a felperes kórházba került, ahol az alperesek látogatták őt, az elbocsátását követően pedig a saját b-i ingatlanukba szállították, ahol teljes ellátásban részesítették. Az ott tartózkodásának tartama alatt a felperes úgy gondolta, hogy a nála lévő készpénze eltűnt, ezért az alperesekkel szembeni bizalmát elvesztette és az alperesek lakását elhagyva, busszal tért haza otthonába.
14. januárjában a felperes közölte az alperesekkel, hogy a további szolgáltatásukra nem tart igényt, mert a szerződést meg kívánja szüntetni, majd a b-i kertingatlanának a zárját lecserélte, ezért ezt követően az alperesek az ingatlanba nem tudtak bejutni, így ott kertrendezési, illetve kertészeti tevékenységet sem folytattak, személyes gondozást, tartást és ápolást pedig a felperes - a korábbi nyilatkozatának megfelelően - továbbra sem igényelt tőlük. Ilyen előzmények után a felperes - a jelen perbeli jogi képviselője útján - tájékoztatta az alpereseket arról, hogy a szerződést meg kívánja szüntetni, és megfelelő elszámolásként 400.000 forint megfizetését ajánlotta fel a részükre, az alperesek azonban az ajánlatát nem fogadták el. A perben kirendelt igazságügyi orvosszakértő
15. június
16. napján kelt véleménye szerint a felperesnél mérsékelt fokú, gyógyszeres kezeléssel egyensúlyban tartható magas vérnyomás betegség, középfokú tüdőtágulat, mindkét lábszáron észlelhető mérsékelt fokú visszértágulatok, a jobb lábszáron felületes visszérgyulladás utáni állapot, közepes fokú csontritkulásos állapot és epehólyag eltávolítás utáni állapot áll fenn. A felperes - a korának lényegében megfelelő - egészségi állapota miatt a fokozottabb terhelést már nehezen tolerálja. Terhelés esetén panaszai fokozódnak, ezért a nehezebb otthoni és háztartási munkák terén gondozásra szorulhat, egyébként azonban a mindennapi életben jelenlegi egészségi állapotát tekintve önellátó. A megbetegedései miatt a lassú állapotromlása valószínűsíthető ugyan, ennek pontos üteme, erőssége azonban előzetesen nem határozható meg, ezért orvosszakértői szempontból tudományos megalapozottsággal nem válaszolható meg az sem, hogy a felperes megbetegedései miatt a jövőben mikor következhet be olyan egészségi állapotromlás, amellyel összefüggésben a felperes már természetben gondoskodásra, illetve ápolásra szorul. A jelen per tartama alatt a felperesnél súlyos egészségromlás következett be. A
17. június
18. napján kelt újabb igazságügyi orvosszakértői vélemény szerint ugyanis a felperesnél rosszindulatú vastagbél daganat alakult ki, amely miatt sebészeti beavatkozásra került sor. Az ezt követően elvégzett CT vizsgálat tüdő és kismedencei áttéteket diagnosztizált, amelyek miatt - a daganat szövettani típusára is tekintettel - a felperes kemoterápiás kezelése vált szükségessé. A rosszindulatú daganatos megbetegedés, valamint a következményesen kialakult áttétek és az emiatt szükségessé vált kemoterápiás kezelés a felperesnél kifejezett egészségkárosítást okozott, ezért a felperes állandó gondozásra, illetve ápolásra szorul. A megbetegedése miatt folyamatos állapotromlás várható, amely a további ápolását, gondozását teszi szükségessé. A jelenlegi onkológiai zárójelentések megerősítik a szakvéleménynek azt a korábbi megállapítását, hogy a felperes esetében olyan lassú, folyamatos állapotromlás véleményezhető, amely miatt egyre inkább állandó ápolásra és gondozásra szorul. Az alperesek jelenleg havi 23.600 forint szociális járadékban részesülnek, amelyhez a tulajdonukban lévő gyümölcsös megműveléséből származó évi bruttó 400.000 forint jövedelem, valamint a családi tevékenység körében működtetett M. Ipari és Kereskedelmi és Szolgáltató Betéti Társaságból eredő személyenként havi 120.000 forint jövedelem járul. A felperes havi 74.255 forint nyugdíjjal rendelkezik, a gyógyszerei havi átlagban 14.000 forintba kerülnek, a lakásának fenntartásával összefüggésben pedig havi átlagban 19.300 forint költsége merül fel. A tulajdonában álló b-i kertjét az egészségi állapota miatt jelenleg nem képes megművelni, ezért azt napszámban művelteti terményért, vagy készpénzért. A felperes a módosított vagylagos keresetében - másodlagosan - az alperesekkel kötött öröklési szerződésének megszüntetését és ezzel összefüggésben az alperesek javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalomnak a perbeli ingatlanról történő törlését kérte, egyben vállalta, hogy megfizet az alpereseknek - a megfelelő kielégítésükként 400.000 forintot. A perbeli szerződés életjáradéki szerződéssé történő átváltoztatását bírói felhívás ellenére sem kérte, úgy nyilatkozott azonban, hogy az alperesek szerződéses kötelezettségei körébe tartozó munkálatok és ellátás más személlyel történő ellátásához minimálisan havi 75.000 forint lenne szükséges. Az alperesek elsődlegesen a felperes módosított keresetének elutasítását kérték arra való hivatkozással, hogy változatlanul hajlandóak eleget tenni szerződéses kötelezettségeiknek, ha pedig ezt a felperes az esetleges bizalomvesztése miatt már nem igényelné, úgy másodlagosan a szerződés életjáradéki szerződéssé történő átalakítását kérték, és erre az esetre előbb havi 30.000 forint, majd havi 35.000 forint, végül pedig havi 45.000 forint életjáradék megfizetését, továbbá az esetleg keletkezett hátralékuk havi 15.000 forintos részletekben történő teljesítését vállalták. Az elsőfokú bíróság az ítéletével a peres felek között
19. szeptember hó
20. napján létrejött öröklési szerződést megszüntette, egyben kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alpereseknek 30 napon belül személyenként 240.000 forintot, az I. és II. rendű alpereseket pedig arra, hogy fizessenek meg a felperesnek egyetemlegesen 59.330 forint perköltséget, valamint külön felhívásra az államnak egyetemlegesen 36.000 forint eljárási illetéket. Elrendelte az illetékes földhivatalnak az ítélet jogerőre emelkedése után történő megkeresését a B., Sz. út 7822/
21. hrsz.-ú ingatlanra az I. és II. rendű alperesek öröklési jogának biztosítására bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom törlése végett. Az elsőfokú ítélet fellebbezéssel éltek. ellen az I. és II. rendű alperesek A másodfokú bíróság az ítéletéve az elsőfokú bíróság ítéletének a nem fellebbezett részét nem érintette, a fellebbezett részét pedig helybenhagyta és kötelezte az alpereseket, hogy fizessenek meg a felperesnek 21.600 forint fellebbezési költséget. A jogerős ítélet indokolása szerint a peres felek között olyan tartós jogviszony jött létre, amelynek az egyértelmű célja az volt, hogy az alperesek a szerződésben meghatározott szolgáltatások teljesítése útján gondoskodjanak a felperes természetbeni eltartásáról és ezen kívül az öröklési szerződéssel érintett ingatlanon a mezőgazdasági és egyéb jellegű munkákat is elvégezzék. A felperes személyes eltartásával és gondozásával kapcsolatos kötelezettségeiknek az alperesek nem tettek ugyan eleget, a szerződés általuk történt megszegésének a ténye azonban mégsem állapítható meg, mert a felperes a szerződés megkötése után az említett szolgáltatások teljesítését maga sem igényelte, hanem kizárólag a kerttel kapcsolatos szolgáltatások teljesítésére tartott igényt. Ilyen körülmények mellett pedig elvárható lett volna a felperestől az, hogy amennyiben a kialakult szolgáltatási rendtől el kívánt térni és - a korábbi gyakorlattól eltérően egyéb szolgáltatást is igényelt volna, úgy ezt az alperesekkel kifejezetten közölje, hiszen a szerződés teljesítése során a felperest is együttműködési kötelezettség terhelte, e kötelezettségének azonban - általa sem vitatottan - nem tett eleget. Az öröklési szerződés megszüntetése iránti kereset elbírálása során ugyanakkor - a tartási szerződéshez hasonlóan - mindig az adott szerződés céljából kell kiindulni és ennek alapulvételével kell vizsgálat tárgyává tenni azt, hogy a szerződés életjáradéki szerződéssé történő átalakítása esetén a szerződés célja megvalósítható-e vagy sem. E szempontok alapulvétele mellett viszont a perbeli esetben az öröklési szerződés életjáradéki szerződéssé történő átalakításának feltételei a per adatai szerint nem állnak fenn, és az átalakítás egyik peres fél méltányos érdekeit sem szolgálná. A felperesnek az alperesekbe vetett bizalma ugyanis olyan mértékben megingott, amely miatt már nem várható el tőle az, hogy az alperesek által felajánlott természetbeni tartást igénybe vegye, az egészségi állapotának a jelen per tartama alatt történt súlyos megromlása, nevezetesen: az életkorából adódó természetes megbetegedései kívül kialakult rosszindulatú daganatos megbetegedése miatt viszont előreláthatóan rövid időn belül természetbeni tartásra, gondozásra és ápolásra szorul majd, és ennek megoldása érdekében a róla - ellenszolgáltatás fejében gondoskodó személy felkutatására is szüksége lesz. Ebben a helyzetben komoly hátrányt jelent a felperes számára az, hogy közeli hozzátartozó hiányában a súlyosan megromlott egészségi állapota miatt olyan emócionális kapcsolatot is igényelhet, amelyet az alperesektől a szerződés életjáradéki szerződéssé történő átalakítása esetén nyilvánvalóan nem kaphatna meg, ezért a szerződés átalakított formában történő fenntartása további problémákhoz vezetne. A felperes a szerződés átalakítása esetére minimálisan havi 75.000 forint életjáradékot igényelt, az alperesek pedig legfeljebb havi 45.000 forint életjáradék fizetését vállalták. Az első- és másodfokú bíróság a felperes személyével kapcsolatos tartási, gondozási és ápolási szolgáltatások ellenértékeként a felperes javára az általa megjelölt gyógyszer-, élelmezésiés lakásfenntartási költségek alapulvételével - havi 60.000 forint életjáradékot talált volna megalapozottnak. A folyó havi életjáradék mellett az alperesek kötelesek lettek volna a
22. februárjától az elsőfokú ítélet meghozataláig eltelt 39 hónapban általuk elmulasztott szolgáltatások ellenértékét is megfizetni, amely - az inflációra is figyelemmel -
23. évben havi 30.000 forint,
24. évben havi 40.000 forint,
25. évben havi 50.000 forint,
26. évben pedig havi 60.000 forint, tehát összesen 1.680.000 forint lett volna. A folyó havi járadék és részletfizetés engedélyezése esetén - a hátralék havi 15.000 forintos részletekben történő megfizetése a felperes számára
27. júliusától kezdődően az általa szükségesnek tartott havi 75.000 forintot biztosítaná, az alperesek teljesítőképessége pedig - a nem igazolt, de a felperes által nem vitatott - jövedelmi és vagyoni viszonyaik alapulvételével ilyen összegű életjáradék vonatkozásában fennáll. Az alperesek szerződéses kötelezettségvállalása azonban a felperes személyével kapcsolatos szolgáltatásokon felül a kert gondozására is kiterjedt, e munkálatok elvégzésére pedig a felperes a kora és egészségi állapota miatt nem képes, ezért a szerződés átalakítása esetén a felperes az utóbbi munkálatok elvégzéséhez is más személy segítségét lenne kénytelen igénybe venni, amely mellett az alperesekkel való szerződéses kapcsolata is változatlanul fennállna. Mindezek miatt a jogerős ítélet a perbeli öröklési szerződést megszüntette, mert a felperes egészségi állapotában olyan lényeges változás következett be, amely miatt a folyamatos állapotromlása várható és - az orvosszakértői vélemény által is alátámasztottan természetbeni tartásra, gondozásra és ápolásra szorul, ezen okokat pedig erősebbnek ítélte az alpereseknek a szerződés átalakított formában való fenntartásához fűződő érdekénél. A felek megfelelő kielégítése körében a perben eljárt bíróságok arra voltak figyelemmel, hogy az alperesek a szerződés
28. szeptemberében történt megkötésétől
29. januárjáig bizonyítottan szerződésszerűen szolgáltattak, az említett időpontot követően azonban már nem teljesítettek, a felperes pedig a keresetlevél
30. évi benyújtásakor a havi tartás értékét 50.000 forintban jelölte ugyan meg, ez az összeg azonban nyilvánvalóan nem csupán a kertgondozásnak, hanem annak a természetbeni tartásnak az értékét is magában foglalta, amelyet az alperesek ténylegesen nem végeztek el. Mindezek miatt a jogerős ítélet az alperesek által ténylegesen nyújtott szolgáltatások ellenértékét - mérlegeléssel - havi 30.000 forintban, a
31. októberétől - a szerződés
32. szeptember 28-án történt megkötésére figyelemmel -
33. januárjával bezárólag eltelt 16 hónap alatt nyújtott összes szolgáltatás ellenértékét pedig (16 x 30 =) 480.000 forintban határozta meg és ezen összeg megfizetésére kötelezte a felperest az alperesek javára fele-fele arányban. Az alperesek az elsőfokú eljárásban állították, de - a bizonyítandó tényekről és a bizonyítási teherről történt bírói tájékoztatásuk ellenére - nem bizonyították, hogy a felperes részére további szolgáltatásokat nyújtottak, a szolgáltatásaik tételes felsorolását időrendi sorrendben tartalmazó feljegyzésük létezésére az elsőfokú eljárásban egyáltalán nem hivatkoztak, a vitás feljegyzés másodfokú eljárásban becsatolt fénymásolatának az adatai pedig a fellebbezési eljárásban a Pp.
34. §-ának