← Magyarország

Bfv.1377/2020/12 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A bűnszervezetben elkövetés a

  1. évi LXVI. törvénnyel módosított Btk. alapján sem kíván meg több szintű hierarchiát és "átlagot meghaladó" konspirációt. A bűnszervezet megvalósul, ha a terheltnek a költségvetési csalást hosszabb időn keresztül egyes terheltek irányító-szervező tevékenysége és a terheltek végrehajtó szerepe mellett, fiktív, hatóságok számára elérhetetlen, kifejezetten e célra létrehozott cégek láncolatával, strómanok alkalmazásával végzik. Kúria végzése Az ügy száma: A határozat szintje: A tanács tagjai: Bfv.II.1.377/2020/
  2. felülvizsgálat Dr. Somogyi Gábor, a tanács elnöke . Székely Gabriella, előadó bíró . Bartkó Levente, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  3. június
  4. Az ügy tárgya: költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények Terhelt (ek): ... I. rendű ... III. rendű ... IV. rendű Első fok: Pécsi Törvényszék 15.B.364/2017/199., ítélet, tárgyalás,
  5. február
  6. Másodfok: Szegedi Ítélőtábla Bf.II.47/2020/18., ítélet, nyilvános ülés,
  7. szeptember
  8. Harmadfok: Az indítvány előterjesztője: ... I. rendű, ... III. rendű és ... IV. rendű terheltek védője Az indítvány iránya: az I. rendű, a III. rendű és a IV. rendű terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt ... és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben az ... I. rendű, ... III. rendű és ... IV. rendű terheltek védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Pécsi Törvényszék 15.B.364/2017/
  9. számú és a Szegedi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Bf.II.47/2020/
  10. számú ítéletét ... I. rendű, ... III. rendű és ... IV. rendű terheltek tekintetében hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye és ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] I. A Pécsi Törvényszék a
  11. február
  12. napján kihirdetett 15.B.364/2017/
  13. számú ítéletében ... I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki 3 rendbeli költségvetési csalás bűntettében [
  14. évi IV. törvény - a továbbiakban: korábbi Btk. -
  15. §

(1)bekezdés a) pont,
(2)bekezdés
  1. b)pont
  2. bb)alpont és két esetben
(5)bekezdés b) pont, egy esetben
(4)bekezdés b) pont] mint felbújtót, 3 rendbeli egy esetben folytatólagosan elkövetett - számvitel rendje megsértésének bűntettében [korábbi Btk. 289. §
(1)bekezdés b) pont], mint felbujtót, számvitel rendje megsértésének bűntettében [korábbi Btk. 289. §
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pont] mint felbujtót, továbbá 2 rendbeli, egy esetben folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében (korábbi Btk. 276. §) mint felbujtót. Ezért - mint bűnszervezetben elkövetőt - halmazati büntetésül 6 év fegyházbüntetésre és 6 év [2] [3] [4] [5] [6] [7] közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a terhelt a szabadságvesztésből feltételes szabadságra nem bocsátható. A terhelttel szemben 117.160.478 forint összegű vagyonelkobzást rendelt el. Az ismeretlen helyen tartózkodó ... III. rendű terheltet bűnösnek mondta ki 3 rendbeli költségvetési csalás bűntettében [korábbi Btk. 310. §
(1)bekezdés a) pont,
(2)bekezdés
  1. b)pont
  2. bb)alpont és két esetben
(5)bekezdés b) pont, egy esetben
(4)bekezdés b) pont] mint bűnsegédet, 3 rendbeli - egy esetben folytatólagosan elkövetett - számvitel rendje megsértésének bűntettében [korábbi Btk. 289. §
(1)bekezdés b) pont] mint bűnsegédet és számvitel rendje megsértésének bűntettében [korábbi Btk. 289. §
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pont] mint bűnsegédet. Ezért - valamint a Pécsi Városi Bíróság 7.B.1287/2010/8. számú ítéletével alkalmazott próbára bocsátást kimondó rendelkezést hatályon kívül helyezése és az abban alkalmazott próbára bocsátás megszüntetése mellett, kábítószerrel visszaélés vétsége [korábbi Btk. 282. §
(1)bekezdés,
(5)bekezdés a) pont] miatt is - a III. rendű terheltet mint bűnszervezetben elkövetőt, halmazati büntetésül 4 év 6 hónap fegyházbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a terhelt a szabadságvesztésből feltételes szabadságra nem bocsátható.. A III. rendű terhelttel szemben 117.160.478 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el. Az ismeretlen helyen tartózkodó ... IV. rendű terheltet bűnösnek mondta ki 3 rendbeli költségvetési csalás bűntettében [korábbi Btk. 310. §
(1)bekezdés a) pont,
(2)bekezdés
  1. b)pont
  2. bb)alpont és két esetben
(5)bekezdés b) pont, egy esetben
(4)bekezdés b) pont] mint bűnsegédet, 3 rendbeli - egy esetben folytatólagosan elkövetett - számvitel rendje megsértésének bűntettében [korábbi Btk. 289. §
(1)bekezdés b) pont] mint bűnsegédet és számvitel rendje megsértésének bűntettében [korábbi Btk. 289. §
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pont] mint bűnsegédet. Ezért - mint bűnszervezetben elkövetőt halmazati büntetésül 4 év fegyházbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható. A IV. rendű terhelttel szemben 117.160.468 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el. Az I., III. és IV. rendű terheltek tekintetében az I. rendű terhelt és védője, valamint a III. rendű és a IV. rendű terhelt védője által bejelentett fellebbezések folytán eljárt Szegedi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a 2020. szeptember 24. napján kihirdetett Bf.II.47/2020/18. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét mindhárom felülvizsgálattal érintett terhelt tekintetében megváltoztatta. ... I. rendű, ... III. rendű és ... IV. rendű terhelt gazdálkodási kötelezettségeket és a gazdálkodás rendjét sértő cselekményeit 4 rendbeli, folytatólagosan elkövetett számvitel rendje megsértése bűntettének [korábbi Btk. 289. §
(1)bekezdés b) pont], ... I. rendű terhelt közbizalom elleni cselekményeit 3 rendbeli - 1 esetben folytatólagosan - felbújtóként elkövetett magánokirat hamisítás vétségének (korábbi Btk.
  1. §) minősítette, valamint az I. rendű, a III. rendű és a IV. rendű terheltekkel szemben elrendelt vagyonelkobzás összegét egységesen 146.420.596 forintra felemelte. Egyebekben azonban az elsőfokú ítéletet - a költségvetési csalás bűntetteként minősülő cselekmények jogszabályi alapjának pontosítása mellett - mindhárom érintett terhelt tekintetében helybenhagyta. A jogerős ítélettel megállapított tényállás felülvizsgálati indítvánnyal érintett részének lényege szerint a terheltek közül ... I. rendű terhelt ... III. rendű terhelt és ... IV. rendű terhelt édesapja. ... I. rendű terhelt
  2. és
  3. évek között ismerte meg ... II. rendű terheltet mint hitelügyintézőt, és
  4. év elején állapodtak meg abban, hogy közösen létrehoznak és működtetnek egy, az Európai Unió tagállamai között fennálló, a Közösségen belüli beszerzésre vonatkozó adózási szabályok kijátszásával működő bűnszervezetet. E szervezet tevékenységének lényege az volt, hogy a Közösségen belül, más tagállamból - beszerzett cukrot szállítanak Magyarországra, így annak megvásárlásakor az uniós kivitelre vonatkozó szabályok alapján forgalmi adót nem kell fizetni, míg a Magyarországon fizetendő általános forgalmi adót nem fogják megfizetni, így ezen - akkor 25%os mértékű - összeg lesz a tevékenység nyeresége a költségeik levonását követően. [8] A bűnszervezet létrehozásához ... I. rendű terhelt rendelkezett tőkével, míg ... II. rendű terhelt feladata elsősorban az üzleti partnerekkel történő kapcsolattartás volt, tehát a korábbi üzleti, pénzügyi és tárgyalási tapasztalatával segítette a kereskedelmi tevékenység bonyolítását, részben a külföldi üzleti partnerekkel, de leginkább Magyarországon a cukrot felvásárló nagykereskedőkkel történő kapcsolattartás, szerződéskötés, számlázás során. Szükségük volt még olyan személyekre is, akik vállalják azt, hogy az értékesítésben részt vevő gazdasági társaságokat képviselik, továbbá a szervezet mindennapi működtetésében - így bankügyintézés, ügyvezetők szállítása, könyvelőkkel való kapcsolattartás - segédkeznek. [9] A cukorpiacot a 2010-
  5. években a cukorhiány jellemezte, a hazai cukorfeldolgozók importra voltak kényszerülve. A Magyarországra szállított cukor jelentős részben ország 1-ből származott, az város 1 székhelyű cég 1 volt a legfőbb beszerzési forrás, a fenti cégen kívül a cég 2 a cég 3 az cég 4 és a cég 5 cégektől is történt beszerzés. [10]ágon a cukrot szinte teljes egészében a cég 6-nak, illetve a cég 7-nek értékesítették, belföldi szállítással. Az értékesítés annak tudatában történt, hogy az értékesítéskor felszámított általános forgalmi adó nem kerül majd befizetésre a költségvetés felé, mivel a cukrot értékesítő gazdasági társaságok nem fognak eleget tenni az adóbevallási és befizetési kötelezettségüknek. ... I. rendű terhelt és ... II. rendű terhelt így olyan alacsony árat tudott kialakítani a megvásárolt cukor értékesítésekor, mely biztosította az állandó felvevőpiacot a hazai nagykereskedők részéről, akik a cukrot már áfával növelt értéken vásárolták meg. [11] ... I. rendű terhelt és ... II. rendű terhelt által a nettó eladási ár alacsonyabban került meghatározásra, mint a nettó vételi ár, így a terheltek nyeresége nem is lehetett más, kizárólag a meg nem fizetett általános forgalmi adó, hiszen legális kereskedelem esetén az értékesítés mindvégig veszteséges lett volna. A cukor adásvételek döntően euróban zajlottak, a bűncselekmények elkövetésére létrehozott gazdasági társaságok kizárólag cukorkereskedelemmel foglalkoztak. [12] A bűncselekményekből származó hasznot terheltek úgy szerezték meg, hogy a bűnszervezet működtetése érdekében létrehozott gazdasági társaságok (cég 8, cég 9, cég 10, cég 11, cég 12) képviselői, akik ... I. rendű terhelt által felkért és megbízott személyek voltak, a magyarországi értékesítésből származó bevételt készpénzben felvették, majd átadták teljes egészében ... I. rendű terheltnek vagy ... III. rendű és ... IV. rendű terhelteknek. Ebből a készpénzből vásároltak aztán ismét készpénzes fizetési módszerrel ország 1-ben cukrot a haszon levonását követően. [13] ... I. rendű terhelt és ... II. rendű terhelt ... I. rendű terhelt két fiát, ... III. rendű és ... IV. rendű terhelteket kérte fel, hogy a bűnszervezet működtetésében vegyenek részt. A korábbi -
  6. évben kezdődött - ismeretségükre tekintettel ... IV. rendű terhelt felkérte ... V. rendű terheltet is, hogy segítőként vegyen részt a cselekmények elkövetésében, ... V. rendű terhelt feladata elsősorban a banki ügyintézés, készpénzfelvétel, illetve a későbbiekben a számlák kiállítása is volt. [14] ... V. rendű terhelt azzal nyújtott segítséget a bűnszervezet működtetése során ... I. rendű terheltnek, hogy ... II. rendű, ... III. rendű és ... IV. rendű terheltekkel együttműködve vett részt a cukorszállítás napi szintű bonyolításában. Ennek során ... I. rendű terhelt utasításainak megfelelően szállította ... VI. rendű, ... VII. rendű és néhai személy 1-et azokra a helyszínekre, ahol a kereskedelmi tevékenység folytatásához aláírásukra vagy személyes megjelenésükre volt szükség. Mindezek mellett több esetben vett fel bankokból készpénzt, amelyeket aztán átadott vagy ... I. rendű, vagy ... III. rendű, illetőleg ... IV. rendű terhelteknek. E mellett részt vett a cég 12 számláinak kiállításában is. [15] ... III. rendű és ... IV. rendű terhelt feladata a cukorkereskedelem napi szintű bonyolításában történő részvétel volt, szállították a bűncselekmények elkövetésére létrehozott gazdasági társaságok ügyvezetőit, ... VI. rendű, ... VII. rendű és néhai személy 1-et az üzleti partnerekhez szerződést kötni. Részt vettek a banki pénz be- és kifizetések intézésében, közvetlenül hozzájárulva ahhoz, [16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] [23] hogy a bűnszervezet folyamatosan, hosszabb időszakon keresztül tudjon működni, részt vettek továbbá ... VI. rendű terhelt és néhai személy 1 külföldre menekítésében is a későbbiekben. A bűnszervezet működése során a felhasznált gazdasági társaságok iratainak kezelése, valamint a számlák kiállítása és más könyvelési tevékenység folytatására a cég 9, a cég 11, a cég 12, illetve cég 10 vonatkozásában is ... I. rendű terhelt utasításának megfelelően könyvelő irodákat bíztak meg. A könyvelőirodák kiválasztása is ... I. rendű terhelthez és ... II. rendű terhelthez köthető: míg tanú 1 és alkalmazottai, tanú 2 és tanú 3 (cég 14, cég 13) korábban ... I. rendű, ... III. rendű és ... IV. rendű terhelt részére végzett könyvelési szolgáltatást, addig tanú 4 (cég 15) ... II. rendű terheltnek könyvelt korábban. A könyvelőhöz a megbízás, illetve a könyveléshez szükséges egyéb meghatalmazások aláírása céljából a bűnszervezetben részt vevő terheltek közül ... III. rendű, ... IV. rendű vagy ... V. rendű terhelt vitte el az ügyvezetőket, azaz ... VI. rendű, ... VII. rendű terheltet és néhai személy 1-et. Ezt követően azonban a napi szintű kapcsolattartást ... I. rendű terhelt utasításainak megfelelően ... II. rendű, ... III. r, ... IV. rendű vagy ... V. rendű terhelt folytatta a könyvelőkkel. A bűnszervezetben részt vevő ... I. rendű, ... II. rendű, ... III. rendű, ... IV. rendű, ... V. rendű, ... VI. rendű és ... VII. rendű terheltek tisztában voltak azzal, hogy a tevékenységük tényleges célja az, hogy a gazdasági tevékenységet folytató cégek a külföldön nettó áron megvásárolt kristálycukrot Magyarországon immáron áfával növelt áron értékesítik, azonban a termékértékesítés során megkapott és átutalt áfát a gazdasági társaságok nem vallják be és nem fizetik meg a költségvetésnek. A fentiek szerint a nettó vételár minden esetben meghaladta a nettó eladási árat, így mindenféle további kereskedelmi, gazdasági vagy adózási ismeret híján is belátható volt, hogy az adó megfizetése esetén a kereskedelem veszteséges lett volna. A szerződéseken, számlákon, szállítóleveleken, kondíciós lapokon és CMR-eken szereplő összegek, tonnánkénti nettó árak egyszerű összevetésével (ti. olcsóbban adják el, mint ahogyan megvették) a bűnszervezet működésének lényege megállapítható volt. A bűnszervezetben történő közreműködésük fejében ... V. rendű terhelt havi 70.000 forintot kapott ... I. rendű terhelttől, ... VI. rendű, ... VII. rendű terhelt és néhai személy 1 az általuk ügyvezetett cégek vonatkozásában vállalt részvételükért szintén heti rendszerességgel kaptak 10-25.000 forint közötti pénzösszeget ... I. rendű terhelttől. Míg ... I. rendű terhelt, ... II. rendű terhelt és az I. rendű terhelt fiai, ... III. rendű és ... IV. rendű terheltek osztoztak I. rendű terhelttel a bűncselekményből megszerzett haszonból, ennek pontos összegszerűsége és az osztozás pontos aránya nem volt megállapítható. ... I. rendű terhelt és ... II. rendű terhelt a bűnszervezet működését úgy koordinálták, hogy a lelepleződést és a büntető felelősségre vonást a lehetőségekhez képest minél hosszabb ideig elkerüljék, ennek érdekében több alkalommal változtatták meg az adócsalás elkövetéséhez felhasznált gazdasági társaságokat és az azok élére állított ügyvezetőket, ... VI. rendű, ... VII. rendű terhelteket, továbbá néhai személy 1-et. A gazdasági társaságokat úgy alapították és úgy módosították a társasági szerződésüket, hogy azoknak csak egy tagja legyen, aki a cég önálló képviseletre jogosult egyedüli ügyvezetője is lett. Az ügyvezetők semmiféle szakismerettel, kereskedelmi végzettséggel, tőkével, gazdasági kapcsolatokkal vagy pénzügyi ismeretekkel nem rendelkeztek. A cégek székhelye is akként került kiválasztásra, hogy a társaság a székhelyén ne legyen elérhető, ott semmilyen érdemi ügyintézés nem folyt. Miután valamelyik gazdasági társaság helyett egy másikkal folytatták ugyanannak a bűncselekménynek az elkövetését, a korábbi gazdasági társaság iratait megsemmisítették, ezzel a működés törvényességének ellenőrzését a későbbiek során lehetetlenné tették. A cégek képviseletére kiválasztott ... VI. rendű terhelt és néhai személy 1 korábban munkavállalóként dolgozott ... I. rendű terheltnek, míg ... VII. rendű terhelt az „éjszakai életből" ismerte korábbról ... III. rendű és ... IV. rendű terheltet. [24] A bűnszervezet a működése során -
  7. és
  8. I. negyedéve közötti időszakban - a következő gazdasági társaságokat használta fel a bűncselekmények elkövetéséhez: [25] A cég 8-at a
  9. január
  10. napján kelt társasági szerződés alapján
  11. január
  12. napján jegyezte be a cégbíróság a cégnyilvántartásba. A gazdasági társaság székhelye alapításától kezdődően cím 1, mely ... VI. rendű terhelt bejelentett lakcíme, aki egyben ezen időponttól a cég önálló képviseletre jogosult egyedüli ügyvezetője és egyedüli tagja volt. A cég 8-at az APEH vette nyilvántartásba
  13. január
  14. napjától. [26] A gazdasági társaság társasági szerződésének
  15. március
  16. napján kelt módosítását követően a cég 8 elnevezése cég 9-re változott, mely időponttól a székhelye cím
  17. A változást a cégbíróság ... cégjegyzékszám alatt vezette át a cégjegyzékbe. A cégjegyzékben a társasági szerződés
  18. március
  19. napján kelt módosítását követően a cég központi ügyintézési helyeként továbbra is ... VI. rendű terhelt bejelentett lakcíme, a cím 1 került megjelölésre. A gazdasági társaság cégjegyzékben megjelölt székhelyein, illetve a központi ügyintézés helyeként megjelölt címen sem működött soha, ... VI. rendű terhelt nem folytatott legális gazdasági tevékenységet a cég keretein belül. A céget a cégbíróság
  20. március
  21. napjával hivatalból törölte a cégnyilvántartásból. [27] ... VI. rendű terhelt megélhetését és lakhatását
  22. és
  23. években ... I. rendű terhelt biztosította, foglalkoztatta őt különböző fizikai jellegű alkalmi munkák elvégzésére is, amikor nem a bűnszervezet keretében kellett a cég 9 képviseletében eljárnia. [28] A cég 11 a
  24. március
  25. napján kelt társasági szerződés alapján a cégbíróság
  26. március
  27. napján ... cégjegyzékszám alatt jegyezte be a cégnyilvántartásba. A gazdasági társaság székhelye az alapításától kezdődően cím 3 lett, míg az önálló képviseletre jogosult, egyedüli ügyvezetője és egyetlen tagja néhai személy 1 volt. A céget a NAV
  28. március
  29. napjától kezdődően ... adószám alatt vette nyilvántartásba. [29] A cég 11 a székhelyeként megjelölt címen tevékenységet nem folytatott, személy 1 lakhatását, illetve megélhetését ténylegesen ... I. rendű terhelt biztosította, és a bűnszervezetben történt részvételén felül számára fizikai jellegű alkalmi munkákat biztosított. [30] A cég 10-et a cégbíróság jegyezte be
  30. december
  31. napján a cégnyilvántartásba. A gazdasági társaság székhelye alapításkor cím 4 alatt került bejegyzésre, ügyvezetője személy 2 volt. Főtevékenysége a közúti fuvarozás volt. [31] A cég 10 társasági szerződése
  32. szeptember
  33. napján került módosításra, melyet követően a cég önálló képviseletre jogosult, egyedüli ügyvezetője ... VII. rendű terhelt lett, majd a társasági szerződés
  34. szeptember
  35. napján történt módosítását követően a cég székhelye cím 5-re változott. A cég 10-et az APEH
  36. december
  37. napjával ... adószám alatt vette nyilvántartásba. [32] A fent írt ügyvezetőben és székhelyben történt változásokat követően a cég 10-et a cégbíróság ... cégjegyzékszám alatt vezette be a cégnyilvántartásba. A cég 10 ... VII. rendű terhelt ügyvezetésének időszakában nem folytatott a székhelyként megjelölt címen semmiféle gazdasági tevékenységet és a bűnszervezetben való felhasználásán túl nem folytatott legális gazdasági tevékenységet sem. [33] A céget a cégbíróság felszámolással
  38. augusztus
  39. napján törölte a cégjegyzékből. [34] A cég 12 a cégbíróság a
  40. június
  41. napján kelt társasági szerződés alapján
  42. július
  43. napján ... cégjegyzékszám alatt jegyezte be a cégnyilvántartásba. A gazdasági társaság székhelye az alapítástól kezdődően cím 6 volt, egyedüli, önálló képviseletre jogosult ügyvezetője és egyetlen tagja néhai személy 1 volt. A cég 12-t a NAV
  44. június
  45. napjától ... adószám alatt vette nyilvántartásba. A cég 12 a bejelentett székhelyén gazdasági tevékenységet nem folytatott. [35] A cég 16 a
  46. január
  47. napján kelt társasági szerződés alapján a cégbíróság
  48. február
  49. napján ... cégjegyzékszám alatt jegyezte be a cégnyilvántartásba. A gazdasági társaság önálló [36] [37] [38] [39] [40] [41] [42] [43] [44] [45] képviseletre jogosult egyedüli ügyvezetője az alapítástól ... III. rendű terhelt lett, míg a székhelye a III. rendű terhelt lakóhelye: cím
  50. A cég 16-ot az APEH
  51. január
  52. napjától kezdődően ... adószám alatt vette nyilvántartásba. A cég 16 ... III. rendű terhelt ügyvezetése alatt legális gazdasági tevékenységet is folytatott, többek között építőipari tevékenységet. E mellett a cég 9 értékesített számára nagy mennyiségben a bűncselekményekből származó cukorból
  53. évben, melyet a cég 16 továbbértékesített a cég 6nak. A cég 17 a
  54. október
  55. napján kelt társasági szerződés alapján a cégbíróság
  56. november
  57. napján ... cégjegyzékszám alatt jegyezte be a cégnyilvántartásba. A gazdasági társaság székhelye az alapítástól kezdődően cím 8, míg fióktelepe cím 4 volt. Az cég 17 önálló képviseletre jogosult ügyvezetője az alapítástól kezdődően személy 3 volt, majd a társasági szerződés
  58. augusztus
  59. napján kelt módosítását követően tanú 5 lett. A cég 17-et az APEH
  60. november
  61. napjától kezdődően ... adószám alatt vette nyilvántartásba. A gazdasági társaság fuvarozási tevékenységet folytatott a bűnszervezetben érintett gazdasági társaságok számára. A cég 18-at a
  62. december
  63. napján kelt társasági szerződés alapján a cégbíróság
  64. december
  65. napján ... cégjegyzékszám alatt jegyezte be a cégnyilvántartásba. A gazdasági társaság székhelye az alapítástól kezdődően cím 9, ügyvezetője a társasági szerződés
  66. december
  67. napján kelt módosítását követően tanú 5 lett. A céget az APEH
  68. december
  69. napjától kezdődően ... adószám alatt vette nyilvántartásba, főtevékenysége a cukor nagykereskedelem volt. A cég 18 szintén fuvarozási tevékenységet végzett a bűnszervezetben érintett gazdasági társaságok részére ... I. rendű terhelt megbízásából, emellett
  70. évben jelentős mennyiségű cukrot vásárolt meg a cég 9-től, amelyet továbbértékesített a cég 6-nak. A céget a cégbíróság
  71. február
  72. napján törölte a cégnyilvántartásból. Az Európai Unión belülről történő termékbeszerzés címén azok az ellenérték fejében megvalósuló termékbeszerzések adókötelesek belföldön, amelyeknél a terméket más tagállamban, közösségi adószámmal rendelkező adóalanytól szerzi be a belföldi közösségi adószámmal rendelkező adóalany. Közösségen belüli beszerzésnek tekintendő, ha a terméket akár a vevő, akár az eladó, vagy bármelyikük megbízásából harmadik személy juttatja, fuvarozza belföldre egy másik tagállamból. A cukorkereskedelmi tevékenység az alábbi séma szerint zajlott: a cukorfelvásárlók minden esetben ... II. rendű terhelttel folytattak ártárgyalásokat, majd a szerződéskötés előtt a cégnyilvántartás adatai alapján ellenőrizték, hogy ki a cég képviseletére jogosult személy és első alkalommal az ügyvezető személyesen megjelent a szerződéskötésen ... II. rendű terhelttel együtt. Ezt követően a szerződések módosítása már írásban, e-mail vagy futár útján zajlott. A közösségen belül megvásárolta az adott cég a cukrot, melyről CMR fuvarlevél és „notification letter" került kiállításra. A cukrot belföldön értékesítették, melyről magyar szállítólevelet állítottak ki. A felvásárlónál a szállítólevél került leadásra, a raktárban minőség-ellenőrzés történt mintavétellel együtt. Ezt követően a raktár bevételezte a szállítmányt, a vevő ezt követően kiállította a számlát általános forgalmi adóval terhelten, csatolva hozzá a szállítólevél egy példányát is és e-mailben elküldte a váddal érintett adott cég részére. A kifizetés ezt követően 24 órán belül megtörtént. A cégek közötti elszámolás döntően euróban történt. A fentiek szerint a Közösségen belülről érkező cukrot terheltek a bűnszervezet keretein belül az alábbi gazdasági társaságokon keresztül értékesítették Magyarországon: 1/a. ... VI. rendű terhelt, mint a cég 8, majd cég 9 ügyvezetője vett részt a bűnszervezet működésében ... I. rendű terhelt felkérésére, ... II. rendű, ... III. rendű, ... IV. rendű és ... V. rendű [46] terhelt segítségével. A cég 9 kristálycukrot vásárolt a fent írtak szerint akként, hogy azt az adott országból el kívánja szállítani, így ellenértékként nettó összeget fizetett, majd a megvásárolt cukrot Magyarországon
  73. február 15-től
  74. április 7-ig terjedő időszakban értékesítette magyarországi üzleti partnereinek, immáron a táblázatban szereplő áfával növelt bruttó összegben. A cég 9 kristálycukor forgalma
  75. és
  76. években:
  77. év összesen:
  78. év összesen [47] [48] [49] [50] [51] [52] [53] [54] [55] [56] [57] [58] Mennyiség ( nettó összeg tonna) 11 994,16 1 511 132 360 2 228,95 629 324 ÁFA bruttó összeg 945 314 407 331 1 888 915 182 597 6 655 A cég 9 (
  79. március
  80. napjáig cég 8) így
  81. február
  82. napja és
  83. április
  84. napja közötti időben történt termékértékesítései után a
  85. üzleti év I., II., III., és IV. negyedéveiben, illetve
  86. üzleti év I. és II. negyedéveiben összesen 2.485.951.837 forint bruttó árbevételre tett szert. A cég 9 (
  87. március
  88. napjáig cég 8) negyedéves áfabevallásra kötelezett adózó volt. A gazdasági társaság
  89. évben áfabevallási kötelezettségeinek valamennyi negyedéves bevallási időszakban eleget tett, melyet (a fenti fuvarozási költséget kivéve) valótlan költségek figyelembevételével úgy alakítottak ki, hogy a bevallási időszakokban minimális mértékben fizetési kötelezettsége álljon fenn az adóhatósággal szemben, ezzel próbálták azt elérni, hogy ne kerüljön áfaellenőrzés alá a cég. Azonban a cég 9 a
  90. I. III. és IV. negyedévben, továbbá a
  91. I. és II. negyedévben a közösség területéről történő beszerzéseiről nem készített bevallást. A cég 16 a fent írt termékértékesítések ellenértékét megfizette a cég 9-nek, mely miatt a cég 9-nek általános forgalmi adó bevallási és fizetési kötelezettsége keletkezett annak ellenére, hogy a cég 16 a cukor birtokába ténylegesen nem jutott az adásvétel során. A cég 18 az általa megvásárolt kristálycukor vételárát megfizette a termékértékesítés során a cég 9nek, mely miatt a gazdasági társaságnak általános forgalmi adó bevallási és befizetési kötelezettsége keletkezett, melynek azonban nem tett eleget
  92. évben. A cég 16 és a cég 18 vonatkozásában teljesítés hiánya ellenére számlakibocsátás történt. Míg a cég 9 és az cég 17 a megvásárolt árut a fenti fuvarozási költség ellenértékeként egymás között engedményezte, így a gazdasági társaságnak általános forgalmi adó bevallási és befizetési kötelezettsége keletkezett. A cég 9 által
  93. év vonatkozásában benyújtott bevallások adatai alapján összesen 625.000 forint fizetendő áfaösszeget jelöltek meg. A benyújtott bevallás azonban a levonható áfaoldalt eredményező költségek vonatkozásában a fenti közúti fuvarozásról kiállított számlák kivételével valótlan, számlák egyéb költségek vonatkozásában nem álltak rendelkezésre, a bevallások figyelemmel a VIES adataira is - valótlanul tartalmazták a társaság Közösségen belüli beszerzéseit is. A társaság nem vallott be Közösségen belüli beszerzést, emiatt is a bevallás valótlan adatokat tartalmaz. A cég 9
  94. év I. és II. negyedévében nem nyújtott be általános forgalmi adó bevallást, így ezen időszakban a gazdasági tevékenységéből származó bevétele után ezen adónem vonatkozásában annak bevallását és befizetését elmulasztotta. A cég 9 felhasználásával ... VI. rendű terhelt ... I. rendű terhelt rábírására és irányításával, ... II. rendű, ... III. rendű, ... IV. rendű és ... V. rendű terheltek segítsége folytán
  95. évben összesen 375.945.314 forint,
  96. évben összesen 119.407.331 forint vagyoni hátrányt okoztak. A cég 9 felhasználásával ... VI. rendű terhelt, ... I. rendű terhelt rábírására és irányításával, valamint ... II. rendű, ... III. rendű, ... IV. rendű és ... V. rendű terheltek segítsége folytán, összesen [59] [60] [61] [62] 495.352.645 forint adóbevétel csökkenést mint vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek, amely elkövetési értékből a magyar költségvetést ért vagyoni hátrány nem térült meg. Az utolsó
  97. II. negyedévi adóbevallás benyújtásának határideje:
  98. július
  99. napja, melyet a társaság székhelye szerint illetékes adóhatóságnál kellett volna benyújtani. 1/b. Néhai személy 1 ... I. rendű terhelt felhívására és segítségével a cég 11 ügyvezetését látta el, melynek során Európai Unió egyik tagállamában - jellemzően ország 1-be - kristálycukrot vásárolt akként, hogy azt az országból el kívánja szállítani, így ellenértékként nettó összeget fizetett, majd a megvásárolt cukrot Magyarországon
  100. április 11 és május 11-e között - egy esetben cég 19-nek, a többi esetben a cég 6-nak - értékesítette, immáron a táblázatban szereplő áfával növelt bruttó összegben. Az üzletek lebonyolításában néhai személy 1 segítségére voltak ... II. rendű, ... III. rendű, ... IV. rendű, és ... V. rendű terheltek a korábban írtak szerint. A cég 11 által a magyarországi partnereknek értékesített kristálycukor forgalma
  101. II. negyedévben:
  102. II. negyedév összesen: [63] [64] [65] [66] [67] [68] nettó összeg ÁFA bruttó összeg 112.370.245 092 561 140 .462.806 A cég 11
  103. évben negyedéves áfabevallásra köteles adózó volt, azonban
  104. II. negyedévére vonatkozóan a bevallási kötelezettségét nem teljesítette. A cég 11 felhasználásával néhai személy 1, ... I. rendű terhelt rábírására, valamint ... II. rendű, ... III. rendű, ... IV. rendű és ... V. rendű terheltek korábban kifejtettek szerinti segítségével a
  105. április
  106. és
  107. május
  108. napja közötti időszakban történt termékértékesítés után
  109. II. negyedévében összesen 140.462.806 forint bruttó értékesítés után 28.092.561 forint bevallandó és befizetendő áfát titkolt el az adóhatóság elől, a cég 11 felhasználásával néhai személy 1, ... I. rendű terhelt rábírására, ... II. rendű, ... III. rendű, ... IV. rendű és ... V. rendű terheltek segítségével, amely befizetési értékből a magyar költségvetést ért kár nem térült meg. Az utolsó
  110. II. negyedévi adóbevallás benyújtásának határideje:
  111. július
  112. napja, melyet a társaság székhelye szerint illetékes adóhatóságnál kellett volna benyújtani. 1/c. ... VII. rendű terhelt ... I. rendű terhelt rábírására a cég 10 ügyvezetését látta el, melynek során Európai Unió egyik tagállamában - jellemzően ország 1-ből - kristálycukrot vásárolt akként, hogy azt az országból el kívánja szállítani, így ellenértékként nettó összeget fizetett, majd a megvásárolt cukrot Magyarországon
  113. október 3-tól november 11-ig terjedő időszakban a a táblázatban szereplő összmennyiségben és értékben értékesítette magyarországi üzleti partnereinek, immáron a táblázatban szereplő áfával növelt bruttó összegben. Az üzletek lebonyolításában ... VII. rendű terhelt segítségére voltak ... II. rendű, ... III. rendű, ... IV. rendű, és ... V. rendű terheltek a korábban írtak szerint. A cég 10 által a magyarországi partnereknek értékesített kristálycukor forgalma
  114. IV. negyedévben:
  115. IV. negyedév összesen: [69] Mennyiség ( tonna) 491,7 Mennyiség ( tonna) 1183.35 nettó összeg ÁFA bruttó összeg 251.179.911 62.794.977 313.974.888 A cég 10
  116. évben negyedéves áfabevallásra köteles adózó volt, azonban
  117. IV. negyedévére vonatkozóan a bevallási kötelezettségét akként teljesítette, hogy a gazdasági társaság könyvelésébe valótlan költségszámlák kerültek beállításra annak érdekében, hogy a cég az általános forgalmi adó fizetési kötelezettségét csökkentse. [70] [71] [72] [73] [74] [75] A cég 10 felhasználásával ... VII. rendű terhelt, ... I. rendű terhelt rábírására, valamint ... II. rendű, ... III. rendű, ... IV. rendű és ... V. rendű terheltek korábban kifejtettek szerinti segítségével a
  118. október
  119. és
  120. november
  121. napja közötti időszakban történt termékértékesítés után
  122. év IV. negyedévében összesen 313.974.888 forint bruttó értékesítés után 62.794.977 forint bevallandó és befizetendő áfát titkolt el az adóhatóság elől, amely befizetési értékből a magyar költségvetést ért vagyoni hátrány nem térült meg. A fent írt bevételek vonatkozásában felmerült áfafizetési kötelezettség csökkentése érdekében ... V. rendű terhelt
  123. október
  124. és
  125. november
  126. napja között kiállított 26 darab, összesen bruttó 310.427.151 forint összegű és 62.085.428 forint áfatartalmú valótlan számlát, mely a cég 10 könyvelésébe beállításra került, így azt a bevallásánál figyelembe vették. A cég 12 nevében ... V. rendű terhelt által, ... I. rendű terhelt utasítására elkészített számlák valótlanok, tekintettel arra, hogy a cég 12 nem értékesítette a számlán feltüntetett termékeket a cég 10-nek. A
  127. IV. negyedévi adóbevallás benyújtásának határideje:
  128. január
  129. napja, melyet a társaság székhelye szerint illetékes adóhatóságnál kellett benyújtani. 1/d. Néhai személy 1 ... I. rendű terhelt rábírására a cég 12 ügyvezetését is ellátta, melynek során Európai Unió egyik tagállamában - jellemzően ország 1-ből - kristálycukrot vásárolt akként, hogy azt az országból el kívánja szállítani, így ellenértékként nettó összeget fizetett, majd a megvásárolt cukrot Magyarországon
  130. szeptember 9-én és 11 -én az alábbi táblázatban feltüntetett összmennyiségben és értékben értékesítette magyarországi üzleti partnereinek, immáron a táblázatban szereplő áfával növelt bruttó összegben. Az üzletek lebonyolításában személy 1 segítségére voltak ... II. rendű, ... III. rendű, ... IV. rendű, és ... V. rendű terheltek a korábban írtak szerint. A cég 12 által a magyarországi partnereknek értékesített kristálycukor forgalma
  131. III. negyedévben:
  132. III. negyedév összesen: [76] [77] [78] [79] [80] [81] Mennyiség ( tonna) 48,3 nettó összeg ÁFA bruttó összeg 9 488 817 2 372 204 11.861.021 A cég 12 csak az alapítástól,
  133. június
  134. napjától a II. negyedév végéig, azaz
  135. június
  136. napjáig tett eleget bevallási kötelezettségének 0-ás adótartalommal. Ezt követően általános forgalmi adó bevallást nem nyújtott be. A cég 12 a cég 10-nél hivatkozottak szerint
  137. III. és IV. negyedévében valótlan tartalmú számlákat állított ki a cég 10 részére termékértékesítés után. A cég 12 felhasználásával személy 1 ... I. rendű terhelt rábírására, valamint ... II. rendű, ... III. rendű, ... IV. rendű és ... V. rendű terheltek korábban kifejtettek szerinti segítségével a
  138. szeptember
  139. és
  140. szeptember
  141. napja közötti időszakban történt termékértékesítés után
  142. év III. negyedévében összesen 11.861.021 forint bruttó értékesítés után 2.372.204 forint bevallandó és befizetendő áfát titkolt el az adóhatóság elől, amely befizetési értékből a magyar költségvetést ért vagyoni hátrány nem térült meg. A
  143. III. negyedévi adóbevallás benyújtásának határideje:
  144. október
  145. napja, melyet a társaság székhelye szerint illetékes adóhatóságnál kellett benyújtani. Az 1/a., 1/b., 1/c. és 1/d. pontokban írtak alapján ... I. rendű terhelt rábírására, ... II. rendű, ... III. rendű, ... IV. rendű és ... V. rendű terheltek szándékos segítségnyújtása mellett: ... VI. rendű terhelt, mint a cég 9 (korábban cég 8) ügyvezetője 495.352.645 forint vagyoni hátrányt okozott áfa adónemben a magyar költségvetésnek, amely nem térült meg. ... VII. rendű terhelt, mint a cég 10 ügyvezetője, 62.794.977 forint vagyoni hátrányt okozott áfa adónemben a magyar költségvetésnek, amely nem térült meg. [82] [83] [84] [85] [86] [87] [88] [89] [90] [91] [92] [93] Néhai személy 1 mint a cég 11 ügyvezetője 28.092.563 forint, míg mint a cég 12 ügyvezetője 2.372.204 forint vagyoni hátrányt okozott áfa adónemben a magyar költségvetésnek, amely nem térült meg. A terheltek tevékenysége folytán a költségvetésben összesen 588.612.387 forint vagyoni hátrány keletkezett.
  146. A bűnszervezet működése során a bűncselekmények elkövetéséhez felhasznált gazdasági társaságok iratainak kezelése, valamint a számlák kiállítása és más könyvelési tevékenység folytatására a cég 9, a cég 11, a cég 12, illetve cég 10 vonatkozásában is ... I. rendű terhelt utasításának megfelelően könyvelő irodákat bíztak meg. A cég 9 és a cég 12 könyvelését a cég 14, tanú 1 és alkalmazottai tanú 2 és tanú 3 végezték. Míg a cég 11, cég 18 és a cég 10 könyvelését tanú 4 könyvelő végezte. E könyvelőkkel a kapcsolatot döntően nem az ügyvezetők, hanem ... II. rendű, ... III. rendű, ... IV. rendű illetve ... V. rendű terheltek tartották személyesen és telefon útján is. A könyvelőhöz a megbízás, illetve a könyveléshez szükséges egyéb meghatalmazások aláírása céljából a bűnszervezetben részt vevő terheltek valamelyike vitte el az ügyvezetőket, azaz ... VI. rendű, ... VII. rendű és néhai személy 1-et. Ezt követően azonban a napi szintű kapcsolattartást ... I. rendű terhelt utasításainak megfelelően ... II. rendű, ... III. rendű, ... IV. rendű vagy ... V. rendű terhelt folytatta a könyvelőkkel. Az 1.) tényállási pontban írtak szerint a cselekmény felderítésének megnehezítése, illetve minél hosszabb időszakra történő leplezése céljából már a bűnszervezet létrehozásának kezdeti időszakában elhatározták a terheltek, hogy a számlázási tevékenység befejezését követően meg fogja semmisíteni a könyvelési iratokat. 2/a. A cég 8 majd a cég 9 számviteli rendért felelős, önálló képviseletre jogosult ügyvezetője ... VI. rendű terhelt ... I. rendű terhelt rábírására a gazdasági társaság tevékenységének könyvelését nem kísérte figyelemmel, majd a későbbiekben hozzájárult ahhoz, hogy ... II. rendű, ... III. r, ... IV. rendű és ... V. rendű terheltek
  147. év utolsó időszakában - pontosabban meg nem határozható időpontban - elhozzák a könyvelő irodából és megsemmisítsék a cég
  148. és
  149. évre vonatkozó teljes könyvelési iratanyagát. A könyvelési iratanyag hiányában a cég 9 vagyoni, illetve pénzügyi helyzetének
  150. és
  151. üzleti évekre vonatkozó ellenőrzése lehetetlenné vált. A cég 9 esetében a könyvelési időszak alatt a könyvelési iratok megsemmisítéséig nem került sor számviteli ellenőrzésre. 2/b. Néhai személy 1, mint a cég 11 és cég 12 számviteli rendért felelős, önálló képviseletre jogosult ügyvezetője, ... I. rendű terhelt rábírására hozzájárult ahhoz, hogy ... II. rendű, ... III. rendű, ... IV. rendű és ... V. rendű terheltek
  152. év utolsó időszakában - pontosabban meg nem határozható időpontban - elhozzák a könyvelő irodából és megsemmisítsék a cég
  153. évre vonatkozó teljes könyvelési iratanyagát. Fent írtak mellett néhai személy 1 a gazdasági társaság tevékenységének könyvelését nem kísérte figyelemmel. A könyvelési iratanyag hiányában mind a cég 11, mind a cég 12 vagyoni, illetve pénzügyi helyzetének
  154. üzleti évre vonatkozó ellenőrzése lehetetlenné vált. A cég 11 és cég 12 esetében a könyvelési időszak alatt a könyvelési iratok megsemmisítéséig nem került sor számviteli ellenőrzésre. 2/c. A cég 10 számviteli rendért felelős, önálló képviseletre jogosult ügyvezetője ... VII. rendű terhelt ... I. rendű terhelt rábírására a gazdasági társaság tevékenységének könyvelését nem kísérte figyelemmel, majd a későbbiekben hozzájárult ahhoz, hogy ... II. rendű, ... III. r, ... IV. rendű és ... V. rendű terheltek
  155. év utolsó időszakában - pontosabban meg nem határozható időpontban - elhozzák a könyvelő irodából és megsemmisítsék a cég
  156. évre vonatkozó teljes könyvelési iratanyagát. [94] A könyvelési iratanyag hiányában a cég 10 vagyoni, illetve pénzügyi helyzetének
  157. üzleti évre vonatkozó ellenőrzése lehetetlenné vált, a vagyoni, illetve pénzügyi helyzet áttekintése, illetve ellenőrzése véglegesen meghiúsult. A cég 10 esetében a könyvelési időszak alatt a NAV rendelt el adóellenőrzést. [95] II. 1.A bíróság jogerős határozata ellen ... I. rendű, ... III. rendű és ... IV. rendű terheltek védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt, annak törvényi okaként a Be.
  158. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontját és
  3. b)pont
  4. ba)alpontját megjelölve; tartalma szerint azonban csak a bűnszervezetben elkövetés megállapítását sérelmezte, és a jogerős ítélet megváltoztatásával mindhárom terhelt tekintetében annak mellőzését, valamint a büntetések enyhítését kérte. [96] Indokai szerint a bíróság jogerős ítéletében törvénysértően állapította meg, hogy a terheltek bűnszervezetben követték el a terhükre rótt bűncselekményt. Kifejtette, miszerint a megállapított tényállásból nem következik, hogy a terheltek a bűnszervezet tárgyi ismérveit megvalósították, sem az elkövetéskor hatályos, sem pedig az elbíráláskor már a hierarchiát és a konspirációt is a fogalmi elemek közé emelő anyagi jogszabályok alapján. Az indítványozó álláspontja szerint a jelen ügyben az elbíráláskor hatályos jogszabályt kell figyelembe venni, mivel az alapján a cselekmény enyhébben bírálandó el. Az Alaptörvény 28. Cikkére hivatkozva rámutatott, hogy a jogszabályok értelmezésekor azok indokolását is figyelembe kell venni, ami jelen esetben a bűnszervezet új törvényi fogalmának beiktatása kapcsán olyan kritikát fogalmazott meg a kialakult bírói gyakorlattal szemben, hogy az nem tükrözte a jogalkotói szándékot. Rámutatott továbbá arra, hogy a szervezett bűnözésre jellemző a konspiratív működés, a szervezet a bűnözést mintegy folyamatos üzleti vállalkozásként űzi, jellemzője a bűncselekmény pontos megtervezése, valamint a részfeladatok munkamegosztásában és utasítási rendszerben való végrehajtása. [97] A védő álláspontja szerint a bíróság ítélete történeti tényállásában olyan, az átlagost meghaladó konspiratív módszert nem állapított meg, amely a cselekményt magasabb bűnelkövetői szintre emelné. Az úgynevezett strómanok alkalmazása és az iratanyag megsemmisítése nem olyan jellegű és súlyú bűnös tevékenységet leplező magatartások, melyek konspirációs módszernek tekinthetők. Az ilyen cselekvőségek a költségvetési csalások nagy hányadánál megállapítást nyernek, csupán a cselekmények leleplezését szolgálják, a cselekvőséghez szükségszerűen kapcsolódóan. A konspiráció ennél lényegesen többet kíván meg; amit jól mutatnak az e fogalomkörben használt „konspirációs szabályok", „konspirációs fegyelem", „konspirációs eszközök" kifejezések is. Hivatkozott e körben a Legfelsőbb Bíróság Bfv.II.844/2007/6. és Bfv.II.499/2008/11. számú határozataira is. [98] A védő álláspontja szerint hiányzik a tényállási elemek közül a hierarchikus felépítés is; ez elkülönült szervezeti szinteket, alá-fölé rendeltségi kapcsolatokat és utasítási rendszert kíván meg, amit a jelen esetben a tényállás nem rögzített. [99] 2. A Legfőbb Ügyészség a BF.34/2021/2. számú átiratában a felükvizsgálati indítványt alaptalannak találta és mindhárom terhelt tekintetében a támadott határozatok hatályában fenntartására tett indítványt. [100] Indokai szerint az I., III. és IV. rendű terheltek esetében a főszabályként alkalmazandó elkövetéskori büntető törvényt az utolsó részcselekmény 2012. január 20-i elkövetési ideje határozza meg, mely időpontban már a korábbi Btk. is az elbíráláskor hatályos törvénnyel egyezően - a korábbi adócsalást felváltva - a költségvetési csalást szabályozta. Erre figyelemmel a halmazati büntetés kiszabása során irányadó legsúlyosabb büntetési tételkeretet az elkövetéskori és elbíráláskori törvény azonosan tartalmazza. A bűnszervezetben való elkövetésre vonatkozó rendelkezések azonban különböztek, mert a bűnszervezet fogalmának a Btk. 459. §
(1)bekezdés
  1. pontjában írt, [101] [102] [103] [104] [105] [106] [107] [108] [109] [110] [111] azt megelőzően még a korábbi Btk.
  2. §
  3. pontjában írtakkal egyező definíciója
  4. július
  5. napján módosult. Az elbíráláskori törvény alkalmazására akkor kerülhetne sor, ha a terheltek cselekménye az elbíráláskor hatályos törvény szerint már nem minősülne bűnszervezetben elkövetettnek. Ez azonban - a Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint - nem így van. A megváltozott törvényszöveg már hierarchikus szervezettséget követel meg, valamint az összehangolt működés helyett annak konspiratív működését teszi szükségessé. A csoport hierarchikusan szervezett volta megfeleltethető a bűnszervezett
  6. március
  7. és
  8. március
  9. napja között hatályban volt
  10. évi IV. törvény
  11. §
  12. pontjában írt alá-fölérendeltségi rendszernek. A hierarchikus jelleg értelmezése során változatlanul irányadónak tekinthetők a
  13. évi CI. törvénnyel kihirdettet, az Egyesült Nemzetek keretében, Palermóban, 2000.december 14-én létrejött, a nemzetközi szervezet bűnözés elleni Egyezmény megállapításai. A konspiráció alatt egyfajta titkos szervezettség és leplezett működés értendő, amelynek célja a csoport tényleges tevékenységének elfedése, a hatósági felderítés meghiúsítása. A konspiratív működésnek a csoport tevékenysége és nem a bűncselekmények elkövetése tekintetében kell megvalósulnia. Konspirációra utal a fiktív cégek bevonása, a strómanok alkalmazása, a kapcsolattartás rejtett módjainak és kódolt nyelvnek az alkalmazása, a bűncselekmények eredményét elfedő és felderítését akadályozó intézkedések megtétele. A Legfőbb Ügyészség a Szegedi Ítélőtábla ítéletében a bűnszervezet megállapíthatóságának vonatkozásában kifejtettekkel egyetértett, az irányadó tényállás alapján a bűnszervezet fogalmi elemei megállapíthatók. A hét terhelt érintettsége, valamint a két évet felölelő elkövetési idő kimeríti az objektív ismérveket is. A hierarchikus szervezettséget kimeríti, hogy az I. rendű terhelt a II. rendű terhelttel vezette a bűnszervezetet, biztosította annak anyagi hátterét és utasításokkal látta el a III-VI. rendű terhelteket. A III-V. rendű terheltek szállították a strómanokat, illetve a banki ügyintézésben vettek részt, az VVI. rendű és az elhunyt VII. rendű terhelt az I. és a II. rendű terhelt utasításainak megfelelően írta alá a szükséges okiratokat, felvette a banki utalásokat és a pénzt átadta a hierarchia magasabb szintjén állóknak. A konspirációs jelleget támasztja alá a strómanok alkalmazása, a fiktív székhelyek bejelentése, a társaságok „cserélgetése" és irataik megsemmisítése. Ezek túlmutatnak a költségvetési csalás tényállási elemét jelentő megtévesztésen, célja kifejezetten a hatósági felderítés meghiúsítása és a hierarchia magasabb szintjén állók személyének rejtve tartása volt. Megjegyezte a Legfőbb Ügyészség azt is, hogy a terheltek terhére rótt cselekmények miatt a bűnszervezetben elkövetés mellőzése esetén is halmazati büntetésként öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés lenne kiszabható, így a felülvizsgálattal érintett terheltekkel szemben a jogerős ítéletben kiszabott szabadságvesztés ilyen esetben is törvényes lenne. III. Az I., III. és IV. rendű terheltek védője által előterjesztett felülvizsgálati indítvány nem alapos.
  14. A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be.
  15. §
(1)bekezdése alapján tanácsülésen bírálta el, annak ellenére, hogy a védő indítványában nyilvános ülés kitűzését kérte. Megjegyzi a Kúria, hogy a Be. 660. §
(2)bekezdés a) pontja szerint a védő nyilatkozata alapján nyilvános ülés kitűzése csak a terhelt terhére bejelentett indítvány esetén kötelező.
  1. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a Be.
  2. §-a értelmében kizárólag a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen, és a Be.
  3. §-ában megjelölt anyagi és eljárási okokból vehető igénybe. A felülvizsgálati okok törvényben meghatározott köre nem bővíthető, az ott meghatározottakon kívül más okból felülvizsgálatnak nincs helye. Jelen ügyben a védő indítványában - mindhárom terhelt tekintetében - a bűnszervezetben elkövetés megállapítását és azzal összefüggésben a kiszabott büntetés eltúlzottan súlyos voltát kifogásolta. [112] A Be.
  4. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontja alapján valóban felülvizsgálati ok, ha a bíróság jogerős ítéletében a bűncselekmény törvénysértő minősítése vagy a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabott ki. [113] A bűnszervezetben való elkövetés az eljárás tárgyát képező bűncselekmény jogi minősítése szempontjából közömbös. Az nem része a jogi minősítésnek, hanem olyan, bármilyen szándékos bűncselekmény elkövetéséhez kapcsolható többes elkövetői forma, ami megvalósulása esetén a Büntető Törvénykönyv Általános Részében foglalt jogkövetkezményeket - egyebek mellett az e szervezeti forma keretében elkövetett bűncselekmény büntetési tételkeretének az emelkedését vonja maga után. [114] Következésképpen az sem érintené a bűncselekmény minősítésének törvényességét, ha a bíróság a Btk. 459. §
(1)bekezdés
  1. pontja szerinti feltételek téves megállapításával jutott volna arra az álláspontra, miszerint a terhelt bűnszervezetben követte el a terhére rótt cselekményt. [115] Így a bűnszervezetben elkövetés téves megállapítására való hivatkozás önmagában, függetlenül a kiszabott büntetéstől, nem felülvizsgálati ok. [116] A bűnszervezetben elkövetés téves megállapítására hivatkozás a felülvizsgálati indítványban mint „a büntetőjog más szabályának" megsértésére való hivatkozás - azaz a Be.
  2. §
(1)bekezdés
  1. b)pont második fordulata alapján - lehet alapja a felülvizsgálatnak feltéve, hogy ez a hivatkozás arra is kiterjed, miszerint az említett anyagi jogszabálysértés miatt a kiszabott büntetés törvénysértő [hivatkozott törvényhely
  2. ba)alpontja]. [117] A kiszabott büntetés akkor tekinthető törvénysértőnek, ha annak neme vagy mértéke a Btk. valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütközik, így a bűncselekmény minősítéséhez kapcsolódó büntetési tételkeret megsértésével kiszabott, avagy az irányadó büntetési tételkereten belüli ugyan, de az anyagi jogszabálysértés kiküszöbölése mellett tartamában eltúlzottan súlyos vagy eltúlzottan enyhe. [118] Jelen esetben az I., III., és IV. rendű terhelttel szemben kiszabott büntetés egyébként még a bűnszervezetben elkövetés miatti büntetési tételkeret-növekedést figyelmen kívül hagyva is - az I. rendű terhelt esetében - a költségvetési csalás büntette [korábbi Btk. 310.§
(1)bekezdés a) pont,
(2)bekezdés
  1. b)pont
  2. bb)alpont,
(5)bekezdés b) pont)] öt évtől tíz évig terjedő büntetési tétel (a halmazatra figyelemmel öt évtől tizenöt évig terjedő büntetési tartam) keretei közé esik; a III. és a IV. rendű terhelt esetében pedig annak minimumát sem éri el, de a korábbi Btk. 87. §
(1)bekezdése és
(2)bekezdés b) pontja alapján kiszabható. Következésképpen azok akkor sem lennének sem törvénysértők, sem eltúlzottan súlyosnak tekinthetők, ha a bűnszervezetben elkövetést a büntetés kiszabása során mellőzni kellene. [119] A bűnszervezetben való elkövetés megállapításának további jogkövetkezménye a büntetési tétel keretének emelkedésén kívül a büntetés végrehajtása során feltételes szabadságra bocsátás kizárása, valamint a fegyház végrehajtási fokozat megállapítása is. [120] A feltételes szabadság lehetőségéből kizárás (valamint a szabadságvesztés büntetés fokozatának meghatározása) akkor sem tekinthető törvénysértő büntetéskiszabásnak, ha annak alapja a bűnszervezetben elkövetés terhelt által állított téves megállapítása lenne. Az erre való hivatkozás a felülvizsgálat Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontjában foglalt törvényi okán kívül esik (EBH 2015.B.6., BH 2015.269.II., BH 2015.180.). [121] A védő azonban indítványában szűkítés nélkül kifogásolta a büntetés törvénysértő voltát, ezért a Kúria azt a most említett felülvizsgálati ok alapján érdemben elbírálta. [122] 3. E körben a Kúria azt vizsgálta, hogy a bűnszervezetben elkövetés megállapítása az irányadó tényállásban foglalt ténymegállapítások alapján törvényes volt-e. Ennek alapjaként elfogadta, hogy a Btk. 2. §-a alkalmazásának szempontjából - tekintettel arra, hogy egyéb eltérés az elkövetéskor és az elbíráláskor hatályos törvény között nincs - a bűnszervezeti minősítés döntő; amennyiben a terheltek cselekménye nem felel meg az elbíráláskor hatályos bűnszervezet-fogalomnak, úgy a [123] [124] [125] [126] [127] [128] [129] [130] [131] [132] hatályos Btk. (2012. évi C. törvény) alkalmazásának és a bűnszervezeti minősítés mellőzésének lett volna helye. A Kúria azonban ennek ellenkezőjét állapította meg. A bűnszervezet jogi szabályozását a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló 1997. évi LXXIII. törvény 1997. szeptember 15. napjával iktatta be a büntetőtörvénybe (korábbi Btk. 137. § 7. pont). A rendelkezést a büntető jogszabályok módosításáról szóló 1998. évi LXXXVII. törvény 35. §-a 1999. március 1. napjával módosította és átszámozta (korábbi Btk. 137. § 8. pont). Az ekkor hatályba lépett törvényszöveg szerint bűnszervezet: bűncselekmények rendszeres elkövetése révén haszonszerzés végett létrejött olyan bűnszövetség, amely feladatmegosztáson, alá-fölérendeltségi rendszeren és személyi kapcsolatokon nyugvó szerepvállaláson alapul. Ezt követően a törvényszöveget a 2002. április 1. napjától hatályos, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló 2001. évi CXXI. törvény 19. §
(5)bekezdése határozta meg. Aszerint a bűnszervezet: három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése. Ugyanez a szövegezés került át a 2013. július 1. napján hatályba lépett Btk. 459. §
(1)bekezdés
  1. pontjába is. E két törvényi rendelkezés összevetése alapján kitűnik, hogy a
  2. április
  3. napjától hatályos módosítás a bűnszervezet fogalmi elemei közül többet elhagyott, ugyanakkor új tényállási elemeket is meghatározott. A módosító törvény miniszteri indokolása akkor az alábbiakat tartalmazta: „A szervezett bűnözés elleni hatékony fellépés büntetőjogi eszközeinek kialakítása az elmúlt időszakban különös hangsúlyt kapott mind az Európai Unióban, mind más nemzetközi szervezetekben.
  4. december 21-én az Európai Unió Tanácsa együttes fellépést fogadott el az Európai Unió tagállamaiban a bűnöző szervezetben való részvétel bűncselekménnyé nyilvánításáról.". Az együttes fellépés
  5. Cikke határozza meg a bűnöző szervezet fogalmát: „Ezen együttes fellépés tekintetében a »bűnöző szervezet« kettőnél több személy hosszabb időre szóló szervezett együttműködését jelenti olyan bűncselekmények összehangolt elkövetésére, amelyek büntetési tételének felső határa legalább négyévi szabadságvesztés büntetés, vagy ilyen tartamú biztonsági intézkedés, avagy ennél súlyosabb büntetés, tekintet nélkül arra, hogy ezek a bűncselekmények magukban képezik az elkövetés célját, vagy pedig eszközül szolgálnak arra, hogy vagyoni előnyt szerezzenek és adott esetben közhatóságok működését megengedhetetlen módon befolyásolják.".
  6. december 14-én a 2282/
  7. (XI. 29.) Korm. határozat alapján a belügyminiszter aláírta az ENSZ keretében létrejött Egyezményt a határon átnyúló szervezett bűnözés ellen. Az Egyezmény
  8. Cikke határozza meg a szervezett bűnözői csoport fogalmát. „Az Egyezmény alkalmazásában »Bűnöző szervezet«: hosszabb ideig fennálló, három vagy több főből álló strukturált csoport, amely összehangoltan működik egy vagy több, ebben az Egyezményben meghatározott súlyos bűncselekmény vagy törvénysértés céljából, közvetlen vagy közvetett módon pénzügyi vagy más anyagi haszon megszerzésére törekedve; »Súlyos bűncselekmény«: legalább négyévi szabadságvesztés-büntetéssel vagy szabadságelvonással járó intézkedéssel vagy súlyosabb büntetéssel büntethető törvénysértést megvalósító magatartás; »Strukturált csoport«: nem egyetlen bűncselekmény azonnali végrehajtására, és nem alkalomszerűen létrehozott csoport, amelyben nem szükséges, hogy tagjai pontosan meghatározott szerepeket kapjanak, vagy hogy tagsága állandó legyen, illetőleg fejlett hierarchiával rendelkezzen". A törvény az együttes fellépésnek és az említett ENSZ Egyezménynek megfelelő rendelkezést tartalmaz a bűnszervezet fogalmára. A törvénymódosítás tehát tudatosan, az ENSZ Egyezmény kifejezetten ezt rögzítő tartalmára való utalással mellőzte a bűnszövetség fogalmi elemei közül - egyebek mellett - az alá-fölérendeltség követelményét, a konspiratív működés pedig sem a korábbi, sem a későbbi szabályozásnak nem volt [133] [134] [135] [136] [137] [138] [139] eleme, és azt a hivatkozott nemzetközi jogi aktusok sem kívánják meg. Mindezzel ellentétben áll tehát a
  9. évi LXVI. törvény miniszteri indokolásának az a megállapítása, hogy a korábbi bírói gyakorlat törvényrontó, tehát ún. „contra legem" lett volna. Az indokolás részben a korábbi módosítással tudatosan mellőzött, részben pedig a törvényben soha meg nem kívánt tényállási elemeket kér számon a gyakorlaton. Ugyanakkor kétségtelen, hogy a Magyarország
  10. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló
  11. évi LXVI. törvény
  12. §-a újabb tényállási elemeket épített a bűnszervezet Btk.
  13. §
(1)bekezdése szerinti fogalmába. Ez a hierarchikus szervezettség és a konspiratív működés. Tekintettel arra, hogy e módosítás
  1. július 10-én, azaz még a jogerős ítélet meghozatala előtt lépett hatályba, ezért az az ügyben nem közömbös. A
  2. évi LXVI. törvény
  3. §-ával módosított Btk.
  4. §
(1)bekezdés
  1. pontja szerint a bűnszervezet megállapításának feltételei az alábbiak: − legalább három személyből álló, − hosszabb időre, − hierarchikusan szervezett, − konspiratívan működő csoport, − amelynek célja ötévi, vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése. E feltételek egyidejű megléte esetén törvényes a bűnszervezet megállapítása. A bűnszervezet törvényi feltételei közül a három vagy több személy megléte, és a szervezet céljának ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetésére való irányultsága részletesebb indokolást nem igényel. Ezt maga az indítvány sem sérelmezte. A terheltek terhére rótt legsúlyosabb bűncselekmény, a költségvetési csalás szóban lévő esete - ami egyúttal a csoport tevékenységének célját is képezte - öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A három vagy több személy megléte (már csupán az eredetileg hét terhelt személye okán is) szintén egyértelműen megállapítható. Nem feltétele a bűnszervezet megállapításának, hogy a terhelt az elkövető-társait ismerje; elegendő, ha a tudata kiterjed arra, hogy a bűnös tevékenységet legalább hárman végzik. Az irányadó tényállás alapján azonban a terheltek ismerték egymást, az I. rendű terheltnek a III. és IV. rendű terheltek a gyermekei. A többi terheltet az I. rendű terhelt kérte fel arra, hogy az általa irányított bűnszervezetben vegyenek rész, a III. és IV. rendű terhelt pedig a II. rendű terhelttel vett részt a cukorszállítás napi szintű bonyolításában. Ebből következően kétség sem fér ahhoz, hogy tudatuk átfogta tevékenységük során a kettőnél több személy abban való részvételét. A hosszabb időre szervezettség kapcsán a Kúria utal arra, hogy az irányadó, a másodfokú bíróság által pontosított tényállás szerint két év - ezen belül több adóbevallási időszak - alatt elkövetett bűncselekmények, melyeket azonos módszerrel valósítottak meg a terheltek, már önmagában is alkalmas e törvényi feltétel meglétének alátámasztására. Ugyanerre utal az elkövetéshez használt cégek „váltása", az elkövetés újabb fiktív cégek felhasználásával való folytatása is. Ekként nincs ténybeli alap annak feltételezésére, hogy a bűnszervezet működése időben limitált lett volna. Ellenkezőleg; e tényekből az a következtetés vonható le, hogy a terheltek szándéka a határozatlan időre szervezett keretek közötti tartós működésre irányult. A hierarchikus szervezeti felépítés, mint feltétel - ahogy azt a másodfokú ítélet indokolásának [92][93] pontja tartalmazza - az irányadó tényállás alapján szintén megvalósult, tekintettel arra, hogy az I. rendű terhelt volt az, aki szervezte és átfogta a cselekményt, irányító szerepet töltött be, ő rendelkezett a külföldi beszerzések finanszírozásához szükséges pénzügyi fedezettel. A II. rendű terhelt szervezte a cukor vásárlását ország 1-ből és a magyarországi értékesítését. A VI. rendű terhelt és az elhunyt személy 1 az I. rendű terhelt, míg VII. terhelt a III. és IV. rendű terhelt alkalmazottai voltak, az ő utasításaik alapján jártak el; a felvett pénzeket az I., III., és IV. rendű terhelteknek adták át. A III. és IV. rendű terheltek szállították a cégek ügyvezetőit, banki ügyintésében vettek részt. [140] A szervezet felső szintjén az I. és II. rendű terhelt állt, a III. rendű és IV. rendű terheltek pedig a többi terhelttel együtt végrehajtók voltak, akik végrehajtották az I. rendű terhelt utasításait. [141] A hierarchikus szervezettség nem jelenti valamennyi bűnszervezetben résztvevő személy hierarchiában való elhelyezkedését. Amennyiben olyan adat áll rendelkezésre, amely akár egy résztvevő szervezői, koordináló, irányító szerepére vonatkozik a feladatok megosztása során, akkor e körülmény olyan alá-fölérendeltséget jelentő személykapcsolatnak tekinthető, amely megalapozhatja a bűnszervezet megállapítását az új fogalom szerint is. [142] Jelen ügyben - a fent írtak szerint - az I. és II. rendű, a III. és IV. rendű, valamint V., VI. és VII. rendű terhelt között ez a helyzet. A védő által ezen túl megkívántak - több, elkülönült szervezeti és döntési szint, szigorú alá-fölé rendeltség és utasítási rend - noha jelen ügyben jelentős részben megvalósultak, de a törvényben nem szerepelnek, értelmezésük ellentétben áll a szabályozás alapjául szolgáló, fent bemutatott nemzetközi jogi normáknak. [143] A csoport konspiratív működése lényegében a korábbi fogalom összehangolt működésének feleltethető meg, amennyiben az a külvilág elől rejtve valósul meg, de nem jelenti a teljes szervezet minden tagjával való együttműködést, hanem az egyes cselekményekhez rendelt személyek összehangolt tevékenységét feltételezi. Jelen esetben a bűnszervezet tagjai tevékenységüket számos cég neve alatt, legális működés látszatát keltve, azonban valódi tevékenységüket rejtve folytatták. A cégek élére anyagi és kapcsolati háttérrel, valamint szakismerettel nem rendelkező személyeket állítottak, akiknek egyetlen feladata az I. és a II. rendű terheltek által meghatározott iratok aláírása, valamint a pénz felvétele és annak a hierarchia magasabb szintjén állóknak való továbbítása volt. A lebukás elkerülése érdekében több alkalommal változtatták meg az adócsalás elkövetéséhez felhasznált - eleve fiktív székhellyel bejegyzett, így a hatóságok számára elérhetetlenné tett gazdasági társaságokat és azok ügyvezetőit, továbbá a cégek számlázási tevekénységének befejezését követően a könyvelési iratokat azért semmisítették meg, hogy a korábbi cselekmények felderítését megnehezítsék, illetve minél hosszabb ideig leplezhessék. [144] Mindez a bűnszervezet megállapításához megkívánt konspiratív működés fogalmának mindenben megfelel. Semmilyen - a védő által hivatkozott - az „átlagosat jelentősen meghaladó" többletet a törvény nem követel meg a konspiratív működés megállapításához, noha ez - a fentiek szerint - jelen ügyben kétségkívül megvalósult. [145] Utal arra a Kúria, hogy a 4/
  2. BJE jogegységi határozat szerint a bűnszervezetben elkövetés megállapítható azzal szemben is, aki - eseti jelleggel - a bűnszervezet tevékenységéhez kapcsolódóan akár egyetlen cselekményt tettesként vagy részesként valósít meg. A bűnszervezet jogkövetkezményei akkor alkalmazhatók, ha az elkövető tudata a bűnszervezet törvényben meghatározott tárgyi ismérveit átfogja. Jelen ügyben azonban a felülvizsgálattal valamennyi terhelt aktívan csatlakozott a bűnszervezethez, annak tevékenységében folyamatosan részt vett. [146] Következésképp az irányadó tényállásból az következik, hogy a bűnszervezet valamennyi ismérve az elbíráláskor hatályos törvény alapján is - megvalósult, és azt az I., III. és IV. rendű terheltnek fel kellett ismernie. Ezért a bíróság jogerős ítéletében törvényesen állapította meg, miszerint a felülvizsgálattal érintett terheltek a terhükre rótt cselekményt bűnszervezetben követték el, az elbíráláskor hatályos törvény alkalmazása sem eredményezne enyhébb elbírálást (a bűnszervezet mellőzését). Így arra nincs is törvényes ok. [147] A bűnszervezet megállapításának az elkövetéskor hatályos, a korábbi Btk.
  3. §
  4. pontjában írt valamennyi (a hierarchikus felépítést és a konspiratív működést nélkülöző) feltétele pedig értelemszerűen szintén megvalósult. Fel sem merülhet, hogy a terheltek a terhére rótt cselekmények elkövetése során ne lettek volna tisztában azzal, hogy saját tevékenységüket legalább három (valójában annál több) személy, hosszabb időre szervezett, ötévi, vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetésére irányuló, összehangolt működése keretében fejtik ki. [148] Minderre tekintettel tehát a bíróság jogerős ítéletében törvényesen állapította meg, hogy az I., III. és IV. rendű terheltek a cselekményeiket bűnszervezetben követték el, és törvényesen alkalmazta annak a büntetési tételre kiható jogkövetkezményeit is. Az irányadó büntetési tétel így mindhárom terhelt esetében öt évtől húsz évig terjedő szabadságvesztés, ezért a jogerős ítéletben kiszabott büntetés mértéke az I. rendű terhelt esetében az irányadó büntetési tételkeretek közé esik, és bár a III. rendű és a IV. rendű terhelt tekintetében a törvényi minimumot nem éri el, azonban a korábbi Btk.
  5. §
(1)bekezdésének és
(2)bekezdés b) pontjának alkalmazásával kiszabható; így egyik terhelt tekintetében sem törvénysértő. [149] 4. A védő indítványában a felülvizsgálat okaként a Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontját is felhívta. Eszerint felülvizsgálatnak akkor van helye, ha a bíróság jogerős ítéletében a terhelt büntetőjogi felelősségét a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg. Ebben az esetben a támadás tárgya maga a büntetőjogi felelősség megállapítása, célja pedig a terhelt felmentése vagy az eljárás megszüntetése. Ennek megfelelő érvelést jelen esetben az indítvány egyik terhelt tekintetében sem tartalmazott. [150] 5. A fentiekre tekintettel a Kúria az I., III. és IV. rendű terheltek védője felülvizsgálati indítványának nem adott helyt, és a támadott határozatokat - a Be. 660. §
(1)bekezdésének főszabálya alapján tanácsülésen, a Be. 655. §
(1)bekezdésének főszabálya szerinti összetételben eljárva - az I. rendű, a III. rendű és a IV. rendű terhelt tekintetében a Be. 662. §
(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [151] IV. A Be. 6. §
(4)bekezdése értelmében a Kúria határozatával szemben fellebbezésnek helye nincs; felülvizsgálatát a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pont második fordulata zárja ki. [152] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egyszer nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. Az említett törvényhely
(7)bekezdése szerint felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. A Be. 656. §
(4)bekezdése pedig akként rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest, 2021. június 21. Dr. Somogyi Gábor s.k. a tanács elnöke, Dr. Székely Gabriella s.k. előadó bíró, Dr. Bartkó Levente s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.